Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-18 / 236. szám

1942. OKTOBER IS Kinevezték Csik-, Háromszék- és Udvarhely­vármegye közellátási kormánybiztosait Budapest, október 17. A Hivatalos Lap szombati száma közli a minisztérium rende­letét, amely a közellátási miniszter előter­jesztésére Mikó László Maros-Torda-várme* gye és Marosvásárhely sz. kir. város főis­pánját a Csik-, Háromszék- és Udvarhely vármegyék területére kiterjesztett közellá­tási kormánybiztosi teendői ellátása alól fel­Ari/rejteqetesi és árdrágitási ügyekben ítélkezett a kolozsvári uzsorabiróság Kolozsvár, október 17. Albert Lajos bán- ffyhunyadi kereskedő lakásán az elmúlt év novemberében 20 kilogram rizst találtak a hatóság ellenőrző közegei. Ugyanakkor na­gyobb mennyiségű rizsre akadtak a keres­kedő üzletében is. Aríuejtegetés miatt eljá­rás indult ellene, ügyét szombaton tárgyal­ta a kolozsvári törvényszék mellett működő uzsorabiróság. Albert Lajos védelmében Pirosky Miklós ügyvéd azt hangoztatta, hogy a rizst — amely még a román időkből visszamaradt áru volt —, védence rendszeresen kiszolgálta az érdeklődő vevőknek. A lakáson felhalmo­zott. mennyiséget viszont hattagú családja szükségletének fedezésére tartogatta. Handl Elemér dr. ügyész vádbeszédére Vitos Pál dr. törvényszéki tanácselnök, mint uzsorabiró bűnösnek találta Albert Lajost, s ezért 500 pengő pénzbüntetésre és két esz­tendei jogvesztére ítélte. A kiszabott bünte­tést mind az ügyész, mind a védelem meg­fellebbezték. I Szombaton hozott Ítéletet az uzsorabiróság Burghardt István kolozsvári pékmester ügyében is, aki ez év januárjában több ve­vőjének megtagadta a liszt kiszolgáltatását. Eljárásáért 100 pengő pénzbüntetéssel súj­tották. A hódosfalvi Bogutz Izidor kereskedő el­látta ugyan vevőkörét a szükséges liszttel, de az egységes búzaliszt kilo gram jóért 50 fillért számított fel, a megállapított ár he­lyett. Kétszáz pengő pénzbüntetésre ítélték. Szabó Mihály hentesmester felesége és Bogáti Tibor hentessegéd egy kilogram ha­jat ţ pengőért adtak el tavaly októberben. A tanukkal igazolt árdrágításért Szabó Mi- hálynét 200 pengő, Bogáti Tibort pedig ISO jßtngö pénzbüntetésre Ítélték, mentette és László Dezgő dr., Csik-várme- gye főispánját Csikvármegye, Kászoni Ri- chárd dr.-t, Háromszék-vármegye főispánját Háromszék-vármegye és Scbessy Ákos dr. Udvarhely-vármegye főispánját Udvarhely­vármegye területére közellátási kormánybiz­tossá kinevezte. Szabó Mihály né másfél kilogram káposztát 60 fillérért adott el, a megszabott ár helyett. Az uzsorapiró 30 pengő pénzbün­tetést szabott ki reá, Az utóbbi Ítéletek jogerősek.­-----r-------------- ■ -■ ——» Évadnyitó szakülést tartott a Kolozsvári Életbuvárok Köre Kolozsvár, október 17. A Kolozsvári ftlet- buvárok Köre pénteken tartotta első tudo­mányos ülését az uj idényben, az egyetem állat-élettudományi épületének tantermében, Géléi József egyetemi tanár elnökletével. Az első előadást Horváth János dr., a bar­langkutató és talajbiológiai intézet tanárse­géde tartotta „Újabb kísérletek a csillósok magdimorphismusának ismeretéhez“ cimmel. Az elmúlt évek folyamán egysejtű állatok kismagvain végzett kísérleteit ismertette, amelyek során mikroszkópos műtétekkel si­került ezeket eltávolitania. Az eddigi néze­tekkel ellentétben, kísérleteiben a kismagok Is életfontosaknak bizonyultak, mert bár a sejtek teljesen visszanyerték eredeti épségü­ket és oszlásos szaporodásra is képesek vol­tak, csakhamar mégis kivétel nélkül elpusz­tultak. A második előadást Bugyi Balázs dr., a belgyógyászati klinika tanársegéde tartotta a vitaminok fluorimetriás meghatározásé-' nak módszertani kérdéseiről. Ismertette azo­kat a modern fénymérő eljárásokat, ame­lyek segítségével egyes vitaminok mennyisé­gét egyszerű módon lehét meghatározni az­által, hogy oldataik láthatatlan ibolyántúli sugarakkal megvilágítva látható fényt sugá­roznak ki. Rámutatott az eddigi Ilyen mód­szerek és eszközök hibaforrásaira, s az utakra, amelyeken ezeket biztonsággal el le­het kerülni. Az élénk tetszéssel fogadott előadásokhoz Annau Ernő és Jcndrassik Loránd egyetemi tanárok szóltak hozzá. Az időszerű magyar egyetem művelődési eszménye A 70 éves kolozsvári Ferenc József Tudomány egyetem hétfőn megtartott, ünnepélyes megnyitásán Kovrig Béla dr. Hector Magnificus nagy beszéd­ben ismertette az egyetem feladatait. Beszédéből idézzük az alábbi szép résztetet: ■ Jaj annak a társadalomnak, amelynek ér­telmiségében csak kisebbségben találhatók a kiművelt emberfők, a valóban kulturembe- rek. Az ilyen értelmiség szűk szellemi látkö- rével, az értékek rendjének hibás és változó elképzelésével, a saját és közösségi helyzeté­nek és a társadalmi erőviszonyoknak téves megítélésével, a nemzet hagyományai tekin­tetében nagyfokú tájékozatlanságával alkal­matlanná válik egy társadalom irányítására és kulturátlansága következtében érthető kritikátlansága folytán áldozatává válhat különböző olyan eszmeáramlatoknak, ame­lyek bár az ösztönök igényeinek megfelelnek és azért rokonszenvesek, de a történelmi egyéniségű nemzetnek, mint sajátos szine- zetü szellemi egységnek a megmaradását ve­szélyeztethetik. Az igazságot tudománnyal szolgálva az egyetemnek nemzeti hivatást akarnak vál­lalni, nemzeti elitet akarnak nevelni, ősi ha­gyomány szerint a valóságban akarnak gyö­kerezni. Tudjuk, — Wesselényi is erre fi­gyelmeztet — hogy nevelésünk akkor nem­zeti, ha a nemzet jellemén és helyzetén étla­pul. A nemzet jellemét töi'ténelme során ala­kitó, a magyarság nagyományait mindenkor gazdagító erőknek és értékeknek, nemkülön­ben hazánk váló helyzetének, a reá váró küzdelmek természetének ismeretében — úgy véljük — helyzet- és időszerű magyar egyetemi művelődési eszmény: nemzeti eré­nyeinket, értékeinket és az evangéliumi ér­telmű humánum eszméjét együtt kifejező és ezt az összetett értéket személyi tulajdon­ként megőrző igazságszerető magyar ember, alti szüntelenül gyarapitott hatalommal és hivatástudattal vállalja ennek az értéknek a magyarság természetes hazájában és nem­zeti létformájában — ha kell, hősies áldo­zatkészséggel — való kifejezését. Magyar földön ezt tartjuk a tudomány- egyetemi nevelés és oktatás céljának. Aki­ben ez az eszmény megtestesül, az fejlett szellemmel, fogékonyan sajátítja el az élet­nek különböző helyzetében szükséges további szakismereteket. A természetfeletti megtagadása, nemkü­lönben szellemi önkorlátozásunk a tapasztal­ható és kiszámítható jelenségek világára és a filozófiai tudás elsekélyesedése, vagy tel­jes hiánya az úgynevezett értelmiségben okozója a világnézeti zűrzavarnak, a társa­dalom szellemi betegségének. Ennek a diagnózisnak megállapítása után az értelmiség és általa a társadalom szel­lemi megbetegedésének — az egyetem révén kiszolgáltatható — néhány gyógytényezö- jét a következőkben látjuk: Tartózkodás olyan gondolatok kifejezésé­től, amelyek bárkiben megingathatják az Is­tenbe vetett hitet és az ebbe kapcsolódó er­kölcsi felelősségérzetet. Ezt is javasolhatnók, mégsem tesszük. Felesleges: a tudomány- egyetemnek minden tanára lépést tart tudo­mányának fejlődésével, vizsgálódásainak tár­gyait a legfejlettebb módszerekkel kutatja, következésképpen nem hódolhat egy letűnt kor istentelenségi divatjának. Az egyetemek szellemi egysége lazulásá­nak, felbomlásának egyik föokát abban lát­juk, hogy az egyetemi hallgatók összessége nem részesül elmélyedő filozófiai művelődés­ben és az emberiség bölcseleti kultúrájában való tájékozatlansága okán nem látja a kü­lönböző kulturterü’etek szerepét és összesé­gét, nemkülönben saját tudományának helyét és jelentőségét az emberiség'szellemi életé­ben. Innen az értelmiségnek meglepő tájé­kozatlansága, fogyatékos és kritikátlan Ítélő­képessége a közszellemet ostromló, azt sok­szor megbontó úgynevezett világnézetek irá­nyában. A világnézeti egység helyreáliitása néni állhat módunkban, mert minden te'jes világ­nézet felöleli az ember természetfeletti kap­csolatainak bizonyos látását. Ezért ahány vallás, annyi világnézet, még akkor is, ha ezeknek több a közös, mint a különböző né­zeteleme. Ha már nem lehet egyetemi neve* lés és' oktatás segítségével egységes világné­zetet kialakítani, akkor legalább a filozófiai tudás fejlesztésével és minden fakultás, ille­tőleg tudomány filozófiai alapjainak mélyre­ható oktatásával kell megteremteni a szel­lemi feltételét annak, hogy az egyetem vég­zettel elmélyült tudással, világos szemlélet­tel és kritikai érzékkel fontolják és ítéljék meg a mindenkor szellemi áramlatokat. Min­den megismerésnek ilyen általános filozófiai előkészítésén felül minden szaktudomány mi­nél mélyebben kivásatos bölcseletüeg a szak- tudomány körén belül is megalapozni, hogy az egyetemet végző hallgatók felismerjék a sokrétű igazságok különböző oldalait, tudo­mányuknak szellemtörténetét, rendszerbeli alakulását, típusait és lehetőségeit Nem volt a homo ludensnek céltalan szellemi já­téka egy fél ezredéven át a felsőoktatásnak az a gyakorlata, hogy a magasabb fakultá-. sokba csak az léphetett, aki előzőleg elvé­gezte az ars-ok fakultását, amely kiváltkép- pc filozófiai és logikai alapismereteket nyújtott azok számára is, akik például jogi­vagy orvosi pályára készültek. Még a muít században is Bonnban 1854-ig az orvostan­hallgatók is kötelesek voltak orvostudomá­nyi tanulmányaik előtt filozófiai bevezető tanfolyamot hallgatni és ennek keretében fi­lozófiát, psihologiát és logikát tanulni. Az erlangeni egyetemen 1844-ig az egyetem minden hallgatója két szemeszteren át filo­zófiát tanult. A mult században sokan osz- : tották Taine nézetét: „sans philosophic le savant n'est qu‘un manoeuvre comme l'ar- s tiste n'est qu'un amuseur". „Minél összebo- , gozottabb valamely kulturélet, minél éleseb­bek a harcok az egyes kulturterületek kö­zött, annál parancsolóbb szükséglet a filozó­fia itólőbiráskodása és annál sorsdöntőbb és ţ felelősségteljesebb az Ítélet, amelyet a filo­zófia hoz"... Csak a dekadencia és belső szellemi megbetegedés jele, ha valamely tár­sadalomban és kulturéletben a filozófiának nincs meg az öt megillető szerepe, nincs je­lentősége. Az ilyen kulturélet csak sekélyes és felületesen mozgó" —: úgymond Jánosi. Nemzetünknek, nemzeti kultúránknak tar­tozunk azzal, hogy a magyar kulturélet ne •egyen „sekélyes és felületen mozgó“. Ezért megokoltnak tartanám, hogy csaa olyanok lehessenek doktorok, akik szaktudományuk tanulása előtt legalább két féléven át filozó­fiát, logikát, ethlkát, a szellemtudományok­ba és természettudományokba való beveze­tést eredményesen hallgattak és pályát csak ilyen tudás birtokában választottak. Az ilyen hallgatók általában a jelenleginél nagyobb hivatástudattal választanák és tudományos gondolkodás és megismerés fejlettebb mód­szerével művelnék szaktudományukat. Az egyetemi ismeretszerzésnek ilyen egységes megalapozásánál egységesebb lenne a külön­böző fakultások hallgatóinak a gondolkozá­sa, megközelithetnök az egyetem szellemi egységének ideálját és tudományos, nem- ptdig szakiskolás lenne a további egyetemi ismeretszerzés. A kulturértékeknek és törek­véseknek, általuk a kultúrának megbecsülte- tése, a kulturátlanság részéröl álkultúrával szemben korunkban megnyilatkozó gőg le­küzdése végett kívánatos, hogy a hallgatók egyetemi tanulmányainak utolsó két évében, tőlük szabadon választott egyazon szeminá­riumban folyamatosan és rendszeresen dol­gozzanak, hogy legalább egy tárgykörben alaposan megismerjék a kulturgondolatok keletkezését, fejlődését, a kultúra egyetlen részeredményének kimunkálásával járó áldo­zatos emberi teljesítményt, hogy felébredjen bennük a kultúra megbecsülése. Az igazság szerelme és a kultúra nieyr >ülése ugyanis nem ébredhet fel azokban,- akik a tudomány szellemtörténetét mellőző Löraör jegyzetek­ből való készülést és ebből -sgázást tekin­tik egy tudományegyetem elvégzésének. Megbeszélést tartottak a magyar-japán kulturális kopcso'afok fejlesztése érdekében Budapest, október 17. A magyar—japán kulturális egyezménynek alapján Időszakon­ként összeülő vegyesblzottság október 15-én ülést tartott. A bizottság meghallgatta Paiper Géza miniszteri tanácsos javaslatát a magyar—japán kulturális kapcsolatok ápo­lásáról. (MTI) CeqK ellem eseto! ®e3yflHKASgÄl > sszórafcossó 1 “-<1 tterem Unió-utca T. —-----------— Jo 14. szám­konyha. Jó bor. Figyelmes kiszolgálás. Esténkint zene. . Délben menürendszer. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents