Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-13 / 207. szám
?m IS Piirlolf ulc a kereszlény cégeket! Győri Károly tíücsüwsfer szörmeüzlete Wesselényi M. u. 27. Rői ás férfi bundák gallérozás, átalakítás és javítások olcsón ás pontosan készülnek. Bálint Ferenc sstíss és sflrme- üzlete Kornis-ufca 1. szám. (.Telefon-palota mellett) mindenféle szőrmék nagy választékban. Gyón© Isivátt Lakherendeiési vállalata Üileti Horthy««, 14. Üietm; Horthy««. Iá. Telefon 23-77. Telefon 11 «59. Iáját készítésű bútor kiállítása. Móriczné Síigethy Anna Férfidivat üzlete Mátyás király-tér 8. Dúson felszerelt laktár fehérnemüekben és kalap okban. eyermekruhéb, f*. hérnsmílk. harisnyái! a Hemseti Ondllósitdsi Alapból n'jilt ESiBECZ BÍRTA habi- és n&í divatáru üzletében Kolozsvár, Deák F„-u, 7. sz. Gyorsíró, gépiró, szépiró ^ c^Äzett Foibert Éva gyorsíró, gépiró, szépiró szakiskolája Kossuth Lajos utca 5. 1 Államvizsga. — Államérvényes bizonyitvány. Szőrmék, Bundák, Boák Krecza Béla szücsmesternél Mátyás király-tér lí, udvarban. Szőrmét, bundát, szőrmék javítását, festését felelőség mellett vállalom Gergely János szűcs Deák Ferenc-u. 2, sz. ££ Banális István £!üuu Tekintse meg drurakfa'rutíkaf téteíkötelazatfség nélkül. Kész férfi és fiú ruhák, bel és külföldi szövet raktár. Héret utáni úri és egyenruha szabóság. Kolozsvár, Egyeteffi'U. 1. Telefon: 28-47. Szeretné még egy szer megcsókolni püspök-fiát Márton Áron 74 esztendős édesapja ... (Csikszentdomokos.) Sok csodálatos karrier indult ki már a négy székely vármegyéből, de mindezek között különös jelentőségre tarthat számot — főként a bécsi döntés óta ■— Márton Áron, az egyszerű székely családból származó erdélyi püspök tüneményes pályafutása. Az elszakitottság 22 esztendeje alatt az erdélyi magyarságban elsősorban az egyházak tartották meg a nemzeti ellenálló erőt... Az átmenetileg uralkodott faj beolvasztási törekvése vallási harccá nőtte ki magát, mert ennek a törekvésnek a templom is fegyvere volt. így volt ez 22 évig és így van most is Délerdélyben. A magyar kisebbség ott most nemcsak nemzeti, hanem vallást kisebbség is és így a nemzetiségi ellenálló erő legbiztosabb támasza az Egyház. A különböző felekezetek egyházainak vezetői tehát továbbra is a magyar gondolat fáklya vivői. A még ma is idegen uralom alatt élő délerdélyi magyarság leglánglelkübb apostola Márton Áron, erdélyi püspök. * Csiksrentdoinokos község külsőleg semmivel sem különb a többi csíkvármegyei községnél, legfeljebb annyiban, hogy Innen indul ki Balánbányához és az Egycsköhoa vezető turistaút. Itt, a 4-es számú müút mellett különben is szinte egymást érik a « csíki falvak. Az út mellett szép sorjában I állanak a zsindelyes faházak és csak az egyes utcasarkokon felállított községnévtábláknál jön rá az ember, hogy ez vagy az a ház közigazgatásilag már a másik községhez tartózik. Csikszentdomokos azonban mégis kiválik a többi község közül: itt született az egyik zsindelyes faházban Márton Áron, Erdély püspöke. Szülőháza ma már nincs meg, lebontották és gerendáiból építették azt a.' újabb házat, amelyben most a püspök 74 éves édesapja lakik. Amikor az új ház épült, a telek sarkán felhalmozott gerendákon hintázott, játszadozott a gyermek Márton Áron. Ezt a régi képet a püspök édesatyja idézi szemünk ele, amint az egyszerű, tiszta szobácskábán beszélgetünk vele. A falakat megfakult, régi fényképek díszítik. Az egyik falon rond-tollal irt. bekeretezett üdvözlő-óda függ, amelyet Márton Áron püspökké szentelésének alkalmával írták. ' A két kis ablak között XII. Plus pápa képét pillantjuk meg. Az egyik sarokban áll pórcellán holmikkal megrakott régi pohárszék. Márton bácsi abban a szakadatlan, küzdelmes harcban öregedett meg, amelyet a székely élet ebben a hazában jelent. .. Nekidől a szőttessel leterített gyalult asztalnak • és remegő* öreg kezeivel cigarettát sodor. Régi emléket idéz az öreg székely földműves — fiáról, az erdélyi püspökről. — Mondtam neki, szegények vagyunk, nem pazarolhatjuk a drága pénzt. Gondolja meg jól, mielőtt iskoláim íratjuk, akar-e igazából tanulni és ml akar lenni az életben? (Márton Áron úgy indult el. hogy csak egy választása volt: győzni! Meghátrálásra nem is volt szabad gondolnia. Otthon öreg szülei, három fiú és egy lánytestvérc dolgozott a sziklás, sovány erdélyi földön és beszélgetett róla a csendes estéken, a petróleumlámpa világa mellett.) — Pap akart lenni, — moudja Márton bácsi — én nem elleneztem. Az én édesapámnak is volt egy bátyja, az is pap '.olt. (Háborús fiatalság volt Márton Áron fiatalsága. 1915-öt írtak akkor, amikor a fiatal pap annyira kitűnt a többi közül, hogy Majláth püspök közvetlen környezetébe került.) — Egyszer csak egy levél érkezett tőle, hogy egyes ruháit küldjük el neki, inért katonának kell bevonulnia. (Márton Áron három évet töltött tábori lelkészként a fronton. Kétszer meg is sebesült, vállán és a lábán. Elkövetkezett a szerencsétlen „összeomlás“, majd Trianon. A fiatal pap hazakerült, de továbbhajtotta sorsa.) — Megéreztük, hogy Áron menni akár — meséli az öreg földműves. — Elmennék Gyulafehérvárra a kegyelmes úrhoz (Majláth püspökhöz) — szólott egyszer. — Ezt jól is teszed! — mondtam neki. (Márton Áron lelkében kétségek lakoztak, vájjon émlékszik-e még rá Majláth püspök. Három év nagy Idő. Ezalatt a három ev alatt, háborúk vérzivatarában irta tovább a magyarság ezeréves történelmét. ~úii Vt* Uijxt Jltíjj ü PAÜ1 ífikkh.«V.V é'VjrfcuTt iu a f#f tm — Estére járt már akkor az idő ... — Majd holnap elindulsz — idézi a régi beszélgetést a püspök édesapja. — Úgyis inég össze kell csomagolni... Másnap pénzt is adtam neki és elment. Nemrég kezembe került a budapesti Panoptikum egyik ismertetője. Kissé felfordult a gyomrom, amikor a sok rendszertelen, népbutító, innen-onnan összekapott látnivalók jegyzékét végigböngésztem. Budapesten ilyen „látványosságok“ vonzzák a tömeget: „Etazókosár. amelyben a vasúton női hullát találtak.“ „Bőrönd, amelyben feldarabolt holttestet rejtettek el.“ „Kés, amellyel IS embert öltek meg.“ „Kötéldarab, amivel egy nőt megfojtottak.“ Á kétes eredetű és valóban bizonyíthatatlan valódisága tárgyak mellett, felett és alatt történelmi arcképek:, királyaink, hőseink, hadvezéreink stb. képei. Mindez minden észszerüség és következetesség nélkül egymásra halmozva, mintha összetépnénk egy bűnügyi és egy történeti müvet és összedobálnánk a darabokat. Azután bonctani, élettani és más készítmények szeszben és olajban, kicsiben és nagyban. Uramisten, micsoda lelkiismeretlen dolog az egyszerűbb néprétegeknek pénzért mutogatni ily en lehetetlen szörnyűségeket ’ Azért keres a munkájs. az iparos, napszámos olyan nehezen, olyan nagyi kínnal, hogy szombaton-vasárnap ilyesmire pazarolja pénzét ? A szellemi-fizikai felüdülésre szomjas nép Igényeit ma a lehető legrosszabb és leghiányosabb módon elégítik ki. Pénzsövár és lelkiismeretlen magánosok kezeiben senyved mindenütt ez az út, amely különben a, népművelés egyik leghatásosabb eszköze lehetne. A faluról felkerült embereit és a város alsóbb rétegeinek elke3eri- töen nagy részét szipolyozzák hétröl-hétre a kapzsi népbolonditók s a legegcssségtele- nebb levegő uralkodik körülöttük. A körhinta sik részein lehetetlen holdbéli tájak, középkori boszorkány-perekre emlékeztető szörnyalakok, borzalmas mázolmá- nyok éktelenkednek. A feliratok rondák és hibásak. Tűzijáték-hatású idegenszerűségek (Három nap múlva az öreg szülök levelet kaptak fiuktól. A kegyelmes úr szívesen fogadta Aront és ebédre is meghívta.! — Csomagot is küldtünk utána, de nem postán, mert abban az időben a postára adott csomagnak hamar lábakéit, hanem egy arra utazó emberrel. (Márton Áron ‘egy hónapig tartózkodott Majláth püspök környezetében,) — Letette a papi vizsgát — mondja Márton bácsi — majd négy évig káplán- kodott. (Ekkor lett Márton Áron Majláth püspök titkára. A püspök halála után Kolozsvárott plébánossá választották Márton Áront. Augusztustól karácsonyig viselte ezt a tisztét. 1939. február 12-én szentelték püspökké ünnepélyes külsőségek között. Az ünnepségen még 67 éves édesanyja is résztvett. A második bécsi döntés visszacsatolta a* anyaországhoz Erdély egyrészét, Délet dély azonban a határon túl maradt. Márton Arán is „odaát" maradt, mert ott van rá Igazán szükség..,) * Csikszentdomokoson 67 eves korában, röviddel fia püspökké, szentelése után, meghalt Márton Áron édesanyja. Márton Áron édesapja ma 74 éves. Hárem fia és egy lánya él Csíkvármegye egy kis falujában. Dolgoznak csendesen. Bs az öreg, élete alkonyán álló Márton bácsinak csak egy kívánsága van: ... Szeretné mégegyszer megcsókolni fiát. F. A. csalják a tömeget. A bűvész-sátrak méregdrágán semmit sem mutatnak be a hirdetett dolgokból. Idegrendszeri gyengeségben és más bajokban szenvedő zugalakok, kiélt, satnya nők, sebhelyesképü „vagányok“ működési paradicsoma ez a hely, a népszórakozási sátrak dzsungele. Zsebmetsző-isko- lák gyakorlótere. Szervezetileg dolgoznak és gazdagodnak meg itt a tolvajok. ... fis a cselédek, bakák, kisiparosok, munkások és az értelmiség söpredéke hétfőn reggelenként elragadtatva állapítja még, hogy milyen nagyszerűen mulatott, hogy as a „feketebajuszu baka mekkorát ütött az eröméröre" s hogy a szerencsekereken nyert 20 fillérért egy művirágot, amelyről azt hiszi, többet ér, mint 20 fillér, de amit máshol 4 fillérért megkaphat. Marinak még fülébe cseng a repedt pozaun kinhangja, az ócska nagydob tompa.. tam-tamszevíi dobogása, a harmonika és kintorna nyekergése... de ajkain megelégedett mosoly játszik és azt hiszi, hogy ez így van jól... Nem lehetne átalakítani a „vurstlit“???' ■ Nem lehetne ebbe a szórakozási eszközbe is belevinni a szépet, ízléseset, felemelőt, néni lehetne népművelést végezni ezen a téren ? Meg kel' reformálni a répszóraUozási eszközöket!!! Kerüljön oda a körhinta falára a magyar tájak művészi képe, Petőfi Alföldje, Arany csonka-tornya, Nyirő havasa, Kisfaludy rom várai, Móricz Hortobágya! Ha a falusi nézi a forgó hinta festményéit, cvapja meg a magyar táj,' jellegzetes magyar vidék levegője! Ne avatatlanok, tehetségtelen akarnotok fessék a festenivalót, adják oda iparművészeti főiskolásoknak, tehetséges ifjaknak, vagy anyagilag megszorult művészeknek. Az államnak kell átvennie mindenképpen a „vurstlit“ s így megfizetheti a festést, hiszen ebből felbecsülhetetlen nyeresége származik a nemzetnek! A sok szélhámos-bűvész sátor helyett tetterös leventék, cserkészek keskenyfilmezi szórakoztató- és kulturképeket vetítsenek néhány filléres helyárakkal'; adjanak elő színdarabokat székely humorral és népi zenével-táncokkal; csodaszámbamenö fizikai-kémiai kísérletekkel ejtsék csodálatba és tanítsák egyúttal a népet: tolmácsolják egyszerű, könnyen érthető formában Szabó Dezső, Veress Péter, Féja Géza stb. mü- veit-színdarabjait; tartsanak bétröl-hétra népszerűsítő és politikai felvilágosításokat; mutassanak be tornászmutetványokat; újítsanak fel és énekeljenek a közönséggel elfelejtett dalokat; bocsássanak rendelkezésre tanitó-játékokat, pl.: olyan billiár- dot, amellyel fejbeli számításokat kell 'tegeznie a játszónak; erőmut&tót, ahcl fűz erőfokot hőseink: Kinizsi-Toídi stb. nevé vel mérik; hosszabb hullámvasutat, ahol történetünk főbb fejezetei .sorrendben az állomások; labirintus-folyosók, ahonnan csak úgy jut ki az ember, ha egy irodalmi talányt megold, pl. csak azon az ajtón át, amelyen annak az írónak . az arcképe van, akinek müvéből egy jelenet a szoba padlóján díszeleg és Így tovább. Maga az ifjúság gondolná ki és hajtaná végre mindezeket. Mindenütt lélekemelő, vidám szórakoztatást adni a népnek, amin át szellemi színvonalát észrevehetetlenül, finoman adagolt, jól beosztott tanításokkal, magítabbra lehetne felemelni. Eltéríteni az alacsonya* sekélyes szórakozási módoktól, azokat a fenti módon helyettesíteni; Ízlését finomítani, nemzetismeretét növelni, öntudatát, faji felelősségérzetét visszaadni és mindenképpen feljebb emelni mai helyzetéből. Amikor már több pénz áll rendelkezésre és túl lennénk a filléres kezdeten, boía- nikuskert-sserü szép kertet lehetne berendezni, de nem japán és más tájakkal, hanem Magyarország tájaival! Legyen benne egy kevés Alföld, de havas is, mindenütt térképek mutassák, hogy milyen vidéhet- helyet utánoz a kertrészlet. Hétröl-hétre felváltott leventék áruljanak magukirta és nyomtatta lapokat, füzeteket, a nép nyelvén, észjárásán át kifejezett magyar művészettel, irodalommal, humorral. Fillérekért kapott olvasmányokban, s melyekért ilyen alkalommal szívesen ad pénzt a cseléd, lássa meg, hogy helytelen és magyartalan úrnője viselţ ruháit hordoznia szép népi ruhái helyett; hogy idegensztrü s!-igeiek, nyekergesek helyett ezerszermilliószor szebb újra a bepókhálósodott népdalokat felújítani; hogy a nagyvárosi zagyvaléknyelv helyett csak tiszta magyar nyelven fejezze ki magát. Nem is olyan véghezvihetetlenül fléhéií mindez... Kell hozzá minden városban egy csomó tettrekész, magyar érzésű ifjú, akik maguk kezdeményeznek és kiviteleznek mindent, kell néhány népi Író és szakértő, akik utat mutassanak a magyarságtudományban, kellenek pedagógusok, áldozatkész mesteremberek — szellemi és fizikai áldozat, befektetés — de a munka nem maradhat eredmény nélkül!!! Fentebb csak felvázoltunk egy hatalmas lehetőséget, amelyet kiaknázni azoknak hivatásuk, akik magyarságukért bármilyen áldozatot tudnak hozni. Hozzunk áldozatot honvédeinkért, a háború sikeréért, de előre készülnünk kell a békére is, a magyarabb, emberibb életre társadalmúnk-népünk minden rétegében. A városra került falusiakat meg kell tartani falusiaknak, a ' áros alső rétegeit pedig ' fel kell emelnünk hazafiasságában, életszemléletében, erkölcsében és ízlésében. Szebb jövő, jobb jövő, újabb ezerév i3 ettől függ... Mindenkit hív, mindenkit sürget ez a munka ... sajnos, a legtöbben nem isv.ieviít fel hívó szavát. .. Magyarok, lássunk sürgősen a munkához!!! SZENTPÉTEBV LÁSZLÓ UTAZÁS A VURSTLI KORUL avaqy: parlagon hevernek a népművelés eszközei
