Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)

1942-11-25 / 267. szám

I

1942- HOVEMBEH 25

Szász Lajos miniszter nagy beszéde után a Ház elfogadta a közellátási tárca

költségvetését

A négyszeres országgyarapodással megnövekedetft ország pénzügyi költségvetése a képviselőház előtt

Budapest, november 24. A képviselöház hétfői ülésén a közellátási tárca költségvetési vitájában Szász Lajos közellátási miniszter nagy beszédet mondott s abban nagy tárgyilagossággal és minden részlet- kérdésre kiterjedő gondossággal számolt be az ország közellátási kérdéseiről.

A közellátásügyi miniszter a következőket mondotta:

A gabonaellátás kérdései

“*~ Köszönöm azt a támogatást, amely minden felszólalásban megnyilvánult, s mivel tárgyilagosak voltak, köszönöm a bírálatokat és kifogásokat is, mert úgy érzem, mindegyiket a segiteniakarás sugalta. Azt hiszem részemről célszerűbb lesz, ha bár csak nagy vonásokban, de általános képet nyújtok feladataimról és a közellátási helyzet legfontosabb kérdéseit rideg tárgyilagossággal rendszerbe foglalva ismertetem.

— Az 1942. évi termésrendelet az elcsépelt kenyérgabonamennyiséget zárolta és elrendelte a vetőmagon, valamint az igazolt gazdasági és háztartási szükségleteken felüli mennyiség beszolgáltatását. Az igy ösz- szegyült kenyérgabonamennyiség szolgál az el nem látott, a nem őstermelő népesség, valamint a honvédség és hadiüzem szükségleteinek kielégítésére. Az 1942. évi átlagtermelés a cséplési ellenőrzés rendelkezésre álló adatai szerint katasztráíis holdanként búzában 6.1 métermázsa, rozsban 4.6 mázsa volt, ami a mult évi 7.5 mázsa buza és 5.6 mázsa rozs átlagterméshez viszonyítva azt jelenti, hogy az idén búzából kataszteri holdanként 1.4, rozsból pedig 1 mázsával kevesebbet termeltünk. Az előzetes hivatalos termésjelentések a terményátlagokat a cséplési ellenőrzés során megállapítottnál mindig magasabbra becsülték. Joggal számolhatok tehát azzal, hogy egyes helyeken olyan gabonamennyiségek vannak, amelyeket részben jogtalanul vontak e4 a közellátás céljaitól, részben pedig a termés- rendelet adta lehetőségek kihasználásával a tényleges szükségletet meghaladó mérvben tartalékoltak, amelyből tehát az időközben kiadott rendelkezéseink folytán jelentős részben pótolható lesz a kenyérgabonára 31.5 millió mázsa szükségletével szemben ez idő szerint mutatkozó 5.5 millió métermázsa hiány. E súlyos helyzet előidézésében része van annak is, hogy az 1942. évi termésrendelet célzata az volt, hogy minél több önellátó háztartást teremtsen és ennek érdekében tágabb keretek között biztosította a magyar őstermelői fejadagot. Nagy része van a jelenlegi helyzet előállásban annak is, hogy az elmúlt gazdasági év nehézségeinek áthidalása céljából az úgynevezett expressz-örlés utján a folyó évi termés egyrészét az elmúlt gazdasági év termését terhelő szükségletek kielégítésére használták fel. Nem megnyugtató a takarmánygabona-helyzet sem. Az árpa átlag termése tavaly katasztráíis holdanként 8.1 mázsa volt, szemben az idei 7.4 mázsa átlagterméssel. Az árpaszükséglet kielégítésénél, egymillió mázsa hiánnyal vagyok kénytelen számolni. A közellátás céljaira rendelkezésre álló zabnál szintén nagymérvű hiány mutatkozik. Mind a kenyér- gabona, mind a takarmánygabonahelyzet súlyosságát nagymértékben enyhítette volna, ha a kukoricahelyzet kedvezőbben alakul. Az ország 34.2 millió mázsára tehető kukoricaszükségletével szemben azonban sajnos oly mérvű hiánnyal kell számolnunk, hogy az étkezési, hizlalásl, ipari és vetőmagszükségletet csak a gazdaságok takarmányozási szükségletének terhére lehet elfogadhatóan biztosítani. Nem volt kielégítő a szénatermelés sem. Mindezek a nehézségek, de a tavalyi tapasztalatok is, parancsolóan szükségessé tették, hogy fokozottabban foglalkozzunk a burgonya kérdésével. Ebben az irányban a helyzet általában kielégítő. Az ország burgonyatermése S2.4 millió mázsára tehető. Ez a szükséglete* fedezi. Az időlegesen mutatkozó burgonyabeszerzési nehézségek tehát nem Írhatók a termelés rovására, hanem szervezési és szállítási nehézségeknek tulajdoníthatók A mai rendkívüli viszonyok között természetes, hogy nagy kereslet mutatkozik az ellátatlanok részéről a hüvelyesek iránt. A helyzet a hüvelyesek tekintetében nem mondható súlyosnak, mert a termelői fejadagnak magas mértékben történt megá’- lapitása lehetővé teszi, hogy a termelőknél fölösen visszamaradó bab- és lencsemenynyiségel, a közellátás céljaira előhozzák. Az olajos magvak termelése a tett Intézkedések következtében jelentős mértékben megnövekedett, úgy, hogy c téren zavarok nem lesznek.

— Ami a húsellátás kérdésiét illeti, megállapítható, hogy az évenkénti állatszaporulat körülbelül fedezi a marha- és a borju- husszükségletet. Nagyjából ugyanezt állapíthatjuk meg a sertéshúsról is. A zsirellátás azonban országos viszonylatban nem kielégítő. Az ország ellátatlan népességének zsir- szükséglete a jelenlegi mérsékelt adagok mellett havi 240—300 vagonra tehető. E nagymennyiségű zsír kitermelése a kukorica hiánya miatt aligha lesz biztosítható, bár a pótlás irányában az olajos magvak termelésének említett fokozására tekintettel a helyzet ja válására már van kilátás. Ami a tej- ellátást illeti, a fokozódó takarmányhiány miatt a forgalomba h >it tej mennyisége állandó csökkenést mutat.

„Kiirtom a zugkereskedelmet a magyar gazdasági életből"

— Az ipari cikkekkel való ellátás az adott viszonyok között természetesen ugyancsak nehézségekkel jár. Ezért arra törekszem, hogy a luxusáruk gyártásának mellőzésével elsősorban a széles néprétegek nélkülözhetetlen szükségletének kielégítését biztosítsuk, tekintetbe véve természetesen a termelés érdekelt is. A rendelkezésre álló ipari nyersanyagból a tipusgyártás folyamatban van. A termelés standardizálása irányában befolyásomat még fokozottabban kívánom érvényesíteni. A kereskedők kijelölésének rendszerét fenntartom, de nem tűröm, hogy

a szűkös árumennyiség törvénytelen utón zugáron juthasson csak el a fogyasztóhoz. A tisztessége* kereskedelem legnagyobb ellenségét a zugkereskcdelmet részben gazdasági, részben büntető intézkedésekkel kiirtom a magyar gazdasági életből. Bizonyos módosításokkal fenntartani kivánom a vásárlási könyv rendszerét is.

A továbbiakban a lábbeli, a népruházati textil anyagok termelési adatait, valamint a szappan és a petróleum kiosztási rendszert ismertette, majd igy folytatta:

A közellátás legközelebbi feladatai

í— A jövő szempontjából a következőket kell bejeíéntenem. Hármas feladat áll előttem. 1. a folyó gazdasági évben fennálló nehézségeket át kel! hidalnom, 2. biztosítanom kell a jövőre a rendszeres közellátást; 3. gondoskodnom kell olyan szervezetről, amely alkalmas és képes a rendszeres közellátás lebonyolítására, ami elsőnek jelzett feladataim megoldását, nevezetesen a folyó gazdasági év végére jelentkező nehézségek áthidalását illeti.

■— Súlyos intézkedésekre van szükség a kenyér- és takarmánygabona, úgyszintén a zsirellátás nehézségeinek áthidalása érdekében. Intézkednem kellett a gazdaságok elszámoltatása iránt. Amnesztia biztosítása által elsősorban lehetővé tenni kívántam, hogy beszolgáltatási kötelezettségüknek azok, akik eddig kellő mértékben nem tettek eleget, önként eleget tehessenek. Továbbme- nöleg kénytelen voltam intézkedni a buza és a rozs kiörlési arányának megváltoztatása iránt. A kenyérszükséglet kielégítése érdekében nem mellőzhető a pótanyagok keverésének kötelezővé tétele sem. Ezen felül a búzalisztet azokon a vidékeken, ahol az lehetséges, kukoricaliszttel kivánom helyettesíteni. A kenyérellátás nehézségeire tekintettel intézkedtem az iránt, hogy a burgonyaszükséglet kielégítésében mutatkozó nehézségek megszűnjenek. Remélem, hogy a hüvelyeseket is lehetséges lesz az eddiginél fokozottabb mértékben bocsátani rendelkezésre, ami szintén enyhiti a kenyérellátási nehézségeket. Meg vagyok győződve arról, hogy a ser- téshizialás érdekében tett intézkedéseim és a beszolgáltatási kötelezettség eredményeként a rendelkezésre jutó kukoricamennyiség felhasználása kedvezően fogja éreztetni hatását a zsirellátásban. örömmel állapítom meg, hogy a baromfihusellátás érdekében tett intézkedéseim eddig kellő eredménnyel jártak. A tejellátás biztosítása érdekében rövidesen kiadandó intézkedéseimnek is bizonyára meg lesz a kedvező eredménye. Meghatározott mértékben kell tehát biztosítanunk a fedezetet is. Ez a meggondolás képezi alapját annak a tervnek, amely szerint a szükségletek számbavételével és a termelési viszonyok mérlege'ésével a szántóföld kataszteri tiszta jövedelme alapján kataszteri holdanként előre megállapítjuk a különböző terményekből beszolgáltatandó mennyiséget. E rendszerrel nemcsak határozott alapokra helyezem a terménybeszolgáltatásl kötelezettséget, de a folyamatos, rendszeres szükségletkielégités lehetőségét is biztosítom. Az erre vonatkozó alaprendeletet a kormány már kiadta. Megjelent a beszolgáltatandó kenyérgabona megállapitását tartalmazó rendeletem is. De kötelességet vállalok arra, hogy az 1943. évi beszolgáltatás} kötelezettséget 1943. első felében meg fogjuk állapítani és ez által biztosítjuk azt, hogy a közellátási rendelkezések a termelés folytonosságát és nyugodt menetét időközben ne zavarhassák. Ennek a megoldásnak nagy jelentőséget tulajdonítok a zugforgalom szempontjából is, mert ha biztosítani tudom az elsőrendű szükségletek minimális kielégítését törvényes áron, sorbanállás és más nehézségek nélkül, a zngforgaiom jelentősége

nagy mértékben lecsökken. A zugforgalom letörését is szolgálja, de főképpen termelés- politikai célokat szolgál az az intézkedés, hogy a gazda, áld az előirt mennyiségnél többet szolgáltat be, prémiumban részesül. Természetesen nem elég a termelés megszervezése, a közellátás érdekében ki kell fejlesztenem a jegyrendszert. Kiadott és tervezett rendelkezéseim végrehajtásának biztosítása érdekében azonban megfelelő szervezetre van szükség. Olyan szervezetet akarok felépíteni, amelyik nem kuszálja össze az ügyintézést, de kihasználja a rendelkezésre álló munkaerőt. Megszüntetem mindazokat a szervezeteket és hivatalokat, amelyeknek már puszta léte károsan befolyásolja a gazdasági élet menetét, mert késlelteti, akadályozza az ügyek végleges elintézését.

A gazdasági élet irányítására szükség lesz a háború után is

— Nagy fontosságára tekintettel, beszélnem kell még az árkérdésröl. Elengedhetetlenül szükségesnek tartom ugyanis, hogy az árpolitikára és az annak alapját képező irányított gazdasági rendszerre vonatkozó állápontomat nyiltan leszögezzem. Meggyőződésem, szerint a gazdasági élet irányításának szükségessége nem átmeneti jelenség, azt nemcsak a háború okozta rendkívüli viszonyok indokolják, de mind a termelés, mind a fogyasztás irányában érvényesülni fog, mert érvényesülnie kell a háború után is. A szervesen összefüggő termelési és fogyasztási rend kiépítése nem átmeneti jelenség, hanem a gazdasági élet fejlődéséből' folyó szükségesség. Enélkül a. háború után az európai gazdasági életet helyreállítani, az előrelátható kieséseket pótolni nem lehet, de a gazdaságpolitikán túlmenően a gazdasági élet irányításának társadalompolitikai szempontból ÎS nagy fontosságot kell tulajdonítani, mert az ország társadalmi és gazdasági rétegei között ellentéteket támasztanunk nem szabad és azok keletkezését a gazdasági élet irányítása által is meg kell akadályoznunk. A belföldi termelés, forgalom és fogyasztás szempontjából döntő jelentősége pedig annak van, hogy az ártényezők és azok közül kiemelem a munkabért és a munkateljesítményt, és az áruk, valamint a különböző árak egymásközött aranyosak legyenek. Ennek biztosítása céljából rugalmas árszínvonalat állapítottunk meg. Nem állapítottunk meg, hogy úgy mondjam, kőbe- vésett árakat. Az árak bármily módosítása azonban csak a tárgyilagos érvek és pontos számítások alapján történhetik. Az együvé- tartozás és a nemzeti szolidaritás értelmét és jelentőségét a háborús konjunktúra sem homáyosithatja el. Eszerint, ha valamely áruból kevés áll rendelkezésre, ebből nem következik az árak felemelése, csak az, hogy ugyanolyan áruból kevesebbet fogunk fogyasztani, viszont az a körülmény, hogy valamely áruból kielégítő mennyiséggel rendelkezünk, még nem szolgálhat alapul az árak csökkentésére. Az ár nem egyedüli tényezője a termelés fokozásának. Hiába emelem fel például takarmányszüke ideién a tej árát. A tejtermelésnek az áraktól függetlenül határt szab a takarmányhiány, vagy hogy egy éppen most érvényesülő jelenséget említsek példaképpen, a burgónya árának a termelők által is elismert magassága dacára különleges intézkedéseket vagyok kénytelen tenni, hogy a meglévő készletek rendelkezésünkre is álljanak.

A zugkereskcdelmet csak lelkiismeretlen egyének kezdték

— Az árpolitikának nagy fontosságú kérdése az árellenőrzés. A zugkereskedelmet, a zugforgalmi árak kialakítását nem kezdte • sem a mezőgazdaság, sem az ipar, sem a kereskedelem, egyes lelkiismeretlen egyének kezdték, akik egyéni érdekeiket nem tudták és nem is akarják a közérdeknek alávetni. Még a mai szörnyű háborúban sem akarják a közérdeket szolgálni, akiknek fontosabb a zseb. mint a haza. Nem lehet tehát a zugforgalmi árakat csupán gazdasági intézkedésekkel letörni. De szükség van büntetésekre, mégpedig szigorú büntetésekre, amelyeknek elrettentő hatása van. Ebben az irányban nem fogok megtorpanni. Hosszúra nyúlt fejtegetéseim után még néhány rövid megjegyzést kivánok tenni az egyes felszólalásokra.

— Mondanivalóim végére értem. A tisztelt Ház minden tagjától bizalmat és támogatást kérek. Bizalmat kérek, mert lelkemet kitárva fogadom, hogy minden intézkedésemmel egyedül és kizárólag csakis a közérdeket fogom szolgálni. Fegyelmet kérek, mert már láttuk, hogy katonáink diadalmas harca dacára elveszíthetjük a háborút, ha a fegyelem meglazul. Vegyünk mindnyájan példát testvéreinktől, fiainktól, akik messze frontokon hűséggel, rendületlenül állják a vártát és ha kell, meghalnak nem anyagi érdekekért, nem 40 fillér napi zsoldért, de meghalnak hazánkért, hitünkért, fajtánkért. Tisztelettel kérem költségvetésem elfogadását.

A megnagyobbodott ország első teljes pénzügyi költs érj vetése

Budapest, november 24. A képviselöház kedden délelőtt kezdte meg a pénzügyi tárca jövő évi költségvetésének tárgyalását.

Cselényi Pál előadó rámutatott arra, hogy négy ország gyarapító örvendetes esztendő után először van a Ház előtt a megnagyobbodott Magyarország egész területére vonatkozó költségvetés. A legnagyobb nehézségek ellenére is sikerült az állom gazdasági ellenálló erejét megtartani, sőt még fokozni is. Ezután részletekben ismertette a bevétel és a kiadás tételeit. A kiadások 13 százaléka a személyi járandóságokat, 87 százaléka pedig a tárca üzemi kiadásait szolgálja. A pénzügyi kormányzat az adóztatás terén változatlanul vigyázott arra, hogy az adóztatás a teherbiróképessé.g határát át ne lépje. Aki elfogulatlanul lapozza a költségvetést, annak el kell Ismernie, hogy az nemcsak háborús, hanem egyben ország gyarapító költségvetés is. A történelem lesz majd hivatva felmérni azt a hatalmas erőfeszítést, amelyet a magyar nemzet kifejtett e sorsdöntő időben, amikor egyik kezében fegyverrel védi, másik kezében pedig szerszámmal építi a hazát.

Horváth Ferenc, a Magyar Megújulás Nemzeti Szocialista Pártszövetség vezérszónoka rámutatott arra, hogy a nemzetnek minden vonatkozásban, igy pénzügyi szempontból is fokozódó eröfeszitésekre van szüksége. Az árszínvonal állandóságát a fogyasztás részéről jelentkező kereslet mutatja meg. A mozgó töke és ezen keresztül a vásárló erő szerinte a zsidók kezében összpontosul, örömmel üdvözölte a miniszternek azt a bejelentését, hogy a zsidókra nagyobb dézsmát vet ki. Pártállásánál fogva a költségvetést nem fogadja el.

Demel Aladár, a Magyar Élet Pártja első vezérszónoka azt fejtegette, hogy nagy nemzeti érdekek fűződnek a takarékossághoz. Ezután a zsidöbirtokok igénybevételével kapcsolatos hitelügyi kérdésekkel foglalkozott. A védettség intézményének mielőbb való felszámolását kérte. Szükségesnek tartja, hogy a hitelszervezet egészségessé tételére minden megtörténjék. A hitelélet egészséges decentralizációjával kapcsolatosan kívánatosnak tartja a vidéki hitelintézetek tőkeerejének megerősítését, ölömmel állapította meg, hogy a pénzintézetek keresztény alapra való helyezése az egész vonalon sikerült. A költségvetést elfogadja.

Tauffer Gábor, a Nyilaskeresztes Párt vezérszónoka kifogásolta a kormány deflációs politikáját. A költségvetést nem fogadta el.

Ezután Patzkó Elemér, az Erdélyi Párt vezérszónoka emelkedett szólásra. Legsúlyosabb problémánknak azt tartja, hogy az ország készpénztökéjének jelentős része ki- vonódott a forgalomból. Ennek kettős oka van. Egyes elemek vagyonukat készpénzben