Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)
1942-10-17 / 235. szám
1942» ORTOBEiTT? MGezmalhxßm Az Erdélyi Muzeum centennáriumát is megflnnepli az EME dési vándorgyűlése A hazaférés ófa Hacn/mérfékben fokozódott a vándorgyűlések jelentősége Kolozsvár, október 16. Nemcsak Erdély, hanem országos viszonylatban is nagyjelentőségű tudományos esemény színhelye lesz Dés városa a jövő hét első napjaiban. A nagymultu Erdélyi Muzeum Egyesület, mint ismeretes, vasárnap kezdi meg négynapos vándorgyűlését. Ennek során az erdélyi tudományos élet élcsapata gyűl ösz- sze Désen, hogy az előadássorozatokon számot adjon az egyes szakosztályok tagjainak munkásságáról. A nevezetes esemény alkalmából felkerestük Tavaszy Sándor dr. református püspökhelyettes, teológiai tanárt, az EME alelnökét, hogy a vándorgyűlések mult- és jelenbeli hivatásáról, valamint az EME fel- szabadulás utáni célkitűzéseiről és szerepéről beszélgetést folytassunk vele. A dési vándorgyűlés jelentősége Tavaszy Sándor dr. mindenekelőtt azt vázolta, hogy mi ad különös jelentőséget a dési vándorgyűlésnek: — Első és legnagyobb jelentősége az, hogy olyan vármegye székhelyén folyik le, amely a honfoglalás Idején már jelentős szerepet játszott a magyarság életében. Honfoglaláskori települései, várai, közép- és ujatobkori műemlékei, népének ősi magyar életformája, művészete, területének egyetemes magyar történeti, gazdasági és művelődéspolitikai kulcshelyzete mind azt bizonyítják, hogy az eddiginél nagyobb tudományos, gazdasági és általában nemzet- politikai figyelmet, különleges megbecsülést és az élet minden vonatkozására kiterjedő támogatást érdemel. De más jelentősége is van a dési vándorgyűlésnek. így többek között az, hogy ebben az évben, december 23-án lesz századik évfordulója az Erdélyi Muzeum megalapításának. Ezt az alkalmat az EME önmaga ünnepeltet áse helyett hivatása magaslatán álló munkával ünnepli meg vándorgyűlésén. A vándorgyűlés idején az EME folyóiratának, az Erdélyi Múzeumnak szerkesztősége könyv- és kiadvány-kiállítást rendez azokból a tudományos müvekből, amelyek egyfelől az erdélyi múzeumi gondolat és az EME történetét, másfelől az egyesületnek az utóbbi évtized alatt az erdélyi magyar tudományos élet és irodalom szolgálatában kiadott könyv- és tanulmánysorozatát mutatja be a legújabban megjelent müvekig. A továbbiakban arra utalt Tavaszy dr„ hogy még a megszállás idejéu alakult ki az s szép szokás, hogy a megnyitó díszközgyűlés előtt a vándorgyűlés résztvevői felekezetek szerint istentiszteleten vettek részt. Ezt a hagyománnyá vált szokást a dési vándorgyűlésen is hiven megtartják. Ünnepi előadás Körösi Csorna Sándorról — A megnyitó díszelőadásnak — folytatta Tavaszy dr. — külön kiemelkedő pontja lesz Németh Gyula budapesti egyetemi tanárnak ünnepi előadása Körösi Csorna Sándorról, a nagy székely tudós halálának századik évfordulója alkalmából. Nagy érdeklődésre tarthatnak számot a Szolnok-Dobokamegye földjével, történelmével, művészetével, jogi és társadalomtudományi kérdéseivel foglalkozó előadások. Számos előadás foglalkozik Erdéiy, az egész magyarság és az egyetemes tudományosság korszerű kérdéseivel is. Az előadások között majdnem három évtizedes megszakítás után végre megint nagy számban jelennek meg az Erdélyi Muzeum Egyesülettel szoros kapcsolatban álló kolozsvári tudományegyetem tanárai is. Páratlan hivatást töltöttek be a vándorgyűlések a megszállás idején foglalkozik. Ezt a feladatot ma fokozottabb mértékben kell vállalnia az EME-nek. A remélt és eljövendő nyugodtabb időkben meg kell kezdenie a muzeális anyag vidéki bemutatását is, mondhatnám vándor-kiáJlt- tásokat kell rendeznie. Mivel telt el