Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-08 / 203. szám

1942. SZEPIEMBEU 8

A lorfértelmi jóváléle! újabb boIJog moziranala;

SfßEBTilfrs'jxa

Régi helyén, régi szépségében várja második leleplezését a nagy Wesselényi - lenyűgöző erejű zilahi szobra

Mostan Dumitru, a magyarországi kommün egyik hóhéra volt a Fadrusz remekművét barbáron eltávoiitó bandák vezére

— A „Keleti Újság“ kiküldött munkatársától —

Zilah, szeptember 7. Egész Magyarország Zilah félé tekint a mai napon. Nagy nap ez, nemcsak a hepe-hupás vén Szilágyban és Zilah városában, de az egyetemes magyar nemzet életében is. A huszonkét éves idegen megszállás és elnyomás égbekiáltó nagy bűnét teszi jóvá a történelem most, amikor Zilah városában visszaállítja régi helyére Fadrusz János örökszép, felbecsülhetetlen értékű művészi alkotását, Wesselényi szobrát. Zilah és Szilágy-megye magyarsága mély áhitatosságu lélekkel készül a mai ünnepre. A város már napok óta lázas izgalommal várja azt az ünnepi pillanatot, amelyben régi pompájához híven ismét helyén láthatja az elvakult politikai romlottságnak áldozatul dobott gyönyörű szobrot. Mert ez a szobor nem egy ember jelképe csupán, örök jelképe a magyar gondolatnak, a magyar cletakaratnak, a legszentebb népi es nemzeti eszmének. A magyar sorsközösség jelképe volt mindig és minden időben. Jelképezte azt az igazságot, hogy magyar és magyar között nem lehet különbség, hogy magyart és magyart nem választhatnak el társadalmi villongások, mert minden magyar, főur és egyszerű pór egyaránt fia Szent István magyar birodalmának. A szobornak ezt a jelentőségét Erdély kényszerű elszakadása az anyaországtól nem csökkentette, hanem még emelte jelképes értékben. A gyászos trianoni korszakban a Wesselényi- szobor jelentette az örök óhajtást, a fee nem adható magyar egység gondolatát.

Amint tudjuk, Fadrusz János örökéletü alkotása híven osztozott az üldözött és elnyomott magyar kisebbség sorsában. A magyar eszmét, a magyar igazságot jelentette és igy ennek a szoborműnek is végig kellett élnie magyar testvéreivel együtt mindazt a megaláztatást, amit az idegen uralom magával hozott.

Az örökéletü szobor kálváriája

Most a gyönyörű szobor kálváriája véget ért és a történelmi igazságszolgáltatás a jobbágyfölszabaditó és szabadságharcos Wesselényi Miklós báró örök, el nem hervadható emlékét kegyeletes lelkiismerettel ismét régi helyére emeli vissza. Ezalkalommal időszerű és szükséges is utalni arra a szégyenteljes hajszára, alnelyet az elvakult román sové- nizmus viselt a szobor ellen. Ez a kálvária akkor kezdődött, amikor a Székely Hadosztály csapatai a Oigányi körül vívott ütközetben visszaverték a Züahra bevonult román csapatokat, de mégsem tarthatták meg a kemény elszántsággal fölszabadított várat. A román csapatok másodszor is bevonultak Zilahra és a győzelmi mámortól megrészegedett katonák követték el az első merényletet a szobor ellen. Körültáncolták 8 szobrot, több katona felkuszott a szobor föalakjára és közvetlen közelről gépfegyverrel tüzelt a nemes bronzanyagra. A győzelmi mámorban még a környékbeli románság is megfeledkezett arról, hogy csúnya és gálád merényletet követtek el annak a magyar fóurnak emléke ellen, aki az elsők között hirdette a jobbágyok fölszabadítását és a föld népe részére a jogok megadásának szükségességét.

Állandó veszélyben

Wesselényi politikája nemcsak a magyar,

de a román jobbágyság részére is szabadságot hozott. .* . W, •

) V < ) I I I »y ■ ne « »

's».v•*.*.<' vi-.

'ki *;<• «■,f, v* , A szobor főalakja egész sereg gépfegyver golyótól sérült meg, beszédes jelképéül annak a szabadságnak, amelyet az erdélyi fold nj urai hoztak magukkal. A román csapatok bevonulását kővető napok izgalmainak el- csendesedése után a helybeli román vezetők lelkiísmerete mégis felébredt, mert a szobor ellen több merényletet nem követtek el. Meghagyták a jobbágyfölszabaditó Wesselényi szobrát, hiszen mégse pusztíthatták el annak emlékművét, aki apáikat és nagyapáikat fölszabadította a jobbágysorsból.

A zilahi és szilágysági magyarság mégis tudta, hogy a nemzeti ereklyének tekintett szobor biztonsága csak időleges. A magyar közélet vezetői tudták, hogy a szobor biztonsága állandóan veszélyben forog. Attól rettegtek mindig, hogy az uralmukért idegesen remegő fiatalabb román sovéniszták a szobrot egyszercsak fölrobbantják. A magyarság vezetői állandóan készenlétben állottak és közbenjártak a román hatóságok vezetőinél, hogy a szobrot ne bántsák, hiszen a román nép is csak köszönettel és hálával tartozik Wesselényi Miklósnak.

Szatmári és nagykárolyi különítmények gyászos munkája

A* erdélyi származású román vezetők meg is értették, hogy- a román nép méltóságán Ütnének csorbát, ha a szobrot bántó- dás érné. A román fiatalság azonban más véleményen volt. Széleskörű propaganda indult meg annak érdekében, hogy a szoborral „történjék valami". A magyarság vezetői azonban résen állottak 1934 tavaszán megtudták, vagy megérezték, hogy a szobrot a legkomolyabb veszedelem fenyegeti. Szatmáriról és Nagykárolyról egész különítmények készülnek Zilahra a szoborral való le- számolásra. Az egyik napon biztos értesülés érkezett arról, hogy aznap éjszakára a különítmény megérkezik és a szobrot ledöntik. Ekkor Gazda Endre dr., a zilahi magyarság egyik vezetőegyénisége felkereste Pielea dr. román rendőrfőnököt és tájékoztatta a helyzetről A rendőrfőnök meghallgatta és megígérte, hogy éjjelre őrszemet állít, a szobor mellé, de megjegyezte, hogy arról természetesen nem állhat jót, ha esetleg utcai csetepatéban valami történik a szoborral A rendőrfőnök be is tartotta ígéretét, őrszemet állított a szobor mellé arra az éjjelre. Késő éjszaka mégis megtörtént a baj, de egészen más módon, mint ahogyan vélték.

As éj sötétjében katonai járőrök zárták le a zilahi főtérre vezető utcákat, úgy, hogy oda senki sem juthatott, A szatmári és nagykárolyi különítmények természetesen bejutottak a térre és zavartalanul elvégezhették gyászos munkájukat, A különítmény tagjai, a szobor- rombolás ismeretlen tettesein kívül a gyászos cselekedetnek közvetlen, szemtanúja senki sem colt. Bizonyos, hogy a ere bor két alakjának lábánál a bronzlapot elfürésselték. A két alakot a földre

döntötték, majd a sötétség leple alatt a fogház udvarának egyik d«'srkábádé télin Terébe azADitották és a földre dobták.

A szobor alapzatát ezután szétrombolták.

Mas tan Dumitru, a fötetíes ...

Ma már nyíltan fel lehet vetni azt a kérdést, hogy kik voltak ennek a gyászos rombolásnak elkövetői ? A gyászos dicsőség közvetlen főtettesének, elkövetőjének neve mindig ismeretes volt a zilahi magyarság előtt. A fötettes egy Mes tan Dumitru nevű fiatalember és az illetőről köztudomású volt. Hogy a magyarországi kommün alatt igen tevékeny szerepet játszott, mint az egyik budapesti terroralakulat hóhéra. Cinkosainak neve Ismeretlen. Az Ilyenfajta hőstetteket nem szokás nyílt sisakkal elkövetni.

Másnap 7,Hah magyarsága keserű megdöbbenéssel tudta még a szobor lerombolását és eltüntetését. Zilah magyarsága ökölbeszorult kézzel, égő szemmel, tehetetlenül szemlélte a rombolás nyomait. A magyarság vezetői azonnal lépéseket tettek a szobor sorsának tisztázására. Megtudták, hogy hova hurcolták el a nagyértékü műalkotás romjait. Kiderült az is, hogy a szobormű két főalakja viszonylag épen maradt,, bár kisebb alkatrészek összezuződtak,

A zilahi magyarság vezetői már a rombolás előtt lépéseket tettek annak érdekében, hogy? a szobrot teljesen leszereljék és Budapestre szá.Hithassák. Ezlrányu fáradozásai azonban nem vezettek sikerre. A rombolás után a Magyar Párt parlamenti csoportjának képviselői, köztük elsősorban Jósika János báró kezdett tárgyalást a román kormánnyal annak érdekében, hogy a szobrot a zilahi református templom előtt állítsák fel újra. A román kormány ezt a kívánságot kereken elutasította, majd kilátásba helyezte, hogy esetleg zárt helyen mégis újra felállíthatják a szobrot. Ezt az ígéretét sem váltotta azonban be és azt sem engedte meg, hogy a szobrot Budapestre szállítsák.

Pótból és szennyből — vissza a méltó helyre!...

így élte meg a Wessel én ifi-szobor a történelmi sótsfordulatot, 1940 őszét- a fogház udvarának deszkahódé jóban, portól és szenny töl ellepve. A bécsi döntés, illetve a magyar honvédség Zilahra való bevonuAsa után Gazda flndre dr. Zilah várói egye jelenlegi alt- ispánja, a vármegye legelső közgyűlésén indítványt. tett a szobor visszahelyezésére. Megalakították a szoborbizott-ágot, gyűjtést indítottak és támogatást kértek a korinánvól.

'F ootos,

hogy fogait- minden este, lefekvés előtt alaposan és lelkiismeretesen megtisztítsa.

Chlorodont

fogpaszta

I M- ■ ■ ..........

j

Szavait ma. is megismételhetjük, amikor Zikh és Szilágy vármegye, az ország magyarsága a szobor visszaállítását a történelmi jóvátétel újabb boldog mozzanataként jegyezheti fel.-fi —

Egyetem-mozgóban

ma, kedden, d. e. 11 órakor rendkívüli matiné olcsó helyárakkal:

FEKETE GYÉMÁNTOK

Ma és holnap 3, 5, 7 és 9.20 órakor a Jókai sorozat utolsó darabja:

Szesrény srazdasrok

(Szeleczky Zita, Lukács Margit, Szilassy L., Uray T., Mihálytfy B., Pethcs)

I

A kultuszminisztérium nagy m-Ug .éggel és T megértéssel pártolta a nemes elhatározást és egy egyben 15.000 pengő, a székesfőváros 5000, a A;< mzeti Bank. 4000 pengő hozzájárulást adott a költségekre, A szoborbizottság alapja azonban a megyében és az ország más vidékein is folyó gyűjtés eredményével 45.000 pengőre szaporodott. Ez fedezte a költségeket. Az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács is sietett a szoborbizottság támogatására.

Így tehát 1942 szeptember 5-én a magyar honvédség Zilahra való bevonulá-ának má.-n- dik évfordulóján az egész ország felemelő szép magyar ünnepe keretében sor kerül a szobor második leleplezésére. A különböző háborús nehézségek ugyan hátráltatták a munkát, úgyhogy még a leleplezés előtti, napon is munkás-hadsereg .szorgoskodott a szobor korul, de hétfőn délután már az ásványokat eltávolították és a szobor most teljes épségben njl oft klasszikus egyszerűségében is lenyűgöző erővel és szépséggel,

A leleplezés országos jelentőségét, az is megadja, hogy azon részt vesz és beszédet mond ■ Szinyey-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter, megjelenik Tasnádi Nagy András, a képviselőhöz és az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács elnöke, az or szaggynlés házainak küldöttsége, a városi és a vármegyei törvényhatóságok képviselői. Részt vesz az ünnepségen dalnoki Miklós Béla altábornagy, kolozsvári hadtestparancsnok,. Tnezédv-Joksman Ödön, Kolczs-várme- gye főispánja. Szász Ferenc dr., Koloz-s- vármegye alispánja, Kovrig Béla, a kolozsvári Tudományegyetem rektora, Keledy Tibor. Kolozsvár város polgármestere. Néme- thy Károly tanácsnok, Budapest székesfőváros képviseletében, de jelen lesznek Zilah 'és a megye egész magyarsága, a heiybeli katonai és polgári hatóságok képviselői, a vidék tanítósága, a Wesáelényi-kollégíum véndiákjainak többszázfőnyi csoportja s a társadalmi és hazafias alakulatok egész serege.

Érdekes, hogy a szobor első leleplezése 1902 szeptember 18-án, .tehát 10 nap hijján éppen 40 évvel ezelőtt folyt, le. A megye törvényhatósági bizottsága akkori közgyűlésén Wesselényi Miklós, báró főispán elnökölt, majd Eaisler György dr. alispán nyitotta meg a leleplező, ünnepséget. A leleplező beszédet Beöthy Zsolt mondotta. Beszéde igy kezdődött:

— A fajszeretetnak és az emberi jog jelentőségének, a szabadságszeretetnek, egyszóval a magyar ideáloknak uj oltára azt amdy egybégyujtátt berniünket..

Három hónapi fogházbüntetésre ité'tek egy gondatlan anyát

Kolozsvár, szeptember 7. Dón Mátyásné Petón Mária vajdakamarási kétgyermekes asszony ezév január 19:én, miközben házának udvarán munkáját végezte, magukra hagyta gyermekeit, Zsuzsát és Máriát, ak'k a hidegben alaposan befutott kemence körül játszadoztak. Játék közben a nyitott kemence i űzetni lángot fogott a háromeazten- dös Zsuzsa ruhácskája. A. nagyobbik lányka, akinek gondjaira édesanyja kis húgát bízta, sikoltozva kiszaladt az udvarra. Dán Mátyásné kétségbeesve rohant be a lakásba és eleinte vízzel, majd kötőjével Igyekezett eloltani gyermeke lángoló ruháit. Mire azonban ez sikerült neki, a gyermek már súlyos, harmadfokú sebeket szenvedett.. A» orvost segélynyújtás ellenére a gyermek még aznap éjszaka meghalt,

A hatósági vizsgálat eredményeként gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt eljárás indult Dánná Petén Mária, ellen. ügyében hétfőn mondott ítéletet a kolozsvári törvényszék hármas büntetötanázsa.

A Szenczer József dr. elnökletével ülésező bíróság bűnösnek mondotta ki a gondatlanságát beismerő vádlottat és ezért háromhavi fogházbüntetésre ítélte, a büntetés végrehajtását, azonban háromért próbaidőre felfüggesztette.

Befejezték az erdélyi megyékben az ócskavasgyüjtés megszervezését

Kolozsvár, szept. 7. A hazatért Erdély ócskavas- és femgyüjtő hálózatának kiépítését befejezte a Fém gyűjtő A visszatért kilenc

vármegye közül nyolc megyében a szervezés teljes mértékben befejeződött, úgyhogy a megyék 43 járásának alapulvételével, de a szükséghez mért. eltérésekkel történt a körzetekbe való beosztás. Biharmegyében most szervezik, a korzeteket*$ ezzel az erdélyi hálózat kiépítése teljesen befejeződik.

A Fémgyűjtő gondoskodik a szervezéssel kapcsolatban arról, hogy a körzetekben megfelelő számú gyűjtők a vasnapokon ismét megkezdjék a munkát. A városokban és az egyes körzetekben mindenütt 2-~3 körzeti megbízottat jelöltek ki, hogy a gyűjtési munka megfelelő elosztással, a Fém'gyüjtó utasításainak megfelelően és ellenőrzése mellett történjék.