Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-03 / 224. szám

4 \ MfßEMnitrsjXQ 1942. 0 K70BJER 3 Panaszok a mozik körül... KOLOZSVÁR, október 2. Szeptemberrel megkezdődött az uj mozi-évad. A magyar filmgyártás egyre jobb, uj alko­tásai kerülnek Kolozsvárra. Az uj évad min­den kétséget kizárólag sokkal művésziesebb, filmszerűbb darabokat fog hozni, mint, az el­múlt. A magyar filmművészet a velencei Biennalen kijavította a tavaly szenvedett csorbát és fényes szereplésével korán elné­mította azokat, akik a tavalyi kudarc alapján a magyar filth ügyét amolyan — „ettől sem várunk semmit!“ — módon kezelték. Uj magyar filmek jönnek s megértük azt, is, hogy van olyan hét, amikor Kolozsvár mindegyik mozgóképszínháza magyar filmat vetít. Megértük, hogy végre a magyar sors­kérdések is helyet, kapnak a moziihísznon és egy javarészt Erdélyben készült hangosfilm is elindult a sikerek útjára ... 5' most vizsgáljuk meg, Mi a helyset ít ko­lozsvári mozik frontján . .. A HIRDETÉSEK ÉS REKLÁMOK KÖRÜL már rögtön panaszok merülnek fel. Először is lehetetlen helyzet, hogy milyen gondatlan­ság nyilvánul meg a moziplukátók frontján. A régi plakátokat ugyanis nem ragasztják le. Szegény mozilátogató, aki például az ál­lomásnál lakik, elindul délután a moziba ... A Mai tanúmnál azt látja, hogy nem az a film pereg a kérdéses moziban, amelynek hirdetését a vasútnál látta. — Nem baj, megnézem ezt! — mondja, a vashidnál azonban már újabb meglepetés éri: a falragaszon már egy harmadik film címe díszeleg, amelyet természetesen ugyanabban a moziban vetítenek. Mire a jobb sorsra érde­mes mozilátogató odaérkezik a filmszínház­hoz, nem egészen „szalonképes“ szavakkal árasztja el gondolatban a szerencsétlen pla­kátragasztót, mert a moziban egészen más filmet vetítenek s azt ő már látta! Ez a drasztikus, de megtörtént, eset meg- világítja, hogy a rendetlen, hanyag hirdetési mód milyen gyötrelmeket okoz a- mozilátoga- iáknak. Az „Uj hold“ c. film Nelson Eddywl díszített plakátja kereken hat, hónapig vesz­tegelt egy forgalmas kolozsvári utcán levő kirakatban. Hogyan kell ezen a tűrhetetlen hibán ja­vítani! • Legyen mindegyik mozinak állandó plakát- ragasztó helye és azokat tartsák nyilván. A plakátragasztó listával járja végig ezeket a helyeket és minden egyes plakátot, amely az előbbi filmet hirdeti, ragassza le az uj fiim­egy hirdetésével. A kirakati reklámokat is legkésőbb az uj film játszási napjának dél­előttjén cseréljék ki. Ez az intézkedés egy­aránt szolgálja a mozi és közönség érdekét. .4 PÉNZTÁRI TELEFON getni, hogy aki nem akarja, ne legyen kény­telen végighallgatni, amint egy titáni hang vértforraló hangon fülébe dörgi, hogy „mi az elegáncia, sikk és a kecs titka“? Feleslegesnek tartjuk egyébként, ha a vász­non látható szöveget, címet és távbeszélő szá­mot a beszélő hangja megismétli. A reklám filmekkel végül úgy követik el a nézők ellen a legnagyobb merényletet, ha az egyes hirdetésrészeket összefaragják, meg­csonkít jók. Hallottunk például már ilyen szörnyűségeket, is: ,fEgyhár, kétpohr megabr- egészségére vá ..; „Reggclod ... délodol... naponta hárszorol“... A VETÍTÉS menete ellen is panaszt lehet emelni. Némely gépészek az Ívfényeket hanyagul kezelik és éppen a legjelentősebb, legfontosabb jelene­teknél cserél szenet. Ilyenkor persze a vászon elsötétül és az első, olcsó sorok srácai sziré­názni kezdenek... Legyünk azonban igazságosak s necsak a mozik, hanem a közönség főhibáit is említsük meg! A KÖZÖNSÉG ■— tisztelet a. kivételnek — némelykor való­ban — „közönséges“... Egyik-másik hölgy Budapest, okt. 2. Az az élénkség:, amely politikai körökbén általában mutatkozik á képvisélőház várható közeli összeillése miatt, a Magyar Élet Pártja csütörtök esti heti pártnapján is látható volt. A párt tagjai igen nagy számban gyűltek össze. Az esti órákban megjelent a miniszterelnök is. A kormány tagjai közül kívüle Lossonczy Ist­ván közellátásügyi miniszter, vitéz Bonezos Miklós, Bárezay János, Gergclyffy András és Jurcsek Béla államtitkár jelent meg. Kér söbb megérkezett Tasnádi Nagy András a Ház elnöke és vitéz Tors Tibor a Ház alel- nöke is. KáUay Miklós miniszterelnököt és Losson­czy István minisztert csakhamar nagy cso­port vette körül. A legélénkebb eszmecsere szünetben kiválaszt valamdyen cukorkát, aminek jó zörgös papírja van; vetítés glatt azután úgy zörgeti-csavarggtjg. mintha kü­lön fizetnék .érte. A mozibiifféknek zacskó helyett más formában, például cérnára fűzve, vagy rudalakban kellene árulniok a cukor­kákat. Jegyváltásnál még mindig akadnak olya­nok, akik előretolakodnak, amikor tiz-husz ember szépen sárbaáll. Érdekes lélektani fo­lyamat megy végbe egy pillanat alatt: az addig türelmesen, nyugodtan álldogálók hir­telen megvadulnak s egymást gyömöszölve törtetnek a pénztárablak felé. Bajok vannak a happy-end körül is. Még el. sem csattant a végső csók, még nem rúgott, utolsót, a gonosz hős, még nem jelent meg a „vége“ felirat s a nézők máris felugróinak s hagyományszeriien két szer-hórom szór is jól odacsapják a padtámlát... VANNAK MÉG PANASZOK, de egyelőre elég talán ennyi.., Ezeken kell sürgősen segíteni. Ennyit igazán megtehetné­nek a mozitulajdonosok, viszonzásul az állan­dóan telt házakért. Erdélyben nemsokára újjáéled a világhábo­rúban megszűnt filmélet s már ennek, remé­nyében is nagyobb gondot kell fordítanunk „Thália modern templomaira!“ SZENTPÉTERY LÁSZLÓ indult meg, elsősorban az időszerű kérdések­ről. A közellátás ügyeit beszélték meg. A miniszterelnök később félrevonult a Ház el­nökével és megbeszélte az őszi munkatervet. A képviselőház jövő héten, szerdán, októ­ber 7-én ül össze, amikor megkezdi annak a törvényjavaslat-sorozatnak érdemi munká­ját, amellyel a kormány a Házat az ősszel foglalkoztatni akarja. A kormánypárt ezzel egyidöben ugyan­csak a jövő hét közepén rendezi a nyári szünet utáni első pártértekezletét, amelyen s— hir szerint Kállay Miklós miniszterelnök részletes tájékoztatót nyújt azokról a Javas­latokról, amelyek a jövő héten össze ülő Ház elé kerülnek. Három kép a szovjetparadicsombői Három jobb ember — nresidáb, ppsinMian — A honvéd haditud ásító század közlése — Időszerű kérdéseket vitattak meg a MBP csütörtöki pártnapf»n A képviselőhöz október 7*én ül ismét össze is sok bosszúságot okoz.. . Mondjuk, hogy az előbbi látogató másnapra kialussza bosszúsá­gát és mégis elmegy egy moziba. Már a hír­adót vetítik, amikor a nagy tolongásban a kisablakhoz jut, s éppen a jegyet kérné, ami­kor a pénztárnoknő jobboldalán megszólal, a távbeszélő csengője. Ismeretlen női hang cse­veg percekig a drót másik oldalán, hogy bal-, vagy jobboldalra szóljon-e a jegy? Sokszor órákkal később kezdődő előadásra tétet, félre jegyet, a távbeszélős hölgy $ addig, amig le­be tűzi, hogy milyen névre tegyék félre a je­gyet, addig a pénztár előtt két tucat remény­telenül összegyűrt, összetaposott ember szívja a fogát. A NÉZŐTÉREN a vásznon tüzet okádó ágyukat is megszé­gyenítő robajjal száguldanak, végig a jegy- szedők. .4 világért sem világitanának lámpá­jukkal a földre, — minek is, hiszen oda kell lépnie a későn jövő nézőnek! — gyakran olyan lámpával ejtenek kétségbe, amelyen szabadon áll a körte s fényét semmi sem ve­títi egy nyalábba! Az azután a tantaluszi ,,gyönyörök“ csúcspontja, mikor a kézilámpák fénye a vászonra esik és glóriát sző egyik- másik sztár feje fölé... Fültanui voltunk, hogy amikor az egyik néző illedelmesen fi­gyelmeztetett erre egy jegyszedőt, az vihar­vert matrózokat, is megszégyenítő aranymon­dásokkal replikázott. Mozitula.jdanos urak, a nézőtér alaprajzán kívül illemre és udvariasságra is meg kellene talán tanítani alkalmazottaikat!11 A REKLÁMFILMEK v ■ ó slilitsukkal szerepelnek a koloz sván. mo.: I látogató panaszkönyvében, Aím akarunk kimutatást készíteni az immár unalomig hallott reklámversekről és monda­tokról, de nem ártana intézkednihogy ezek az elcsépelt, már-már idegtépővé vált reklá­mok vagy tűnjenek el, vagy uj (szellemesebb) váltsa fel őket. Egy-egy városban két-három hónapnál hosszabb ideig nem volna szabad •ugyanazt a reklám-mondatot vetíteni! Több mozi rendes müsorszámként teljesen sötét nézőtérrel ... ti u rcklámf ilmeket, holott azokat csakis szanclbyn, lenne szabad per­Markó László százados beszél az orosz in­telligenciáról. Hosszú gyalogmenetei során közelről figyelte az orosz életet, sok érdeke­set látott. — Az egyik szétszórt nagy faluban össze­vissza, rendszertelenül épített, elhanyagolt bázak között jobbmegjelenésü, fiatal mezít­lábas asszonnyal találkoztam — mondta töb­bek közt. — Egyik kárpátaljai katonám ut­ján akartam beszélgetni vele, miközber két szép gyermekét fésülte ... Meglepetésemre németül válaszolt az asszony. Rövidesen ki­derült —- orvosnő! Évek óta tizenkét falu egészségügyét látja el. Az ura mérnök. A kö­zeli városban van hivatalban. Hetenként egy­szer találkoznak. Hogy miért élnek igy? Ketten sem keresnek annyit, hogy városban, két gyermekkel megélhessenek. Az orvosnő mezítláb jár s rendelés, komoly egészség- ügyi tevékenység közben főz. Csak jobb megjelenése különbözteti meg a többi falusi asszonytól... No meg az, hogy gyermekeit nagy gonddal, tisztán tartja ... A százados elgondolkozik, majd újabb kép­pel érzékelteti megfigyeléseit: — Néhány faluval arréb az országutat túl­nyomó részben asszonyokból és lányokból álló csoport javítja. A munkások között se­rényen forgolódik* egy középkorú, nyúlánk, fehér kendővel bekötöttfejü asszony, szintén mezítláb ... Érdek'ödésemre az asszony né­metül válaszolt. Rossz kiejtéssel magyarázta, hogy mérnöknő. Ezt az útszakaszt a honvéd parancsnokság rábízta. Neki kell karban tar­tani. Ha nem néz személyesen utána — nem dolgozik itt senki. Az édesapja, sőt a nagy­apja is orvos volt. A cári időkben kényelem­ben, jól éltek. Édesapját száműzték a vörö­sök. Azóta semmi hir fe'.öle. Édesanyja elö­vette tanítónői oklevelét és vörös szolgálat­ba állott. így tudta felnevelni. Most mezít­láb. az országút mellett keresi a kenyerét... Nálunk a legiuştabb napszámosasszony is jobban van öltözve ... Ismét más kép: — A következő faluban középiskolát vég­zett házaspár lakásába kerültem. A férfi a községi szovjetnél, az asszony a kolchoz-nál volt alkalmazásban. Csupa piszok, lim-lom mindenfelé. Tanárnői képesítéssel rendelkező leányuk szakadozott ruhában, eldurvult csu­pasz lábakkal az ágrólszaka„t proletárnöt szemé'yesiti meg ... Két nap múlva a szov­jet felfogást maradéktalanul jellemző eset­tel találkoztam. Pihenő közben a félig lerom­bolt, gabonaraktárnak használt templom kö­rül beszélgettem tiszttársaimmal, amikor ötven-ötvenöt év körüli, nagyszakállas mu­zsik jött felénk ... Mindannyian bámultunk. Szavai nyomán valóságos regény tárult elénk ... Ennek a falunak ő volt a forrada­lom előtt a földcsura. Ezerkétszáz hold bir­toka volt. A templomot, arrébb a nagy halas­tavat is édesapja? csináltatta ... ö hivatalos tüzérszázados volt a cári hadseregben. Édes­apját megölték a vörösök, öt. többévi fog­ság és kényszermunka után, kolchozzá mi­nősített birtokán, mint volt tüzérszázadost — patkóié kovácsmesternek alkalmazták. Az­óta szakadatlanul veri az üllőt. Most reméli, hogy visszakapja a birtokát és sorsa újból emberibb lesz az egész faluéval együtt... Beszélgetés közben egy másik ősz ember jött hozzánk. A volt tüzérszázados egykori tűzmestere. Valamikor negyvennyolc hold földje volt ebben a faluban. A vörösök elker­gették. Azóta erdők mélyén, eldugott tanyá­kon tengette életét. Három héttel ezelőtt jött haza. Most akar uj életet kezdeni ... Érdemes volna ezeken a dolgokon elgon­dolkozni. De továbbiakkal is megtoldja sza­vait Marltó százados: — Bizonyosan feltűnt neked is. hogy mi­lyen piciny ablakok vannak a házakon. Több helyen érdeklődtem a dolog után. Egyszerű, de jellemző magyarázatot kaptam: — abla­kokat Is megadóztatta a szovjet. Az adó nagysága a mérettől függött! A kémény után is adót fizetett a „paradicsomban“ élő szovjetpolgár. Ezért láttunk annyi kályha­csövet ablakokon kieresztve. így takarítot­ták meg az adót. És még valamit: Hosszabb pihenőhelyeiken, tanítóknál, tanároknál, or­vosoknál, orvosnőknél és más, magukat mü­veit embereknek tartó oroszoknál érdeklőd­tem Magyarországról. A fiatalabb nemzedék sermnit sem tudott rólunk. így fest az agyon- dlcsért, agyonpropagált szovjet „közműve­lődés“ és „fejlődés“... — fejezte be megfi­gyeléseit Mavkó százados. FERENC7 GYÁRFÁS haditudósító Szilágysomlyói napló KÁRÁSZTELEK ÜNNEPNAPJA A szinmagyar Kárásztelck község a fel­szabadulás második ‘évfordulóján lélek­emelő ünnepséggel avatta fel a MANSz által adományozott creklyés országzászlót. Ezalkálómmal leplezték le a, világháború­ban elesett kárásztelki katonák hősi em­lékművét is. Az emlékműre — a régi bő­sök aranybetüs nevel alá — egy uj hős neve is odakerült: Szabó Dezső honvédé, aki nemrég halt hősi halált „valahol Oroszországban“. Az emlékmű leleplezésé­re s az ország zászló avatására kivonult a szilágysomlyói tüzérosztály diszszázada és tisztikara, élén Sebők András alezredessel és Sásd.v Alajos őrnaggyal. A