Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-25 / 242. szám

JKgjtasaKrlRyr.'ga Akit a franciák ma legjobban gyűlölnek i Jte^mué, a nyomorult 8 1942. OKTOBER 25 A tefemrchivás tovább folyik Franciaor­szágban.^ Egymásután kerülnek terítékre a valaha élet és halál uraiként tetszelgő fran­cia politikusok. Blum, Mandel és Daladier után nincs ma gyűlöltebb embere Franciaországnak Paul Reynaudnál, az összeomlás miniszterelnökénél. Erős indoka lehet annak, ha a lapok szemé­lyevei kapcsolatban ilyen jelzővel illetik: „Reynaud, a nyomorult“.,. Ót teszik ngyanis felelőssé nemcsak az ősz- szeomlásért, hanem többszázezer francia ka­tona pusztulásáért is, mert ezeket az életeket meg lehetett yolna őrizni a francia nemzet szamara. _ A napokban Paul Reynaud politikai múlt­jával kapcsolatban leleplezték azt a boszor­kánykonyhát, amelyben néhány, angol befo­lytra tevékenykedő politikus a világra zú­dította az elsősorban Franciaországot eltemető szörnyű kataklizmát. Már az Olaszország elleni szankciók ide- Jea — lrJák a francia lapok — Paul Rey- ”a,, ,vo1- w, aki minden eszközt megraga- dott hogy Olaszországot abesszíniái terveiben akadályozza s ha kell», még háborúval is meg­gátolja annak sikerét. _ f2’ aki 1938 február 26-án nagy be­szédben fejtegette és bizonyította hogy az egess nemet katonai erő „blöff“. De gyerünk tovább. A felelősséglista olyan nagyvonalú, hogy az úgynevezett népfront- kormány titokzatos szövevényeiben tájékozat­lan írancia közvélemény a leleplezések után w!fie^TP0kÖnyÖdve á11 a előtt. Most döbbennek rá, kik voltak azok, akik fe­lelősséggel vezették a francia politikát és f* Men, érdekek szolgálatában is állottak tu- tajdonkepen. érdemes figyelemmel kisémi a Reynaud ellen felsorakoztatott vádak tömkelegét. V.°ltJ? — irÍák> — “ki 1938 már- cas ll-en Blum-mel összejátszva behozta a kommunista párt tagjait a kabinetbe. Reynaud volt az, aki a müncheni tárgya­lások ide jen, mint a Daladier-kormány tagja, ,,megfúrta“ a németekkel való kiegyezést “T,a fenyegetéssel, hogy azonnal lemond. i TZ. Pedls’ ho^' minisMerelnökl pozició- jaţ tarthassa, semmisnek jelentette ki a Ilit- iernek adott ígéretét. Reynaud volt az, akitől a nagy baloldali ap\ezernek, mint Tabuis asszony, Búré Pcr­dMts\ riaÍS6& B0ÍS átV(,tték a Pr°Iiaoan- f a franda *«iót I» k&be­A ™°hÓ és föleitől tajtékzó aboruspart, újságok pénzelésem Keynaud- rend ^l állott számolatlanul pénz rendel kezesere. Leger-tő 1, a Qnai d’Qr,av mindenható főnökétő1, Sarraut belügyminisz­mlnd’ dlí Sy^mutügyi minisztertől és mindénekíelett ott állt az uszító sajtó mögött a ~^ a -aU nu,lióivaI a leghatalmasabb erő: tett^TlV9 nem*etközi szövetsége, az ugyneve- fett Alhance Internacion-al Israéüt. .Valósággal idegháborut indítottak meg ezek " f rTcZ ,” “TT* “ • km. tereim rlíu me°€k lelk*letének átállítására 1S élték a kívánt eredmény?; inert megszületett a tömegek háborús pszihó. I' ,7a akl a mérsékelt politikusok közül mcrt<; a józan ész szavát _ ám­Franco ***• Mussolini « BUmTáhaZ°Üan <;?k «“«*» a «idő Btum kezeben. Maga Blum irta egyszer hogy főlr f-7k akkor Vdllal tár°í “7a tőle engedélyt és megbízást kap. rcpZk^v t^onképeni rombold sze- kása uL'rkezdodot% “tűikor Daladier bu­ti volt -J tC a,tancia “gyek intézését. tÖbbS^ amit ^ meghamisitás' ’ ^ kamara elnöke a szavazás WaZZ ft SZerZet- szá,,,!íra- be’ A bünl/i 7Cm W!f-6Í a 1,orvéH'iai kalandba. A buulajstrom ettől fogva o-vre gyarapodik. LW tűnik Joblwn lett volna n t Unjk’ mmt!m ez az ember volna a francia nép sírásója, ö volt m um u s nbtr szavaztatni azt a törvényt, amely szabad nemzetek szövetsége formá d­le," Fra"0laorszá9°t angol dominlumi jel­legre süllyesztette volna. J lyet méStnT^i"1^' "*m tc'íes- Ami’ ytn mértekben döngette a német ököl a hnr­•^mte döb(Ínrcttáfr kapait:, olyan ^y°rsan 1 és Dünkirchen uţan, angol megbízásra, vál­lalta azt a feladatot, hogy a francia nép és az egesz világ színe előtt a belga királyt úgy állítsa be, mint árulót, aki eladta a németek­nek a szövetségesek ügyét. Holott ma már 8 hcUja f gerietet cl csak azutan következett be, amikor Lipót ki­rálynők tudomására adták Franciaország ki­ürítését. J Paris elfoglalásának a pillanatai még meg­rázóbb hátterűdé. Ha iigyanís Reynaud két nappal hamarább deklarálja Párirt nyílt vá­rosnak, embermilliók dél felé való özönlését akadályozta volna meg. Gyermekek pusztulá­sát, éhséget és a kint, ami egy ilyen futással együtt jár. Reynaud volt az az. ember — olvassák lelki­ismeretére a legilletékcsebbek, közöttük maga az államfő, Petain tábornagy is, — aki há­rom alkalom'mal: májusban és júniusban visszautasította a fegyverszünet kérését, an­nak ellenére, hogy erre Petain és Weygand tábornok felszólította. Reynaud volt- az az ember, aki így meg- hosszabitva a háborút, lehetővé tette, hogy Olaszország hadbaszálljon és amikor már min­den elveszett, még három hétig tovább folyjon a véres küzdelem, amelynek az eredménye Franciaország háromnegyedrészének megszál­lása és csaknem százötvenezer francia katona életébe került. Reynaud volt az, aki Lebrun volt köztársa­sági elnökkel, Jeanneney-e 1, a szenátus elnö-. kével és Herriot-val úgy döntött, hogy Fran­ciaországot a legválságosabb időkben vezető államférfiak nélkül hagyják. Hogy ez nem sikerült, az is Petain tábornok érdeme, aki az utolsó pillanatban megakadályozta elutazásu­kat és lemondatta őket. Reyna udnak azonban megvoltak a maga tervei arra az esetre is, ha Franciaországból ropnak ülnie keli. De Gaulle-hoz akart kiutazni Angliába, hogy mint Franciaország hivatalos feje, tovább folytassa azt a politikát, amely tönkretette Franciaországot. Útjára mindent gondosan előkészített.' Legelőször is két mun­katársával nemcsak a maga vagyonát, hanem a rendelkezésére álló titkos alapot, azonkívül dollárokat, aranytömböket, ékszereket, gyön­gyöket, eladhgtó értékpapírokat, amelyek a francia állam vagyonát képezték, Angliába szállíttatott. Hogy ö maga is nem tudott az arany után utazni, annak oka az a csekélység volt, hogy vizűm hiányában a spanyol határ­őrök nem engedték tovább utazni Franciaor­szág menekülő teljhatalmú miniszterelnökét. Reynaud volt egyébként az az ember, aki saját arcképével pénzt veretett, amelyre eze­ket a szavakat vésette: „Nous nous sauverons, ou nous nous perirons tons ensemble“. Arni magyarul körülbelül ezt jelenti: „Vagy együtt menekülünk, vagy együtt veszünk mindany- nyian". A példa egészen mást mulatott S Hogy Rey­naud nem tudott menekülni, magára hagyva egész Franciaországot, annak a spanyol ha­tárőrök ébersége volt az oka. Reynaud ma mindössze hatvannégy éves. De az ő bűne miatt csaknem másfélszázezer fiatal francia fekszik a föld alatt... Á Terek-vidék jelentősége Az alábbi Időszerű cikket Hans Ochmen dr. irta a kaukázusi harcok következtében az érdeklődés közép­pontjában álló területről az ,‘.Euro­pa Sonderdienst“ számára. A Terek-folyó — amelytől az egész észak- kaukázusi vidék nevét kapta, — az óriási Kasbek-csúcs glecscreibőli ered, mintegy négy­ezer méter magasságban a tengerszint fölött: lefelé haladtában áttöri a Kaukázust s a Darjal-völgyet alkotva eléri a wladikawkasi síkságot. Később még egy hegyvonulattal ta­lálja szemben magát, még pedig a Sunsa- hegylánccal: ezt is áttöri, Jekateringradszk- nál újra síkságra lép, azután északkeleti irányba fordulva sokágú — körülbelül 110 kilométernyi széles — deltával a Káspi-ien- gerbe torkollik. A síkságokon szétterül, hatal­mas árterületeket önt el a vizével. A folyó mentén jókora hosszúságban védőgátakat kel­lett emelni, hogy nagyobb károkat ne okoz­zon. Kisljar-nál, a delta kezdetén 30 kilomé­ter hosszúságúak a vedőgátak. A Kaukázusnak ezt a részét az orosz biro­dalom cárjai 1760-tól a múlt század közepéig lióditgatták, amig végre teljesen kezükbe ke­rült. A szábadságszeretö hegyi népek csöppet sem mutattak hajlandóságot, ahhoz, hogy el­ismerjék a minden oroszok cárjának fenn­hatóságát és kényszerű behódolásuk után is éppen elég gondot akoztak nekik. Az oroszok azután, hogy a harcias törzsek meglepetéseitől megkíméljék magukat. Mosdóktól kezdve egé­szen a hegységig erődök sorát emelték — a Terek-vonalat. E vonal katonai középpontja Wladikaxckas volt: itt kezdődik a hires grúz hadiut, amely a Kasbek lábánál vezet át a Kaukázuson, egészen Tífuszig. Ez még ma Vegye igénybe See cf-v ezménfes r ­GAZ bevezetési akciónkat Il2 liavi résglelre Felvilágosítást ad: GáZgQár: Telefon: 30 Duci: W£SStftilQt-a*Ca 35 Telelőn: 3150. Telefon értesítésre megb zottunk felkeresi. Tímáraiestert, aki nagy gyakorlattal rendel­kezik növényi, főleg talpcser- zésben, keres nagy bőrgyár lehetőleg azonnali belépésre. Ajánlatok „jó tímár“ jeligére a lap kiadóhivatalába kéretnek. is az egyetleu állandóan használható útvonal a Kaukázuson át és éppen ezért hadászati jelentősége óriási. Az oroszok egyébként már a mult század közepén hozzáfogtak ahhoz, hogy a grúz hadiut mentén vasútvonalat épít­senek, a tervek kivitele elé azonban olyan nagy akadályok tornyosultak, hogy a vasút még ma sincsen készen. így aztán a Terek vidékét mindössze egy vasútvonal szeli át, még pedig a Roszţov—Baku közötti vasút. Ez a vonal Prohladnojenál éri el a Terek- lerületet, áthalad Mosdokon, Nauskaján, Stsedrmszkaján, Gudermessen és úgy húzó­dik tovább a Káspi-tenger felé, Mahala- Kale-ig. ’ - Eisenbahnen a Berge - HoheninMefern\ fProcnladn ßattiiskij Ha/otschj}^ £pmn Chamidia ischerek I Sfargjleşfhen^ Prischibskaja V '** ^ [KsWadnnirovskij M WosnessessIojÁ ’lUV AWshnjj-hurp 0 .Terek / ^ ©CTj Wcrchnykf. fesedadiNl himn Vá 820& f A rEkhofowo _ p mshnjefitsC^KÍ 10 5, 10 FChasnidon / aA ease’*11-''0 70 ^/0Hshonilujd5c| Kilometer / K-P; Hanalfrawobereshnlj Az utóbbi esztendőkben megnövekedett for­galmat már képtelenek voltak .ezen az egy vonalon lebonyolítani, igy aztán szárnyvona­lat építettek. Ez is Prochtadnojenál kezdődik, majd a Tereken áthaladva, Besslan és Grosny városokon át Gudermcssnél csatlakozik a fő­vonalhoz. Besslantól még egy elágazás vezet Wladikawkasig és bár ez rövid vonal, jelen­tősége mégis komoly, mert a grúz hadiufhoz vezet. Ami a giozniji szárnyvonalat illeti, ez a vonal az olajmezőknek köszönheti megépí­tését. Ez a terület Szovjetoroszország máso­dik legnagyobb olajtermelő vidéke: a, teljes szovjet olajkitermelés 86 százaléka esik a Kaukázusrar ebből 70 százalékot a bakul, 9 százalékot a grozniji és 7 százalékot a maj- kopi kutak szolgáltatnak. GroznijbóH egyéb­ként két olajvezeték is indul a Káspi-tenger felé és 160 kilométer után elérik Maliata Kaiét. A vezetékek mindegyike évi ntásfél­millió tonna olajat szállít a Káspi-tengeri tankhajókba, amelyek azután Asztrachántól fölfelé szállítják az olajat a Volgán Szara• tovba és Gorkijba. Groznijnah harmadik ve­zetéke is van: ez Armaviron át a Fekete- tengerig Tuapsze kikötőjébe visz, hosszúsága 618 kilométer és évente 1.7 millió tonna ola­jat továbbit nyugat felé. Armavirból viszont Rosztov felé ágazik el egy ötszáz kilométer hossza olajvezeték, amely kereken másfél­millió tonnát szállít évente a Donec-m'eden- céhé. A grozniji mezők egyébként 1938-ban pon­tosan 1.7 millió tonnát szolgáltattak, nzaz kevesebbet, mint amennyit a vezetékek lováb- bifani tudtak volna. A harmadik ötéves terv annyira fokozni kiváuta Groznij és Majkop együttes termelését, hogy az elérje a 7.8 mil­lió tonnát. Ennek a tervnek a megvalósítását azonban már megakadályozta a háború. —‘ NÉMET ÖSZTÖNDÍJAK KÜLFÖLDI ÍROK RÉSZÉRE. A wartburgi összejövetel alkalmával, mely a Welmarban időző 55 kül­földi irót egyesítette, Wilhelm Ehmer ismer­tette két német ösztöndíj létesítését külföldi Írók részére. Az anyagi fedezetet az „Euró­pai írók Szövetségének“ német osztálya bo­csátotta rendelkezésre. Németország ezáltal lehetőséget nyújt külföldi barátainak a né­met kulturális élet intenzív megismerésére. Ennek értelmében az egyesület elnöke, Hans Carossa dr. minden évben két külföldi írót félévig tanulmányi tartózkodásra vendégül lát Németországban, mely alkalommal a ven­dégeknek természetesen módjukban áll a nekik tetsző helyet kiválasztani. A weimarl ülés alkalmával több német iró meghívást kapott külföldön történő előadások megtar­tására. (MNK).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents