Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-15 / 208. szám

1942. SZEPTEMBER IS 3 ßCßZETJ iífSJXfl A kormány rövidesen kiirtja a fekete piac szélhámosait, a belső front leggaládabb árulóit Lossonczy István közellátási miniszter Szabadkán adott tájékoztatót az ország közellátási kérdéseiről Szabadka, szept. 14. (MTI.) Lossonczy István közellátásügyi miniszter vasárnap dél­előtt a városháza nagytermében sajtóérte­kezletre hívta össze a szabadkai, szegedi és pécsi sajtókamarai kerület újságíróit. A mi­niszter Itcökk Andor dr. főispán és Volgţfi János polgármester kíséretében jelent meg. Az újságírók nevében Bodner József ország­gyűlési képviselő, főszerkesztő üdvözölte. A miniszter hosszabb beszéddel válaszolt. — A háború — mondotta — amelynek ha­tásait egyre jobban érezzük, fenyegetően mutat rá közellátásunk fontosságára. Meg­szűnt a különbség a harctér és a mögöttes országrész között. Ma minden háborút viselő ország egy-egy erőd, amelynek külső bás­tyáit a katonák védik, a bástyák felépítését és karbantartását azonban az ország egész lakossága végzi. Ma mindkét harctér egyetlen kötelességet ismer: a kitartást és a harcot a tégsö győzelemig. A mögöttes ország lakossága, noha cselek­vőén nem vesz részt a küzdelemben, bizonyos honvédelmi kötelezettséget teljesít. Egyik legfontosabb feladata a közellátással kapcso­latos teendők teljesítése. A háború nem nél­külözheti a gazdasági fegyverek hatékony vállfajait. Tudjuk, hogy az 1914—1918. évi világháború szomorú végét nem utolsó sorban a közellátás- csődje okozta. F.bböl a: elret­tentő példából tanultunk. Ma éppen a közel­hatás helyes szervezésével akarjuk megterem­teni a belső biztonságot. Bizom benne, hogy sikerül e téren kitűzött céljainkat elérnünk. Az adott szót becsületesen megtartjuk és hoz­zájárulunk a közellátás egyik legfontosabb feladatának, a bizalomnak megteremtéséhez a korlátozásokat szükségszerűen életbeléptető hatóság és a korlátozásokat elviselő közönség között. A fegyelem és a fegyelmezettség elen­gedhetetlen kötelessége a jó közellátásnak. A fegyelem életbevágóan fontos elsősorban a feketeforgalom elleni harcban. — Ez a harctér sajnos egyre inkább ter­jed é- a közellátás vezetőinek komoly gondot okoz. Nemcsak az hazaáruló, aki katonai és vegyiipari titkokat ad el az ellenségnek, — az árulóknak ez a fajtája pénzért dolgozik, de életét is kockáztatja. A feketepiac szélhá­mosai azonban üzérkedésükkel, kapzsiságuk­kal életük kockáztatása nélkül akarnak a nem­zet. rovására meggazdagolni. Nem tudom, a két fajta közül, melyik az elvetemültebb és becstelenebb. .1 hazaáruló büntetése a halál. Utoljára figyelmeztetem tehát azokat, akik a köz megkárosításával gyengítik országunk gazdasági és erkölcsi erejét, igen rövid idő alatt érezni fogják az osztó igazságosság ke­mény öklét, mert a kormány gondoskodik ar­ról, hogy az árulóknak ezt. a- leggaládabb faj­táját kiirtsa. — A magyar ember élelmezésének alapja és úgyszólván nélkülözhetetlen adagja a min­dennapi kenyér. A terméseredmény azt bi­zonyítja, hogy a kenyér biztosítható akkor, ha minden szem gabona odajut, ahova jut­nia keil. Ma minden gazdának meg kell osztania saját kenyerét azzal, aki nem ter­mel. Mindenki megkapja változatlanul azt a gabonafejadagot, amely háztartásában ele­gendő. Ami ezenkívül van, az a nemzet tu­lajdona. Aki ezt a felesleget elvonja, az hazaáruló. Kérem a magyar gazdát, önmaga teremtsen rendet azok között, akik még min­dig nem akarják teljesíteni kötelességüket a a nemzet iránt. Meggyőződésem, ha egy hétig senkisem vásárol zugban, a zugpiac jórészét gyökere­sen kiirtjuk. Amikor egy hónappal ezelőtt kénytelenek voltunk a zsirfejadag átmeneti csökkentésével nehézségeinket megoldani, ugyanakkor intézkedtünk, hogy mindezt uj alapra helyezzük. Minden reményünk meg­van arra, hogy e téren is változatlanul az előre jelzett irányba haladhatunk. Minden igyekezetünk az, hogy elősegítsük a hizla­lást, fokozzuk a kedvet és előteremtsük a szükséges takarmányt. — A közellátás érdeke, hogy minél több önellátó háztartás legyen, amelynek zsir- adagjáról nem kell gondoskodjunk. Sokan vannak, akik kényelemszeretetből abbahagy­ták az önellátást és közellátásban akarnak résztvenni. örömmel látom, hogy a szappan­ellátás terén viszonylagos enyhülés várható. A tapasztalat azt mutatja, hogy a vidék szappanszükségletét önellátó alapon akarja biztosítani. Ezért körzeti alapon fözdéket létesítünk, melyeknek számát a lakosság számához viszonyítva állandóan növelem. — Már a mult évben a népruházási akció segítségével sok szövetet és cipőt osztottunk ki, A tapasztalat alapján szükségét érzem annak, hogy ezt a felruházást műveletet az idén is okszerűen, teljesen átdolgozva meg­indítsam és a belső harctér olyan harcosai számára biztosítsam, akik jelenleg a legna­gyobb szükséget szenvedik. Rövidesen nagy­arányú gazdasági munkásruházati mozgalom indul, amely a szegénysorsu gazdasági cse­lédek és munkások gondjainak enyhítését célozza. Ezt a miniszterelnök ur zalaeger­szegi beszédében már bejelentette. Kizáróan szegénysorsu gazdasági cselédek és egyéb gazdasági munkások részesülnek majd se­gélyben. Az ipari munkások javára más tervet dolgozunk ki. A segély egyfelől a ter­melés zavartalanságát mozdítja elő, ugyan­akkor pedig a közellátás szociális céljainak megfelelő segélyt akar nyújtani annak a néprétegnek, amely a legnehezebben tudja ruházatát megszerezni. A lebonyolításnál fi­gyelembe vesszük a többgyermekes családo­kat. Előnyben részesül az a család, amelynek tagjai a harctéren vannak. Ezzel is le akar­juk róni — ha csekély mértékben is — azt a hálát, amelyet azok iránt érzünk, akik a távoli harctereken életüket áldozzák a ha­záért. Kolozsvár, szept. 14. A város közigazgatá­si bizottsága hétfőn délután 6 órakor tartotta szeptemberi ülését a városháza tanácstermé­ben. Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán megnyitó szavai után Folyovieh János fő­jegyző terjesztette elő a polgármester jelenté­sét, arneiy pontos képet adott az egyes városi ügyosztályok augusztusi munkájáról és be­számolt a közelilátás helyzetéről. A jelentésből kiderül, hogy a városházára 5810 ügyiratot, nyújtottak be az elmúlt hó­napban. Ebből elintéztek 4732 aktát, elinté­zés alatt áll 1078 ügydarab. A város ügyfor­galma növekedést mutat. A jelentés további részében részletesen fog­lalkozik a közellátás kérdésével. A kenyérel­látás a mult hátlapban zavartalan volt s a finomlisztellátás körül sem mutatkoztak ne­hézségek. A burgonyaellátásban az előző hó­napokban mutatkozó nehézségek teljesen ki­küszöbölődtek, a lakosság téli burgonyaellá­tása is biztosítva van azzal, hogy a közellá­tási hivatal megállapodást kötött a Magyar Belföldi Burgonyatermelők Egyesületével, amely még szeptember folyamán megkezdi a burgonyaszállitást. Hasonlóképpen biztosí­totta a közellátási hivatal a lakosság hagy­maszükségletét is. A tűzi faellátás biztosítása érdekében a város vezetősége minden intézke­dést megtett, úgy, hogy az ellátás körül elő­reláthatólag nem állanak elő zavarok. A tej­ellátásban egyelőre változatlan a helyzet. Az elsőfokú iparhatóság augusztusban megkezdte az ügynökök arcképes igazolvá­nyának kiadását. Egy hónap alatt 150 igazol­ványt bocsátottak ki. A jogosultság elbírálá­sánál figyelembe vették, hogy a kérelmező tevékenysége indokolt-e a közigazgatási élet és forgalom szempontjából? A polgármesteri jelentés után Nagy Géza dr. árvaszéki elnök számolt be az árvaszék ügyforgalmáról, majd Sólyom Sándor dr. i ségteljesités elvárásán kivül messzemenően kell gondoskodnunk azokról is, akik idehaza sokszor nehezebb helyzetben dolgoznak, hogy munkájukkal biztosítsák a termelést. Tudom, érzem, semmilyen áldozat sem sok, amikor ezekről van szó. Szeretném, ha a dolgozó tömeg kitartását és kevéssel való beérését az elégedetlenkedők közül sokan magukévá tennék és bírálat helyett tárgyilagos önbi- •ráláttál látnák be a közösségi tudat szüksé­gességét. — Amikor a jobb közellátási erkölcsi fel­fogás kialakítását hirdetem, abból a tényből indulok ki, hogy az ország élete mindenkor, népének erkölcsi alapjától függ. Magyar né­pünk ezer évig bebizonyította országalkotó és fenntartó képességét. Minden magyart egyaránt áthat az a közösségtudat, amely ma a háborúban már kialakulófélben van és amely olyan sok szép példát mutatott az el­múlt 22 év alatt az idegen megszállás ide­jén. A közellátásügyi miniszter tájékoztató be­széde után az értekezleten többen kértek részletkérdésekre felvilágosítást. Lossonczy István miniszter a szükséges felvilágosítá­sokat megadat. tiszti főorvos terjesztette elő jelentését. A jelentésből kitűnik, hogy augusztusban 241 újszülött látta meg a napvilágot Kolozsvá­ron. Az újszülöttek közül 130 fiú és 111 leány. Érdekes az a megállapítás, hogy a mult hónapban 170-el több születés történt Kolozsváron, mint a muH év hasonló idősza­kában. A születések 14.9 százaléka törvény­telen. A mult hónapban 142 halálozás tör­tént, közöttük 40 csecsemő. A tuberkulózis­ban elhaltak száma 9 volt. Fertőző betegsé­gek szempontjából a város egészségügyi hely­zete kielégítő. Augusztusban a következő fer­tőző betegségeket jelentették be: 4 bárány- himlő, 10 kanyaró, 12 vörheny, 7 szamárkö­högés, 5 diftéria, 63 nyilt giimökór, 33 liasi- hagymáz, 3 paratifusz és ételmérgezés, 29 vérhas, 3 járványos agy- és gerincagyhártya- lob, 2 gyermekágyi láz és 6 Heine—Medin- féle gyermekbénulás. A Zöldkeresztes egész­ségvédelmi szolgálat 1855 egyént részesített egészségvédelmi gondozásban, ezek közül 783 egy éven aluli csecsemő volt. A gondozottak részére 1272 kiló ingyen cukorra adtak, ki utalványt és 5908.5 liter tejet osztottak ki. A tüdőgondozóban 365 beteget vizsgáltak meg, mig a nemibeteggondozóban 1386 kezelést végeztek. A tisztifőorvos jelentéséhez físekey István dr. egyetemi tanár szólott hozzá és megemlí­tette a gyermekklinika jelenlegi tarthatatlan helyzetét. Kérte a főispánt és a polgármes­tert, tegyék a város ügyévé a gyermekklinika kérdést, hogy ez a fontos intézmény végre megfelelő otthont kapjon. Szentkerényi Róbert dr. ügyészségi elnök, Kalith András miniszteri tanácsos, pénzügy­igazgató, Csutak Béla dr. rendőrtanácsos, Kiss Károly dr. tanügyi főtanácsos, tanfel" ügyelő és Fodor Donáfh dr. állategészség­ügyi felügyelő jelentései után fejeződött be a közigazgatási bizottság ülése., a szép fogsor. Ápolja helyesen fogait s akkor egészségesek és szépe^ maradnak. Chiorödont fogpaszta Meghalt bölöni Miké Ferenc dr., ny. igazságügyi államtitkár Budapest, szept. 14. Ismét nagy gyásza van a magyar közéletnek: bölönt Mikó Fe­renc dr. ny. igazságügyi államtitkár, r ma­gyarországi unitárius egyház tb. fögondnoka, a Magyar Érdemrend középkeresztjének a Csillaggal, továbbá a Hadiékitményes III. oszt. érdemkéresztnek és két Ízben a Signum Laudisnak a kardokkal kitüntetett tulajdo­nosa szept. 10-én 62 éves korában elhunyt. A kiváló és köztiszteletben álló férfiú 1903-ban lépett a kolozsvári egyetem elvég­zése után a birói pályára, mint a budapesti törvényszék joggyakornoka, de már két év múlva az igazságügyminisztériumba rendel­ték be, mint aljegyzőt. Itt több miniszter személyi titkára volt. A világháború után, amelyben majdnem négy éven át, mint tü­zértiszt teljesített szolgálatot, a forradalmak alatt és az azokat követő időben nagy buz­galommal vett részt a nemzeti mozgalmak­ban. 1920-ban már az igazságügymíniszté- rium elnöki osztályának vezetője lett és ezt a nehéz, kiváló képességet és' tapintatot igénylő állást tizennyolc éven át töltötte be. Szolgálati idejének betöltése után ezen állá­sából, mint államtitkár ment nyugdíjba. Pu­ritán egyéniségére vallott az az elhatározása, hogy amikor felettesei vissza akarták tar­tani, illetőleg magas birói állásba kinevezni, elhárította magától azzal, hogy nem foglal­hatja más elől el a felkínált helyet. 1939 őszén Teleki Pál miniszterelnök felkérésére vállalta az akkor felállított sajtóellenörzö bi­zottság elnökségét s ebből az állásából való visszavonulásakor kormányzói dicsérő elis­merésben részesült. Nagy hivatali elfoglalt­sága mellett családi hagyományaihoz híven páratlan buzgalommal — és mint minden megbízatásában — páratlan kötelességtudás­sal vett részt egyháza ügyeinek intézésében. A világháború következtében kettészakadt unitárius «gyház csonkaországban maradt részének fögondnoka lett. Az egyesülés után, a mult év novemberében a Kolozsváron meg­tartott Egyházi Főtanács, amelyen a Kor­mányzó Ur megbízottjaként ő vette be az esküt a püspökké választott Józan Miklós­tól, az elszakittatás ideje alatt főgondnoki tisztében szerzett érdemei elismeréseként tiszteletbeli fögondnokká választotta. Közéleti működésének jellemzésére állja­nak itt azok a szavak, amelyekkel Géléi Jó­zsef dr., az egyház főgondnoka, a tudÓ3 egyetemi tanár üdvözölte öt, mint kormány­zói megbízottat: — Méltóságodban nemcsak egy nagy jog­tudós ó's unokáját tisztelhetjük, Méltóságod­ban nemcsak az unitárius történelmünk em­léke lép elénk, hanem — bármennyire sze­rényen zárkózik is el érdemei elismerésétől, meg kell .mondanunk — hogy Méltóságodban egyúttal a magyar államélet, a magyar jog­alkotás, a magyar jogszolgálat nagy férfia és a magyar jogteljesitöknek és joggyakor­lóknak egyik legniegértőbb és legodaadóbb támogatója áll itt előttünk. Az elhunyt kiváló férfiú temetése szeptem­ber 13-án, vasárnap délután négy órakor volt a farkasréti temető halottasházából. Á temetési szertartást Józan Miklós unitárius püspök végezte. A sirnál ..Hargitaváralja“ jelképes székely község és az Erdélyi Fér­fiak Egyesülete nevében Csanády György dr. mondott búcsúszavakat, Az elhunyt felesége született beleházi Bartai Ilona, fia Mikó Tibor dr. miniszterelnökségi titkár, leánya Mária ujfalusl Némethy Imre közigazgatási biró neje, testvére Mikó Gábor dr. kincstári fő­tanácsos és kiterjedt rokonsága gyászolja. — Számot vetünk azzal, hogy a köteles­Ma és a követ­kező napokon kél fcieflUdciicn óra az Egyetem mozgóban KEI SZEBEIMES 0RA A franc’a film-művészet csucs-teljesitménye. Izzó szerelem! Romantika! Robogó események! Lélegzetet elállitó izgalom! Főszereplő a francia film-művészet csillaga: CORINNE LUCHAIRE A Magyar Híradó keretében: A Budapestet ért bom­batámadás kép*?. A műsor elöti: Tengerparti ictiil. fAlesnuabb színes Miky Mails') mm Minden téren biztosították Kolozs­vár lakosságának téli ellátását Ülést tartott a város közigazgatási bizottsága

Next

/
Thumbnails
Contents