az 1941-es év? *— Az EME egyébként 193!) nyarán rendezte meg utolsó vándorgyűlését Gyergyő- szentiniklőson. Ezen a gyűlésen Dicsőszent- márton magyarsága hívta meg az EME-t az 1940. évi vándorgyűlés megtartására. Erre azonban 1940-ben a történelmi események miatt nem kerülhetett sor s a bécsi döntés következtében Dicső3zentmárton nem tért vissza. így egyfelől megszakadt a meghívások sorozata, de egyébként is az egész 1941-es év arra volt szükséges, hogy' az egyesület rendezze tárait, gyűjteményeit s tisztázza kapcsolatait a magyar állammal. Meghívás hiányában több erdélyi város és vármegye vezetőinél érdeklődtünk a vándorgyűlés megrendezésének lehetőségei Iránt. Dés azonnal a legmelegebben felkarolta az ügyet. A város és vármegye vezetősége körében nagyon sok régi tagja van az EME-nek s köztük egyenesen igáz- gatóválasztmányunk tagjai Szolnok-Do- boka vármegye, Dés megyei város és a Dési Kaszinó, mivel értékes gyűjteményekkel és jelentős pénzadománnyal járultak hozzá annakidején az EME és az általa fenntartott Erdélyi Nemzeti Muzeum tudományos és anyagi gyarapodásához. Egyébként Dés mindig hires volt élénk társadalmi és közművelődési életéről s nemcsak 1910-es vándorgyűlésünk folyt le a legteljesebb siker jegyében, az a megszállás idején is az egyik iegmozgalmasabb szellemi életet élő városunk volt. Éppen ezéit a dési vándorgyűléstől elsősorban azt várjuk, hogy a szolnokdobokai magyarság lelkében nj kedvet ébresszen a puszta létezésen túlmenő tudományos szellemi «et iránt. De várjuk azt is, hogy a megnövekedett magyar társadalom figyelmét felhívja az EME hivatására és munkájára. Kormányzó Urunk jelenlétében avalfák fel a békéssszenfandrási zsillpmürekel A nagyszabású alkotás szerkezete még vitéz Horthy István vezetetve! készült s 110 km. hosszúságban tette hajózhatóvá a Kőröst Békésszentandrás, október 16. (MTI) A Kormányzó Ur csütörtökön ünnepélyes keretek között avatta fel a Kó'rös folyón Békés- szentandrásnál létesített és vitéz Horthy Istvánról elnevezett duzzasztóművel és hajózó- zsilipet. Az ünnepélyen résztvett Kállay Miklós miniszterelnök, íteményi-SchneUer Lajos pénzügyminiszter, Varga József kereskedelmi miniszter, Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszter, vitéz Lukács Béla tárcanélküli miniszter és Antal István nemzetvédelmi pfo- pagandaminiszter, az érdekelt vármegyék polgári és katonai hatóságainak vezetői, valamint több szakember. A Kormányzó Urat Csongrádon ünnepélyesen fogadták. Innen a Megyer nevű gőzösön tették meg ez utat Békésszentandrásig. A Kőrösön már 1906-ban épült a Tisza torkolatától 6 kilométernyire Bökönynél az első vízlépcső, amely a Kó'rös alsó szakaszát 40 kilométer hosszúságban hajózhatóvá tette. 1937-ben kezdődött a második építkezés. A békésszentandrási öt méteres vízlépcső 110 km. hosszúságban tette hajózhatóvá a Köröst és a folyó völgyében 20.000 katasztrdlis holdat lehet öntözni. A vízlépcső költsége kereken hatmillió pengő. Egy kilométer tehát 60.000 pengő, kevesebb, mintha harmadrendű közutat építettek volna, vagy vicinális vasutat. A gabonafélék szállításában Budapestre a vasúti szállítással szemben métermázsánként 1 pengő a megtakarítás. Békésen. Mezőtúron. Turkevén és Kőrösladánvban kikötőt és gabonatárolót építenek. A békésiszentand- rási duzzasztó és hajózóasilip vasszerkezetét a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyár készítette vitéz Horthy István vezetésével. Ezért nevezték el most a hősi halált halt K ormán y- Zólielyettesről ért a nagy alkotást, amely korszerűsége miatt sokkal egyszerűbb, mint a külföldön található hajó vizi müvek. Békésszentan órásnál a hatalmas duzzasztómű és hajózsilip körül egybegyult az egész környék népe. A Megyer gőzös befutott a zsilipkamrába, ahol percek alatt 5 méterrel! magasabb vizszintre emelkedett. Amikor a kamrából a hajó kifutott, a tömeg lelkesen éljenzett. A hajó orra elvágta az újabban hajózhatóvá tett szakasz kiiinduló pontjánál a folyamon keresztbe ki feszített nemzet,iszinü zászlókkal díszített szalagot. A Kormányzó Ur kíséretével együtt alaposan megszemlélte az nj vízmüvet és behatóan érdeklődött a részletek után. Délután 4 órakor tért vissza Budapestre. Anfuso budapesti olasz követ résztvesjz a kolozsvári Olasz Kultur- intézet évadnyitó ülésén A* olasz ItöveV szerdán reggel érltezilt Kolozsvárra Kolozsvár, okt. 16. A kolozsvári Olasz Kuíturintézet október 21-én nyitja meg idei tanévét. Az ünnepélyes megnyitóra Kolozsvárra érkezik Anfuso Filippo, budapesti olasz királyi és császári követ és meghatalmazott miniszter. A magas vendég október 21-én, szerdán reggel érkezik Kolozsvárra. Délelőtt megtekinti a város nevezetességeit, délután 5 órakor pedig résztvesz az Olasz Kulturintézetnek a Ferenc József Tudomány egyetem dísztermében tartandó évadnyitó ülésén. Anfuso Filippo olasz királyi és császári követ szerdán este tér vissza Budapestre. Á Corteznek meg keil szil ord item ia a falangista eszméket az uj spanyo' államban — Csökkent-e a vándorgyűlések hivatása, fontossága a felszabadulás után? — kérdezzük. — A vándorgyűlések, — hangzik a válasz — a megszállás idején páratlan hivatást töltöttek be. .Széthordozták Erdélyben azt a kiművelt lelkiséget, amely tud égni a magas művelődés eszményeiért. A tudományos munkára képesek lelkében felébresztették a vágyat, hogy ,ujra felvegyék a tanulmányozás elejtett fonalát. A vándorgyűlések uj biztatást adtak és kezességet nyújtottak, hogy az erdélyi magyarság a szellemi élet legmagasabb megnyilatkozásáról: a tudományos munkában való részvételről sem akar lemondani. A hazatéréssel i>ecng nem csökkent, sőt fokozódott a vándorgyűlések jelentősége. Vidéken ma megszámlálhatatlan és sokféle egyesület és akció működik, de nyugodt és tárgyilagos tudáson alapuló tudományközléssel egyik sem M lő. (MTI) Az Interinf. közli: A Corteznek, a spanyol nép uj képviseletének történeti nevén kívül nincs semmi közös vonása a régebbi idők parlamentéivel. Tulajdonképpen rendi szerv, amelynek tagjait részben az államfő nevezi ki, részben pedig az egyes rendek választják. A Cortes tagjait 3 évre választják és megilleti őket a sértetlenség. Az állandó tagokat a kormányfő nevezi ki és ö is vonja meg a megbízásukat. Az államfő jelöli ki a Cortes elnökét, két alelnökét és 4 titkárát is. A Cortez összehívása és a napirend összeállítása Is mindig az államfő akaratával összhangban történik. A Corteznek az államügyek tárgyalásában csupán tanácsadó szerepe van, de törvényeket is javasolhat. A törvények végrehajtása felett azonban mindig az államfő dönt. A Corteznek meg kell szilárdítania a falangista eszméket az uj spanyol államban és hozzá kell járulnia a kormánnyal való bizalmas együttműködéssel a Falange programpontjainak a megvalósításához. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Miről beszél Páger Antal a kolozsvári újságírók esféli/éu ? Budapest, október 16. Páger Antal, a kiváló művész több napon keresztüt-Kolozs- váron vendégszerepei és október 26-án, hét- •fön este a Magyar Újságírók Egyesülete Erdélyrészi Tagozatának estéjén is fellép. Páger hétfőn utazik Kolozsvárra. Erdélyi útjára elkíséri felesége, Komár Juliska is, aki színi pályafutását Kolozsvárott kezdte s most felhasználja az alkalmat, hogy viszontlássa Erdély fővárosát. Felkerestük Páger Antalt otthonában. Nagy lelkesedéssel és szeretettel készül a kolozsvári vendégszereplésre. Elmondotta, hogy az újságírók hétfői estélyén tartandó előadásán mintegy önvallomásokat kiván tenni az" erdélyi közönség előtt, de előadásával ugyanakkor bizonyságot is akar tenni arról, hogy mint filmszínész, a ,Dr. Kovács Istvánénál, az „örségváltás“-sal és a „Harmincadik“ cimü filmjével, amelyet közelebbről mutatnak be Kolozsváron, nemzeti szempontból milyen célkitűzések vezették. Elmondja életének olyan epizódjait, amelyek küzdelmes fiatalságától, a mai Páger művészetéhez vezettek. És mintegy arra akar rámutatni ezzel az előadással a közönség előtt, hogy akaraterővel és kitűzött céllal lehet a tehetség mellett eljutni a sikerhez. Páger Antal egyébként kijelentette, hogy egyáltalán nem szokott előadásokat tartani, nem szeret magáról beszélni, hiszen a művészről nem a szavaknak, hanem művészetének kell beszélnie, azonban az erdélyi újságírók kedvéért ezúttal kivételt tesz. Úgy hiszi, előadásában olyan élményeket tud elmondani, amelyek nemcsak szórakoztatnak, és nemcsak bizonyos intimitásokat közölnek, hanem egy magyar művész küzdelmes pályafutásának részleteit világítják meg. Előadása elsősorban hitvallás akar lenni arról, hogy a mai magyar művésznek milyen elkötelezettségei vannak a nemzet iránt és milyen célokat kell követnie akkor, ha azt tűzte ki maga elé, hogy művészetével 4 boldog éE jobb magyar jövendőt szolgálja. Színházi napló Vitéz Fiaász Aladár dr. miniszteri osztályfőnök, — amint már megírtuk — néhány napig Kolozsvárott tartózkodott. Főként a Nemzeti Színház ügyeiről tájékoztatta magát ittléte alatt. Megnézte a „Bánk báu * próbáit, résztvett a „Törtetők“ előadásán s több képet nézett végig a szombat este bemutatásra kerülő „Vén diófa“ próbájából Is. A látottak és tapasztaltak után megelégedését fejezte ki a szinliáz vezetőségének és a színészeknek. Vitéz Haász Aladár dr. minisz téri osztályfőnök a legaprólékosabb részletekre menő érdeklődésről tett tanúbizonyságot a kolozsvári, illetőleg az erdélyi magyar nemzeti színjátszás iránt. A miniszteri osztályfőnök ittléte a Hitt megtekintette a sétatéren most épülő, Kós Károly által tervezett műcsarnokot, megbeszéléseket folytatott továbbá a város és a Nemzeti Színház vezetőségével a november 11-i országos ünnepség műsorának összeállításáról, amikor Is az erdélyi magyar nemzeti színjátszás 150. évét fogja méltó módon megünnepelni Erdély fő • városa. * Felvetődött a színhdzjáró közönség körében az a gondolat, hogy az operabérlethez hasonlóan, 10—12 prózai előadásra is jó volna, ha külön bérletet nyitna a kolozsvári Nemzeti Színház vezetősége. A kisebbségi időkben ugyanis kísérletezett az akkori magyar színház vezetősége úgynevezett „irodalmi bérlet“-tel s mint emlékezetes, a kísérlet nagyszerűen be is vált. Amint értesülünk, a Nemzeti Színház vezetősége egyáltalán nem zárkózik el egy külön, 10—IS prózai darabra szóló bérlet bevezetésétől a valószínű, hogy már a közeljövőben meghirdeti az uj prózai bérlet feltételeit.-* A Nemzeti Szinliáz tervbevette, bogy a 150 éves erdélyi magyar nemzeti színjátszással kapcsolatban emlékkönyvet ad ki. amely magába foglalja majd a másfélévszázados erdélyi magyar színjátszás minden fontosabb eseményét. Az emlékkönyv szerkesztését Szabó Lajos titkár végzi, anyagának összegyűjtői és feldolgozói pedig az arra legavatottabbak. * Az idén megvalósul a Nemzeti Színház vezetőségének az a terve, hogy egy szinr'e- kerülő nagy operát Oláh Gusztáv, a budapesti magyar királyi Operaház főrendezője rendezzen. Oláh Gusztáv, az európai hirü díszlettervező, természetesen maga tervezi az általa rendezett opera díszleteit s így egyszerre kettős minőségben mutatkozik be a kolozsvári közönség előtt,
