Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-17 / 235. szám

1 1 ^g ^ 4 ’ - ' f ' ! ' Vörös csillagok hullása — A honvéd haditudósító század közlése —* A délutáni nap bágyadtan ttiz alá. Dider­gőnk. Hosszú gyalogút után érkeztünk ide fáradtan, kiizzadva. Alig mult egy óra. A naptár szerint még itt a nyár, de a naptár nem számit. Annál inkább a szél. Hogy su­hog! A rozs zizeg... itt állandó harcok dúl­tak hetek óta, a rozs még lábon áll. Az em­ber nem ért rá kaszálni. Más kassáit... Alig két kilométernyire dúl a harc. Hoz­zánk hallatszik a fegyverek ropogása. A szomszéd község házai lángokban égnek. A községet éppen az imént bombázták repü­lőink. Körülöttünk egyelőre egyhangú az élet. A lövészek jóízűen horkolnak a rozsban. S egy páncélvadászszázad áll készenlétben a domb éle mögött. A páncélvadászok harckocsijuk­ban ülnek, kékesszürke munkaruháikban. A „nyakiglábasban“, ahogy ök nevezik. Az egyik Nimródon, páncélvadász harcko. esinkon, amelynek 40 milliméteres gépágyú a félelmetes fegyvere, hárman üldögélünk: Hápolnás Ödön százados, századparancsnok, Magyar Lajos hadapródörmester, meg e so­rok Írója. Fent a nyitott páncéltoronyban öt magyar üldögél: az oldal és a magassági irányzó, a céltömb kezelője, a löszeres, aki lövés közben a gépágyút eteti, meg a Nim­ród vezetője. Az idő lassan telik. Vájjon mikor adják vissza bombázóink látogatását a szovjet­oroszok ? Nem sokáig tépelödhetünk a kérdésben. A Donon túlról, fent a magasban egész se­reg szovjet gép közeledik. Számolni kezd­jük ókét. I— Hü, az áldóját, — kiáltja Magyar had- apród — tizennégyen jönnek! Valóban, tizennégy szovjet gép közeledik szeszélyes összevisszaságban, különböző ma­gasságban. Már fölénk Is értek. Most hir­telen alábuknak. Halljuk géppuskáik katto­gását. A rozsban alvók fölhorkannak. Mindenki a földhöz lapul. Legjobb ilyenkor a vakond­nak ... Mindenki lapul, csak a páncélvadászok nem. Ez az ff pillanatuk. Most rajtuk a sor. Már fordul is a légvédelmi gépágyul: csö­ve. A kocsi-parancsnokok ott ülnek a pán­céltornyokban. Arra már nincs idő, hogy a szabályzat szerint adják ki tüzparancsaikat. Itt csak a gyors munka segít. Az irányzók célbaveszik a szovjstgépeket. Mindegyik azt, amelyik legközelebb esik hozzá. És megszólalnak a gépágyuk. Sü­völtve szállnak a magasba a nyomjelző lö­vedékek ... Kissé eléje lőttek annak a szovjetgépnek amely a legszemtelenebb módon csapott alá. De már hangzik is a helyesbítő parncs: — Egy vonással balra, féllel alája .,. Újabb sorozat tűz zudul föl a levegőbe. Hej, csak sikerüljön! A gép már ötszáz méternyire sincs tő­lünk. A Nimród remeg. Szakadatlanul tü­zel. Körülöttünk bombák robbannál:. Nem tréfál a szovjet... Tüzelünk szünet nélkül, veszettül De most, hirtelen .. Hurrá! Fönn a magasban villan egyik lövedékünk, fcppcn a gép törzsét kapta el. Éppen a nagy vörös csillagba talált bel*! A szovjet gép megbillen. Átfordul a "en- gelye körül. Aztán hirtelen siklani kezd. Valami külön repül mögötte. Valamelyik le­vált része. Ki tudná azt megállapítani a Tril­lán at lázában?! A zuhanó gép egyre köze­lebb hull a föld felé. Már lenn is van. Nem messze tőlünk ér földet. Hatalmasat sikiilr, de annyi ideje sem volt a pilótának, hogy a gép kerekeit ki­eressze a szárnyak aló'.. Már ott fekszik a gép tehetetlenül a földön. Se ki nem gyulladt, se bombái föl nem robbantak. Néhány pillanat muiva, ott álltu nk a szov­jet rombolónál. Együléses gép. A pilótát ki­húzzuk belőle. Már nem él. Átkutatjuk zse­beit, a gépet. Értékes térképek kerülnek elő. A pilóta tárcájában néhány vázlat. Piros ceruzával készültek. Néhány fénykép is. Vad, kommunista arcok. Úgy látszik, a pi­lóta rokonsága, vagy barátai. A többi szovjet gép már messze jár. Magyar hadapródőno.ester egyik embere kis festékesdobozt des;: e!ö. A dobozban fe­hér festék. A honvéd felmászik a Nimród tetejére és a többi fehér «síkhoz újabbat pin- gál a cső végére. így jelzik a páncélvadászok is a légi győ­zelmet. Elől még mindig folyik a harc. Az órák lassan múlnak. Már alkonyodik. Magyar hadapródörmester Nimródja mellett áll Sajó Lajos tartalékos zászlós páncélvadász kocsi­ja. öt óra negyven perckor megint támadnak a szovjet gépek. Az előbb Magyar hadapród Nimródja győzött, most a szerencse Sajó zászlósnak kedvez. Éppen fölötte csap le egy szovjet repülőgép. Géppuskázik veszettül. Sajó zászlós hai kocsija tüzel, tüzel, tüzel. Egyszerre csak megbillen a szovjet gép. Fe­kete pamacs csap ki a törzséből. — Telitalálat! — üvöltünk föl. De a gép még mindig száll. Enyhén sik­lik. S közben még mindig szórja bombáit. Géppuskázik is kegyetlenül. Vájjon észre­vettem már a szovjet pilóta, hogy találat érte? Sajó zászlós Nimródja tovább tüzel. Tü- zével követi a szovjet gépet. És most!... Újabb találat éri a szovjet* rombolót. Zuhan a gép. A pilóta észrevehette a bajt. Kiugrik a gépből. Vagy háromszáz métert zuhan, az­tán kinyílik az ejtőernyő és már himbálózva száll lefelé. S most egészen váratlan dolog történik. A magasban keringő szovjet gépek älä- csapnak és már nem minket lőnek géppus­káikkal, hanem az ejtőernyőjével leereszkedő repülőbajtársukat. Eltalálták az ejtőernyő­jét. Az orosz pilóta most mag egyre sebe­sebben zuhan alá. Földet is ér... Honvédeinlí közrefogják. Az egész ember csupa seb. Bajtársai alapo­san öszelövöldözték ... Hyen a szovjet baj- társiasság. Lelövik tulajdon bajtársukat, ne­hogy valamit elárulhasson. Gépkocsira teszik a súlyosan sebesült szovjet pilótát. Elviszik. Csend borul a tájra. Csak a községben kattognak a géppuskák. Sajó zászlós boldog. Az ő gépágyus löve- gének csövére is uj fehér karika kerül. Ká- polnás százados ur gratulál neki. Sajó irul- pirul. Szerény ember. Civilben orvostanhall­gató. Tudja, hogy haditudósító is van a kö­zelben. Elbuvik a harckocsija mögé ... TOMBOJJ TIBOR hadnagy. Kolozsváron: Dr. ílEIflES E, pszichológus, a debreceni m. ftír. Tisza I. Tu- dománsegijetem Lélektani Intézetének volt tandrse édje PSZICHOLÓGIAI LABORATÓRIUMA Széchsnyi-tér 9.1."13. — Fogadóórák: d. e. 10—11-ig, d.u. 5—7-ig Kérje fanácsát sorsdöntő kérdésekben. — Vegye igénybe lelki elváltozások megelőzésére és leküzdésére a modern Iélekfudománj? eszközeit. — önmagá­ról, ismerőséről jellemrajzot, tudomángós grafológiát készít. Huszonkét esztendős számkivetettség után Napvilágra kerültek egy nyirkos pincéből a kolozsvári városi levéltár kincsei Az ériékes anyag egyrészét elszállították a hatalom volt urai — Meg­felelőbb hajlékra van szüksége a nagybecsű gyűjteménynek Kolozsvár, október 16. A román megszállás előtti időkben kevés város dicsekedhetett olyan gazdag és régi eredetű levéltárral, mint Kolozsvár. A gondosan és szakszerűen kezelt levéltárban a tizenharmadik századig vissza­menően őrizték a város fejlődését, alakulását dokumentáló okmányokat és tanácsi jegyző­könyveket. Ezek az idők múlásával megsár- gulitak, elfakultak ugyan, de annál becsesebbé, értékesebbé váltak minden hagyományszerető kolozsvári polgár előtt. Pincébe kerül a városi levéltár.., A város történetét beszédesen dokumentáló levéltári anyagot a román városvezetőség le­parancsolta a pincébe s ott az értékes fel­jegyzéseket, dokumentumokat halomrahányva, kiszolgáltatták a pusztulásnak. A régmúlt idők irattára huszonkét esztendeig penésze­déit a nyirkos levegőjű pincében. Legna­gyobb része teljesen elpusztult, a többit is a bécsi döntés mentette meg a teljes pusztulás­tól ... A bécsi döntés után a román városvezetők parancsára összeszedték a levéltár legértéke­sebb anyagát s a legrégibb idők dokumentu­mait 1750-ig bezárólag, elszállították. Hogy milyen céllal történt a román uralomtól távol­eső levéltári anyag eltulajdonítása, az kiderí­tetlen, tény azonban, hogy a város vezetősé­Hit jeiént Koioisvórnak a levéltár? Pénzzel talán fel sem becsülhető, hogy mit jelent Kolozsvárnak a levéltár, amelyben az értékes adatoknak egész tárháza van össze­gyűjtve a város egykori életéről, fejlődéséről, alakulásáról. — A levéltárban — mondja Gouth dr. fő­levéltáros — pontos leírást kapunk például a város csatornázási hálózatáról, a laktanyák, középületek, úttestek építéséről. Valamennyi­ről minden dokumentum rendelkezésre áll, úgyhogy ezeken keresztül megfigyelhetjük, nyomon követhetjük a város kialakulását. Itt van a világítás, közforgalom, vasútépítés min­den okmánya: a város ujabbkori történetének adatai. Az elsárgult foliánsok, között rábuk­kanhatunk az egykori városfalak lebontásáról szóló iratokra. Az építkezésekről szóló fel­jegyzésekből világosan meg tudjuk ál lapítani, milyen sorrendben épült ki a város, milyen okok játszottak közre egyes városrészek ki­épülésében 1 Egykori színházi botrány históriája a levéltárban ... —- Az elsárgult iratok között találhatunk érdekes emlékeket is. Csak mellesleg említem meg, hogy a városi levéltár őrzi annak a nagy port felvert, kínos színházi botránynak is minden bizonyítékát, amely a múlt század negyvenes éveiben játszódott, le. A színház amorezőja elcsábította a társulat igazgatójá­gének ismételt közbenjárására sţm sikerült a város tulajdonát visszaszerezni. Megkezdődött a levéltár rendezése A megmaradt levéltári anyag rendezését a nyáron kezdték meg. Gouth Kálmán dr. vá­rosi főlevéltáros irányításával előkerültek a városháza pincéjének mélyéből az egykori foliánsok, tanácsi jegyzőkönyvek, határozatok, okmányok, amelyeket megviselt a huszonkét esztendős számkivetettség: penészvirág virí­tott ki rajtuk, másrészüket pedig patkányok, férgek rágták össze. Az előkerült levéltári anyagot hetekig kel­lett szellőztetni a városháza udvarán, amíg ■valamennyire megtisztullak és hozzá lehetett kezdeni rendezésükhöz. Egyelőre nem lehetett szó az egész levéltári anyag rendezéséről, mert eddig csak az 1867-es kiegyezésig össze­gyűlt anyag került fel a pincéből. Keledy Tibor dr. polgármester és Vásárhelyi László dr. polgármesterhelyettes minden rendelke­zésre álló eszközzel elősegítette a levéltári anyag rendezését. A levéltár háromszobás otthont kapott a városháza első emeletén s ott közel kéthónapos munkával sikerült el­rendezni a napvilágra került anyagot. Most már csak a katalogizálási munka van hátra, amely a rendezésnek legnehezebb és leghosz- szadalmasabb része. nak feleségét. Ebből azután országos botrány kerekedett. A színházi törvényszék elmozdí­totta állásából; a kicsapongó „aktort“, de az nem nyugodott meg az Ítéletben: fellebbezett. Az ügy a kormányt is foglalkoztatta, de vég­eredményben a. bölcs magisztrátus hozta meg a döntést: felszólította a vétkes színészt, kér­dezze meg szinésztársait: hajlandöak-e a tör­téntek után is játszani vele. Az akkori idők szinésznépének szive nem volt fából, megkö­nyörült a bajbajutott sorstárson és egyhan­gúlag kimondották: továbbra is hajlandóak játszani vele egy színpadon. A kínos ügy a direktorné és a csábító levélváltásával fejező­dött be. A direktorné levelében fogadkozott, hogy többé egy férfit sem fog ■ szerelmével boldogítani... — Vannak azonban a város történetére vo­natkozólag is igen értékes adatok — fejezte be érdekes felvilágosításait Gouth dr. — eze­ket azonban csak a végleges rendezés után tudjuk feltárni. A városi levéltár tehát a legjobb utón ha­lad a rendezés felé. Igaz ugyan, hogy ehhez hosszú esztendők kellenek. Eontos az is, hogy megfelelőbb helyiség kell a levéltári anyag számára. Jelenlegi otthonában ugyanis csak szükségmegoldás az elhelyezése. Legeszmé­nyibb lenne talán, ha Mátyás király szülőhá­zában kapna helyet az értékes levéltári gyűj­temény. VARGA LÁSZLÓ W42L O Kl OS JER acaradM EGÉSZSÉGHAZAT kap Szatmárnémeti. A terv nem ujkaletü, de az épület felépítésének gondolata csak most vetődött fel határozott formában a vármegyei és városi orvosok nagygyűlésén, A gyűlésen elsősorban a vármegye terüle­tén gyakorta előforduló kiütéses tífuszjár­vány megakadályozásának lehetőségét ta­nulmányozták. Elhatározták a vándorci­gányok fokozott ellenőrzését, mert —■ amint megállapították — minden esetben ők hurcolták be a veszélyes betegséget a vármegye területére. Elhatározták egy egészségház felépítését is, mint elmarad­hatatlan egészségügyi kellékét a városnak. A gyűlésen megjelent Kölcsey Ferenc dr, főispán nagy rokonszenwel fogadta a ter­vet, A NEMZETVÉDELMI KERESZT szatmári kitüntetettjei a Pannónia nagyter­mében tették le az ünnepélyes fogadalmat, A Himnusz elhangzása után Streicher An­dor dr. alispán mondott nagyhatású beszé­det, majd a Nemzetvédelmi Kereszt kápta­lanjának központi kiküldötte mondotta el az ünnepi beszédet. Ezután szavalat követke­zett, majd a kitüntetettek letették az esküt. Az eskütétel után a kitüntetettek mellére feltüzték a Nemzetvédelmi Keresztet. A ki­tüntetettek nevében vitéz Tereh Géza mon­dott köszönetét beszédében. A nagyszabású ünnepségen a polgári, katonai és egyházi ve­zetőkön kívül nagyszámú közönség vett részt. A VÖRÖSKERESZT országos gyüjtőuapján Szatmárnémeti vá­ros összes egyesületei resztvettek a gyűj­tésben. A gyűjtés eredményét most hozták nyilvánosságra. A Karltász egyesület 1567.87, a NŐogylet 1488.51, a Lorántffy egyesület 993.81, a honvédtisztek feleségei 814.38, a a Templom Egyesület 414.96, a zárda 376.06, a kongregáció pedig 3111.21 pengőt gyűjtött, vagyis Szatmárnémeti összesen több mint hatezer pengővel já­rult hozzá az országos gyűjtéshez. A SZAPPAN ma már olyan ritka cikk, hogy egy-egy da­rabnak tíz gazdája is akad, de Szatmáron most egész szappangyárat találtak, amely­nek azonban nem találják gazdáját. A ha­tóságok az úgynevezett Károlyi-közben tit­kos szappanfőző üzemet fedeztek fel. A telep egy Friedmann nevű egyén tulajdona, de az most — amint kiderült — munkaszolgálatot teljesít. A hatósági közegek, amikor a saap- pangyárat felfedezték, egy láda meleg szap­pant találtak, amelyet néhány órával azelőtt készítettek. Kétségtelenül bebizonyosodott, hogy a munkaszolgálatra berendelt Fried­mann nem lehetett a tettes és ezért a rend­őrség most azon fáradozik, hogy a rejtélyes szappangyáros kilétét felfedezze. A CÉGTÁBLÁKAT megyőszért* fölülvizsgálják. A magyar ke­reskedelmi törvény, mint Ismeretes, meg­határozza a kereskedelmi cégtáblák nagy­ságát és feliratait. A vármegyében ezt a törvényt igen sok helyen többszöri felszó­lítás ellenére sem vették figyelembe s ezért több kereskedő ellen eljárást indí­tottak. Külön fejezetét képezi az ügynek egy nagybányai zsidó drogéria cégtáblája. A tulajdonos ugyanis —- bár a megenge­dett külső formákban — a „Szenthárom­ság-drogéria“ nevet használja. A keresz­tény lakosság most azon a ebnen követeli a cégtábla eltávolítását, hogy a „Szent­háromság“ megjelölés használata ebben az esetben a vásárlóközönség félrevezetését célozza. A M. É. P. október 18-án tartja szatmári alakuló köz­gyűlését. Az ünnepélyes alakuló közgyűlésre ezidáig vitéz Lukács Béla miniszter, Kölcsey István, a MÉP országos ügyvezető alelnöke, Varga József iparügyi miniszter és Szász Lajos pénzügyi államtitkár jelentette be részvételét számos országgyűlési képviselő és felsőházi tag kíséretében. A NŐI HONVÉDELMI MUNKASZERVEZET biradócsoportjának önkéntes jelentkezői letették az esküt Sturm Dénes ezredes or­szágos felügyelő jelenlétében. Az önkéntes női honvédelmi munkaszervezet liiradócso- portjába azokat a 16 és 26 év közötti négy- középiskolát végzett nőket vették fel, akik nem voltak családosak, vagy gyermektelen asszonyok voltak, állás nélkül. A bevált jelentkezőket a katonai szolgálatra behí­vott távbeszélősök, távirósok és légvéde­lembe beosztott szolgálatosok helyett je­lölték ki.

Next

/
Thumbnails
Contents