Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-30 / 221. szám
1942. SZEPTEMBER 30 3 „Legfőbb feladatom mindent megadni azoknak, akik odakint küzdenek" Látogatás vitéz nagybaconi Nagy Vilmos honvédelmi miniszter klotildligeti otthonában A Budapesten megjelenő „Vj Magyarság" munkatársa felkereste kló- tildszigeti otthonában vitéz nagy- baczoni Nagy Vilmos vezérezredest, az uj honvédelmi minisztert és látogatásáról a következő tudósítás- ' * ban számolt be: Amikor itt ülök szemben Magyarország uj honvédelmi miniszterével, érzem, menynyire igaz legközvetlenebb barátainak meg- állapitasa: vitéz nagybaconi Nagy Vilmos vezérezredes a magyar életnek nemcsak egyik legkiválóbb, hanem egyben legközvetlenebb egyénisége is. A vezérezredes ur egész lényéből árad az a hallatlanul meleg, baráti közvetlenség, ami érzésem szerint sehol másutt nem volt megtalálható, csak a régi zsúp- és nádfedeles magyar kúriák között. Az a fiatal diák, aki valamikor, bányamérnök édesapja otthonából, Erdély hegyeinek tövéből elindult az élet nagy útjára, mint féltett kincset hozta magával és őrizte meg a nagybaconi Nagyok családfájának úri múltját, a magyar fajta büszkeségét és azt a rajongást, aipi ott lobogott, ott izzott mindnyájunkban a magyar haza iránt. Szereti a földet és szereti a föld népét! — ez heviti és hevitette a honvédelmi miniszteri bársonyszék legfrissebb tulajdonosának minden ténykedését. Nem a vezérezredes ur mondja, katonakörökből tudom: vitéz nagybaconi Nagy Vilmos különböző beosztásaiban mindig katonáinak javát kereste és fáradhatatlan volt abban a munkában, hogy a trianoni gúzsbakötés kínjából kiszabaduljon és megszülessen a korszerű magyar honvédség. Amikor Erdély felé elindult az első hadsereg, Erdély fia, vitéz nagybaconi Nagy Vilmos hadseregparancsnok lovagolt a csapatok élén, vezérkari törzse előtt... Hátradől a bőrfotelben, határozottan, lendülettel beszél. Szeme szögletében állandó mosoly csillog, tekintetében ott bujkál az a kedves vidámság, meleg humor, ami annyira jellemzi öt. Mögötte egy fárasztó délelőtt, munkával, fogadásokkal, de rugalmassága most is olyan, mint hosszú órákkal ezelőtt, amikor átlépte a minisztérium küszöbét. Most, budapesti otthonának hűvösségében végigsimit homlokán és megelégedetten mélyebb lélegzetet vesz, hogy egy kicsit kifújja magát. Amikor megemlítem: tudom, hogy mielőtt bejött volna Klotildligetröl, korareggel megöntözte a kertjét — jóízűen felnevetett: — Ki árulta el? Valóban igy van, még majdnem sötét volt, amikor kimentem, hogy Virágaim és növényeim ne vegyék észre a változást. Várták a reggeli öntözést, a felfrissülést. .. és meg is kapták. A klotildligeti ház és kert! Talán nem követünk el semmit, ha eláruljuk: a kegyelmes ur úgy szereti klotildligeti úri házát és kertjét, mint Jókai uj földesura szerethette az ő birtokát. Koratavasztól késő őszig minden szabadidejét ott tölti a házban, amelyet a szó valódi értelmében sajátkezüleg tervezett és a kertben, amelyet ö ültetett be gyümölcs, fákkal, virágokkal, a maga kedvére, gyönyörűségére. A klotildligetiek tudják, hogy az a széles szalmakalapot viselő, ingujjas féifi, aki nyesőollőval a kezében, vagy karján kosárral jár és munkálkodik a fák között — az nagybaconi Nagy Vilmos vezérezredes. — Tudod, — mondja nevetve, amikor felemlegetjük Klotildligetet, — én mindig azt szoktam mondani, ha ott keresnek, hogy a kegyelmes ur nincs itt, de a kertész szívesen fogad bármilyen ügyben. A kertész ugyanis én vagyok. Hiresek a klotildligeti udvarház almái és körtéi, akiknek pedig különösen kedveskedni akar az ajándék-gyümölccsel, azoknak a „kertész“ sajátmaga szedi le és csomagolja be kosárkákba, ládákba az ajándékot... Nincs az a fiatal diák, aki nagyobb hittel, nagyobb lelkesedéssel dolgozna lombfürészé- vel, farikcsálna cifrabotot bicskájával, mint amilyen lelkesedéssel tervezte ki, építette meg házát a vezérezredes ur. Maga csinálta meg a terveket, készítette el a beosztást es számította ki, mennyi téglára lesz majd szüksége. Amikor azután készen voltak a tervek, elkészült a ház — modellje is. Papírból, verandával, terrasszal, zsalugáteres apró ablakokkal és leemelhető tetővel, hogy benézhessünk az apró szobácskákba! Szemben az Íróasztallal, a hatalmas könyvszekrény tetején talált elhelyezést a klotildligeti ház modellje és mellette egy másik, tornyos épület — a templom. Ha a ház gazdája budapesti otthonában, Íróasztala mellett nagy munkájában meg akar egy keveset pihenni, nyilván feltekint a könyvszekrényre: maga elé varázsolhatja klotildligeti meseotlhonát, szeretettéivel együtt, a jóságos kegyelmes- asszonnyal, gyermekeivel, unokáival, akik ünnepnapéakint összegyűlnek „Klotildon“, Nagyon komolyan, á lelke mélyéről szól: — Hive vagyrok a tiszta családi életnek. Négy gyerekem, három lányom és egy hadnagyfiam van. (Felcsillan a szeme): Its három unokám! A legkisebb, Sárika, éppen ma háromhetes. Ahogy elnézem, önkéntelenül is megható- dást érzek. íme, a magyar hadsereg egyik büszkesége, mellét diadalmas haditények és katonatettek érdemrendjei diszitik, a világháborús vaskoronarendtől kezdve a Kormányzó Ur több legfelsőbb elismeréséig, mennyi gondban, töprengésben volt része és mennyi vitalitás, lelkesedés hevíti! Bs ezért szeretik, ezért rajonganak érte mindazok, akik alatta szolgáltak. Vitéz nagybaconi Nagy Vilmos vezérezredes nem Ismeri a pózt, csak a természetességet. Őszinte és egyenes, mint amilyen őszinte és egyenes a nyárfa növése. Itt halmozódnak* íróasztalán a ma érkezett táviratok. Kislánya szedi össze éppen a gratulációk hatalmas csomagját, teszi bele az aktatáskába, mert nem titkár intézkedik itt, maga a kegyelmes ur akarja mindezt végigolvasni, ezt a sok-sok örömteli megnyilvánulást. Amikor mondom, szeretnénk, ha a nagy nyilvánosság számára is szólna és megtenné első miniszteri nyilatkozatát, vitéz nagybaconi Nagy Vilmos pillanatra maga elé tekint, majd minden szót hangsúlyozva, szinte tollba mondja a következőket: — ősi magyar múltam, a fajtám és hazám iránti szeretet elsősorban azt mondja bennem, hogy a magyar mindenekelőtt! Meggyőződésem, hogy semmi sem lesz csak pillanatok alatt, mindennek mély gyökerének kell lenni és ilyen mély gyökerünk van nekünk is, magyaroknak. A fára kell gondolnom: mennyi idő telik el addig, amíg a gyökerek segítségével kiterebélyesedik, felnövekedik. Mi is igy vagyunk, gyökerünk mélyen ott van a mi földünkben és nem vonhatja senki kétségbe, hogy fajtán!: terebélyes fáját mi, őseink táplálták hazájuk iránti rajongásukkal, megvédve azt minden ellenféltől! — Harminchatéves tiszti pálya van mögöttem és ezalatt az Idő alatt megtanultam, hogy három olyan dolog van, ami az életben a legfontosabb: becsület, tisztesség, őszinteség. Ezt néztem a múltban és ezt fogom nézni a jövőben is. Eegyen előttem bármilyen feladat, vagy kérdés, amely megoldásra vár, sohasem a személyt nézem, hanem azt, hogy az emlitett ügyben kinek van igaza. Bárkinek bármi nem tetszik, az Miskolc, szept. 29. (MTI) Varga József, a kereskedelem- és közlekedési minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter szerdán délelőtt Diósgyőrbe érkezik. A miniszter személyesen tüntet ki 250 vasgyári Kolozsvár, szept. 29. Emlékezetes, hogy a kolozsvári városi vízmüvek a 900/1941 M. E. számú rendelet alapján több alkalmazottjának azonnali hatállyal, felmondott. Az elbocsátott alkalmazottak közül Sztoj- kovies Emil pert indított a városi vízmüvek ellei) 6296 pengő töke és járadékai, illetőleg a vízmüvek szolgálati szabályrendeletében megállapított 10 hónapi felmondási időre járó összeg kifizetéséért. A per folyamán a felperest képviselő dr. Deutschek Géza ügyvéd azzal érvelt, hogy a 900/1941. számú rendelet nem vonatkozik a vízmüvekre, igy a szolgálati szabályzat, valamint a román munkatörvény értelmében a kétoldalú kollektiv szerződésben megállapított felmondási időre járó összeghez Sztoj- kovics Emiinek joga van. Az alsóbbfoku bírói fórumok részben helyt is adtak a felperes álláspontjának, amivel szemben alperes fellebbezéssel élt. A vízmüveket képviselő dr. N. Nagy Lajos városi tiszti ügyész álláspontja szerint ugyanis ebben és ehhez hasonló egyéb ügyekben, igy a nem számit, hanem az. igazság számit. Bs minden jogos és fontos ügyben jöhetnek hozzám, mert a miniszter mindenkit meghallgat, akinek erre szüksége van! — Ami a háborús helyzetet illeti, annyit mondhatok: nem vagyok politikus, fejként nem pártpolitikus, ftn csak egy politikát ismerek: Magyarországot. A magyar katona javát akarom szolgálni minden körülmények között és mindazt, ami a katonával összefügg. Támogatok mindenkit, aki gyenge és aki erre a támogatásra rászorul. Meggyőződésem, hogy aki erős, az nemcsak önmagában bizhat, hanem annak több barátja is van. Ezért kívánom, hogy a magyar hadsereg erős legyen és mindig erős is maradjon! Miniszteri működésem legfőbb feladata: mindent megadni azoknak, akik odakint küzdenek! — Azért vagyok itt, mert hívtak. A Kormányzó Ur kívánságának tettem eleget, amikor elfogadtam a miniszteri tárcát. Amikor a Főméltóságu Ur olyan nagy áldozatokat hoz a Hazáért, nekünk, kisembereknek Is nagy kötelességeink vannak! — A társadalom, a nagyközönség felé azt üzenem: legyen nyugalom és ne üljenek fel a rémhíreknek. Legyen már vége a „hallottad, ez és ez történt“ suttogásnak! öt perc múlva úgyis megbizonyosodik, hogy azok a bizonyos „hallottad“ emberek suttogásnak ültek fel. A társadalom higy- jen, bízzék, ne veszítse el a fejét, mert ez egyik legfőbb kötelessége. Olyanok örködnek felette, akikben teljes joggal megbízhat. Ne gondolja senki, hogy feleslegesen áldozzuk fel a drága magyar vért! Elsőrendű kötelességemnek tartom, hogy mint azt a miniszterelnök ur is már kifejtette, gondoskodnunk kell a harctéren küzdők hozzátartozóiról, akik itthon vannak és különben, támogató férfikar hiányában, esetleg nélkülözni volnának kénytelenek. Elődöm ezt eddig sem engedte meg, én pedig a jövőben azon fogok törekedni, hogy lehetőleg még nagyobb segítséget nyújtsunk. Ezeket mondja a honvédelmi miniszter, komoly, értékes, súlyos mondatokat. Minden szavában ott vibrál, hogy magyarok vagyunk, egymásra vagyunk utalva, egymásért kell dolgoznunk, küzdenünk és egymást kell megvédenünk. Olyan valaki került a magyar tábornoki kar legkiválóbb- jai közül a honvédelmi miniszteri székbe, aki felé nemcsak bizalommal tekinthetünk, hanem akitől olyan biztonságot kapunk, amely minden magyarnak mélységes hitet adhat a jövő felé! UBKANY ANDRAS munkást, akik évtizedek óta állanak a vasgyár szolgálatában. A díszokleveleken és pénzjutalmakon kívül a miniszter minden egyes munkásnak egy-cgy órát is ajándékoz. felperesre, illetőleg Kolozsvár város vízmüveire és azoknak tisztviselőire is teljes egészében vonatkozik a 900/1941. M. E. számú rendelet, illetőleg annak 26. cikke'ye, minthogy a vízmüvek Kolozsvár város tulajdonát képezték és a város által kezelt és fenntartott üzem volt. E rendelet 19-ik cikkelye szerint pedig a jogviszony minden további kötelezettség né kül megszűnt a vízmüvek és a kétoldali egyetemleges szerződés alapján alkalmazott tisztviselők között 1940 augusztus 30-án, akik — ezek szerint — csak újabb alkalmazás esetén kaphatnak járandóságot. A Kúria nemrégiben tartott tárgyalásán 2052/1942. számú Ítéletével a felperes keresetét teljes egészében elutasította és az alperes álláspontját fogadta el, amennyiben kimondotta Ítéletében, hogy a városi vízmüvek Kolozsvár város tulajdona volt a román megszállás alatt is, amelyet a város kezelt és tartott fenn, igy a vonatkozó rendelet. 26. cikkelye értelmében úgy az egész rendelet, mint annak 19, cikkelye teljes mértékben Kétszázötven hűséges vasmunkást tüntet ki Diósgyőrben Varga miniszter Döntött a Kúria a városi vízmüvek elbocsátott alkalmazottjának kártérítési ügyében Ha megtanul jól gyorsírni fl gyorsírás és gépírás: ma létkérdés; ez nem vitás. megfanit]a könnyen, játszva 3ávor Géza iskolája mátyás király-tér 27. I. em. érinti a felperest és a vízmüvek tisztviselőit. E cikkely szerint ugyanis a vizmüvek és felperes között a szolgálati viszony ipso jure megszűnt 1940 augusztus 30-án, tekintet nélkül a szolgálati szabályzatban megállapított felmondási időre, mindössze annyi kötelezettséggel, hogy a felperes fizetését 1941 március 31-ig folyósítani kellett. A Kúria egyben azt is kimondotta, hogy a felmondás- hó’ kifolyólag a vízmüveknek kártérítési kötelezettsége nincsen. A kúriai döntés annál nagyobb jelentőségű, mert a vizmüvek ellen hasonló jogi természetű ügy van még folyamatban a kolozsvári törvényszék és Ítélőtábla előtt, amiknek sorsa szintén eldőlt fenti Ítélettel. fl Duce és Ciano gróf fogadták Szabó László vezérőrnagy, távozó római magyar katonai attasét Róma, szeptember 29. (MTI) A Duce kihallgatáson fogadta vitéz Szabó László ve» zérömagyot, a távozó római magyar katonai attasét, akivel hosszan és szívélyesen elbeszélgetett. Ciano gróf külügyminiszter szintén fogadta a magyar tábornokot, akinek tiszteletére Máriássy Zoltán quirinali magyar követ adott estélyt. A Rómában tartózkodó vezető katonai személyiségek mind megjelentek az estélyen. fl magyar főpopokat méltatja az „Osservatore Romano“ Róma, szept. 29. Az „Osservatore Romano“ budapesti levelet közöl, amelyben megállapítja, hogy Glattfelder Gyulának kalocsai érsekké történt kinevezése a magyar katolikus társadalomban a legjobb benyomást keltette, mert az uj érsekben a magyar katolikusok az egyik legtevékenyebb magyar főpapot ismerik, aki nagy tevékenységet folytat a katolikus szociális és ifjúsági mozgalmakban s különösen szervező tevékenysége és szónoki ereje közismert. A Vatikán lapja ugyanakkor megemlékszik Szmrecsányi Lajos egri érsekről, aki 90 éve ellenére ma is fiatalos erővel vezeti az egri egyházmegye ügyeit. A lap megemlíti, hogy Szmrecsányi Lajos nemcsak a legöregebb magyar pap, hanem a világ egyik legidősebb és legtiszteletreméltóbb főpapja is. Felfedezték a „plasztikus" fényképezést Berlin, szept. 2r>-. Németországban a plasztikus fényképezés problémáját hosszú és fárasztó kísérletek után végre sikerült a gyakorlatban is megvalósítani. Azok a találmányok, melyek eddig a plasztikus filmre vonatkoztak, mind a sztereoskőpián alapultak. Ennek egy nagy hátránya volt, ugyanis a nézőknek a képek szemlélésénél egy különleges készüléken kellett keresztülnézni, hogy a film dombomnak látszék. Most azonban közös munkával egy messzemenő találmányt fedeztek fel, mely lehetővé teszi a plasztikus képeknek szabad szemmel való szemlélését, minden segédeszköz nélkül. Rövidesen a nagy európai kiállításokon ezen plasztikus fényképek bemutatásra kerülnek. A kísérletek azonban tovább folynak a dombom fényképek munkaképessé tétele érdekében és.nincs messze már az az idő, amikor az újságokban a fényképek plasztikusan fognak megjelenni. (MNK). JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS AXAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK