Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-02 / 198. szám

JS42. SZEPTEMBÉR 2 SCÍbsmts ISrstMez Georgiái viszontagságáról készé! Kolozsvárott az utolsó orosz cár nagybátyjának udvari szobrásza Gyóni Géza katonatársa volt, megszökött a szibériai fogság elől s egy német főhadnagy segítségével jutott haza a felfordult Oroszországból Kolozsvár, szeptember 1. Komoly, értékes művészembert kerestünk fel a napokban írisz-telepi hajlékában. Abrahám Károlynak hívják, egy évvel ezelőtt repatriált a haza nem tért területről s azóta mint a Zsolnai- gyár tervező alkalmazottja itt él, dolgozik és szövi művészi álmait, amelyek mindig tisz­tán, az anyagi érdekek salakja nélkül ma­radtak' még benne és formálódtak alkotássá az agyagon keresztül. Otthonos, meleg, szinte párisi levegőjű műtermében megdöbbentő erejű kompozíciók között él Abrahám Károly. Kevés szobra van, de minden egyes alakja él. Ez az élet az, ami Abrahám Károlyt kiemeli az úgynevezett szobrászművészek sablonos vonalából és egé­szen különös, szinte bizarr jelleget ad egyé­niségének. Michcl Angelóról mitázott feje a müértöknek is nagy élményt jelentene. Sze'id Krisztusa úgy áll előttünk, mint amilyennek a gyermeki lélek álmodja áhitatos révületé­ben. A sarokból szinte kimozdul agyagba- égetett magányából a kapáló paraszt fi­gurája. * nxp&é ia mu \ I. , , , j- « v.'. Mfí ;’i-X'K<-s I- KS'ocáW «X:_ >. EOT RÉGI TARTÓ/,KODASI ENOBDÉLY. Nikolai*\ics nagyherceg udvarnagyi hivatala állította ki annakidején ezt a eiriHbetiis ok­mányt Abrahám Károly részére, (Sokszoros kicsinyítésben,) Semmi színezés, átfinomitás sincs alakjain. Olyanná égette ezeket az agyag-kompozíció­kat. a tűz, amilyenek akkor voltak, amikor az agyagon utolsót simított a művész alkotó- keze. Szélesvonalu, darabos, szinte vázlat- szerű munka valamennyi. A tiszta, nyers művészet ez. A holt agyagban a mozgás és a gondolat lenyűgöző erővel ragadja meg az embert. A régi görögök úgynevezett „ta- nagro" ábrázolási formáját fejezi ki Abrahám Károly minden egyes alkotása. Abrahám Károly szobrászati munkái Sovány, lázbanégő tekintetű, aszkéta je­lenség az írisz-telep egyik manzard-szobájá- ban élő művész. Alig akar magáról beszélni. Pedig élete művészi és emberi vonatkozásban egyaránt regény. Mindenekelőtt művészi múltja felöl érdek­lődünk, hiszen amiket most láttunk nála, csak töredéke lehet alkotó életének. — Harmincöt évvel ezelőtt kezdtem pályá­mat Aradon, mint dekoratív szobrász — mondja Abrahám Károly. — Nem lesz talán érdektelen a kolozsváriak előtt, hogy a ko­lozsvári Uránia (jelenleg Árpád) mozgókép­színház karistidjait is én készítettem. Ugyan­csak én csináltam az Egyetem-mozgó dekora­tív munkáit is . .. Lassankint belemelcgszik és elbeszéli mit Végzett, merre járt a hontalanság keserves húsz esztendejében. — A bukaresti királyi palota tróntermének harmincnégy faragott figuráját is én készí­tettem ... A románok az én munkámmal je­lentkeztek a newyorki kiállításon is: a román pavilion 14-szer 17 méteres márvány kapujá­nak detail-tervczése ugyanis az én munkám. — Koppenhágában bronz-nipjeim révén is­merték meg nevemet. A stettini kiállításon bronz tintatartóval arattam sikert, Becsben olajfából faragott sakkfigiiráimat bámulták meg. — Aztán másfelé is elsodort még slz élet — mondja emlékei között kutatva Abrahám Károly. A cotrocenl palotában én készítettem el Mária királyné hálószobájában a kétsz.er hat méteres egyiptomi stilusu kandallót is. Aradi újságok szemelvényeit nyújtja át most Abrahám Károly s ezekből megtudjuk, hogy annakidején a bukaresti művészvilág elismert magyar tehetsége volt. Jordanescu a román szobrászok egyik kitűnősége vette maga mellé és évekig dolgozott a műhelyé­ben, majd Bcrindei bukaresti építész foglal­koztatta. Nála készítette el miniatűr nagy­ságban a bukaresti földmivelésügyi minisz­térium palotájának tervezetét, amelynek hó­napokig csodájára jártak a bukarestiek. Ezzel az alkotásával egyszerre nevet szer­zett magának abban a sovén bukaresti vi­lágban is, úgyhogy egyreniásra kapta a kü­lönböző megbízásokat. Nemsokára meghívást kapott a Peris község határában lévő királyi koronauradalomba, arra a müvésztelepre, amelyet Mária királyné alapított. Szobrá­szok, keramikusok és iparművészek dolgoz­ták itt Európa minden tájáról a királyi ud­var és az udvarhoz közelálló előkelőségek számára. Bukarestiben talán az élete végéig is eldol­gozhatott volna, mint jölf’zetet: szobrász, Abrahám azonban nem akart idegenben ma­radni. Hazahuzta a szive, otthagyta a román fővárost minden kecsegtető előnyével cs visszatért szülővárosába. Aradra. Beszél a hajdani przemysli-i fogoly Vergődő, bolyongó lélek űzte Abrahám Károlyt a világháborús évek után Is. Mert talán ott kellett volna kezdenünk, hogy a művész, akit most bemutatunk olvasóinknak, egyike volt a przemysli hősöknek, akik egy véresen dicsőséges epizód után rongyosan és tépetten elindullak Szibéria reménytelen hó- mezőire, hogy átéljék azokat a szenvedése­ket, amire kevés példa van a háborúk törté­netében. Összegyűrt papirszeletkét mutat. — Ez volt annak a rádiogramnak a szö­vege, amelyet Stcinbriick főhadnagy, Ta- rnássy tábornagy segédtisztje adott át, hogy vigyem rendeltetési helyére. A radiogramei a przemlslyi tisztikar és legénység a bekerí­tett várból küldte Károly trónörökösnek és üdvözölte öt fia születése alkalmából. Meg­őriztem ezt a papirszeletkét, de mást is. Az elíogatás után ezernyi kalanddal át­szőtt ólet köszöntött a przemislyi fogolyra. — Ereztem — mondja —, hogy semmi esetre sem szabod kikrriilnöm európai Orosz­országból. Már az első nap megszöktem. Gyóni Gézát is rá akartam venni, hogy tart­son velem, de ö mint valami megszállott, ment a sorsa után ... Nikolajevics nagyherceg udvarában — Mindig délnek tartottam. Bolyongva, ezernyi megpróbáltatás után jutottam el Tas- kend, Trolckó, Penza, Baku érintésével Tif- liszbe. A véletlen ekkor segítségemre jött és megismerkedtem Salzmann Károllyal, egy német származású, már ott született orosz szobrászművésszel, áld békeidőben a Jugend című hires folyóiratnak volt világhírű kari­katuristája. Salzmann nag) ur volt. Borjom­GROJNT. A hegyek közt fekvő kis georgiai faluban született Dzsugasvili József, a ké­sőbbi Sztálin... ban élt, néhány kilométerre Tiflisztől Niko- lajevlcs Miklós, a mindenható nagyherceg szülőházában, mint annak udvari szobrásza. Magával vitt, bemutatott s az ö révén meg­kaptam a nagyherceg udvarnagyi hivatalától a tartózkodási engedélyt. Olyan nagy ur let­tem, hogy az igazolásom felmutatására hét­rét görnyedt előttem minden élő ember. Nikolajevics nagyherceggel, a cár nagy­bátyjával csak egyetlen egyszer találkoztam. Akkor, amikor megingott a trón és mene­külni kezdtek a cári Oroszország vezető fér­fiak A nagyherceg könnyezve búcsúzott a borjomi kastélytól, amelyben született. Ságra. Sztálinnál együtt jöttek és elfoglalták a kastélyt. A díszes, értékes művészi alkotá­sokat tüzrehányták. A gyűlölet és a bosszú lángja hozta ide őket, de már senkit sem találtak... A nagyherceg magárahagyta a cárt, palotákat, vagyont, hatalmat, Orosz­országot és Nizzába utazott. El Oroszországból — Nekünk is menekülnünk kellett. A sor3 ekkor is kegyelmes volt hozzám. 1918 nya­rán történt, hogy egy karddal az oldalán sé­táló német főhadnagyra bukkantam az ut­cán, amikor már mindenütt tombolt a for­radalom. Bemutatkoztam neki és megkértem, segítsen haza. A főhadnagy hivatalos minő­ségben járt Tifliszben s helyi hatóságokkal a i .«gáncrc elszállításáról tárgyalt. Az ö révén, minden nehézség nélkül a Hamburg— amerikai vonal egyik tengerjáró gőzösére, szánhattam a Batum melletti Poti kikötő­ben. A hajó aztán elvitt Konstanzába és on­nét a katonai hatóságaink utján csakhamar jelentkeztettem csapattestemnél. Most itt él Abrahám Károly a kolozsvári telep egyik házának manzard-szobájában. RORJOM LÁTKÉPÉ. A kép baloldalán Nik olajcvics Miklós nagyherceg kastélya, ahol Abrahám Károly az első világháború idején szobrászoshodott. (A világul járt szobrász egyik hazaküldött képes levelezőlapját díszítette ez a felvétel.) — Még akkor kevesen tudták, hogy alig néhány kilométerre a borjomi kéjlaktól, amelyben boldogan és gondtalanul éltek a cári Oroszország nagy urai, egy Grojni neve­zetű kis faluban is született valaki, akinek csillaga a vérben és a gyűlölet tobzódásában ekkor kezdett emelkedni. Dzsugasvilinek hív­ták ... később iiíonálló lett belőle Georgiá­ban s éjszakánként postakocsikat rabolt ki a lifliszi országúton. Ma Sztálin a neve... — Egy napon aztán — folytatja vissza­emlékezéseit Abrahám Károly — megjelen­tek Nikolajevics nagyherceg kéjlakában a „szibériaiak" ... így hivták azokat, akiket a cári uralom száműzött Szibériába örök fog­Teli van hittel, munkaksdvvel. tejjel és nap­pal, ahogy elfoglaltsága engedi, uj alkotá­son dolgozik. A mintázósztalon már kidom­borodik az agyagból a lényeg. A magyar történelmi legendakor hármas misztériumát formázza most áhítattal. Már fel lehet is­merni az alakokat. A Kormányzó Ur mar­káns arcéle az egyiken, a másik az égi me­zőkön járó fiú, a harmadik az ártatlan gyermek, akinek gyönge életéhez egy nem­zet minden reménysége, fűződik. Abrahám Károly megérdemli, hogy rend­kívül érdekes művészetére Kolozsvár müpár- toló közönsége is felfigyeljen. TERESCSftNYl GYULA A niacjvarolcnak lermészefftjlclcé rálf Hocjy Olasiország barátai legyenek Róma, szeptember 1. (MTI) A „Tempo“ cimü lapnak. Olaszország legelterjedtebb lapjának haditudósítója újabb cikksorozatot kezdett a keleti harctérről. Ismét Magyar- országon át utazott ki Ukrajnába. Részlete­sen leirja élményeit. — A világnak majdnem minden országá­ban megfordultam ■— tr1a Lamberto Sor­rent i ni — s mondhatom, mines még egy, ahol minted, olaszokat annyira; szeretnének, mint Magyarországon. A magyaroknak va­lósággal természetükké vált, hogy Olaszor. sság barátjai legyenek. Évszázados érzés ez és nem függ a pillanatnyi körülményektől. Szeptember 2-tól megindul a légi- forgalom a Budapest— Kolozsvár— Marosvásárhely vonalon Kolozsvár, szeptember 1. A Magyar Légi- forgalmi Rt. közli, hogy szeptember 2-töl újra megindul a légiforgalom a Budapest— Kolozsvár—Marosvásárhely légivonalon. Az anyaországot Erdéllyel összekötő rend­szeres légijárat újbóli megindításának bioét az utazóközönség körében általános örömmel fogadták. Az angol hírverés nem létező olasz tábor­nokok elleni merényletekről terjeszt meséket Róma, szeptember 1. (MTI) A' Ştefani- ] iroda jelenti: Teljesen alaptalan az angol hírszolgálat-1 nak az a hire, hogy Albániában merényletet j követtek el bizonyos Muletti nevű tábornok, állítólagos fökormányzó ellen. Albániában semmiféle merénylet nem történi és Muletti novă tábornok nem is él az országban.

Next

/
Thumbnails
Contents