Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)
1942-10-21 / 238. szám
1942. OKTOBER 21 MCezETillrsJxa Az olasz-magyar kapcsolatok szellemi egysége Az olasz-erdélyi szellemi kapcsolatok történetében nevezetes dátum október 21-ike, mert a felszabadult. Kolozsvár Olasz Kultur- intézetének évnyitó ünnepségén i ilippo Anfuso budapesti olasz követ is résztvesz, bogy személyes megjelenésével is kihangsúlyozza az olasz-magyar szellemi együttműködés jelentőségét. Az egyetem aulájában lezajló ünnepély újabb bizonyítéka annak az olasz-magyar szellemi közösségnek, amely a magyar erdélyi földben gyökeredző latin kultúra nyomán a történelem különböző korszakaiban az együttes erővel folytatott küzdelmek véráldo- zataihoz vezetett. Ma, amikor a teljes erővel tomboló háború csataterein egy közös nagy célért, a keresztény eszme diadaláért egymás mellett küzdenek a magyar és olasz csapatok, különös fontossága van a belső szellemi are- yonal építő knlturmunkájának. A közös célért folyó élet-halál küzdelem, amely még jobban elmélyíti az olasz és magyar nép közötti szellemi közösséget, természetszerűleg felidézi azt a kort, amikor a keresztény hit védelme egy táborba szólította az olasz és magyar katonákat. A XVII-ik század eredménydus és politikailag mozgalmas korában, a Savoyai-ház csillaga, a legendáshírű hadvezér, Savoyai Eugen herceg politikai éleslátásával korán ráeszmélt anuak a veszedelemnek a hordere- jére, amelyet a török uralom terjeszkedése jelentett Európa nyugati kultúrájára. A közös veszedelem egymás mellé állította az olasz és magyar csapatokat. Budavára diadalmas visszafoglalása, a belgrádi csata, a zentai győzelem, amely Savoyai Eugen nevét egész Európában ismertté tette, majd a péter- yáradi diadalmas ütközet megtörte a félhold uralmát és feltartóztatta a romboló útjukban az Európa kultúrája ellen törő törököket. A világot megváltó keresztért folytatott küzdelem kiinduló pontja volt annak a lelki közösségnek, amely felvértezte és a későbbi történelmi fordulatok idején ellenállhatatlan erővel újabb küzdelmekre hivta fel a régi íegyvertársakat. Hosszú évtizedek múlva, a közös erővel kiharcolt kereszt felett lcigyuló csillag fénye vezérelte hazánkba a minden fenkölt gondolatért lelkesülő Monti olasz ezredest, aki a kor szellemétől áthatva a bizonytalan jövőért .feláldozta a császár szolgálatában fényesnek ígérkező katonai pályáját. Monti már bepillantott Magyarország politikai helyzetébe, a közös elnyomatás fájdalmán keresztül megérezte, hogy az osztrák hatalom megdöntésére ,a két ország között kívánatos lenne a szo- losabb katonai és politikai kapcsolat megteremtése. Ezzel az elgondolással ajánlotta fel I kardját Kossuth Lajosnak, hogy azután az I olasz légióban rósztvegyem a magyar nemzeti .ellenállás utolsó titáni küzdelmében. A lehe- itétlent is megkísérlő hősök kezéből a világosi jíegyverletéte1 kicsavarta a fegyvert. Az olasz |ilégió feloszlásával Monti ezredes is vissza- jtért hazájába. Ivem érhette meg a történelem megismétlődésének gyönyörű mozzanatát kor az újból felragyogó csilla aml......-s fénye egymáshoz vezette Olaszország és Magyarország két géniuszát, Cavourt és Kossuth Lajost, lakik párhuzamosan haladva, egyöntetüleg ! irányították a régi közös ellenség, Ausztria Ielleni szabadságmozgalmat. Ez a mozgalom »j utat nyitott meg a magyar nemzeti törek- Jlvések előtt is. A rendkívüli szellemi képessé- igekkel megáldott Kossuth és Cavour ama ritka államférfinkhoz tartózlak, akik századok törekvéseinek eszményeit voltak hivatottak megvalósítani. Mialatt a háborúi, diplo- mác-iailag előkészítették, Garibaldi az olasz ifgység jelszavával állott- az elnyomott nép jelére. A magyar lelkekben a szabadságvágy egybeforrasztotta a Kossuth és a Garibaldi nevét. A történelmi események előszele utat talált magának az erdélyi magyarok szivében _^ ozaveWMl jis. Az emigrációban élő Bethlen Gergely és IfCelcky Sándor, az erdélyi önvédelmi harc vezérei voltak az elsők, akik megértették a tör- j fenekűi pillanat rendkívüli jelentőségét és az jplasz sorsváltozáson keresztül Magyarország i-i'elszabaditását remélték. Nem tudtak volna távolmaradni onnan, ahol ezer veszély között {harcolva bizonyíthatták be, hogy a Monti cz- jxedes légiójának vitézségét hasonló odaadással viszonozza a magyar légió. Nemes példájukat sokan követték Erdélyben. Az egységes Olaszország megvalósítása, a közös véráldozat kitörölhetetlen emlékével pecsételte meg az plasz-magyar szellemi és lelki egységet. Ha Kossuth ífcmzcti álma nem is valósulhatott meg, az eszme, amelyért küzdött & szenvedett, tovább élt a szóltam örökségét ápoló, vezető politikusok; Bartha Miklós és JJgron Gábor politikájában. A perszonál-unió alapján álló keţ fiiggetleuségi vezér, mint Kossuth Lajos szellemi örökségének hűséges őrei, a béke kényelmes esztendői alatt, amikor a nagy ősi célok kezdtek el halványodni, jövőbelátó szemmel erősítette meg a történelmi folytonosságot. Egész életük és politikájuk vezérelve; az önálló magyar nemzeti hadsereg kiharcolása az olasz-magyar szellemi egységből fakadt, mert már a törökverő, nagy Zrínyi Miklós az olasz Machiavelli tanainak hatása alatt vetette fel hazánkban elsőnek a magyar nemzeti hadsereg felállításának gondolatát. A világháború, amely elválasztotta egymástól a két baráti nemzetet, egyidejűleg megbénította a szellemi egységet is. A fascista Olaszország nagy vezére, Benito Mussolini lángelméje és történelmi hagyományokból táplálkozó hite egymáshoz vezette 32 olasz és magyar népet, amikor vasakaratával összefor- raszţoţta a történelmi múlt szellemi egységéből fonódott és már meglazult láncolatot. Ugyanakkor a római Cáiyí-palota történelmi kerekasztala mellől először indultak útnak a szétdarabolt Magyarország felié nj reményt gyújtó szavak. Az olasz-magyar szellemi együttműködés ünnepén megint végigrezegnek lelkűnkben ezek a szavak, benne lesznek az Anfuso olasz követnek szóló Istenhozottban és benne lesznek abban a mindennél! erősebb kívánságunkban, hogy a nemzeti létünket, hitünket fenyegető válság órájában a kereszt felett felragyogó csillag vezérelje és Vezesse diadalmas, közös célért küzdő csapatainkat. HORT ETELKA Reményi«Schne!ler pénzügyminiszter beszéde utón \ tsépvlselőfiáz elfogadta az 1959-40. év* zárszámadásról szóló jelentési Szabod királyi vóios lesz Szeanbalhely és Kaposvár Budapest, október 20. A képviselőház kedden délelőtt ülést tartott, amelynek napirendjén a Szombathely és Kaposvár megyei városok törvényhatósági jogú városokká történő átalakításáról szóló törvényjavaslat és több más pénzügyi természetű javaslat szerepelt. Az ülést 10 óra 50 perckor nyitotta meg Törzs Tibor alelnök. Mindenekelőtt kegyeletesen emlékezett meg Tusa Gábor, a visszacsatolt erdélyi részek képviselőjének elhunytáról. Az elnök indítványára a Ház elhatározta, hogy Tusa Gábor emlékét jegyzőkönyvben örökitl meg. Az elnök ezután több átiratot és jelentést ismertetett, majd Hunyadi Búzás Endre előadó beterjesztette a belügyminiszter törvényjavaslatát Szombathely és Kaposvár törvényhatósági jogú városokká történő átalakításáról. Bevezetőül az előadó hangoztatta, hogy a fejlődés örök törvényei az önkormányzati életben épp úgy érvényesülnek, mint az élet bármely más vonalán. Részletesen Ismertette a törvényjavaslat indokolását, majd rámutatott arra, hogy a kétváros további gazdasági és kulturális fejlődése megkívánja a törvényhatósági jog megadását. Kérte a javaslat elfogadását. A javaslathoz egyetlen szónokként Weither Gyula szólt hozzá. Ismertette Szombathely város történelmét. Ez a város fejedelmeket adott az országnak és gazdasági jelentősége nagymértékben megköveteli, hogy megérdemelten a törvényhatósági jogú városok sorába iktassák. Köszönetét mondott a kormánynak a törvényjavaslat előterjesztéséért, amelyet örömmel üdvözöl és elfogad. Tökéletes rend van az állami gazdálkodás terén Több felszólaló nem lévén, a Ház a törvényjavaslatot általánosságban egyhangúlag elfogadta és jelentéstétel céljából kiadta a közigazgatási bizottságnak. Ezután az államnak az 19"9jl9j0. évi időszakról szóló zárszámadását terjesztette be Figus-IHnyi Albert előadó. Nagy vonásokban ismertette az Állami Legfelsőbb Számvevőszék zárszámadásának adatait, amelyek többi között a visszacsatolt erdélyi részekről szóló jelentést is tartalmazzák, majd kérte a felmentés megadását. A jelentéshez elsőnek Zerman Antal szólott hozzá. A zárszámadási jog közjogi jellegéről beszélt, majd' hangoztatta, hogy ez a jog a rendkívüli felhatalmazások következtében igen nagymértékben megnövekedett. Elismeréssel szólott az állami számvevőszék működéséről, beszédének további során a nemzetvédelem továbbfejlesztésének szükségességét hangoztatta, majd kiemelte, hogy a belső fronton küzdő polgár minden körülmények között megállja helyét. Kérte, hogy továbbra is bőséges támogatásban részesítsék a Családvédelmi Alapot. Beszéde végén megállapította, hogy az állami gazdálkodás terén teljes és tökéletes rend van. Ez a rend példaadó lehetne a legbékésebb korszakban is. A következő felszólaló Esterházy Móric gróf azt fejtegette, hogy a zárszámadás későn került a törvényhozás elé. A hadigazdálkodás pontos nyilvántartásokat követel meg. Kérte, hogy amennyire csak lehetséges, minden fülért ellenőrizzenek. Bizalom nélkül nehéz időkben vezetni nem lehet, mert bizalom nélkül nehéz a vezetés, de igen nehéz a vezetők követése is. A bírói, végrehajtói és törvényhozói hatalom között gyakran elmosódik a határ. A végrehajtó hatalom egyre nagyobb mértékben él a felhatalmazások alapján történő jogalkotások rendszerével. Változatlanul fenn kell tartani az ellenőrzést és a felelősségre von- halás lehetőségét. Indítvány a közéleti férfiak vagyoni feleiősségrevonásáról Vásáry István kifogásolta, hogy a zárszámadást későn terjesztették a törvényhozás elé, majd az állami számvevőszék működését birálta. Ezután a következő három határozati javaslatot terjesztette be: 1. Mondja ki a Ház, hogy mindazon kereskedelmi vállalatok mérleg- és eredmény- számlája, ahol az állam érdekeltsége az alaptőke 50 százalékát meghaladja, a zárszámadás során az országgyűlés elé terjesztessék. Az ilyen vállalatok közgyűlésére az állam megbízottakat küldjön ki; 2. mindazon vállalatok, amelyek állami támogatásban részesülnek, csak olyan összeg után fizessenek jutalékot, amely az állami támogatás összege után fennmarad; 3. terjesz- szen a kormány 30 nap alatt javaslatot a Ház elé, amely szerint minden közéleti egyén, elsősorban a törvényhozás tagjai parlamenti bíróság előtt adjon számot vagyoni gyarapodásáról. Hajlandó elsőnek alávetni magát ennek. Reményi'Schneller pénzügyminiszter beszéde Ezután általános érdeklődés közepette Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra és válaszolt a vita során elhangzott felszólalásokra. Hangoztatta, hogy a kormány igyekszik mindent elkövetni, hogy a zárszámadások minél tökéletesebbek legyenek. A Legfőbb Állami Számvevő- szék több olyan intézkedést tett, amelyek azt a célt szolgálják, hogy az egész zárszámadás világosabb és áttekinthetőbb legyen. A zárszámadások tökéletesítése során merült fel annak szükségessége, hogy az alapok zárszámadása is belefoglaltassék a jelentésben. Határozottan visszautasítja azt a megállapítást, hogy a kormány felhatalmazás nélkül költekezett. A minisztertanács minden egyes tételt megszavazott és minden egyes tételnél fennállt a sürgősség, különösen a visszacsatolt területeken kellett a problémákat máról-holnapra megoldani. Ezeknek a problémáknak megoldása nem bírta volna el azt, hogy minden egyes kérdést előzőleg a parlament elé terjesszünk. Elismeri, hogy a bevételek és kiadások igen tekintélyes mértékben emelkedtek, viszont az is kétségtelen, hogy a területvisszacsatolások rendkívüli kiadásokkal jártak. Ezután az Országos Nép- és Családvédelmi Alap részére előirányzott Összegről szólott, hangoztatva, hogy gondja lesz arra, hogy a felhasználható összeget az ONCSA mindenkot a szükségleteknek megfelelően vegye igénybe. Ezután a visszacsatolt területek bankjegyeinek átcseréléséről szólott. Kijelentette, hogy a bankjegyek átcseréléséből az államnak bizonyos tartozása keletkezett a Nemzeti Bankkal szemben. A Csehszlovák állam bankjegyeinek elszámolása véglegesen befejezést nyert, román vonatkozásban a kérdés elintézése még függőben van. Ezután arról beszélt, hogy a személyt járandóságoknál léttyeges megtakarítás van. Ennek egyik oka az, hogy a költségvetés másfél évre készült, és abban betöltendő állások Is szerepelnek. Az utánpótlás kérdése neki is nagy gondot okoz. Egyik megoldási A Lomisi Erdőipar Rís^vénytársai-c; Iqrz'vlóság*, ugy a maga, miDt tisztviselőikara nevében mély fáidalora- mal jelenti, hogy jogtanácsosa, minden magyar épitőmunka nemes apostola MARTONFALVI DR. TUSA GÁBOR ügyvéd, országgyűlési képviselő, életének 52. évében folyó hó 18-án váratlanul elhunyt. Igazgatóságunk benne buzgó, lelkes magyarságtól áthatolt és mindnyájunk által szeretett bajtársát vesztette el. Életének minden megmozdulásában Erdély és Székelyföld boldogulásának javát szolgálta. Temetése folyó hó 21-én d. e. 11 órakor lesz. Emlékét férfiúi nagyságához méltóan fegjuk megőrizni. Kolozsvár, *1942. október 20-án. 1 módként különböző tanfolyamok megszervezését tervezi. Legutóbbi külföldi tartózkodása során alkalma volt megismerni a külföldi utánpótlási rendszert. Sok értékes tanulsággal tért haza. Maga is azt szertné, hogy a pénzügyi tisztviselők szintje emelkedjék. Végül kérte a határozati javaslat tudomásulvételét és a felhatalmazás megadását. A Ház a "magyar állam 1939. és 1940 számadási időszakra szóló zárszámadását és a Legfőbb Állami Számvevőségnek úgy a zárszámadásra vonatkozólag, mint a törvényhozás által az 1939/40. számadási időszakra engedélyezett tételekkel szemben mutatkozó eltérésekről szóló jelentését elfogadta. A képviselöház ezután Vásáry István határozati javaslata felett határozott. Inántsy Pap Elemér előadó ezután Ismertette a pénzügyminiszter jelentését a rend- . kívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában. A Ház a jelentést hozzászólás nélkül tudomásul vette. A Ház ezután a-pénzügyminiszter négy jelentését tárgyalta. Az első jelentés a biztosítási, vagy biztositásszerü tevékenységet folytató egyesületek állami felügyeletéről, a második a biztositó magánvállalatok díjtartalékénak elhelyezéséről, a harmadik az életbiztosítási szerződések körében a háborús haláleseti kockázat viseléséről szóló rendeletről és a negyedik a magyar—német, valamint a magyar—szlovák biztosítási egyezmények biztosítására vonatkozó rendeletről szól. A Ház a jelentéseket Inántsy Pap Elemér előadó ismertetése után hozzászólás nélkül elfogadta. Az elnök ezután napirendi javaslatot tett, mely szerint a Ház legközelebbi ülését október 22-én, csütörtökön délelőtt tartja és annak napirendjén a képviselöház egyes bizottságainak, továbbá a 36 tagú,, illetve 42 tagú országos bizottság megüresedett tagsági helyeinek betöltése szerepel. A Ház az elnök napirendi javaslatát magáévá tette és ezzel az ülés végétért. A megnagyobbodott ország költségvetését pénteken terjeszti be a pénzügyminiszter Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter a képviselöház október 23-iki, pénteki ülésén mondja el pénzügyi expozéját, amelynek keretében 'beterjeszti az 19^3. évre szóló állami költségvetési javaslatot. Ez a költség- vetés az egész megnagyobbodott országra vonatkozik, mig a tavalyi tudvalévőén még nem foglalta magában a visszatért délvidéki területeket. Szósz Lajos dr. közellátási miniszler elbúcsúzott pénzügy» minisztériumi volt tiszfviselőtársaifó! Budapest, okt. 20. (MTI) Szász Lajos dr. az uj közellátási miniszter, aki 36 évet meghaladó pénzügyi szolgálat után távozott a pénzügyminisztériumból, egyenként kereste fel hivatali szobájukban a pénzügyminisztérium vezető tisztviselőit és hibatalos búcsúztatás mellőzésével baráti búcsút vett tőlük.
