Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-11 / 230. szám

1 J, / Erdélyi nyár 1942m OKTOBER 21 taaa*M8M""i"*!" ■ !■ ■""" ......rraf^-^ioit ha pedig kiégett, <? TUNGSRAM Cd IffiWf©® Kéff és félévi fegyliázaf Ica pofi liszl vizérkedlés miaif a csoksán zsiJó sziliviigyáros A nyár benézett a vonat ablakán. Aranyié kalászokat ringatott a szél, tarka virágsző­nyeg kacagott a komor hegyek felé... A vonat futott és nem törődött vele. A Tlsza- parton a rekettyések suttogva beszélgetek a csöndes alföldi életről... a vonat futott és úgy nem érdekelte, mint a Kőrösök tekergő folyása, vagy a Szamos-parti füzesek szomo­rúsága ... futott a cél felé. Csúcsa. .. költészet és ég felé törő hegyek, romantika és magyar Svájc ... hallom a sza­vakat a vonat folyosóján. Én pedig azt né­zem, hogy amint kanyarodik a vonat, a sín­pár meghajlik, de a két sin ugyanabban a távolságban marad és önmagáról elfeledkezve viszi a vonatot... Reményit verse cseng a fülemben, amit a sínekről ir: „Csillogva futnak a nagy messze­ségnek, egymás mellett és mégis egyedül... a végtelenben talán összeérnek ... Mindén érzés e súlyos sorsol hordja, de néha enyhül ércbcöntött sorsa. Olyankor vonat jár a síne­ken: Fensöbb gondolat, fensöbb szeretet s a sinck benne összecsengenek." Nézem a síneket... Igen. csak eszköz, amely nem önmagáért van és mikor vonat jár a síneken, eltűnik a távolság, felolvad egy magasabbrendü találkozásban, mert van va­lami, ami még a végtelen előtt is összeköti azokat a magányos ércvonalakat. A vonat a munka jelképe. Céllal fut és emberi életeket visz. Mennyi életet jelent csak egy vonat is, mennyi várakozás, mennyi reménység, roennvi öröm és mennyi aggodalom, talán bölcsőhöz, talán koporsóhoz siet valaki, pihenés és fára­dózás, könny és kacagás, lelki és anyagi érté­kek... mind elbírja a vonat, mert viszik a sinek, azok a hideg vasrudak, amelyek át­forrósodnak a munka lázában, megreszket­nek a fekete kocsisor súlya alatt és boldogan összecsengenek ... összedobhan a szivük Mennyi sínpár fut a végtelen felé. Látható és láthatatlan sinek milliói és ezek mind titokzatos közösségben vannak egymással. Az eszköz a céllal, az ut a megérkezéssel, a lélek a vassal... Budapest—Kolozsvár uj lelki sínpárt kapott ezen a nyáron, hogy uj életlehetőségeket indítson el. Az Egyesült Női Tábor és az Erdélyi Nőszövetségek sínpárján indult el az uj életvonat, amely az Erdélyi Gyermekottho­nok Munkabizottsága irányításával és vezeté­sével haladt (Kolozsvár, Hitilor-tér 12. II.) és ezen a vonaton, amig hét vármegyén keresz­tülfutott. 5000 mosolygó gvermekarc kacagott ki az ablakokon. „Fensöbb gondolat, fensöbb szeretet“ mozgatója ennek a munkának, lát­hatatlan isteni szálak kölözgetik egybe a szi­veket s az uj életvonat „hajnalt" kiáltott minden állomáson, ahova befutott. Kolozs, Szilágy', Szolnok-Doboka, Beszlerce-Naszód, Maros-Torda, Biliar és Szatmár vármegyék gyermekotthonai mind-mind egy külön kocsi ezen a vonaton, de amelyek mégis összetar­toznak, mert egy az Inditó és egy a Cél, közös * munka és a munkások serege, akik váll­vetve, szeretettel és Isten iránti felelősséggel viszik azoknak a gondját, akikről igy szólt Budapest, okt. 10. A ma­gyar levente ifjúság legfőbb vezetősége elrendelte, hogy a leventeegyesületek, csapa­tok, táborok és tanfolyamok elnevezésül egy-egy velük szoros kapcsolatban állott hősi halott leventebajtárs nevét vegyék fel. A leventeegyesületeknek díszes kivitelben el kell készíteniük hősi ha­lott bajtársaik névsorát, elsó’ helyen pedig, a többinél is ékesebb betűkkel az egyesület névadójának nevét kell feltüntetniük. Ezt az emléktáblát a leventéknek minden alkalom­mal a hősi emlékműveket megillető tisztelet adással kell köszönteniök. Egy-egy leventeegyesület tagjainak jól kell ismerniük névadójuk hőstettét, amely- lyel arany vitézségi érmét szerezte, de ezen­felül is minden ünnepélyen meg kell emlé- kezniök róla, A névadó arcképét, szobrát el kell készíttetni, hőstettét pedig Írásban, ze­nében és képben kell megörökíteni. De nem­csak egyesületük névadója, hanem a névadó hős családtagjai iránt is megkülönböztetett tiszteletet kell tanusitaniok a leventéknek és minden tekintetben segiteniök kell őket. Elcserélném koloz'vá i 5 szobás, központi fekvésit luxus kivitelű lakásomat 3-5 szobIs budapesti •lakással. Megkeresések: „Budapesten jó helyen“ jeVgére a kiadóba. Jézus: „Ilyeneké a mennyeknek' országa ...“ Hatezer gyermek mosolygó, derült arccal nézegeti a kis uj ruhát, amit az EGYOM-tól kapott, igaz, hogy nem mind csak a szegé- nyebbje, de igy is több, mint háromezer. Viszont a testi-lelki gyarapodást kivétel nélkül mind élvezte, a hizás 2—5 kg. között volt a nyári két hónap alatt. Nem csoda, volt olyan is, aki a jó „egy-tál“ ételből egy ebédre hat tányérral evett'. A vonat futott és a sok kis állomás, mindmegannyi virágoskert úgy di- sziti a gvermékotthonok sorozatát. Kolozs- vármegyében: Bodonkut, Bonchida, Egeres, Inaktelke, Kendilóna, Kolozsborsa, Kalöta- dámos, Kolozskara, Kidé, Gyalu, Magyaróke- reke, Magyarzsombor, Magyarköblös, Magyar- fodorháza, Magyarlóna, Nagypetri, Ördög- keresztur, Szamosfalva, Szászfenes, Válaszút, Visa ... Huszonegy otthon, körülbelül 25—-25 vezető és kisegítő gondozónővel. Szilágy-vár­megyében: Alsószopor, Kémer, Lecsmér, ör- dögkut, Somlyóujlak, Selymesilosva, Sza- niosardó. Szilágyballa, Szilágylompérd, Szi- lágyzovány, Vérvölgy, Völcsök, Sarmaság, Zilah. Tizennégy gyermekotthon, összesen 30 vezető és kisegítő gondozónővel. Szolnok- Doboka-vármegyében: Apanagyfalu, Buza, Désakna, Domokos, Esztény, Kaekó, Kérő, Nagyiíonda, Magyarborzás, Retteg, Őrdöngős- fiizes, Sajószentandrás, Szelecske, Szentmar - gita. Tizennégy otthon, összesen 37 vezető és kisegítő gondozónővel. Besztercc-Naszód-vár- megyében: Borberek, Borgóprund, Mezőköböl- kut, Mezőszentmihály, Nagyilva-Felső, Naszód, Óradna, hét gyermekotthon, összesen 15 ve­zető és kisegítő gondozónővel. Maros-Torda- vármegyében: Gödemesterháza, Palotailva, Nagyercse, Ratosnya, Szászrégen, Teke, Tancs, Magyarpéterlaka, Mezöszentmárton, Mezö- sámsond, Székelytompa, Medgyesfalva, össze­sen tizenkét gyermekotthon. Bihar-vármegyé- ben: Cséhtelke. Érábrány, Fugyi vásárhely, IlegyközCsatár, Körösgyéres, Mezőtelke, Nagy­báród, Rév-Felső, Szalárd, összesen kilenc gyermekotthon, végül Szatmár-vármegyében a Vetés-tanyán, a Szentiványi-kastélyban egy minta-üdülő létesült 120 gyermek részére állandó felszereléssel, itt a nyáron két cso­portban összesen 283 gyermek üdült. Az ott­honok vezetői legnagyobbrészt diákleányok, elvétve tanítónők és óvónők voltak, akik mindannyian a legnagyobb lelkesedéssel, oda­adással, szeretettel gondozták a kicsinyeket és semmi nehézségtől vissza nem riadva visel­ték az anyagi gondok súlyos terheit. A testi gyarapodás mellett a lelki nevelés volt a cél, hogy ez is eredményes volt, mutatták a templomba vonuló gyermekek, a daltól, vers­től hangos kertek és udvarok. A „faludélutá­nok" közelebb hozták egymáshoz az Otthont és a községet, a szülőt és a gyermeknevelöt. A vonat futott és: mire a tanév megnyílott, befutott. . . Súlya alatt összeinelegedtek a sinek és hogy soha ki ne hüljenek, adjon a jó Isten újabb munkát, újabb indítást, ha kell, njabb terhet, újabban mosolygó gyermek- arcokért érzett sok-sok felelősséget mindnyá­junknak. ' Ilyen módon kapcsolódnak be a leventék azoknak az uj keresztes vitézeknek a tiszte­letébe, akik uj eszmékért adták életüket a távoli harcmezőkön. Egyetlen magyar hős neve sem merülhet feledésbe, emléküket méltó módon megőrzi a jövő nemzedék. Varga József iparügyi miniszter fogadta a nemzetközi kézművesipari értekezlet vezeiőségét Budapest, okt. 10. A Magyar Országos Tudósitó jelenti: Varga József dr. iparügyi miniszter kihall­gatáson fog-adta a nemzetköi Kézműipari ér­tekezlet vezetőségi tagjait. Az üdvözlések után a miniszter átnyújtotta Pierro Ca;otii~ nak a Kormányzótól adományozott Magyar Érdemrend középkeresztjét a csillaggal. — Bírósági gyakornoki kinevezések. Az igazságügy miniszter dr. Juhász László deb­receni lakost a kolozsvári, dr. Erdélyi Béla kolozsvári lakost a kolozsvári, dr. Bokor Károly kolozsvári lakost a kolozsvári, dr. Bátyinszky György számvevőségi gyakornok ungvári lakost a marosvásárhelyi, dr. Sas- köy Ernő debreceni lakost a marosvásárhe­lyi, dr. László János marosvásárhelyi lakost a marosvásárhelyi, dr. Pál Gyula székely­udvarhelyi lakost a marosvásárhelyi, dr. Si­mon László szegedi lakost a kolozsvári, dr. Vámost János csurgói lakost a kolozsvári kir. Ítélőtábla kerületében ideiglenes minő­ségű bírósági gyakornokokká nevezte ki. Kolozsvár, okt. 10. Hónapok óta húzódó árdrágító visszaélés biinperében hirdetett íté­letet szombaton a kolozsvári törvényszék mellett működő uzsorabiróság hármastanácsa. A bünper adatai szerint 1910. folyamán Csúcsa községben Horváth Ferenc vegyeske­reskedő eddigi üzletét Icrménykcrcskedésscl akarta kibővíteni. Mivel egyébként nem jutott liszthez, összeköttetésbe lépett Tamás Áron­nal, aki több malomnak dolgozott. 1041. tavaszán azonban méginkább megne­hezült az árubeszerzés. Éppen ezért Horváth megbízta Guttmann Sámuel csúcsai szikviz- gyárost, aki gabonaközvetitéssel is foglalko­zott, hogy lisztet szerezzen. Guttmann ugyan­azon év május vége felé felkereste Nagyvá­radon Wcisz Ignác gabonaügynököt, akit addig személyesen nem is ismert és Horváth megbízó levelének felmutatásával érdeklődött nála, hogy milyen feltételek mellett kaphatna lisztet. Weisz Ignác délutánra kávéházi talál­kozót beszélt meg, amidőn meg is egyeztek egy-egy vagon tengeri, rozs és árpaliszt le­szállításában. Wcisz Ignác szerint azonban az árban csak általánosságban egyeztek meg, Guttmann ellenben azt állította, hogy ponto­san leszögezték az árat is, mégpedig — ga­bonafajtánként -— 14, 34 és 48 fillérben kg-ját, amit ilyen formában közölt is Horváth Ferenccel. Horváth belement az üzletbe, annál inkább, mert — ahogyan a bíróság előtt val­lotta — a bánffyhunyadi járásban akkor fennálló liszthiányra való tekintettel enge­délyt kapott a községi elöljáróságtól, hogy a kapott árut költségei arányában a hivatalos árnál magasabban is árusíthassa. Horváth Ferenc eszerint is cselekedett. Az érkező áruból nagyobb mennyiséget adott át még Pótra Simon és Resztcman Gábor seges­vári vegyeskereskedőknek, akik — éppenugy, mixit Horváth áruja megmaradt részét — saját vevőkörük között árusították ki. termé­szetesen valamennyien lényegesen a hatósági áron felül. Ilymódon a mázsánként 37 pengő­ben megállapított rozsliszt kg-ja már 58 fil­lérbe került. Hasonló arányban nőtt a lánco. latos kereskedelemmel a többi gabonafélék ára is. A kétizben is elnapolt tárgyalás bizonyítási eljárása során Guttmann Sámuel azt akarta igazolni, hogy a hatósági ártullépést Weisz Ignác követte el. Adatszex-zés végett még a bűnügyi eljárás megindulása előtt tőrbe akarta csalni Weiszot, akinek Csúcsán járó megbizóttját, Lázár Dezsőt, két elrejtett tanú jelenlétében kérdezett ki. Az elrejtett tanuk azonban éppen Guttmann ellen váltak lerhelő tanukká, amennyiben a bíróság előtt mind a ketten azt vallották, hogy Lázár csupán a sza­bályszerű árról beszélt és kijelentette, hogy „ha azonfelül bármilyen összeget kifizettek volna, úgy Weisz Ignác azt feltétlenül vissza­téríti". A bizonyítási eljárás befejeztével szombaton délelőtt a perbeszédeket tartották meg. A vádat képviselő Albrecht Zoltán dr. ügyész szigorú büntetést kért valamennyi vádlottra, mert c külső és belső arcvonalon egyaráxil. küzdő ország éppen legszegényebb néprétegc- nek nélkülözhetetlen mindennapi kenyérre­valóját drágították meg mértéktelenül. A védelem részéről Weisz Ignác éfdekeben De­meter János dr. ügyvéd emelt szót védence szerepének tisztázására. Gardó Endre dr. Guttmann Sámuel, Lucián Sándor dr. Pótra Simon és Rcszteman Gábör védelmében han­goztatták a mentő körülményeket. Horváth Ferenc pedig azzal mentegetőzött, hogy ő tulajdonképpen csak utólagosan járult bozzá a megkötött üzleti egyezséghez, amit társa, hozott létre, mig ö katonai szolgálatot telje­sített A Cscpregby László dia elnökletével ülé­sező uzsorabiróság délután 2 órakor hirdette ki ítéletét, amely szerint a bűnösnek talált Guttmann Sámuelt két és félcsztendei fegy­házbüntetésre, valamint ötévi jogvesztésre, úgyszintén tiznapi fogházra átváltoztatható 200 pengő pénzbüntetésre, ítélte, folytatólago­san elkövetett árdrágító visszaélés és lánco- latos kereskedelem bntettéért. vEgyben köte­lezte. hogy az Ítélet szövegét Csúcsán falra­gaszok utján tegye közzé. A bii-óság súlyos­bító körülménynek vette, hogy Guttmannak nem is volt joga gabonaüzletek kötésére. Horváth Ferenc árdrágító visszaélés bün­tette miatt héthónapi böi'tönbüntetést és há­romévi jogvesztést. Pótra Simon és Részié- maii Gábor eljárását visszaélésnek minősítette a bíróság s ezért őket fejenként egy-cgyhavi fogházbüntetésre és egy-egy évi jogvesztésre Ítélte. Weisz Ignácot ellenben kellő terhelő bizo­nyíték hijján az ellene emelt árdrágító vissza­élés vádja alól felmentették. Az ügyész Pótra és Resztcman bűncselek­ményének minősítése miatt, r, elítéltek védőt pedig védenceik elítéléséért »mmiségi pa­nasszal éltek. — A Kolozsvári Orvosi T> ara felkéri as újonnan felvett tagok» t, hogy orvoskama-al szabályzatok átvétele, valamint oi-vosi ka­marai tagok bejelentőlapjának kitöltése vé­gett a Kamara irodahelyiségében hivatalos órák alatt (d. e. 9—1-ig d. u. 5—7-ig) Ma­gyar-utca 17. jelentkezzenek: A kamara el­nöksége. Hő sí Iialotf bajfársaik nevét veszik fel a levenfe-alakulalok

Next

/
Thumbnails
Contents