Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-15 / 208. szám
MkxEtrifo&m Ez a zászló a magyar becsület és öntudat lobogója Bdró 8ánTfv? Dániel Földmivelésügvi miniszter avatta feí vasárnap n?<3rosvd5árhely országzászlóját — Kertészképzó iskolát kap a Székelyföld M42* SZEP7EMBEK 15 Maros vásárhelj. szept. 14. (MTI) Fényes ünnepségen avatta fel Marosvásárhely közönsége Országzászlóját, amelynek árboca díszes faragásu talapzatból szökken a magasba. A domborművű faragás címerekkel van ellátva és a székelység történelmi emlékeit idézi. Az ünnepségen megjelent báró Bánffj- Dániel földművelésügyi miniszter, Marosvásárhely országgyűlési képviselője Is. A széli elv főváros közönsége az országzászló avatással együtt ünnepelte meg a honvédcsapatok Marosvásárhelyre történt bevonulásának második évfordulóját. Maros-torda vármegye székely községei is elküldötték küldöttségeiket, hogy kifejezzék a vármegye népének együttérzését a székely főváros népével. Megjelent a fényes ünnepségen In- c/.édy-Joivsinan ödön dr. Kolozsvár és Kolozs vármegye főispánja is. Báró Bánffy Dániel földművelésügyi minisztert, Marosvásárhely országgyűlési képviselőjét a város határában Mikó László főispán és Májay Ferenc dr. polgármester fogadta. Az ünnepség fél 12 órakor kezdődött. Antal Dezső, a SzEFHE volt elnöke az egye sülét nevében átnyújtotta a városnak a díszes országzászlót. Ezután báró Báuffy Dániel földművelésügyi miniszter szólott az egybegyült többezer főnyi tömeghez és többek között ezeket mondotta: A fiHdmivelésügyi miniszter beszéde — Második évfordulója annak, hogy köny- nveinkkel áztattuk a mi drága nemzeti lobogónkat, amikor a magyar honvédség vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Drunk parancsszavára ide bevonult és ismét a magyar állam birtokába vette azt a földet, amely mindig magyar volt és magyar is marad Örökké. — Több, mint két évtized súlyos bilincsei törtek szét akkor és szűnt meg a gazdasági és kulturális elnyomás, ame'y már fennmaradásunkat, nemzeti létünket fenyegette. Az erdélyi magyarság ismét felemelhette fejét, mert megnyílt előtte az élet, a szabadság kapuja. — Azóta, hogy a magyar államhoz visz- szatértünk, nagy változások következtek be. A háború fellángolt keleti határainkon és mi hatalmas szövetségeseink: Németország és Olaszország oldalán elsőknek vontuk ki a kardot, hogy felvegyük a küzdelmet a bennünket és a civilizált Európát fenyegető vörös veszedelemmel szemben. A magyar fegy verek az egyik győzelmet a másik után aratták, honvédeink vitézül harcolnak és hősiességük ismételten kivívta a világ elismerését. — Ugyanakkor itt bennt az országban megfeszített erővel folyik a munka. A had- bavonultak helyett is nekünk kell dolgoznunk, mert a termelésben fennakadásnak beállania nem szabad. Az utóbbi évek rossz időjárása miatt termésünk kisebb volt. az ország szükségletei azonban a háború következtében nagyobbak. Nemzeti kötelesség tehát a több munka és az igények leszállítása minden téren. Mi erdélyiek szívesen hozzuk meg ezeket az áldozatokat, mert tudjuk jól, hogy a magyar sors a harc és a munka és mindkettőből ki kell vegyük a teljes részünket, az első helyen kell leniünk, mert csali igy állhatjuk meg jól a helyünket a népek küzdelmében. — A magyar nemzet történelme hőstörténelem. az volt ezer éven keresztül ás mi, a hős apák fiai méltók akarunk leimi hozzájuk és történelmi hivatásunkhoz. — Állandó hősi küzdelem folyik a drága magyar föld barázdáin, a gyárakban, hivatalokban, az iskolákban, az élet minden terén és hősi küzdelem a harcmezéül. A vér és a verejték áldozata ez a magyar haza oltárán. — A magyar lélek erejéből semmit sem veszített a trianoni elesettség szomorú korszakában sem. ^.z államalkotó eszme és a nemzeti öntudat országzászlót emelt Budapesten. És az első után az ország különböző részein avattak fel országzászlókat, hogy hirdetői legyenek a nemzeti gondolatnak és nemzeti egységnek. — Mit jelent az országzászló? — Jelenti a küldetést, a jogot és az erőt. A küldetést, hogy a magyarság hivatott Európának ebben a részében vezetőszeie- pet betölteni. A jogot ahhoz a földhöz, amely a miénk, és amelynek a mi földünknek kell lennie, hogy nemzeti és európai küldetésünket teljesíthessük. Jelenti az e/öt, hogy a magyarság ezt a küldetést teljesítem képes a sors legnehezebb megpróbáltatásai közepette Is. — A magyarság épitőmunkát végzett mindenkor és épitőmunkát végez most is. A nemzeti akarat, amely a küldetést vállalja, a jogot védi és az erői használja, a békében éppen ügy, mint háborúban mindig nyilvánvalóvá tette, hogy a magyar értékes barát, de ha keli, hatalmas elleniéi is. — Mi mind a két szerepet hajlandók és képesek vágjunk becsülettel és öntudattal vállalni. Mi itt ezer- éven át áldásos rendet tartottunk fenn, hivatva érezzük magunkat tehát arra, hogy az európai rendben ezt a szerepet méltóan megtartsuk. — A szövetséges német és olasz hatalmak vezérei ismételten kifejezésre juttatták azt, hogy a mi államalkotó képességünket megbecsülik, arra támaszkodnak és Magyarorezágot fontos tényezőnek tekintik. Hálával gondolunk rájuk és azzal a tudattal, hogy bizalmukat kiérdemeltük a múltban, de ahhoz méltóak maradunk a jövőben ts. — Ez az országzászlő a mágyar becsület és öntudat lobogója. A becsületé és az öntudaté a magyar múlttal, jelennel es lövővel szemben. Ez annyit jelent, hogy múltúnkhoz becsülettel hűek maradunk, a jelen kötelességeit öntudattal vállaljuk és jövőnk érdekében minden tehetségünkkel, minden erőnkkel készek vágjunk síkra szállni. A földművelésügyi miniszter beszéde után az Ereklyés Országzászlő Nagybizottság kiküldöttje átvette, majd átadta Májay Ferenc polgármesternek az Országzászlót. Az Országzászlő átvétele után a különböző egyesületek, számszerint mintegy negyvenen, helyezték el a talapzaton koNew*York Étteremben MAGVARI BÉLA a budapesti Dunapalota hírneves prímása 8 tagú zenekarával minden hang versen've* saoruíkat, illetve a jelképes szalagot, miután számos egyesület a honvédek részére ajánlotta fel a koszorú költségét. A zászló mégkoszöruzása után felhangzott a Szózat, majd a különböző alakulatok disztépésben elvonultak az Országzászlő előtt. A gazdaküidöttség kívánságai Az ország-zászlóavatás után báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter a vármegyeházába ment, ahol értekezlet volt. Körülbelül 60 székely gazda jelent meg. Pálffy Károly országgyűlési képviselő, teleki Arctur gróf, az Erdélyi Párt maros- tordamegyei tagozatának elnöke, Bíró István dr. országgyűlési képviselő, majd Kemény Ferenc báró földbirtokos tárta fel a székelj' gazdák kívánságait. Ezután egyszerű székely gazdák, a gazdakörök vezetői szólaltak fel. A miniszter válaszában kijelentette, hogy a kormány rövidesen kertészképző iskolát létesit és reméli, hogy az itt kiképzett székely gazdák hatékonyabbá teszik a termelést. A miniszter a részletekre kiterjedő gondossággal fejtegette az egyes kérdésekben foglalt álláspontját. Valamennyi kérdésre megnyugtató választ adott. Kemény Ferenc báró az árvizszabálj’ozó társaság felállításának tervét vetette fel. A miniszter kijelentette, hogy ebben a kérdésben rövidesen országos intézkedés készül, melynek keretébe bekapcsolják a Székelyföldi folyók szabályozását is. Délután a miniszter Káposztásszentinik- lós községbe utazott gazdaünnepségre. Bros hi fii, törhetetlen lelkű papok, tanárok és tanítók vigy ázta viharában a fiatal református nemzedékre Jelentés a református közép- és népiskolák jelenlegi helyzetéről — maguk erejéből akarnak „téli népfőiskoíákaí" fenntartani oz egyházközségek Kolozsvár, szept. 14. Zsindelytetős hegyestornyu templomok, csúcsúkon a Petrus emberi gyarlóságára emlékeztető kakassal az ég felé meredve, itt az erdélyi halmok és hegyek között Demcsak azt hirdetik, hogy Isten dicséretére emelték, hanem azt is, hogy e templomok körül a zsupfedeles házakban magyarok laknak. A templomokban, a megfujt sípok nyomán, messzehangzóan zug s magyarul harsán a zsoltár az egybesereglett hívek ajakáh. Az édes anyanyelv zengő húrjain, mint ősi hangszeren zenégenek föl a feketepalást.03 tiszteleteseknek a Szentirás igéit a lelkekbe, szivekbe és értelmekbe hintő példázatai s tanításai ... Erős várunk nekünk az Isten! Névelemzés és lélekhalászás ... A református hitélet teljességéhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a templommal közösen munkálkodó iskola. Az cgjházi közösség egyúttal értelmi közösséget is jelent. Az iskolákért hozott áldozatok mértékei a hivek hitben való erősségének és a közelmúltban mértékei voltak nemzeti érzületüknek is. Szerte az erdélyi terekén, ma a református templomok mellett kélfelöl két iskola áll számos helj'Ségben. Azért két iskola, mert ha a református egyházaktól az iskolát elvették, vágj- lefoglalták az államhatalom akkori urai a maguk céljaira, — idegen nyelv tanítására, idegen szellemben való nevelés hajlékául, akkor a hívek nekiálltak és rögtön újat építettek. És mindig szebbet, korszerűbbet, jobban felszere!tet, mint amilyen a régi volt. Pedig az egyháznak és az egyházközségeknek a birtokait kisajátították és elvették, a népet szándékosan és mesterségesen leszegényitették. Névelemzésse) és lélekhalászással szertenyargalásztak s teleki abá'ták a világot a maguk számarányelméletével. Erdély magyar népe azonban bebizonjdtotta, hogy egy nép ereje nem a számbeli többségben, hanem a lelkek erejében van. A magyar iskolák pedig úgy állottak a kis hegyescsucsu, ka kosos tornyu templomok tövében, mint Sión hegyén és a kis magyarok úgy jártak oda szomjas lelkűkkel, mint a szarvas a szép hives patakra. A nagy viharban vigyáztak a nyájra a fe- ketepalástos tiszteletesek és a nagy föpásztorok: Nagy Károly, Makkai Sándor, Vásárhelyi János, az iskolákra pedig Illés Gyula, egyházkerületi tanügyi fötaná^éos s a soksok eröshitü, törhetetlen lelkű tanár és tanító. Beszédes adatok Most. a felszabadulás után az erdélyi református egyházkerület tanügyi vezetését Döezy Ferenc előadó-tanácsos és Káli Sándor felügyelő intézik. Szives tájékoztatásuk njomán az alábbiakban számolhatunk be a református egyházi közép- és népiskolák jelenlegi helyzetéről: — Az egyház Kolozsváron fiú- és leány- gimnáziumot, Marosvásárhelyen fiugimná- ziumot és leány polgári-iskolát, Székelj-ud- varheljen jelenleg fejlesztés alatt álló fiu- gimnázíumot és leány polgári-iskolát, leánj’- uceumot és tanítóképzőt, Sepsiszentgj’örgyön fiugimnáziumot és egy fejlesztés alatt álló fiuliceum-tanítóképzőt, — amelynek jelenleg két osztálj’a működik ■— és egy tervbevett női kereskedelmi szaktanfolyamot. Zilahon pedig nyolcosztályos gimnáziumot tart fenn. — Kétszázötvenöt községben 263 népiskola van 535 tanítói állással. A felszabadulás pillanatától az egyház minden iskolájában zavartalanul folyt a tanitás. A mostani tanévben a tanulók száma annyira megnövekedett, hogy a középiskolákban mindenütt több párhuzamos osztályt kellett az alsóbb fokon felállítani. Több uj elemi iskolát is létesítettek. lm,ved helyett — Sepsiszentgyörgyön — Az egyházi iskolák tanár és tanító- utánpótlásáról a múltban teljes mértékben sikerült gondoskodni. A tanítók és tanároa a magyar tantervet önképzés és hivatalos tanfolyamok utján sajátították el. Anyagi ellátás tekintetében a nagy és jóindulatú állami támogatás révén minden tanitót és tanárt az őt megillető fizetési osztályon osztották oe és államsegély címén mindannyian pontosan megkapják illetményeiket A la- nitó.céj zés. miután az ősi enyedi intéz-“ — sajnos — nem került vissza, a most létesített sepsiszentgyörgyi intézetben folyik és csak kilenc év múlva kerülnek ki onnan uj' tanitők. Addig pályázat utján az anyao-szág- bói kapnak utánpótlást. A tanítóknak a tanároknak állami kartársaikkal egyforma fizetésük van. Az egyház régi - és kisebbségi sorsban kipróbált szolgái hivek maradtak, munkájukat lelkiismeretes buzgalommal folytatják ma is. A minisztérium rendelete szeiint tanár vagy tanító csak az egyházi hatóság jóváhagyásával távozhat el és kérheti állami iskolához való kinevezését. Az egj'ház azonban nem gördít akadályt az eltávozni akarók útjába és azoknak, akik elbocsátásukat kérik, minden további nélkül megadja az engedelmet, előfordult ellenben az is, hogy eltávozottak állásukba való visz- szahelyezésüket kérték. Az áldozatos munka és eredményei — Tanítóink s tanáraink a múltban nagy áldozatokkal és sok szenvedéssel megteihel- ten végezték feladataikat, fizetésük meg sem közelitette az akkori állami szolgálatban lévőket, munkájuk azonban nagyon sok volt és rengeteg nehéz, leginkább a rosszindulat diktálta akadályok állottak útjukban. Az egyház léte és fennmaradása függött azon, nogj' a hivek megtartsák hitüket. Minden egyházközösségnek ki kellett nyújtania karját azok után is, akiket a kegyetlen sors a szétdult tűzhelyek mellől messzekergetelt. E ö kellett készíteni a felnövekvő nemzedékeket a reájuk váró kemény küzdelmekre. Nevelni és lanitani kellett ott is, ahol nem voltak iskoláink. Ebből a célból létesítettük az úgynevezett vasárnapi iskolákat és más nevelő- és tanitócélu intézményeinket, mint például a nö- és férfiszövetségeket, Ifjú Keresztények Egyesületét és a bibliaolvasó köröket. Ezek vezetői mindenütt lelkészeink és tanítóink voltak. Nagy gondot fordítottunk a családi élet ősi, puritán, szeretettel és tiszta erkölccsel telitett hagyománj'ok szerint való kialakulására. A nők, Illetőleg leányok nevelését tartottuk legfontosabbnak. Tiszta s az anyaság szentségére méltó hajadonokat akartunk nevein! s ezért az egyházközségek mindenütt őrködő szeretettel vigyáznak az ifjúságra, igyekeznek őket a rájuk nézve káros hatásoktól távoltartani. Különösen « gazdaifjuságot gondoztuk nagy szeretettel. Tanítóink, lelkészeink mindenütt igyekeztek az ifjú gazdákkal a korszerű gazdasági ismereteket megismertetni. Az idősebb nemzedéknek még emlékében élt a nagy háború előtti évek ilyen irányú oktatásának nagy haszonnal járó emléke. Sok-sok falu gyümölcs- vagy kertészeti kultúráját annak * tanítónak köszönhette, aki a maga példájával s munkájával gyakorlatilag meg is valósította elmélet! tanításait. — Ilyen irányú munkánk eredményének bizonysága az a tény — foljdatta Dóczy Ferenc tanácsos — hogy ma egymásután érkeznek be a jelentések arról, hogy az egj'- házközségek a maguk erejéből úgynevezett „téli népfőiskolákat“ akarnak fenntartani. A mult évben állami támogatással több nagyobb helységben működtek ilyen téli tanfolyamok. A nép, különösen a fiatal gazdák úgy tapasztalták, hogy az ott tanított anyag nagy hasznukra van s most már ók akarják rendszeresíteni ezeket a tanfolyamokat s szívesen áldoznak is érette. Ezek a példák nézetünk szerint az úgynevezett iskolánkivüü népoktatásnak is az életszabta irányát jelölik meg. — Híveink önmegadóztató készsége általában megható bizonyitékokat s igazolásokat mutat fel a múltból s arra kötelez minket s mindazokat, akik a nép szolgálatában állanak, hogy kötelességeinket emberileg elérhetően a legtökéletesebben s lelkiismeretesen elvégezzük. Lelkészeipktöl s összes ok- tatószemélj'zetünktől el is várja és meg is követeli ezt egyházunk főhatósága. — A református konvent a nyolcosztályos népiskolák részére most adta ki az uj tan- tervet, ezt most minden tanítónak lelkiismeretesen tanulmányozni kell és. a benne lefektetett elveket a legrövidebb idón belül meg is kell valósítani. — Népünk, híveinknek iskoláinkhoz való ragaszkodását, azt a szeretetet, amelynek újabb bizonyságát adta most az uj tanév elején is azzal, hogy olyan nagyszámban küldte gyermekeit a kinyitott kapukon át az iskoláinkba, alázatos szivvel Isten jóságos ajándékának tekintjük, amellyel megjutalmazta eddigi munkánkat — fejezték be nyilatkozatukat az erdélyi református iskolaügy kiváló vezetömunkásal. TURAN LAJOS JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK
