Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-03 / 224. szám

1942, OKTOBER 3 5 Hogyan élnek Afrikában Rommel katonái? Vilézelc földje Kállai/ Miklós miniszterelnöknek kormány­ra lépése után egyik legelső cselekedete volt, hogy elrendelje a zsidókézen levő birtokok kisajátítását, illetőleg ezeknek ősi magyar kézbe való visszajuttatását. Ennek a kisajátí­tásnak ütemét a miniszterelnök egyik leg­utóbbi kormányrendeletével meggyorsította s megállapította, hogy a kisajátításra kijelölt földeket lehetőleg még eiben az esztendőben keresztény magyar kezekbe kell juttgtni. Az átállítás meggyorsítása érdekében azt is el­rendelte a kormány, hogy a zsidókézben levő öt kataszteri holdnál nem nagyobb birtokokat hivatásos földművesek szabad kézből akadály nélkül megvásárolhatják. Most újabb, igen nagyjelentőségű intézkedést tett a kormány azzal a rendeletével, hogy az öt katasztrális holdtól száz katasztrális Jioklig terjedő ingat­lanokat vitézeknek kell juttatni, illetve vitézi telekké kell átalakítani. A kimutatás szerint a zsidókézbeu levő ilyen birtokkategóriák tel­jes terjedelme körülbelül 133.000 katasztrális hold. Ekkora tehát az a tér iilet, amely rövi­desen a vitézek birtokába kerül. A vitézek földjeit legelsősorban a föld, a magyar televénytalaj vitézei, a földművesek fogják kapni, de nem zárja ki természetesen a kormány intézkedése azt sem, hogy vitézi telkekben nem hivatásos földművelők is te­stesülhessenek. Az egész ország népessége örömmel és megelégedéssel vette tudomásul a kormánynak ezt a legújabb rendelkezését, hiszen alig van Magyarországon olyan ember, aki ne tudná és ne erezné, hogy a magyar föld birtoklására legelsősorban azok tették magukat ér deme­sekké, akik az elmúlt világháborúban, vagy a mostani háborúban vitézül harcoltak, védve azt a hazai földet, amelynek talán ejy da­rabja sem volt eddig az ő tulajdonuk. A hsza vitézei részesülnek a jövőben a haza földjé­ből és ez olyan természetes, amennyire nem­zeti érdek, hogy meg kell hajolnia előtte min­denkinek. hogy félre kell tenni ennek a nagy célnak elérése utjából minden más személyi és egyéni érdekét. Nem szabad elfelejtenünk soha, hogy azok a vitézek, akik most földhöz jutnak, bizony­ságot tettek már nemcsak arról, hogy kard­dal a kezükben és életük árán is hajlandók megvédeni az ősi haza földjét, hanem bizony­ságot tettek arról is, hogy ismernek olyan kötelességeket, amelyek nem minden ember tudatában élnek és amelyeket nem minden ember teljesít. A vitéz jól tudja, hogy nem­csak önmagáért kell küzdenie, nemcsak saját­magának kell kenyeret termelnie, hanem a haza minden polgárának, éppen úgy, mint ahogy a harctéren, naposak -saját magáért, hanem nemzetéért, annak jólétéért és boldo­gulásáért kell harcolnia. A vitézek lelkületű­ben nemcsak arra van meg a biztosíték, hogy saját földjükön küzdeni fognak az elemekkel, hanem arra is, hogy az ország mindig szá­míthat rájuk, amikor kenyérre van szüksége. Hatvanezer ajándék- tfomaq étiterelt az olasz katonáknak Dont harctér, okt. 2. (MTI) A Stefani- iroda jelenti: Ar. a különvonat, amely szeptember 20-án Milánóból indult el 60.000 csomaggal, meg­érkezett a donmenti harctérre. A vonattal együtt érkezett a fasiszta páit titkára is. A 60.000 csomagot nyomban tehergépkocsikra rakták és széthordták az olasz katonáknak. \ qalqói reformálta? tempómért Kolozsvár, okt. 2. Évek óta halljuk, hogy a magyar élet gyökere a magyar falu s az elesett falvak felemeléséből a városoknak is ki kell venniök részüket. A szelnok-dobokn- megyei Galgó község maroknyi magyarsága nagy erőfeszítéssel templomot épít. A kolozs­vári belvárosi református gyülekezet'segítsé­gül akar lenni ebben a hősies küzdelemben s ezért vasárnap délután 5 órakor gazdag müsoru templomi ünnepélyt rendez, hogy an­nak bevételével ezt a kis gyülekezetét támo­gassa. Az ünnepély műsora egyébként a követ­kező: 1. Gyülekezeti ének. 222: Szivemet hozzád emelem. 2. Bibliaolvasás, ima: László Dezső lelkipásztor. 3. Verdi: Béke-ária a Végzet hatalmából. Énekli Hidy Franciska operaénekesnö. Orgonán kíséri Tatár Ferenc kollégiumi *anár. 4. Rcményjk Sándor. Kiss Jenő és Hegyi Endre verseiből szaval Deésv Jenő, a Nemzeti Színház tagja. 5. Előadást tart Szathmáry Lajos dr. az EMKE alelnöke. 6. Händel—Hubay: Larghetto és Hubay: Adaggio. Hegedűn előadja Budaházl Fehér Miklós a Nemzeti Színház tagja. Orgonán kiséri Benedek Kálmán tehológiai zenetanár. 7. Händel: Bübánat. Énekli a Belvárosi Kál­vin Énekkar. Karnagy: Técsy János. 8. Záro­lnia. Miatyány. 9. Himnusz. 10. Áldás. Kolozsvár, október 2. Az afrikai német hadtest katonáinak életéről közöl rendkivür érdekes tudósítást a Basler Nachrichten egyik legutóbbi száma. A Koiumel-hadsereg egyik újonnan érkezett fiatal tisztje, irja. igy foglalta össze bonyomásait a libiai front­ról : „Ha a pokol és El Álaméin között kellene választanom, úgy inkább a poklot választa­nám.“ Valóban, El Álaméin, ahol hetek óta a vi­lág két legjobban felfegyverzett hadserege néz farkasszemet egymással, még nem a Nilus pálma-oázisos deltája. Nem, El Ála­méin még sivatag és pedig épp oly rideg és könyörtelen sivatag, mint nyugatra a mar- marieai sivatag. Ha a déli szél, a ghibli fuj a sivatag felöl, a hőmérő hirtelen 50 Celsius fokra szökik fel. Ha ellenben a tenger felöl az északi szél fuj, a hőmérő higanya éjszaka gyakran 0 fokra, sőt 0 fok alá száll le. Hogy •az ember, főként az európai, mennyire szen­ved az ilyfn roppant hömérsékletkülönbsí- gek miatt, azt könnyű elképzelni. Egyébként a két ellenséges hadsereg ma mintegy 00 km. hosszú fronton áll szemben egymással. Ez a front a parttól szinte merő­legesen vonul dél felé a sivatag belsejébe. Északon a Földközi-tenger határolja, délen az El Quattara mélyedés. Ez a terület volta- képen egyetlen hatalmas sómedence, ame­lyen páncélkocsik nem haladhatnak át. Itt tehát lehetetlen meglepctésszerü támadást indítani. Ezenkívül mindkét hadsereg akna­mezőket rakott le állásai előtt, sőt tankokat ásott el a homokban s ezek a tankok bun­kerek gyanánt szolgálnak. Alaszka 1867 óta az USA tulajdona: a majdnem minden emberi település hiján levő hatalmas földdarab rengeteg alkalmat ét lehetőséget nyújtott és nyújt ma is az Új­világ népének, hogy gyarmatosító munkát és pénzt 'áldozzon egy olyan területre, amely sokszorosan fizeti vissza a reáforditott fá­radságot. A félsziget rendkívül gazdag. Mit den irányban főiméi hetetlen mennyiségit ter­mészeti kincset rejt magában, amelyekhez a technika tudományának mai állása szerint aiánylag könnyen hozzá lehet férni. Az Egyesült-Államok ezideig még korántsem merítették ki a rendelkezésre álló lehető­ségeket: ugylátszik, nem túlságosan szív­ügyük Alaszka. Gazdagságát az állam alig használta fel, inkább magánosok, de ók is csak annyira, amennyire egy-egy vállalko­zás sikeres lebonyolításához szükséges volt. A hatalmas terület kereken másfélmil­lió négyzetkilométer, azaz mégegyszec ak­kora, mint Svédország. Alaszkában mind­össze 60 ezer ember él, de ezeknek fele is eszkimó és indián. A lakosság második fele rendszerint csak nyaranként, mintegy idénymunkára keresi fel Alaszkát. Ilyen­képpen azután 100 négyzetkilométerre csu­pán'négy lélek esik: ugyanakkor pedig Svédországban 1100, bár a két terület tele­pülési lehetőségei alig különböznek egymás­tól. Mindkét állam az 55. szélességi foktól az északi sarkkörig nyúlik: éghajlat szem­pontjából óceáni jellegű. Ércekben majd­nem egyformán gazdag mindkét terület Alaszkában nemrég még csak az arany és a réz érdekelte az embereket. Újabban több figyelmet szentelnek a cinnek, ezüstnek és platinának is. A félsziget legnagyobb részét erdők bo­rítják. Délkeleten gyönyörűek ezek &z er­dők, jól fejlett, gazdag állománnyal. Észak és északnyugat felé egyre szegényednek, • amint közelebb jutunk a sarki övezethez és a Yukon-területen, valamint á Belső- Alaszkát a Jeges-tengertől elválasztó ala­csony hegyvidék mentén már inkább tun­dráé jellegű az ország. Alaszka kihasznál­ható faállománya mindenesetre legalább mégegyszer akkora, mind Svédországé: ér­téke azonban három-négyszer annyi. Ami a halakban való gazdagságot illeti, ebben a tekintetben kétségtelenül a svédek vezetnek. Alaszka tengeri halászata hc- ringben, tőkehalban meglehetősen fejletlen, s inkább csak az eszkimók és indiánok sa­ját szükségleteinek fedezését szolgálja. A lazacnál már jobb a helyzet: évente a 130 milliót is megközelíti a hálóba került laza­cok száma. Ezt a halat azonban már nem az eszkimók és indiánok halasszák, hanem az egyesült-államokbeli vállalkozók, akik hatalmas fölkészültséggel indulnak el egy- egy lazac-idényre. A mezőgazdaság egyelőre attól is messze A várakozás ideje alatt meglehetősen nyu­godt életet- folytatnak a katonák. Természe­tesen azért egy nap sem múlik el légitáma­dás nélkül. Érdekes, hogy szinte egyetlen katona sem visel gyarmati sisakot, kivéve az újoncok. A katonák jobbára meztelen felsőtesttel járnak-kelnek, ezzel szemben moszkitóhálót borítanak a fejükre, Illetve a sapkájukra s ez a háló szinte az egész tel­tüket befedi. Erre nagy szükség van, mert a inoszkitó és a légy a sivatug valóságos istencsapása. A katonák dohányoznak és le­veleket imák. Igen sokat cigarettáznak, mert az az általános vélemény, hogy egy-egy szip­pantás jobban oltja a szomjúságot, mint a kissé sós és meleg viz. A cigaretta meggyúj­tásához még gyufa sem kell, a nap oly for­rón sut, hogy nagyi tóüveggel, vagy más vastagabb üveggel könnyű lángralobbantani ■a cigarettát. A levélírás azonban egyáltalán nem könnyű mesterség itt, mert állandóan csurog az izzadság a levélíró kezére és be- nedvesíti a papirt. Az afrikai hadtest katonái egyáltalán nem pálmák alatt és nem szellős sátrakban lak­nak, hanem négyszögletű lyukakban, ame­lyekben két-két ember számára van hely, amelyeket gyakran sziklás sivatagi talajba vájnak. A katonák itt moszkitóhálójukba burkolva alszanak éjszakánként. Az egyik német katonatiszt nemrég följe­gyezte naplójába: „Négyszázötven napja nem láttam igazi várost.“ Érthető, hogy Rommel csapatai türelmetlenül várják a támadásra szóló parancsot, hogy megnyíljon előttük a Nilus termékeny deltája, Alexandria és Kai­ró, Egyiptom nagyvárosai. áll még, hogy egyáltalán létezzék. Kétség­telen, hogy a termőterületeknek felhasznál­ható részek megművelése óriási feladat s csakis az állam tudja — több évtizedes munka árán — megoldani. Az sem vitás, hogy az állattenyésztés fejlesztésének semmi akadálya sincs. Annál furcsább, hogy bár a félsziget könnyen el tudna tartani négymillió szarvasmarhát, a 700.000-es állomány növelésére már hosszú évek óta semmi intézkedés nem történt. A meglévő állomány eszkimók és indiánok kezén van. Köztudomású. hogy Svédország igen csekély mennyiségű szénnel rendelkezik: ezzel szemben Alaszka bővelkedik ebben a kincsli. ii. Ami a vizí-utakat illeti, ezekben sim-s- hiány, a hegyvidékek pedig rengeteg, jól felhasználható vizierövel szolgálnak. A vi- zieröket még csak elenyészően kis mén ék­ben aknázták ki, holott segítségükkel igen komoly méretű érc- és fafeldolgozó ipart lehetne teremteni, hiszen a feldolgozandó nyersanyag bőségesen áll rendelkezésre. Alaszka legnagyobb folyója, a VuUc.n, torkolatától fölfelé csaknem forrás vidékéig hajózható: számos mellékfolyója szintén alkalmas a viziközlekedésre, úgyhogy Alaszkának majdnem minden részét kitűnő, természetes vizűit-hálózat köti össze eg y­mással. így aztán végeredményben a fél­szigetnek minden kelléke megvan ahhoz, hogy legalábbis olyan sűrűén lakhassák, mint Svédországot, vagyis kereken 21 mil­lió embert tudna gond nélkül eltartani — a jelenlegi hatvanezer helyett. Ez a huszon­egymillió ember igazán eredményeket tudna elérni a természeti kincsekkel és ki­aknázás! lehetőségekkel bőven megáldott földön. Nem úgy, mint az a harmincezer ember akik — a bennszülött eszkimókon és indiákon kivül — csak “aranyásókként kereskedőkként, vállalkozókként, vagy ép­pen kéjutazókként mennek Alaszkába: ak­kor is rövid időre és az utóbbiakat kivéve csak azért, hogy lehetőleg gyorsan meg­gazdagodjék. Ezek a feliér emberek azután — fehér asszony hiján — indián nőkkel kötnek házasságot, vagy egyszerűen együtt élnek velük — bekeverednek a „könnyű meggazdagodás hazájának" hiénái, játék­barlangjai közé, félvér gyerekük pedig el­vadul. Ezidöszerint az a sajnálatos hely­zet, hogy Alaszka 60.000 főnyi népességé­nek több baja van a bűnözőkkel, mint n világ bármely más sűrűn lakott tájá­nak. (TEKT.) Jó Ara 6* ió hirdetés—«— — k MBsattv 1 alapja a Jo UzleUnenetneK I Alaszka — az ismeretlen észak­amerikai gyarmat MGezisti Ursjxtk Kinevezések ez erdélyrészi igazságügyi hatóságokhoz Kolozsvár, okt. 2. Az igazságügyminiszter előterjesztésére a Kormányzó Ur Deák Fe­renc dr. kolozsvári törvényszéki titkárt a kolozsvári, Szenttornyay János dr. sajó­szenlpcteri járásbiiósági titkárt a nagybá­nyai, Tury István dr. párkányi járásbiiósági titkárt a Csíkszereda! járásbírósághoz járás- biróvá, Sehéda Ernő ' dr. szolnoki törvény- széki titkárt a szatmárnémeti ügyészségre ügyésszé, Marton József dr. szekszárdi tör­vényszéki titkárt a kézdivásárh lyi járásbí­róságra járásbiróvá nevezte ki. Az igazságügyminiszter Szabó Zoltán dr. járásbirót a kolozsvári törvényszékhez saját kérelmére áthelyezte. Bokor János szanns- ujvftrl járásbirósági betétszerkesztöt a szi- lágyesehi járásbíróságra, a XI. fizetési osz­tályba sorozott telekkönyvezetővé nevezte ki. (MTI) XII. Pius pápa külön imákat rendelt el a háború megrövidítéséért Róma, okt. 2. (MTI) Az „Osservatore Ro­mano" közli: A pápa októberben a rózsafü­zér hónapjának küszöbén felszólította a püspököket, rendeljenek el külön imádságo­kat, amelyekben a papok és hívők a rózsa­füzér királynőjének közbenjárását kérik, rö­vidítse meg annak a szerencsétlen viszály­nak napjait, amely immár oly hosszú idő óta nyomorítja az egyházat és az emberisé­get. Régvjezer romániai származású zs.dót utaltak munkaláborba Franciaországban Bukarest, okt. 2. (Búd. Tud.) A romániai sajtó megemlékezik a párisi rendőrség nagy arányú idegenellenöizéséről és megállapítja, hogy körülbelül 4000 romániai származású zsidót vettek őrizetbe és utaltak rminkatá- borokba a franciák. A cigánykérdés Németországban Berlin, október 2. A berlini birodalmi egészségügyi hivatal néhány évvel ezelőtt külön kutató-intézetet állított" fel az állandó lakhellyel nem rendelkező lakosság, elsősor­ban tehát a cigányok és cigányfélvérek élet­viszonyainak tanulmányozására. A kutatások már annyira jutottak, hogy áz Intézet veze­tője most bizonyos összefoglaló képet nyújtó jelentést adhatott ki. A jelentés mindenek­előtt rámutat a feladat rendkívüli nehézsé­geire. A cigányok legnagyobb része, — amennyiben az Intézetnek egyáltalán sike­rült felkutatni őket — hihetetlen makacsság­gal és minden lehető és lehetetlen módon igyekezett minden családi vonatkozású kér­dés tisztázását megakadályozni. Legtöbb esetben igazi nevüket is el akarják titkolni. Ennek ellenére sikerült az ó-birodalom terü­letén élő, cigányok törzskönyvezése és ennek alapján leszármazási viszonyaik megállapí­tása. Az intézet annak a megállapításnak tulajdonította a legnagyobb fontosságot, hogy Németországban alig száz. tőzsgyöke- res. tiszta faja nomádlzáló cigánycsalád él inig 90 százalékuk — Németországban mint­egy 20.000 cigányt sikerült összeírni — ke­verék-népség. A vizsgálatnak az a célja, hogy anyagot szolgáltasson a fajtisztasági törvényhozás számára és a rendőrség megelőző rendsza­bályainak kidolgozására. Az utóbbira azért van szükség, mert a cigányfélvérek is leg­nagyobbrészt kisebb értékű, aszociális ele­mekkel való keveredés utján jöttek létre, közrendészeti szempontból tehát szintén kü­lönös figyelmet érdemelnek. (MN) \. KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA 1942. október 3-án, szombaton délután fél 3 órakor: Háry János. Ifjúsági előadás. Jegyeket a pénztár nem árusít. 1912. október 3-án, szombaton este 6 órakor: Boldoggá teszlek. Napibérlet A), soto- zatszáni 4. Rendes helyárak. 1912. október 4-én. vasárnap délután fél .3 órakor: Tokaji asszír. Olcsó helyárak. 1942. október 4-én. vasárnap este 6 órakor. Az ember tragédiája. Bérletszünet. Ren­des helyárak. 1942. október 5-én. hétfőn este 6 órakor: Az ember tragédiája. A Tizes Szervezet elő adása. Jegyeket a pénztár nem árusít. 1942. október 6-án, kedden este 6 órakor: Bánlr lián, opera. Laczó István a M. Kir. Operaház tagjának fellépésével. Napibérlet B), sorozatszám 4, és Opera bérlet sorozatszám 2,

Next

/
Thumbnails
Contents