Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-14 / 184. szám

4

„Erdélyi színésznek lenni különösen nagy feladat és különlegesen nagy kitüntetés“

Beszélgetés rnihdl\jffy Bélával, a kolozsvári nemzeti Színház drámai együttesének igazgatóiával

Kolozsvár, augusztus 13. Kolozsvár művészeti életének ma kétségkívül legérdekesebb emberé Mihályffy Béla, a kolozsvári Nemzeti Színház drámai együttesének uj igazgatója. Uj ember — aló tői sokat várnak, s aki felé érdeklődéssel tekint ma Erdély egész közvéleménye. Rá vár az a nagy feladat, hogy átvegye és folytassa Táray Ferenc munkáját. MiháJyffy Bélát filmről már régen jól ismeri az erdélyi közönség, hiszen egyike a legtöbbét szereplő filmszínészeknek. Nagy színpadi szerepek egész sora bizonyltja Mihálvffy Béla kltiinö művészi adottságait.

A kolozsvári Nemzeti Színház uj drámai Igazgatója már két hónapja Kolozsváron tartózkodik. Ismerkedik a várossal, az emberekkel. Ellátogat a hászongárdi temetőbe, Ecsedi Kovács Gyula, Szentgyörgyi István sírjához, sétál a Fárkas-utcában s a Fellegvárról gyönyörködik Erdély fővárosának képében.

— Teljesen bele akarok simulni a város leikébe. Szimatolom a kolozsvári levegőt. Valami izgató van benne. Nem hagyja egyetlen pillanatra sem nyugodni az embert. Egész életemet ott éltem le Budapesten, de most már szivvel-lélekkel Kolozsvárhoz tartozónak érzem magamat. Úgy érzem, ho&y itt igazán, szépen, magyar módra lehet dolgozni.

Megkértük MiháJyffy Bélát, beszéljen önmagáról. Ismertesse elgondolásait, felfogását, művészi hitvallását. Készségesen vállalkozott arra, hogy a feltett kérdésekre válaszoljon.

dék türelmetlenkedik Könnyű és gyors sikerekre vágynak és nem gondolnak arra, hogy ezek a röpke sikerek legtöbb esetben mulé- konyak. Ma már húsz éves korában „sztár" akar lenni minden színész. Nem gondolnak arra, hogy a színésznél csak a lassú érés az igazi. Egész sor igazán nagy színészt hozhatnék fel példának. Nagy színészek nem ugranak ki csak úgy egyszerre a semmiből, mint Pallas Athene Zeusz fejéből, A fiataloknak figyelmébe ajánlhatom az állandó tanulást, önmaguk művelését. Ne felejtsék el, hogy az Igazi nagy színész fejlődése sohasem ér véget. A színészi hivatás legelemibb értelme és célja az emberábráznlás. Magában véve már ez olyan nagy feladat, olyan sokirányú, az emberi lélek, az emberi ! élet majdnem mindan tevékenységére kiterjedő stúdiumot igényel, hogy ebből érthetően következik a „tananyag“ alig felmérhető nagysága. Ilyen sokirányú tudás elsajátítására egy egész emberi élet is csak alig elegendő.

— Különös jelentősége van minden Igazi színésznél a hagyománynak. Ezt itt, Kolozsvárott, ahol a színjátszásnak 150 esztendős megszentelt hagyományai vannak, igazán nem kell külön bizonygatnom. A mi hivatásunknak Írott törvényei alig vannak. A színjátszás művészete lényegesen különbözik minden más műalkotástól abban, hogy múló valami. Ma ez ugyan a hangosfilm korában

már megváltozott, hiszen a fllmszalag segítségével a szó szoros értelmében örökéietuvé tehetjük a színész munkáját.

•

Kolozsvár, a kiapadhatatlan forrás

— Ez azonban a magyar színészet számbavehetően 150 esztendős múltjára nem vonatkozik. S ez a másfél évszázados hagyomány, amiben naggyá nőtt és kiterebélyesedett a magyar színészet, Itt, Erdélyben sarjadt ki. Kolozsvár oroszlánrészt követelhet magának a magyar színészet höstöíténetéből. Ezért állíthatom, hpgy nem véletlenségből lett Kolozsvár a magyar színészi tehetségek ki. apadhatatlan forrásává. Minden időkben a színpad legkiválóbb képviselői jöttek Kolozsvárról s hiszem, hogy így lesz a jövendőben is. Ennek a nagy bőségnek, a tehetség ilven áradásának csak egy magyaiAzata van: a színészet Kolozsváron mindig meleg otthonra talált és másfél évszázadon át talán ez az egyetlen város, ahol sohasem neműit el a magyar szó. Ezt pedig csak Kolozsvár közönségének erejét felülmúló áldozatkészsége tette lehetővé, amelyik mindig ott volt szeretettel minden igaz ügynél. /

— Beszéljen valamit igazgató ur legnagyobb művészi élményéről — kérjük.

— Ha valaki azt kérdezi tőlem, mi volt eddigi pályámnak legnagyobb élménye, csak ezt felelhetem: minden szerep, ami osztályrészemül jutott. Legnagyobb művészi és emberi élményem pedig a magyar színészetnek egy mintaképe, akiben én az eszményi színészt láttam megtestesítve s aki az édesapám volt. Amikor ezt mondom, távolról sem akarók emlékének szobrot állítani szavakban, mert azt hiszem, hogy ez él azoknak a szivében, akik látták valaha. Az Ö egész élete, művészi munkája, s ezt igazolhatják mindazok, akik ismerték, mintaképéül szolgálhat minden magyar színésznek.

1942, MUGVSZ1ÜS 14

■ I I ■ Mt —■ ■ ■ I 'I ■"'■■lln ■

Háború

a Fekete-tengeren

A Fekete-tengeri szovjet flotta legfontosabb

támaszpontjainak elvesztése után egészen jelentéktelen kikötőkbe, Novoroszijszkba és Katiimba vonult vissza. Htába volt az oroszok tengeri fölénye, hiszen a szövetséges csapatok szárazföldi előnyomulással katasztrofális helyzetbe tudták sodorni. Ha az események folyását figyelemmel kísérjük, meg kell állapítanunk, hogy a Fekete-tenger feletti uralom kérdésit szárazföldi csaták döntik el. Mihelyt sikerül a szövetséges csapatoknak a Szovjet valamennyi tengeri támaszpontját megszerezniük, mint ez az északi partokon már meg is történt, a még oly erős szovjet flotta számára nem marad más kiút, mint az önelsüllyesztés, internálás, vagy kapituláció.

A szárazföldi operációk döntő határa természetesen nem zárj|t ki a tengeri küzdelem szükségességét, amely a Fekete-tenger körülményeinek megfelelően gyakran rendkívüli követelményeket támaszt.

A Fekete-tengeri háború kiindulópontjáról érdekes képet alkothatunk magunknak, ha meggondoljuk, milyen erőkkel rendelkezett a Szovjet a háború kitörése pillanatában. Az itt közölt adatokból azonnal látjuk, hogy a, bolsevisták rendkívül nagy súlyt helyeztek tengeri erejük fokozására és tökéletesítésére. A „Parischskaja Kommuna“ nevű 23.000 tonnás és 1911-ben épült csatahajón (12 drb. 30.5 cm-es ágyúval), kívüli három nehéz cirkálóval (köztük a 8—8000 tonnás egészen modern „Molotow“ és „Worosilow“, három 6000 tonnás könnyű cirkálóval, különféle torpedójármüvekkel, köztük több Chárkov-osztályhoz tartozó 2800 tonnás torpedóeirkálóval és a Sposobny-osziály 1600 tonnás modern és rendkívül nagysebességű rombolóival, valamint kb. 40 modern tengeralattjáróval rendelkeztek. Több nagy tengeri egység most volt építés alatt. Egy 35.000 tonnás csatahajó, 2 nyolcezer tonnás nehézcirkáló, több 2800 tonnás romboló, sok 1700 tonnás kisebb romboló és egyéb tengeri jármű építésén dolgoztak. A Fekete-lengeri flottát erős légi haderő támogatta. Több kisebb kikötő mellett óriási támaszpontokkal rendelkezett, amelyek között Odessza, Szebasztopol és Nikola jev állottak első helyen.

Az az erő, amelyet Németország és Ropiá-, nia ilyen felkészültséggel szemben latba vet-i hetett, egyáltalán nem vo't egyenértékű. . A.) román haditengerészet csupán két 1850 tonnád modern rombolóval, két 1400 tonnás régebbi, egykor olasz rombolóval, egy modern tengeralattjáróval (650 tonna) rendelkezett. Ga- laezban további két buvárhajó volt építés alatt. Ezeken kivül természetesen több kise- gitőhajót, ágyunaszádot-, régi torpedóhajókat, aknarakókat, monitorokat és őrhajókat helyeztek szolgálatba.

A bolsevisták eMeni háború kitörésekor Romániába helyezett német haditengerészeti

egységek természetesen nem alkothatnak olyan erőt, amely a német haditengerészeti tüzérség- ségtől eltekintve a román egységek nélkül megfelelő akcióképességet jelentett volna. Jóllehet a Dunaflottilla egyszerre rendelkezésére állt és a fegyverekkel ellátott segélyhajók is jelentős szerepet töltöttek be, végül rendkívül körülményes utón német és olasz gyorshá jó- kotelékek is érkeztek a Fekete-tengerre, a nehéz szovjet fegyverekkel szemben még ruind.g nem jelentettek megfelelő erőt.

A szövetségesek Fekete-tengeri háborúja ennek megfelelően alakult ki. Elsősorban a tengerpart és a román vizek védelméről gondoskodtak. A tengeri operációk később a szövetséges csapatok szárazföldi előnyomulásával párhuzamosan haladtak a partok mentén. A körülzárt Odessza tengeri útvonalainak keresztezése a tengely haditengerészet feladata lett. Nikolajev bevétele növelte a szövetséges tengeri egységek hatókörét, amely a Krim és az Azovi-tenger partvidékeinek megszállásával valósággal emberfeletti követelményekkel terheld a német-román haditengerészetet.

Közben a tengeri utánpótlási vonalakra is sor került, amely a szárazföldi szállításokat nagyban tehermentesítette. Ellen-éges repülők és tengeralattjárók ellen itt is nagy eredményeket mutathatott fel a tengely haditengerészete. Támogatásával vált lehetővé, hogy s. kemény tél idején járhatatlan szárazföldi utak helyett itt bonyolódhatott le az utánpótlás.

Á legkomolyabb veszedelmet jelentette a szovjetkézben levő Szebasztopoii, ahonnan a bolsevista tengeri erő fölénye veszedelmesen éreztethette hatását. Szebasztopol el estével nagyjelentőségű változás állott be a Fekete- tengeri háború történetében. A szovjet haditengerészetnek ugyanis vissza kelleti vonulnia keletre, ahol alig néhány kisebb kikötővel rendelkezik. Az előhaladó szárazföldi hadműveletek pedig már ezeket is fenyegetik.

JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Játszani is fogok Kolozsvárott

A szellem fegyvereivel

— Véleménye szerint mi a mai, korszerű színész hivatása? — tettük fel az első kérdést.

— A színész hivatásában rendes körülmények között korszerűségről nem lehet beszélni. A mi hivatásunk örök és mindig ugyanaz. De ha arra akarok válaszolni, hogy a mai korban mi a színész hivatása, akkor azt kell mondanom, hogy a mai színésznek egészen különleges átélésre és hivatás, tudatra van szüksége. Sokkal inkább, mint bárrrpkor, minden képességével azon kell lennie, hogy hivatását teljesen be tudja tölteni. Az az óriási fejlődés, amin ma a társadalom, de különösen a magyar társadalom kereşztUt megy, minden hivatásban különleges feladatokat állit s különleges, önfeláldozó munkakészséget követel. Talán banalitásnak hangzik, pedig Így van: a színész feladata az, nünt a katonáé. A honvéd fegyverrel a kézben küzd a hazáért, az igazságosabb, emberibb, magyarabb Magyarországért, éppen úgy ki kell vennie a maga részét a színésznek is a szellem fegyverével. Amikor a katona a harctéren vérét és életét áldozza, akkor kşll a színésznek és általában minden | magyar embernek itthon egész tehetségét, j tudását, az emberi teljesitőképesség legvégső határáig latba vetnie. Szolgálni kell minden sekélyeségtöl menten. A színésznek nemzett nevelőnek kell lennie, az Ízlés, erkölcs és a magyar szó szolgálatában.

— Vannak-e különleges feladatai az erdélyi színészetnek, az igazgató ur véleménye szerint ?

— Ha a magyar színészek egyeteme felfogja és felismeri hivatásának rendkívüli jelentőségét és hivatását, akkor az erdélyi színészetnek, élén a kolozsvári Nemzeti Színházzal, úgy kell felfognia a helyzetét, mint a végvárakban küzdő katonáknak. Itt minden magyar szónak kettős súlya és jelentősége van. Éppen ezért erdélyi színésznek lenni különösen nagy feladat és különlegesen nagy kitüntetés, amit csak áldozatos munkával lehet megszolgálni.

— Az utóbbi időben gyakran esett szó a magyar színészet jövőjéről. Hogyan látja a színészi utánpótlás kérdését?

A szinészutánpótlás válsága

— Meggyőződésem, hogy a mai idők elősegítik á magyar színészet megtisztulását.

Kell ez a mai nehéz sors, hogy uj színész- eszményt állítson a jövendő elé. Az áldozatos, művészetét alázatos hittel gyakorló szlnésztipusnak kell lennie az uj eszménynek. Kétségtelen, hogy szinészutánpótlásunk válságba jutott. Ennek okait kutatni s a szinésznevelés helyesebb céljait szolgáló reformokat és szervezést megtalálni, ez mindenekelőtt a feladata mindazoknak, akik ezekkel az égetően sürgős kérdések megoldásával foglalkoznak. A magyar színészet a múltban nagyszerű gárdát nevelt fel. Egészen biztos, hogy helyes irányítással és neveléssel ezt ma is el lehet érni.

— -Talán'1 zonyos mértékig a mai idik is olta: aaii.'.k, iiugy ä fiatalabb szincsznemzeA jövéndö terve felöl érdeklődünk.

— Szerződésem értelmében játszani is fogok Kolozsváron. Bevallom: életem egyik legnagyobb vágya, hogy Kolozsvár közönsége, mint színészt is elfogadjon. .

— Mit fog játszáni ?

— Ebben a pillanatban még nem tudom megmondani. Annyi azonban bizonyos, hogy a szinház művészi programmját és a darabok kiválogatását ez a szempont egy pillanatra sem befolyásolhatja. Akkor és azt fogom játszani, amikor és amit a szinház érdeke meg fog követelni. Csak annyit mondhatók, hogy a legnagy obb odaadással és a leg áldozatosabb áhítattal igyekszem szolgálni, mint színész.

— Gazdag színészi pályájának tapasztalatairól mondjon valámit.

— Ezt egyetlen mondatba sűríthetem: három egymástól elválaszthatatlan tényező határozza még a nem színészt, hanem az igazi színművészt: szív, képzelőerő és a hivatásban vetett feltétlen hit. Minden ami ezen alul vagy kivül .van, lehet jószándéku. de legtöbbször csalás.

(n. e.) >

Tíz hónapi börtönbüntetést kapott sikkasztás miatt Bogártelke körjegyzője

Kolozsvár, aug. 13. Bogártelke körjegyzőségéhez tartozó egyik község lakosai hetekkel ezelőtt panaszt tettek, hogy a számukra kiosztott kenyérjegyekért minden egyes gazdának bizonyos mennyiségű ellenértéket, tojást, vagy más egyebet kell beszolgáltatniok. A főszolgabíró nyomban helyszíni vizsgálatot tar- tett és annak rendjén fölülvizsgálta Karakóé Lajos bogártelkei körjegyző pénzkezelését. A június 12-tn megejtett vizsgálat során lényeges hiányt állapítottak meg a körjegyzőség pénztárában.

A feltételezett sikkasztás ügye a kolozsvári törvényszék vizsgálóbírója e'é került. A vizsgálat eredményeként kiderítették, hogy Karakás körjegyző közhivatali minőségében 1941 novemberétől 1942 május végéig körülbelül 10.000 pengőt sikkasztott kisebb-na- gyobb összegekben. Ezenkívül jogtalanul eltulajdonított még 182 pengő 96 fillért Jakab Ferkó András községi pénztárnoktól is, amit szintén saját céljaira fordított. A felmerült terhelő bizonyítékok alapján a körjegyző ellen június 14-én előzetes letartózta- tási végzést bocsátottak ki.

A bűnügy rövidesen újabb fejleményekkel bővült. Karakás Lajos letartóztatása előtt a jegyző felesége, született Egyed Ida, aki idegbetegsége kezeltetése végett Kolozsváron kü’ön háztartást vezetett, első házasságából származó leányának, Aszalós Jolánnak férje: Bagarnéri Gábor kereskedő úján telefon üzent let küldött a bogártelkei körjegyzőségén a kaltoazótt mostohaleányának, Karakás Bellának, aziránt érdeklődve, hogy mennyiben részes apja büncsefclcményében. Egyidejűleg — - élÜ'.ólag — arra akarta reábirni Karakás Bé'lát, .i'Ogy vállalja magára a hiányzó ösz- szeg ellopását, ami apját a reáváró bűnügyi következményektől mentesítené.

A telefon Üzengetést valaki a hatóság tudó- mására hozta, amire hamis tanúsáéra való csábítás büntette miatt vádat emeltek Kara- kásáé Egyed Ida és Bagarnéri Gábor ellen.

A bünpert csütörtökön tárgyalta Csipkés Ödön elnökletével a kolozsvári törvényszék szüneti hármas büntető tanácsa.

A hivatali sikkasztás bűntettével vádolt jegyző kihallgatásakor beismerte a terhére rótt bűn cselekményt Azzal Védekezett, hogy

súlyos családi körülményei — több gyermekéről kellett gondoskodnia és feleségét is állandóan gyógykezéltetnie — késztették erre. A felvett összegeket azonban pótolni szándékozott a neki járó fizetési különbőzéiből és bizonyos számára esedékes családi vagyon- járu'.ékból. Amire sor kerülhetett volna erre, rajtavesztett.

Magyarságomhoz mindig ragaszkodó, egyenes ember voltam, tűzharcos — mondotta. — Csak a mostohakörülmények kény- szeritettek e félrelépésre.

Karakás Lajosné és Bagarnéri Gábor tagadták az ellenük emelt vádban foglaltak elkövetését.

Karakásné Egyed Ida azt állította, hogy csupán érdeklődött mostohaelányától, Bellától, vájjon nem ő követte-e el a bűncselekményt. Bagarnéri Gábor szerint az általa közvetített telefonüzenet, amit a bogártelkei körjegyzőségen Palatkás Magda vett át, nem tekinthető komolynak.

Erre vonatkozólag kihallgatták a telefonálásnál je'enlévő Pál Albert vasesztergályost is, aki szintén azt állította, hogy nem történt határozott felhívás, noha a sikkasztást lopásnak felüntetö beállításról szó esett.

Kerekes Ernő dr. ügyész erőteljes vádbeszédben utasította vissza Karakás Lajos vádlott magatartását „jó magyarságáéra hivatkozását illetőleg.

—, Aki valóban jó magyar, elsősorban erkölcsös jellemével kell azt bizonyítania, — hangoztatta Kerekes ügyész, álii példás büntetést kért.

A bíróság hivatali sikkasztás bűntettéért 10 hónapi börtönbüntetésre és 3 évi jogvesztésre Ítélte Karakás Lajost, mig a másik két vádlottat kel'ö bizönyiték hiányában felmentette. Az Ítélet jogerős.

— Háromezer árva bosnyák gyermek ér. kezeit Sziszekre. Zágrábból jelentik: Horvát lápjelentések szerint 3000 anyátlan és apátián bosnyák árva gyermek érkezett meg Sziszekre, a nemrég megtisztított északnyugatboszniai Kozara hegység különféle vidékeiről. A gyermekek kétségbeejtő helyzetben voltak. Sokat közülük magáncsaládok vettek magukhoz,