Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-21 / 238. szám

* Jr MCezbti Ursixa 4 1942. O KJ OB JER 21 KoTotsraron larlolVálc •»▼I Lonf«renciá|uLaf a reformálus leológiai lanárok Kolozsvár, október 20. A budapesti, sáros­pataki, debreceni, pápai és kolozsvári refor­mátus teológiák tanárai és magántanárai eb­ben az évben Kolozsváron tartották meg szo­kásos évi konferenciájukat. A konferencia hétfőn délelőtt kezdődött és kedden este ért véget. A megjelentek időszerű egyházi é3 teológiai tudományi kérdéseket tárgyaltak meg.- Az értekezletet hétfőn délelőtt Gönczy La­jos dr., a kolozsvári teológia igazgatója nyi­totta meg, majd Nagy András teológiai ta­nár áhítatot tartott. Ezután Erdős Károly debreceni egyetemi tanár, Tavaszy Sándor dr. teológiai tanár, püspökhelyettes és TTj- szásjty Kálmán dr. sárospataki teológiai ta­nár előterjesztéseit hallgatták meg a konfe­rencia résztvevői. Kedden Darányi Lajos sárospataki teoló­giai előadó áhítata után Tavaszy Sándor dr. püapökhelyettes, Trócsányi Dezső pápai teo­lógiai tanár, majd délután Buday Gergely és Fapp László dr. budapesti teológiai taná­rok foglalkoztak fontos teológiai kérdések­kel. Minden egyes előadást élénk eszmecsere követett. A konferencia résztvevői hétfőn tisztelgő látogatást tettek Vásárhelyi János püspök­nél. Vásárhelyi püspök egyébként kedden megjelent a konferencián és résztvett az eszmecserében. Bár a református teológiai tanárok konfe­renciája kedden délután véget ért, a vendé­gek szerdán még Kolozsváron maradnak és megtekintik a város nevezetességeit. Finn-magyar asztaltársaság alakult Kolozsváron Kolozsvár, október 20. Csekey István egye­temi tanár elnökletével finn-magyar asztal­társaság alakult Kolozsváron a két testvér­nemzet kapcsolatainak ápolására. A társaság megalapításának gondolata A. Heiskanen helsinki! egyetemi tanár ezév tavaszán tett kolozsvári látogatásából indult ki. Heiskanen professzor vezetésével ugyanis Finnország­ban erőteljes munka kezdődött meg a finn­magyar kulturális és gazdasági kapcsolatok kimélyitésére. Nem kevesebb, mint három­száz nyevtanfolyamot indítottak meg s finn barátaink közül sokan igyekeznek elsajátí­tani a magyar nyelvet. A kezdeményezés jelentőségét a kolozs­vári Tudományegyetem tanárai is felismer­ték s a két testvémép kapcsolatainak fenn­tartására asztaltársaságot szerveztek. A tö­mörülésnek az a célja, hogy középiskolákban, egyetemi hallgatók között, sőt a nagyközön­ség körében is propagandát fejtsen ki a finn nyelv tanulása érdekében. A társaság még most tervbevette, hogy — ha helyreállnak a békés állapotok — a két ország kölcsönös megismerése és a nyelv- ismeretek kölcsönös kibővítése céljából ma­gyar-finn diákcseréket szervez. A Tudományegyetemen egyébként Szabó- nő Kispál Magda személyében finn lektor működik. Óráin — az előírások betartásával — nemcsak egyetemi hallgatók vehetnek részt, ha azonban sokan jelentkeznek, eset­leg külön finn nyelvtanfolyamot szerveznek számukra. Mikor kerülhet sor a duvaJak álfal okozol! károk megtérítésére? Kolozsvár, október 20. A székelyföldi vad­károk ügyében az utóbbi időben több felter­jesztést intéztek a földművelésügyi minisz­terhez és megfelelő intézkedést kértek a Maros-Torda-, CSik-, Udvarhely- és Három- szék-vármegyében felbecsülhetetlen kárt oko­zó duvadak garázdálkodása ellen. Egy ilyen utóbbi felterjesztésre most ér­kezett meg a miniszter válasza, amely sze­rint a kár okát legnagyobbrészt abban kell keresni, hogy Csik-, Udvarhely- és Három­szék-vármegyében a vadászterületek haszon- bérbeadása a helyi közületek magatartása miatt eddig nem történhetett meg. Mihelyt a területek megfelelő bérlők kezébe jutnak, meg lehet szüntetni a károsító vadállomány esetleges tulszaporodását és ezen túlmenően a mezőgazdasági terményeikben kárt szen­vedő gazdák a károk megtérítését az J883:XX. t. c. 7. §-a érteimében a vadászatra jogosultaktól bírói jogsegély utján követel­hetik. — Felakasztotta magát egy öreg kolozs­vári csaposlegény. Kemény Károly 60 éves csaposlegény Majális-utca 1. szám alatti la­kásán fe’akasztotta magát az ajtó sarkára s mire rátaláltak, már halott volt. A ható­ságok megindították a nyomozást az öngyil­kosság okának ti. . trésére. Kemény nem hagyott hátra búcsúlevelet. Egy nagyezüst története Ä honvéd haditudósító század közlése — Keleti hadszíntér, október hó. Egy gép­puskás századnál vagyunk. A század pa­rancsnoka Orosz Tamás hadapródőrmester, akit nemrég a nagyezüst vitézség! éremmel tüntettek ki. Ezredtársai hívták föl rá fi­gyelmünket, mint egyik legvitézebb bajtár­sukra. Nehezen tudom csak szórabirni, hogy mondja el, miért kapta szép kitüntetését. De végül mégis csak beszél. Amikor a Rata-támadás szerencsét jelent *—’ A kezdet kezdetén páncéltörő-ágyús szakasz parancsnoka voltam, — meséli — de azóta minden beosztásban harcoltam. Zászlóaljparancsnokommal N. város keleti oldalán a vasúti átjáróval szemben egy erdő szegélyében rendezkedtünk be védelemre. Egy reggel erős tüzérségi és aknavető tti- zelőkészités után azt a parancsot kaptam, hogy páncéltörő-ágyús szakaszommal támo­gassam a gyalogság támadását a vasúti sí­nek mentén. Agyúimmal tüzelőállást foglal­tam el, de alighogy letelepedtünk, erős Rata- támadást kaptunk. Ez volt a szerencsénk, mert az alacsony támadás elől az erdőbe hú­zódtunk vissza. Alig hagytuk el helyünket, a következő pillanatban az átjáró közeléből erős géppuskatüzet zúdítottak tüzelőáUá- sunkra. Egyik lovunkat ki is lőtték, úgyhogy kénytelenek voltunk ágyunkat Is behúzni az erdőbe. Nem volt más hátra, lópótlást kér­tünk és utána az erdőben nyomultunk előre. — Itt újabb meglepetés ért bennünket. Az erdő szegélyétől mintegy 200 méterre a vas­úti átjáró közelében magyarformáju egyen­ruhát viselő katonákat vettünk észre. Inte­gettek felénk. Nagyon megörültünk, mert azt hittük, hogy a délről előnyomuló tolnaiak érték el a vasúti átjárót. Gyors léptekkel el­indultunk, hogy üdvözöljük őket. Már csak száz lépésre lehettünk tőlük, amikor hirte­len gyilkos géppuskatüzet zúdítottak ránk. Azonnal földre vetettük magunkat, visszo- noztuk a tüzet és szép lassan visszavonul­tunk az erdőbe. Csak ekkor tudtuk meg, hogy a bolsevista katonák így akartak ben­nünket léprecsaJni. Ekkor döbbentünk rá, hogy olyan ellenséggel állunk szemben, amely nem tiszteli a nemzetközi jogokat és kötelmeket. Ez aztán a legnagyobb óvatos­ságra és a legnagyobb elszántságra késztc tett bennünket. Orvosi tilalom ellenére... — Néhány nap múlva ismét mi támad­tunk. Nagy tüzérségi előkészítés után elin­dultunk, hogy birtokba vegyük a vasúti át­járót, de az oroszok a vasúti töltés alatt o!y ügyesen rendezték be kiserődjüket, hogy a tüzérségi előkészítés ellenére is csak lépés- ről-lépésre tudtuk megközelíteni őket. Már a töltés előtt jártam, amikor közelemben egy akna csapódott be és utána nyomban elvesz­tettem eszméletem. Hogy ezután mi történt, nem tudom, csak arra emlékszem, hogy ami­kor eszméletemet visszanyertem, kórházban feküdtem. Kábult volt a fejem, de nem érez­tem rosszul magam. Orvosaimnak már ak­kor mondtam, hogy nincs semmi bajom és engedjenek ki a kórházból, de azok hallani sem akartak róla. — A délutáni órákban legényemnek kiad­tam a parancsot, hogy gondoskodjék valami járműről és másnap visszamegyek a zászló­aljamhoz. Másnap valóban jött a legényem egy fogattal és anélkül, hogy búcsút vettem volna, kimenteni zászlóaljamhoz. Még aznap engedélyt kértem, hogy a vonal előtt maradt páncéltörő ágyúmat fölkutathassam s behoz­hassam. KI is mentem. Balszárnyunkon a német gyalogság támadott. Elöl egészen csend volt. Az ellenséges állásoktól 120 lé­pésnyire megtaláltam ágyúmat. Megállapí­tottam, hogy néhány találat érte, de kis ja­vítással harcképessé lehetett tenni. Mialatt a löveg elvont;zolásán fáradoztam, az ellen­ség a támadó németekre erős zárótüzet zú­dított. Egy fa mögött kerestem menedéket a gyilkoserejü tűz elől. Köpönycmct igy is több találat érte. Mellettem lövedékek szán­tották a földet, de nem történt semmi kü­lönösebb bajom. — Amint a fa mellett feküdtem, egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy egy má­sik fa mögül egy alak leselkedik felém. Már az első pillanatban megállapítottam, hogy bolsevista katona. Hirtelen lendülettel mel­lette termettem gyomorszájon vágtam és le- fegyvereztem. Éppen a legjobbkor, mert már emelte rám a géppisztolyát. Mikor magához tért, hátrakisértem és átadtam a zászlóalj- parancsnókomnak. — Másnap zászlóaljparancsnokom azzal a feladattal bízott meg, hogy sávúinkban de­Vegye igénylse kedívezményes GÁZ Ssevezeiési alcdiónkal 12 Kavi résziéire Felvilágosítást ad: Gázgyár: Telelői: 3011 Iliiéi: Wme’Cifyl utca 33 Telelőn: 3031. Te’efcn értesítésre megb zottunk felkeres. H Kolozsváron: Dr. NEMES ELEMÉR pszichológus, PSZICHOLÓGIAI LABORATÓRIUMA széchenuMOr 9.1.13. Fogadó­órák: d.eio-ii-ia.d U.4-T-SR Nevelési, pályaválasz­tási tanácsadó __Alkal­mazott pszichológia. — Analízisek. — Tudo­mányos grafológia. ritsem fel az egész Don partját. Este hat órakor Indultam el járőrömmel. Nagyon óvatosnak kellett lennünk, mert a ml olda­lunk belátható síkság, a felderítendő rész pedig bozótos volt. Éjszaka hatalmas esőt kaptunk és bőrig áztunk. A felderítést per­sze folytattuk reggel. A Don partján meg­láttam annak a Katának roncsát, amelyet vadászaink előző nap lőttek le. Járőröm tag­jaival közöltem, hogy megközelítem a repü- löroncsot és addig ők fedezzék munkámat. Amikor a Rata közelébe értem, a túlsó oldal­ról erős géppuskatüzet kaptam. Először be­bújtam a Kata roncsai alá, majd amikor a tűz lanyhulni kezdett, visszamásztam jár­őrömhöz és továbbmentünk. 