Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-02 / 198. szám
JS42. SZEPTEMBÉR 2 SCÍbsmts ISrstMez Georgiái viszontagságáról készé! Kolozsvárott az utolsó orosz cár nagybátyjának udvari szobrásza Gyóni Géza katonatársa volt, megszökött a szibériai fogság elől s egy német főhadnagy segítségével jutott haza a felfordult Oroszországból Kolozsvár, szeptember 1. Komoly, értékes művészembert kerestünk fel a napokban írisz-telepi hajlékában. Abrahám Károlynak hívják, egy évvel ezelőtt repatriált a haza nem tért területről s azóta mint a Zsolnai- gyár tervező alkalmazottja itt él, dolgozik és szövi művészi álmait, amelyek mindig tisztán, az anyagi érdekek salakja nélkül maradtak' még benne és formálódtak alkotássá az agyagon keresztül. Otthonos, meleg, szinte párisi levegőjű műtermében megdöbbentő erejű kompozíciók között él Abrahám Károly. Kevés szobra van, de minden egyes alakja él. Ez az élet az, ami Abrahám Károlyt kiemeli az úgynevezett szobrászművészek sablonos vonalából és egészen különös, szinte bizarr jelleget ad egyéniségének. Michcl Angelóról mitázott feje a müértöknek is nagy élményt jelentene. Sze'id Krisztusa úgy áll előttünk, mint amilyennek a gyermeki lélek álmodja áhitatos révületében. A sarokból szinte kimozdul agyagba- égetett magányából a kapáló paraszt figurája. * nxp&é ia mu \ I. , , , j- « v.'. Mfí ;’i-X'K<-s I- KS'ocáW «X:_ >. EOT RÉGI TARTÓ/,KODASI ENOBDÉLY. Nikolai*\ics nagyherceg udvarnagyi hivatala állította ki annakidején ezt a eiriHbetiis okmányt Abrahám Károly részére, (Sokszoros kicsinyítésben,) Semmi színezés, átfinomitás sincs alakjain. Olyanná égette ezeket az agyag-kompozíciókat. a tűz, amilyenek akkor voltak, amikor az agyagon utolsót simított a művész alkotó- keze. Szélesvonalu, darabos, szinte vázlat- szerű munka valamennyi. A tiszta, nyers művészet ez. A holt agyagban a mozgás és a gondolat lenyűgöző erővel ragadja meg az embert. A régi görögök úgynevezett „ta- nagro" ábrázolási formáját fejezi ki Abrahám Károly minden egyes alkotása. Abrahám Károly szobrászati munkái Sovány, lázbanégő tekintetű, aszkéta jelenség az írisz-telep egyik manzard-szobájá- ban élő művész. Alig akar magáról beszélni. Pedig élete művészi és emberi vonatkozásban egyaránt regény. Mindenekelőtt művészi múltja felöl érdeklődünk, hiszen amiket most láttunk nála, csak töredéke lehet alkotó életének. — Harmincöt évvel ezelőtt kezdtem pályámat Aradon, mint dekoratív szobrász — mondja Abrahám Károly. — Nem lesz talán érdektelen a kolozsváriak előtt, hogy a kolozsvári Uránia (jelenleg Árpád) mozgóképszínház karistidjait is én készítettem. Ugyancsak én csináltam az Egyetem-mozgó dekoratív munkáit is . .. Lassankint belemelcgszik és elbeszéli mit Végzett, merre járt a hontalanság keserves húsz esztendejében. — A bukaresti királyi palota tróntermének harmincnégy faragott figuráját is én készítettem ... A románok az én munkámmal jelentkeztek a newyorki kiállításon is: a román pavilion 14-szer 17 méteres márvány kapujának detail-tervczése ugyanis az én munkám. — Koppenhágában bronz-nipjeim révén ismerték meg nevemet. A stettini kiállításon bronz tintatartóval arattam sikert, Becsben olajfából faragott sakkfigiiráimat bámulták meg. — Aztán másfelé is elsodort még slz élet — mondja emlékei között kutatva Abrahám Károly. A cotrocenl palotában én készítettem el Mária királyné hálószobájában a kétsz.er hat méteres egyiptomi stilusu kandallót is. Aradi újságok szemelvényeit nyújtja át most Abrahám Károly s ezekből megtudjuk, hogy annakidején a bukaresti művészvilág elismert magyar tehetsége volt. Jordanescu a román szobrászok egyik kitűnősége vette maga mellé és évekig dolgozott a műhelyében, majd Bcrindei bukaresti építész foglalkoztatta. Nála készítette el miniatűr nagyságban a bukaresti földmivelésügyi minisztérium palotájának tervezetét, amelynek hónapokig csodájára jártak a bukarestiek. Ezzel az alkotásával egyszerre nevet szerzett magának abban a sovén bukaresti világban is, úgyhogy egyreniásra kapta a különböző megbízásokat. Nemsokára meghívást kapott a Peris község határában lévő királyi koronauradalomba, arra a müvésztelepre, amelyet Mária királyné alapított. Szobrászok, keramikusok és iparművészek dolgozták itt Európa minden tájáról a királyi udvar és az udvarhoz közelálló előkelőségek számára. Bukarestiben talán az élete végéig is eldolgozhatott volna, mint jölf’zetet: szobrász, Abrahám azonban nem akart idegenben maradni. Hazahuzta a szive, otthagyta a román fővárost minden kecsegtető előnyével cs visszatért szülővárosába. Aradra. Beszél a hajdani przemysli-i fogoly Vergődő, bolyongó lélek űzte Abrahám Károlyt a világháborús évek után Is. Mert talán ott kellett volna kezdenünk, hogy a művész, akit most bemutatunk olvasóinknak, egyike volt a przemysli hősöknek, akik egy véresen dicsőséges epizód után rongyosan és tépetten elindullak Szibéria reménytelen hó- mezőire, hogy átéljék azokat a szenvedéseket, amire kevés példa van a háborúk történetében. Összegyűrt papirszeletkét mutat. — Ez volt annak a rádiogramnak a szövege, amelyet Stcinbriick főhadnagy, Ta- rnássy tábornagy segédtisztje adott át, hogy vigyem rendeltetési helyére. A radiogramei a przemlslyi tisztikar és legénység a bekerített várból küldte Károly trónörökösnek és üdvözölte öt fia születése alkalmából. Megőriztem ezt a papirszeletkét, de mást is. Az elíogatás után ezernyi kalanddal átszőtt ólet köszöntött a przemislyi fogolyra. — Ereztem — mondja —, hogy semmi esetre sem szabod kikrriilnöm európai Oroszországból. Már az első nap megszöktem. Gyóni Gézát is rá akartam venni, hogy tartson velem, de ö mint valami megszállott, ment a sorsa után ... Nikolajevics nagyherceg udvarában — Mindig délnek tartottam. Bolyongva, ezernyi megpróbáltatás után jutottam el Tas- kend, Trolckó, Penza, Baku érintésével Tif- liszbe. A véletlen ekkor segítségemre jött és megismerkedtem Salzmann Károllyal, egy német származású, már ott született orosz szobrászművésszel, áld békeidőben a Jugend című hires folyóiratnak volt világhírű karikaturistája. Salzmann nag) ur volt. BorjomGROJNT. A hegyek közt fekvő kis georgiai faluban született Dzsugasvili József, a későbbi Sztálin... ban élt, néhány kilométerre Tiflisztől Niko- lajevlcs Miklós, a mindenható nagyherceg szülőházában, mint annak udvari szobrásza. Magával vitt, bemutatott s az ö révén megkaptam a nagyherceg udvarnagyi hivatalától a tartózkodási engedélyt. Olyan nagy ur lettem, hogy az igazolásom felmutatására hétrét görnyedt előttem minden élő ember. Nikolajevics nagyherceggel, a cár nagybátyjával csak egyetlen egyszer találkoztam. Akkor, amikor megingott a trón és menekülni kezdtek a cári Oroszország vezető férfiak A nagyherceg könnyezve búcsúzott a borjomi kastélytól, amelyben született. Ságra. Sztálinnál együtt jöttek és elfoglalták a kastélyt. A díszes, értékes művészi alkotásokat tüzrehányták. A gyűlölet és a bosszú lángja hozta ide őket, de már senkit sem találtak... A nagyherceg magárahagyta a cárt, palotákat, vagyont, hatalmat, Oroszországot és Nizzába utazott. El Oroszországból — Nekünk is menekülnünk kellett. A sor3 ekkor is kegyelmes volt hozzám. 1918 nyarán történt, hogy egy karddal az oldalán sétáló német főhadnagyra bukkantam az utcán, amikor már mindenütt tombolt a forradalom. Bemutatkoztam neki és megkértem, segítsen haza. A főhadnagy hivatalos minőségben járt Tifliszben s helyi hatóságokkal a i .«gáncrc elszállításáról tárgyalt. Az ö révén, minden nehézség nélkül a Hamburg— amerikai vonal egyik tengerjáró gőzösére, szánhattam a Batum melletti Poti kikötőben. A hajó aztán elvitt Konstanzába és onnét a katonai hatóságaink utján csakhamar jelentkeztettem csapattestemnél. Most itt él Abrahám Károly a kolozsvári telep egyik házának manzard-szobájában. RORJOM LÁTKÉPÉ. A kép baloldalán Nik olajcvics Miklós nagyherceg kastélya, ahol Abrahám Károly az első világháború idején szobrászoshodott. (A világul járt szobrász egyik hazaküldött képes levelezőlapját díszítette ez a felvétel.) — Még akkor kevesen tudták, hogy alig néhány kilométerre a borjomi kéjlaktól, amelyben boldogan és gondtalanul éltek a cári Oroszország nagy urai, egy Grojni nevezetű kis faluban is született valaki, akinek csillaga a vérben és a gyűlölet tobzódásában ekkor kezdett emelkedni. Dzsugasvilinek hívták ... később iiíonálló lett belőle Georgiában s éjszakánként postakocsikat rabolt ki a lifliszi országúton. Ma Sztálin a neve... — Egy napon aztán — folytatja visszaemlékezéseit Abrahám Károly — megjelentek Nikolajevics nagyherceg kéjlakában a „szibériaiak" ... így hivták azokat, akiket a cári uralom száműzött Szibériába örök fogTeli van hittel, munkaksdvvel. tejjel és nappal, ahogy elfoglaltsága engedi, uj alkotáson dolgozik. A mintázósztalon már kidomborodik az agyagból a lényeg. A magyar történelmi legendakor hármas misztériumát formázza most áhítattal. Már fel lehet ismerni az alakokat. A Kormányzó Ur markáns arcéle az egyiken, a másik az égi mezőkön járó fiú, a harmadik az ártatlan gyermek, akinek gyönge életéhez egy nemzet minden reménysége, fűződik. Abrahám Károly megérdemli, hogy rendkívül érdekes művészetére Kolozsvár müpár- toló közönsége is felfigyeljen. TERESCSftNYl GYULA A niacjvarolcnak lermészefftjlclcé rálf Hocjy Olasiország barátai legyenek Róma, szeptember 1. (MTI) A „Tempo“ cimü lapnak. Olaszország legelterjedtebb lapjának haditudósítója újabb cikksorozatot kezdett a keleti harctérről. Ismét Magyar- országon át utazott ki Ukrajnába. Részletesen leirja élményeit. — A világnak majdnem minden országában megfordultam ■— tr1a Lamberto Sorrent i ni — s mondhatom, mines még egy, ahol minted, olaszokat annyira; szeretnének, mint Magyarországon. A magyaroknak valósággal természetükké vált, hogy Olaszor. sság barátjai legyenek. Évszázados érzés ez és nem függ a pillanatnyi körülményektől. Szeptember 2-tól megindul a légi- forgalom a Budapest— Kolozsvár— Marosvásárhely vonalon Kolozsvár, szeptember 1. A Magyar Légi- forgalmi Rt. közli, hogy szeptember 2-töl újra megindul a légiforgalom a Budapest— Kolozsvár—Marosvásárhely légivonalon. Az anyaországot Erdéllyel összekötő rendszeres légijárat újbóli megindításának bioét az utazóközönség körében általános örömmel fogadták. Az angol hírverés nem létező olasz tábornokok elleni merényletekről terjeszt meséket Róma, szeptember 1. (MTI) A' Ştefani- ] iroda jelenti: Teljesen alaptalan az angol hírszolgálat-1 nak az a hire, hogy Albániában merényletet j követtek el bizonyos Muletti nevű tábornok, állítólagos fökormányzó ellen. Albániában semmiféle merénylet nem történi és Muletti novă tábornok nem is él az országban.
