Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)
1942-11-25 / 267. szám
( 1942. NOVEMBEU 25 MhzmrsiirsMa Szokott ajándékok helyett: karácsonyra - sázfűzheiyet! 126 vagon a budapesti vasnapok mérlege Harminc százalékkal több a gyűjtés eredménye, mint az elmúlt évben Budapest, nov. 24. Húsz napos erőteljes gyűjtési munka után befejeződtek a budapesti vasnapok. Az alapos előkészítés eredményeképpen minden házat felkerestek a gyűjtők és átvették a közönség által felajánlott ócskavas- és fémhulladéktömeget. A budapesti vasnap-sorozat kitűnő eredménnyel fejeződött be: 126 vagon hulladékanyag gyűlt össze. Ez az eredmény a tavalyi budapesti gyűjtést közel 30 százalékkal felülmúlta. Igen sokféle, vasból, fémből készült tárgyat ajánlott fel a közönség. Az osztályozótelepek felvételi adatai szerint az idén 31.600 féle tárgyat szolgáltattak be és ezek sorában a rozsdás szegektől a bádog háztetőlemezig és kimustrált autóDr. vitéz Rajty Tivadar, a vállalat- gazdaságtan nyilvános rendes tanára, 49 éves. Tanulmányait Budapesten, Párisban és Berlinben végezte. Budapesten avatták, kitüntetéssel a közgazdaságtudományok doktorává. Huszonhárom esztendeig, mint felsőkereskedelmi iskolai tanár működött a fővárosban. 1935-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen a vállalatgazdaságtan meghívott előadója volt, 1941 januárjában nevezték ki a közgazdaságtudományi kar nyilvános rendes tanárává. Számos szakdolgozata és könyve jelent meg a vállalatgazdaságtan, a vállalatok ügymenetének racionalizálása és a szervezés kérdésének terén. Ezeknek a kérdéseknek külföldön is ismert egyik legjobb magyar tudományos és gyakorlati szakértője. Külföldi kongresszusokon számos alkalommal képviselte a magyar szakköröket. A Magyar Hites Könyvvizsgálók Egyesületének és a Magyar Racionalizálást Bizottságnak vezetőségi tagja. Az első világháborút végigküzdötte, mint emléklapos százados szerelt le, számos kitüntetéséért később vitézzé avatták. Kolozsvár, nov. 24. Ma, amikor gazdasági kérdéseink a közérdeklődés előterében állnak, különös figyelemmel tekintünk a kolozsvári Bástya-utca egyik tiszteletreméltó öreg épülete felé. Az egykori Kereskedelmi Akadémia ma már Erdély egyetemének ötödik kárává fejlődött. A közgazdaságtudományi karon immár több mint hatszáz hallgató készöl arra, hogy az újjászülető magyar közgazdasági élet felkészült tudásu vezetőrétege legyen. A leendő magyar vállalatvezetők egyik fontos műhelyét keressük fel, amikor a közgazdaságtudományi kar Vállalatgazdasági Intézetébe® arra kérjük vitéz Rajty profesz- szort, mutassa be intézetének célkitűzéseit, munkakeretét és tevékenységét. Rajty professzor kérésemre a következőkben határozza meg intézetének célját: — A vállalatok életjelenségeinek tudományos és gyakorlati szempontok szerint való kutatása, hogy ezáltal az egyetem hallgatóinak alapos vállalatgazdasági képzést biztosíthassunk. — A magyar gazdasági utánpótlás, a folyamatban levő átállítás és a magyarság gazdasági térfoglaiása során most születő vállalkozások szempontjából valóban végtelenül fontos ez a képzés — jegyzem meg. — Milyen módon biztosítja ezt az intézet? Rajty professzor megelégedetten tekint szét kis birodalmában, ebben a nagyszerűen berendezett négy szobában, ahol minden darab a korszerűséget és célszerűséget sugározza. — Az intézetnek — hála a minisztériumnak és számos vállalat megértésének — olyan a felszerelése, hogy módjában van a magyar tudományosság és a gyakorlati élet számára a hallgatók képzését megvalósítani. Bár az anyagkorlátozás miatt az irodagépeket egyelőre nem szerezhettük be, a képzés minden más alapfeltétele rendelkezésre áll. Elsősorban itt van az 1200 professzori konyái vázig minden elképzelhető használati eszköz előfordult. Az adatfelvétel szerint 172.500 patkót, 211.120 lakatot, zárat, 24.516 törött kalapácsot, lapátot, 7802 takaréktüzheiyet, illetve alkatrészt, 71.400 kályhacsőrészt, 416 autó- alvázat, 721 kádat, 3110 üstöt, 1.724.500 tubust és bádogdobozt szolgáltattak be. Ezeken kivül természetesen ezrével adták át a különböző egyéb ócskavas anyagot. A gyűjtési munka során a tavalyinál jóval kedvezőbb eredménnyel szerepelt a VIII. és IX. vemmel együtt 4000 kötetnyi szakkönyvtár. Egy évig dolgoztunk rajta Székely Gyula és Alexy Béláné gyakornokaimmal és ma egyik büszkeségünk a részben ujrendszerü szak- katalógusunk, amelynek segítségével bizonyos kérdésterületekre vonatkozó könyveket pillanatok alatt megtaláljuk. Megtekintem a „kártyatárt“-t, melynek tizennyolcezer kis cédulája valóban pillanatok alatt tájékoztat a vállalni gazdaságtannal kapcsolatos minden kérdésről. A legap- róiékosabb szakkérdés mellett napjaink minden gazdasági kérdésére érdekes és értékes csoportosításokban találunk feleletet. Gazdag anyag van például az erdélyi, a délvidéki, a felvidéki gazdasági kérdésekről, az élettér, az irányított gazdaság, a nagytér- gazdaság, a magyarságtudomány, a település, a zsidókérdés, a német, orosz, angolszász és keletázsiai gazdasági kérdésekről. A hallgató itt valóban áttekintést kap korunk minden fontos problémájáról Is. Rajty professzor végigvezet az intézeten. A falakon mindenütt hatalmas táblák, ötletes, színes rajzok világítják meg a kockázat, a munka, és anyag viszonyát, az üzem és piac közötti körforgást, ismét másikon hatalmas arányokra nagyítva vetitödik a falra egy számlaterv. Az egyik asztalon érdekes gyűjtemény: az Európában használatban levő összes iratrendezők Ids múzeuma. A korszerű irodaberendezések megismerésére páratlanul szellemes egyszerű készülékek, kisebb kézi üzemkönyvelő felszerelések állnak rendelkezésre. Alig néhány pengős költség és a hallgatók később többezer pengős készülékek kezelését végzik majd játszi könnyedséggel. A legkorszerűbb könyvelési eljárást, az átiró könyvelést, amelynek segítségével egyszerre több lapon vezetik át a könyvelési tételt, természetesen szintén elsajátítják a hallgatók, ötven ilyen készüléken gyakorolhatnak. A korszerű levélkezelést ügyes rajz világítja meg, amely szellemes mórion mutatja be egyezményes jelekkel a levél útját a megérkezéstől az Irattárig. Az utóbbi évtizedekben hallatlan mértékben fejlődött a vállalatok időt és munkát megtakarító és ezzel az eredményt növelő ügykezelése. Amit külön büszkeséggel láttam az intézetben: a magyar találékonyság sok újítással gazdagította az irodaüzem technikáját. Még megtekintem a hatszáz darabból álló vetitőlemez gyűjteményt, amely teljessé teszi a korszerű oktatást és a hirlapkivágá- sok gyűjteményét, amely a gyakorlati élettel való legteljesebb kapcsolatot biztosítja. — Professzor ur milyen munkán dolgozik jelenleg ? — „Vállalatgazdaságtan“ cimü könyvemet Írom, ezenkívül a magyar és külföldi szakirodalmat teljesen összefoglaló útmutatót készítek, hogy a vonatkozó irodalmat mindenki megtalálhassa. Ezenkívül az irodatechnika legújabb eredményeivel kibővítve újra megjelentetem az „Irodaüzem racionalizálása“ cimü könyvemet. Rajty professzortól megtudom, hogy az intézet a huszonkét éves román megszállás következtében vállalatgazdasági szempontból való feltárása, valamint a hallgatók mériegképzése érdekében összegyűjti a vállalatok zárszámadásait. A mérlegtár részére felkérte a vállalatokat, hogy küldjék be mérkerület, Szent István város és a budai kerületek a tavalyi eredményt mutatták, mig a Rózsadomb vidéke és általában a hegyvidék néhány százalékkal kevesebbet gyűjtött. Meglepő nagy eredményt hoztak a munkásnegyedek. Az Idei országos vasgyüjtés eredményét összefoglalva meg lehet állapítani, hogy a tavalyit nemcsak összmennyiségben, hanem fejátlagban Is felülmúlta, ami azt mutatja, hogy a közönség teljes mértékben átérezte a vasgyüjtés nemzetgazdasági jelentőségét. legjelentéseiket. Eddig sajnos a vállalatoknak csak egy része tett eleget a kérésnek. A hallgatók munkájáról kérdezem a professzor urat. — Nyolcvan hallgató jár be rendszeresen. Nagyon meg vagyok elégedve velük. Remélem, általuk, megfelelő utánpótlást tudunk adni. Hogy a gyakorlati élet kérdéseivel is megismerkedjenek, gazdasági életünk kiváló szakembereit is felkértem, hogy ismeret- anyagukat közöljék hallgatóinkkal. Ezenkívül rendszeres tanulmányi látogatásokat végzünk a nagyobb üzemekben. Mondhatom, hogy a hallgatók között nagyon sokan valóban rátermettek a gazdasági életre, vezetésre hivatottságuk természetesen csak a gyakorlati életben bontakozhatrk ki. Azt azonban vallom, hogy a magyar ifjúságban minden képesség és adottság megvan a gazdasági pályára! — Milyen kapcsolata van az intézetnek Erdély gazdasági életével? Közelebbről: mit tesz az intézet Erdély gazdasági életének szellemi megalapozása érdekében? — intézetünk tudományszakunk szolgálatában feladatának tekinti az egyetemen kívüliek, főleg a vállalati szakemberek szakirodalmi tájékoztatását. „ Egész Erdélyben intézetünkön kivül nem található meg a vállalatgazdasági teljes szakirodalom és nü bárkinek, aki kéréssel fordul hozzánk, rendelkezésére bocsátjuk az öt érdeklő kérdés irodalmát. örömmel állapítom meg, hogy szakirodalmi tájékoztató szolgálatunkat a kolozsvári nagyvállalatok már eddig Is többször igénybevették. A mi adataink alapján több gyár már egész kis könyvtárt szervezett, aminek az uj eredmények felhasználása, tekintetében nagy jelentősége van. Szakirodalmi tájékoztató szolgálatunknak a jövőben még nagyobb szerepe lesz, mert a hites könyvvizsgálói képzést "karunkra kiterjesztették. Intézetünk és a gyakorlat között tudományszakunk fejlesztése érdekében levő fontos kapcsolatok megszilárdulását és továbbfejlesztését remélem attól az előadás- sorozattól is, melyet a második félévben akarunk rendezni gyárvezetők és vállalati tisztviselők részére. Ma, amikor a megfelelő üzemi tapasztalatokkal nem mindig rendelkező uj emberek is kerülnek vállalatok élére, úgy vélem, ez az előadássorozat lényegesen gazdagítja ismereteiket. A legújabb eredményeket, a pénzügyi kérdést, a korszerű leve- 1-tést és a toborzás (propaganda) újabb eszközeit, az irányított gazdaság kérdéseit, az átállítással kapcsolatos vállalati kérdéseket ismertetjük majd. Az egyetemen kivüli előadások szaporítását a magyarság gazdasági képzése érdekében az intézet fokozottan fontosnak tartja. — Az uj magyar kereskedő rétég képzésének annyira fontos kérdésében milyen feladatokat lát professzor ur? — Aki vállalkozik, annak tudatában kell lenni annak, hogy csak úgy állja meg helyét, ha minden tekintetben felkészült feladatára. Ma, az áruhiány miatt mindent el lehet adni, normális gazdasági életben azonban csak a jólképzett és rátermett ember állja meg a helyét. Az ipar és kereskedelmi kamarák feladata volna, hogy az uj kereskedők részére minél szélesebbkörü tanfolyamokat rendezzenek, hogy a kereskedők hivatásukhoz szükséges korszerű tudnivalókat elsajátíthassák. ' — Erdély Ipari vállalkozási jövőjét milyennek látja professzor ur, mint a kérdés alapos ismerője? ' — Erdélyben az iparosítás annál nagyobb jelentőségű, mert mezőgazdasági termelőképességéhez viszonyítva népsűrűsége tu! nagy. Ennek ellensúlyozására az ipari telepítéseknek nagy szerepe lesz. Úgy látom, hogy Erdélyben, ahol a földgázkutatások, a vlliamositási akciók, az uj vasútvonallal a közlekedés megjavulása, a nyersanyagok jelenléte kedvező alap, ahol munkáskéz is kellő bőségben van, csak erősebb vállalkozó szellemre volna szükség, mint az elmúlt időkben, amikor a magyarság éppen a vállalkozásitól szorult ki. Ennek lényeges előfeltétele a szellemi készültség, amiben — mint említettem — készségesen áriunk a vállalatok rendelkezésére. — Utolsó kérdésem: milyen feladata lesz Erdély iparának a most kialakuló nagytérgazdaságban ? — A most kialakuló nagytérgazdáikodás fokozott kontinentális versenyt jelent majd. Feltétlenül szükséges, hogy minden vállalat költségeit a legkisebbre szorítsa le, termelését a Iegészszerübben végezze, tehát közkeletű szóval „racionalizálja“ vállalatát, mert a versenyben való helytállásnak ez a legfontosabb feltétele. W Kajty professzor nemrégen érdekes szabad- egyetemi előadásban indokolta meg, miért használja a kolozsvári tanszék sokkal helyesebb és magyarosabb fogalmi meghatározással a „vállalatgazdaság“ megjelölést a máshol használatos szolgai német fordítású „üzemgazdaság“ helyett. Mi abban is, hogy gazdasági szakszavaink magyar megfelelőjét és magyarosabb kifejezését keresik és használják, egyik jelképét látjuk annak, hogy Erdély egyetemén magyar szellemben készül a magyar életre gazdasági jövőnk vezérkara. HOROSS6 BÉLA dr.------------------- iiMi. V ' December 4-án Szent Borbála névünnepét ülik meg a kolozsvári helyőrség tüzércsapatai Kolozsvár, nov. 24. A tüzérség védszentjé- nek, Szent Borbálának Idei névünnepét december 4-én ünnepli meg a helyőrség tüzet- csapatai. Az ünnepség rendje a következő: Kilenc órakor ünnepi istentisztelet lesz a Szent Mihály templomban, a Kismesterutcai görög katolikus templomban és a Farkas-utcai református templomban." Tíz órakor az októberben bevonult újoncok ünnepélyes esküjére kerül a sor a Hunyaditéri laktanyában. A honvéd állomásparancsnokság fogadása, utána a „Hiszekegy“-et játsza a honvéd gyalogezred zenekara. Ezután az esküt méltatják a római katolikus és református lelkészek, majd az újoncok leteszik az ünnepélyes esküt, végül az Erdélyi indulót játsza a gyalogezred zenekara. Tizenegy órakor a laktanya fedeles lovardájában házi lovasmérközés lesz. A tüzértisztikar felkéri a kolozsvári tiszteket, hogy a hagyományos Borbála-ünnepségen megjelenni szíveskedjenek. Megjelenés sötét utcai ruhában. Kihágások Agyében Ítélkezett a kolozsvári városi rendőri büntető» bíróság Kolozsvár, november 24. Schüller József városi rendőri büntetőbiró kedden több ki- hágási ügyben hozott ítéletet. Farkas József bánffyhunyadi napszámost engedély nélküli ipar gyakorlásáért 100 pengő pénzbüntetésre átváltoztatható 10 napi elzárásra Ítélte. Bernáth Aranka, Bartha Miklós-utca 28 sz. alatt lakó kalapkészitöt szintén 100 pengő pénzbüntetésre átváltoztatható 10 napi elzárásra ítélte a rendőrbiró, mert kifutóleányának nem fizette meg a miniszteri rendeletben megállapított bérpótlékot. Tóth Sándor, Bajza-utca 51. szám alatt lakó mészáros alkalmazottjának nem fizette meg a bérpótlékot és a túlóradijak megfizetéséről sem akart hallani s ezért 100 pengő pénzbüntetésre átváltoztatható 10 napi elzárásra Ítélte. Beregszászi István, Zápolya-Utca 49. szám alatt lakó asztalosmester nem fizette meg idejében alkalmazottjának a legkisebb, munkabéreket, 100 pengő pénzbüntetésre ítélték, amelyet 10 napi elzárásra lehet átváltoztatni. Orbók Sándor, Mussolini-ut 107. szám alatt lakó volt kereskedőt, 200 pengő pénzbüntetésre átváltoztatható 15 napi elzárásra Ítélte, mert nem fizette meg alkalmazottjának a miniszteri rendeletben megállapított bérpótlékot. Tekintette arra, hogy a rendőri büntetőbiró nem látott rosszindulatot fennforogni, a büntetés végrehajtását egp évre felfüggesztette. A Keleti Újság cikksorozata: „Bemutatjuk Erdély egyetemét7 Ahol Erdély magyar gazdasági életének jövő vezérkara készOl feladataira vitéz Raji*/ Tivadar professzor beszél a Vállalatgazdasági Intézet fontos feladatairól, Erdély gazdasági jövőjének kérdéseiről