felejthetet­len kettős ünnepen Hosszú László nagy­váradi hittudományi főiskolai tanár, volt kárásztelki plébános és Lipcsey Gyula szi- lágysomlyéi esperes, pápai kamarás végez­ték az egyházi, szertartást. Tamás Lajos- né, mint a MANSz háziipari osztályának kiküldötte szép beszéd kíséretében adta át az ország-zászlót. Nagy János dr., az Erek- lyés Országzászló Nagybizottság Tanácsá­nak Idküldöttc nagyhatású szónoklatot mondott, majd a kárásztelki ifjak és lá­nyok adtak elő szavalatokat és énekszá­mokat. A szép ünnepség megrendezése kö­rül Biró főjegyző, Cimbalmos plébános, ippl Veres Endre h. körjegyző. Serdült Sándor kántortanitó, Gaál Mária Piroska tanítónő, a I-eányegylet buzgó vezetője és vitéz Szabó Elek leventeparancsnok fára­dozott. A vendégek sorában a polgári ha­tóságok részéről Krasznay László dr. fő­szolgabíró ás Miklóssy Béla szolgablró je­lentek meg.-* A I rt KOLÁNKÍVÜLI NÉPMŰVELÉSI BIZOTTSÁG újra munkához lát. A napokban megtartott előkészítő ülésen a lemondott Szentpétery Gyula gondnok helyére Örkényi Sándor szo­ciális előadót választották meg. A mult évi költségvetés jóváhagyása után az uj terve­ket beszélték meg. Udvari József dr. polgár- mester köszönetét szavaztatott meg a tavalyi lelkes előadóknak: Brassai Károly, Rácz Ist­ván, Pajor Elemér tanároknak, s annak az óhajának adott kifejezést, hogy vegyenek részt a közeljövőben újra meginduló előadás­sorozatokon is. * SZILAGYSOMLYO — A HADBAVONULTAKÉRI Szilágysomlyó példás módon vette ki ré­szét honvédeink megsegítéséből. A téli- ruha-gyüjtés során az egész megyében itt gyűlt össze a legnagyobb értékű télihobnl, a Vöröskereszt által rendezett „füsttelen napon“ pedig Szilágysomlyón gyűlt össze a legtöbb pénz és cigaretta. Udvari József dr. polgármester ki is hangsúlyozta ezeket a tényeket a „Bajtársi Szolgálat“ szervező ülésén. Emlékeztette és kérte a szilágy - somlyóiakat, hogy most az Uj honmentő munka során is példátadóan tüntessék ki magukat. A meghivattak lelkes Ígéretei után a polgármester kimondotta a „Baj­társi Szolgálat“ megalakulását s kifejtette a szervezet által végzendő munkák nem­zeti jelentőségét és fontosságát. A „Baj­társi Szolgálat“ a hadbavonultak hozzá­tartozóit fogja anyagi és erkölcsi támoga­tásban részesíteni. Ebből a célból díjtalan jogi tanácsadói irodát állítanak fel, ahol az. összes szilágysomlyói keresztény ügyvé­dek rendelkezésére állanak majd a hadba­vonultak hozzátartozóinak. Nagy szerepe lesz a tizennégy kerületi és a számtalan utca-biztosnak is. A „Bajtársi Szolgálat“ elnöke Udvari József dr. polgármester, el- nöknője pedig a polgármester felesége lett. * MEGJÖTTEK A SZÍNÉSZEK! Szabó H. Márton kitűnő színtársulata az elmúlt napokban Szilágysomlyóra érkezett s háromhetes sziniévadot tart a városban. A társulat tavaly kedvező eredménnyel távo­zott a városból, s igy méltán hihették, hogy ezévben is anyagi siker jegyében kezdődik és zárul szilágysomlyói szereplésük. A kez­det azonban nem váltotta be a reményeket. A nézőtér kong az ürességtől, a mozi ellen­ben mindig zsúfolt. A derék szi’.ápsom- lyóiak egyszerre hűtlenek lettek a régi ha­gyományaikhoz, pedig ez a színtársulat iga­zán megérdemelné, hogy pártfogolják. . e. g.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents