Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-02 / 198. szám
1 MßZEnürjsMa W42- SZEPIEMBEU 2 Pénzbüntetésre ítélt a kolozsvári törvényszék két alaptalanul vádaskodó zsidó ia»kereskedőt Kolozsvár, szept. 1. A kolozsvári törvények büntető háwrastanáesa Szabó András elnökletével hivatalból üldözendő rágalma.- "as vétsége miatt most Ítélkezett Grtir.fr-Id Márton gödemesterházai és Bender Sándor kolozsvári zsidó fakereskedők feiett. Grünfeld Márton, mint a Benza rövidített •'inna alatt működő Bender és Menas“ kolozsvári fakereskedelmi rt, gödemesterházai megbízottja, olymódon akarta a hasznot megnövelni, bogy vagononként még külön ifi—10 pengőt számított fel a cégének. Az ean'itett kiadások magyarázatára 1941 március 20-án levelet irt Gödemesterliázáról s abban azt állította, hogy 10 pengőbe került egy vagon és kérte az ilyen címen felmerülő kiadások elismerését. A cég a késedelmes szállítások miatt panaszt tett a vele üzleti összeköttetésben álló Salgótarjáni kőszén Rt.-nák az viszont a MÁV igazgatóságánál lévő központi szállítások vezért"e’ügye!őségén tett panaszt. Természetesen nyomban megindult a vizsgálat, amelynek során a Benza céget is megidézték. A cég részéről az annakidején lezajlott vizsgálat alkalmával Bender Sándor jelent meg. Kihallgatásakor kijelentette: a bizottság tagjai tapasztalni fogjáík, hogy ,.kenés“ történt s igazolásul felmutatta Grün féld Gödern erterházáról keltezett levelét. A vizsgálat azonban tisztázta mind a feltételezhetően aga- nubafogott gödemesteriázai állomási elöljárót, mind a Bender által érintett marosirísár- helyi MÁV-felügy élők szerepét. Minthogy a vádlottak olyan valótlanságot állítottak, mely valóság esetén az illető köztisztviselők ellen bűnvádi eljárás megindításának alapja lehetett volna, az ügyészség mindkettőjük ellen eljárást indított. A hivatalból üldözendő rágalmazás vétségének ügy-ében hétfőn kihallgatott Grünfeld Márton és Bender Sándor azzal igyekeztek csökkenteni kijelentéseik horderejét, hogy azok nem meghatározott személy ellen irányultak. A vád tulajdonképpeni indítékát szolgáltató Grünfeld Márton pedig maga is valótlannak mondotta a cégtulajdonos jegyzőkönyvbe is foglalt kijelentését, amit különben a tanúként kihallgatott MÁV-alkalma- zottak a vizsgálat eredményéről felvett jegyzőkönyvekkel igazoltak. Albrecht Zoltán dr. ügyész a mentő körülményeket hangoztató védelemmel szemben a vádlottak beismerésére hivatkozva kérte a bűnösség megállapítását. A bíróság mindkét vádlottat egy-egy rendbeli rágalmazás vétségélven mondotta ki bűnösnek és ezért Grünfeld Márton elsőrendű vádlottat 1000, az általánosító Bender Sándor másodrendű vádlottat pedig — „bűnössége arányában“ — 2000 pengő pénzbüntetésre Ítélte, amit meg nem fizetés esetén napi 10 pengőjével, fogházbüntetésre lehet változtatni. A perköltségek megfizetésére mindkét vádlottat egyetemlegesen kötelezte a törvényszék. Az Ítélet ellen mind a vád, mind a védelem fellebbezést jelentettek be. még jobban kibővítik a német-olasz kulturális együttműködést Velence, szeptember 1. (MTI) A Stefani- Iroda jelenti: Göbbels dr. német birodalmi miniszter hétfőn folytatta szakszerű megbeszéléseit Pavolini olasz népmüvelésügyi miniszterrel. E megbeszélések során a máris szoros német.—olasz együttműködés a két miniszter munkakörének minden ágában még jobban kibővült. Göbbels német birodalmi miniszter meglátogatta a velencei Biennale magyar csarnokát Velence, szept. 1. (MTI) A velencei nemzetközi művészeti események között a. fi-m- versenyek örvendenek a legnagyobb népszerűségnek Európaszerte. Ez évben körülbelül 1309 külföldi szakember jött össze Velencében, Magyarország méltóan vett részt ezen a nagy nemzetközi felvonuláson. A velencei filmversenyekre ideérkezett Göbbels néröet birodalmi miniszter hétfőn megálogarta a Biennale szépművészeti kiállítását. Először a német pavilont, majd a hadsereg, a repülés és a tengerészet kiállításait, majd pedig a magyar műcsarnokot tekintette meg. A magyar műcsarnok előtt vitéz TI adsz Aladár dr. miniszteri osztályfőnök a magyar-német fegyverbarátság szellemében köszöntötte Göbbels birodalmi minisztert. I élféltenységl «frame* iSienlesea Szentesi jelentés szerint Hues Molnár Imre jómódú szentesi gazdálkodót szerelemféltésből baltával agyonverte a felesége, majd a kamrában felakasztotta magát. A férfi egy fiatal leány iránt érdeklődött s ebből keletkezett a két emberéletet követelő fétóékenységi dráma. Kitáti ajtók... kitárt szivek! f^íllanalltépelc a féli liolmif gyűjtő leventék munkájáról Kolozsvár, szeptember 1. Csengetnek... a szerkesztőség telefonján egy hang sürget és figyelmeztet: nézzek utána, kik é3 hogyan csinálják ezt a téliruha-gyűjtési Elmondja, hogy ö is adakozna, de blz-onyos kételyek és aggodalmak ágaskodnak benne, — Tetszik tudni — mondja — a- múltban, nem is olyan régen, olyan sokszor gyűjtöttek és... Egy másik hang azt kérdezte: vájjon, nem lenne okosabb pénzt gyűjteni f . ,. Mások arra figyelmeztettek, hogy a szőrmék és gyapjúk nagy tömegben nem a kisebbségi soisban lerongyolódott magyarságnál találhatók, hanem... 3 felsorolta a cineket s előterjesztett néhány javaslatot. Ilyen előzmények után nekivágtam a négy- napon keresztül jártam azok nyomában, akik házról-házra járva, az orosz tél fagyába kényszerült magyar honvéd részére, meleg ruhaneműkért kopogtattak az ajtókon és a sziveken... A fényképezőgép tárgyilagosságával rajzolunk ide néhány képet, úgy amtDt láttuk: A szekereken a honvédség jelzései, a gyeplőt. egy jóképű katona tartja feszesen, két ápolt, fényesszőrü. jóvérű pai-ipa harapdálja a zablát s ahogyan kapál, fényes patkójával szikrákat ver a gránitkockákon. A paripák türelmetlenek s a késő nj-ár melegében fa- lánkan s szemtelenül támadó legyek áldozatai. Két ember jön, két öreg. fáradt ember. Megállanak. Nézik a szekeret s a lovakat, — Szép jószág! — mondja az egyik s megveregeti a ló nyakát. — E‘ má‘ igen — szól társa és nagy szakértelemmel mustrálgatja a másik lovat. Beszélgetnek a katonával. Megkérdik, miért áll itten? ®s a két öreg kétfelől hes- segeti a legyeket, órák hosszat csak a legyeket kergetik és szidják: — Rusnya dögök, há‘ mér1 bántjátok a magyar katonalovakat ? / Az öregek szegények, nem tudnak semmit adni. nekik sincs, hogy mégis valamiképpen szolgáljanak s részt vegyenek ebben az akcióban. csak ennyit tehetnek: egy lombos ággal elkergetik a legyeket... * Egy diák jön. Napbarnított, szeme ragyog s csak úgy mosolyog arcáról az egészség. Látja, hogy a leventék hozzák ki a házakból az összegyűjtött ruhanemüeket. Odamegy az egyikhez, kérdez valamit. A másik pillanatban már katonásan jelentkezik a gyűjtés vezetőjénél s kéri, ossza be őt is munkára. Késő este újra látom a kis diákot, lenn a katonai raktárnál, még mindig dolgozik. Fáradhatatlan és a diák ezen a napon nem ebédelt, nem uzsonált, csak néhátiy korty vizet ivott. Megsimogatom az arcát és megszorítom a kezét. Azt mondja: ez magyar kötelesség!... Olyan, mint egy férfi. * Öreg anyóka jön, fokétekendös fejét lehajtja, mintha Imádkozna s örökös gyászmenetben koporsó után járna. Hóné alatt spárgával összekötött batyu van. Megáll a levente előtt s hosszasan nézi a szép szál legényt. — Jóskám is ilyen volt, elesett a Kárpátokban, a nggy háborúba'. — Ezt hoztam a katonáknak — mondja kisvártatva s átnyújtja a kis batyut. Egy hárásskendö van benne. Az öreg néninek talán egyetlen meleg holmija. El kellett fogadni tőle. mert tántoritha- tatlanul ragaszkodott hozzá. — Talán a télig meghalok, nem lesz nekem szükségem rá —t mondta s eltette az Írást, amellyel igazolták, hogy adományát a magyar honvéd résiére köszönettel átvetA nyitott kapuk nyitott sziveket is jelentettek- Ahol nem kellett csengetni s kapunyitásra várakozni, ott mindeáütt bőven adtak, mert szívből adtak. Egy angyalka áll az ajtóban és selypít: gye je bácsi, gye je... a nagypapa kinn ül a napon s egy bottal segít magán, amint fel- cihelődik. Reuma gyötri. Szinte látni a ruhán keresztül, hogy a kórság miként huzza csomókba leromlott izmait. Az unokák négyen hozzák, nagyokat nyögve, a nagypapa báránybőrös bekecsét. Ezt adják a honvédeknek. A bekecset. A nagypapa akarja, ö tudja, hogy az orosz szél és hideg ellen csak komoly ruhanemű véd. — Legjobb a báránybőr — mondja —, én ott voltam, onnan tudom. * — Ki as 1... — kérdik egy másik helyen, csak úgy messziről. — Ja, ruhaneműi Még nem kerestük elő. Jöjjenek holnap. * — ön a tulajdonos? — kérdi a gyűjtés vezetője. — Igen — felelik. — Kérem, a téli háború katonáinak ruha. nemüeket gyűjtünk. — Tessék — mondja az ur és letesz egy pengőt az asztalra. A gyűjtő megnézi a péngőt, majd az ^adakozót“, nem szól semmit, csak kifordul az ajtón s int a leventéknek: menjünk tovább! * — Két pár harisnya, uj harisnya — mondja őnagysága. A gyűjtő nézi az eléberakott holmit. Szinte gyermeknek való, úgynevezett zokni. De uj. önagyságáék könnyíteni akartak a lelkiismeretükön. Hirtelen vettek két pár zoknit. Mindjárt a házban, szakembertől. A négyes lakója tudniillik textilbe dolgozott, mielőtt a fűszerben csődbement. Most nincsen üzlete, csak egy négyszobás összkomfortos lakása... És szive, az van neki és nekik... * Egy' katona űl a raktár udvarranéző ablakában. Az ablak alatt sorakoznak a szekerek az összegyűjtött holmikkal rakottan. Minden adományról az adakozónak adott nyugta másolata után kiállított ellennyug- tával ' veszi át a katona a gyűjtőktől az anyagot. Hátul a többi katona rendezi, osztályozza az adományokat. Egyetlen darab el nem veszhet. A honvédség vasmarkában tartja és jaj annak, aki megkísérelné egyetlen szál fonál eltulajdonítását. A katona egész nap onnan az ablakból szedte darabonként a szekerekről a sok-sok szeretette! adott ruhaneműt. Társai vacsora után mentek, társai künn az udvaron cigarettáztak, a katona az ablakból csak számolt tovább fáradhatatlanul és azt mondta nekem: — Hála Istennek, hogy ilyen sok dolgom van. — Anyag ke,U s nem pénz —- mondta a gyűjtés irányitója. — Pénzzel nem lehet aş orosz tél rettenetes borzalma ellen védekezni.-* Ma hivatalosan is közölték a kolozsvári gyűjtés eredményét, amely eddig is biztató. Mintegy 4000 gyapjú- és eérnaliarisnya, 1000 pár keztyü, 2000 különféle kabát. 600 prem- sapka. 1000 kötött alsóruha, "500 nvaksál, 100 gyapjutakaró, 2300 fülvédő és hószín'- iiveg érkezett eddig a gyűjtőhelyre. A gyűjtés még szombaton is tart s addig bizonyára sokszorosan meghatványozódik a honvédségnek felajánlott, meleg holmik száma. TÚRÁN LAJOS Milyen kolozsvári utcákban folytatódik ma a gyűjtés ? Kolozsvár, szept. 1. A meleg téli ho.nvk gyűjtése ma Kolozsvárért- az alábbi utcákban folytatódik: Árpád-, Bólyái-, Buza-, .Csongor-, Damjanich-, Dónáth-, Egyetem-, Farkas-, Fogoly-, Gizella-, Gyöngyvirág-, Hársfa-, Hontems-, Ilona-, János Zsigmond-, Jókai-, Kalandos-, Kaszás-, KÖ!esfö!d-i, Kőniála’. ja-, Luj,h< r-, Mátyás kir. tér-, Meder-, Postakert-, Rajka Péter köz-, Sas-, Szabolcs vezér-, Szappan-, Színház-, Timar-, Treforl-, Vár-, Villamos. A nagyváradi télinjhagsiijtés eddigi eredménye Nagyvárad, szept. 1, (MTI) A téLruha- gyüjtés eddigi eredménye a következő. 19 szőrmésbunda, 2ÍÖ2 pár melegharisnya, 1 -00 sál, 1118 pullover, 417 alsóruha, 851 pár keztyü, 171 pokróc, 538 érmelegítő, 491 ssői- més sapka, 364 lábszárvédő, 437 hószémüveg, 2853 szőrme, 450 gyapjú hósapka, 331 fülvédő, 302 különféle melegruha, 11 sífelszerelés és 4 pár sicipő. «———■....................... Megindult a postai levélforgalom Magyarorsiág és a felszabadult Kelet-Gal cia között Budapest, szeptember 1. A postavezérlgaz- > gazomban ezentúl a klscsomagok kivételével gatóság közli, hogy Galíciának a szovjetura- 8 mindenfajta közönséges és ajánlott levélpos- lom alól felszabadult keleti felével való for- | tai küldeményt küldeni lehet. (Magy. Tud.) Megszűnilc a szerntnérték utáni árusítás a koloisrári piacon Kolozsvár, szeptember 1. Á megszállás alatt az erdélyi piacokon a szémmérték utáni árusítás rendszere érvényesült. A piaci árusok terményeiket csak a legritkább esét-i. ben mérték súlyra, legtöbbnyire csomónként I adták, vagy méginkább ürmértékkel mérték áruikat. Ez a rendszer természetesen nagyon megnehezíti az árellenőrzés munkáját. Az árellenörzők körülményes mérlegelések után' tudják csak megállapítani, hogy a piáci árus túllépte az árszabályozási rendeleteket, vágyj sem? Tekintettel arra, hogy a csonkaországban már évtizedek óta bevett szokás, hogy 31 piacokon súlyra árusítják a kereskedők terményeiket, a közellátási felügyelőség hivatkozással az árellenörzési kormánybiztosság-< nak 1941. szeptember 25-ikén kiadott rende. létére, átiratot intézett a város vezetőségé- < hez, hasson oda, hogy a szemmérték, utáni árusítás a piacokon megszűnjék. Mihail Fokin halála KOLOZSVÁR, szeptember 1. A táncművészet lángelméje, a művészi tánc ujjátsrsm-. tője és f élűim alhat at lan ihletője, Mihail Fokin, halott. Szűkszavú, száraz jelentés adja hírül, hogy a nagy táncos, 62 éves korában, Newyorkban meghalt. Halála körülményeiről semmiféle részletet nem közölnek. Fokin, az orosz balett ujjáteremtője, aki egészen uj, forradalmi utakra vezette a tánc- művészetet, tatár származású volt. Egészen fiatal korától kezdve táncolt a Cári Operánál. mint-Saens „Haldokló hattyú“-jót elejétől végig „spitz“-en táncolta végig s így bravúrosan bebizonyította, hogy ura- a régi technikának. Férfias megjelenésével, remek alakjával és tökéletes technikájával rövidesen vezetőtáncosa lett a cári balettnek. Különleges művészi intelligenciája azonban nem elégedett, meg a hagyományos balettek ledaráld- sóval s uj utakat keresett. A balett megújításának lehetőségét Isidora Duncan kísérleteiben találta meg s ebből elindulva, az orosz nép rendkívüli táncképességeit felhasználva, az ősi tánckincsböl merítve építette fel a, maga uj táncművészet ét. Eleinte régi baletteket formált újjá, gyökeresen szakítva a hideg, merev, immár csak puszta formalitásokból álló régi balettel $ jellemtáncaival a lélek és jellemábrázolás eddig elképzehet etlen mélységeit érte el. Fokin felszabadító tevékenysége kiszabadította a balettet a lélektelen akrobatika taposómalmából s nevelő és inspiráló hatása alatt a nagy táncművészek egész sora jelentkezett. Ebben tagadhatatlan érdeme volt a cári színházak akkori intendánsának, Sergej Djagileffnek is, aki rendkívüli szervezőképességeivel, áldozatkészségével lehetővé tette Fokin elgondolásainak megvalósítását. Fokin mind nagyobb érdeklődéssel fordult a tánckompozició, koreográfia és tánc- elmélet iránt. Úttörő jelentőségű Írásaival, amelyekkel mintegy az uj táncművészet elméletét teremtette meg, éppen olyan rendkívüli sikert ért el, mint táncával. Európa 1907-ben ismerte meg, amikor a párisi Nagyopera színpadán mutatkozott be hatalmas sikerrel. A következő évben pedig bemutatta a világnak minden idők legnagyobb táncművészét: Ni- zsinszkit. Fokin ekkor már mind kevesebbet táncolt s a lánctervezésre fektette a fösulyt. Zseniális elgondolásai, újszerű lánckölteményei valósággal ámulatba ejtették a v&ágot. Csodálatos képességű táncosok, Nizsinszki, Anna Pavlova, Karsavina kerültek ki a mester keze alól s a szcenirozásban is kimagasló művészek, Léon Bakst, Benoit állottak a rendelkezésére. .4 Djagileff-csoport, amelynek motorja és lelke Fokin volt, végigjárta az egész világot s mindenütt frenetikus sikereket- aratott. Fokin tánckölteményei és koreográfiái, a „Tűzmadár“, a „Daphnis és Chloé“, „Sherezádé“, „Karnevál“, az „Igor herceg“, „Pjotruska“, ,,Tamar“, sib. mindenütt diadalt arattak # forrongásba hozták a táncművészeiét. Fokin törekvései élénk érdeklődést, keltettek a modern zeneszerzők között is, akik elhalmozták jobbnál-jobb balettzenékkel. A világháború előtt, 1913-ban kivált- a bjagileff-csoporiból és táncművészeti intézetet szervezett Newyorkban. Nem is táncolt többet, tanítványai nevelésére fordította minden idejét. Nizsinszkihez vagy Pavlovihoz hasonló tánczseni azonban nem került ki több a keze alól. A dzsesszre és szteppfdn- cokra beállitott, amerikai táncosokból még Fokin .keze sem varázsolhatott igazi nagy művészeket. Djagileff azonban még két, évtizeden át hirdette szinlapjain Fokin nevét. Mihail Fokin haldiával véglegesen lezárult- az orosz balett nagy korszaka. Djagileff, Fokin halottak, Nízsinszki .., élőhalott. Hazájuktól, Oroszországtól régen elszakadtak, s ma már csak itt-ótt egy-egy fáradt, öreg táncos hirdeti a régi orosz balett nagyságát, (*. e.) * S