1— Minthogy még az első napi esőtől csu­romvizesek voltunk s nem akartam embe­reimmel még egy éjszakát kint tölteni, ezért meggyorsítottuk az Iramot. Végigfésültük az egész Don partját és járőrözés közben fel­derítettünk négy aknavető tiiaelőállást, egy táboriőrsöt, egy ütegáUást és egy eddig még ismeretlen átkelőhelyet. Közben még három­szor kaptunk erős tüzet, de szerencsére egyi­künknek sem történt semmi különösebb baja. Estéve már be is vonultunk zászlóal­junkhoz és mindezeket jelentettük a száza­dos urnák. Ezekért a cselekményeimért tün­tettek ki a nagyezüst éremmel. Orosz Tamás hadapródőrmester századá­val most pihenőben van. De már készülnek előre. SZ. KOVÁCS IMRE hadnagy fi lengyel íökormánszósdgban • 60.000 hektár mocsaras területet víztelenítettek és vettek művelés alá Berlin, október 20. A rodomskói kerületben Przyrow mellett a német hatóságok kezdemé­nyezésére több mint 60.000 hektár mocsaras területet víztelenítettek és vontak művelés alá. Ezzel az akcióval másfélszer annyi termőföl­det nyertek, mint amennyi a kerületben eddig művelés alatt állt. Ilyen eredmény eléréséhez kerek számban 2 millió köbméter föld kiak­názására és 25 kilométer hosszú vízlevezető csatornahálózat megépítésére volt szükség. Az uj mezőgazdasági területeket már az év folyamán olyan állapotba sikerült hozni, hogy általános termésemelkedéssel lehet számolni. A kísérlett trágyázások helyenként meglepő eredményhez vezettek. ErdéLyrészi nyomdaipari szali érlel* ©ziel lesz: vasárnap Kolozsváron Kolozsvár, október 2Ó. A Magyarországi Grafikai és Rokoniparosok Főnökegyesülete Vidéki Nyomdász Szakosztálya, valamint a Kolozsvár és Vidéke Ipartestület Sokszorosl- tóiparl Szakosztálya Kolozsváron, október 25-én, vasárnap délelőtt 9 órakor a Keres­kedelmi és Iparkamara tanácstermében er- délyrészi nyomdaipari szakértekezletet tart az alábbi tárgysorozattal: 1. A megjelentek üdvözlése: Csákányovsz- ky Károly, kolozsvári nyomdatulajdonos, a Sokszorósitóipari Szakosztály jegyzője. 2. El­nöki megnyitó: Székely Géza soproni nyom­datulajdonos, a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara v. elnöke, a Vidéki Nyomdász Szakosztály elnöke. 3. Miért van szükség a Vidék Nyomdász Szakosztályra: Nagy Károly debreceni nyomdatulajdonos, a Vidéki Nyomdász Szakosztály alelnöke. 4. Az erdélyi nyomdaipar helyzete: Lengyel Al­bert, kolozsvári nyomdatulajdonos, a Sok­szorosító Szakosztály elnöke. 5. A kalkulá­ció helyes alkalmazása és a rezsitételek is­mertetése: Ar.any Károly, a Vasvármegye Nyomdavállalat felelős vezetője, a Vidéki Nyomdász Szakosztály titkára. 6. A Vidéki Nyomdász Szakosztály célkitűzései: Németh ístván, a Gábriel A. Utóda felelős nyomda­vezetője, a Vidéki Nyomdász Szakosztály tit­kára. 7. A vidéki nyomdaipar helyzetének ki­építése szakosztályi életünkön keresztül! Szelei József, kassai nyomdatulajdonos, a Vidéki Nyomdász Szakosztály ügyvezetö-al- elnöke. 8. Hozzászólások. 9. Elnöki zárszó.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents