Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-14 / 184. szám

1943L AUGUSZTUS 14 A Főméltóságu Asszony rádiószózatának visszhangja: Kolozsvárott is rövidesen megindul a gyűjtés a télisegély-akcióra Leventék bonyolítják le a gyűjtést Kolozsvár és Kolozs*vármegye területén KOLOZSVÁR, ang. 13. Kormányzó Urunk hitvese, mint ismeretes, a rádión keresztül kérő szóval fordult a nemzethez: jyüjtsünk téli ruhaneműt a harctéren küzdő hős kato­náinknak- A Főméltóságu Asszony kérő szava elhangzott s nyomában országszerte megindult a gy űjtési mozgalom. A gyűjtés­sel kapcsolatban tegnap Inc/édy-Joksmau Ödön dr. főispán elnöklésével értekezlet volt a városháza dísztermében. A/, értekezleten megjelentek a nőegyletek és társadalmi egyesületek vezetői, valamint a leventepu- rancsnokság kiküldöttjei. Inezédy-Joksman Ödön dr. főispán ismer­tette a Főméltóságu Asszony zőzatát és kérte a megjelenteket, támogassák a nemes szivü akciót, hogy az minden tekintetben sikeres legyen. Az értekezlet résztvevői az­után részletesen megtárgyalták a téli ruha­gyűjtés technikai lebonyolítását. A ruha­gyűjtést miként az egész országban, Kolozs­várott Is, a leventeparanesnokság veszi ke­zébe a honvédelmi minisztérium legfőbb irányítása mellett. Kolozs vármegyét és Ko­lozsvár városát körzetekre osztják és a kör­zetekben ieventeosoportok gyűjtik össze a honvédek részére felajánlott téli uhanemüt: szömiekeztyüt, kötött-szövött alsónadrágot, szőrmesapkát, hósapkát, szőrmés meslényt, érmelegitőt, lr-bszármelegitőt, hószemüve- get, sífelszerelést, sicipöt és tábort takarót. Pénzadományokkal is teljesíthetjük kötelességünket! A Magyar Országos Tudósító jelenti- A Főméltóságu Asszony kérő szóval fordult az itthonmaradottakhoz, hogy adjanak téli ruhákat, takarókat katonáinknak. A felni- vás nyomán már országszerte megindult a gyűjtés, de sokan vannak, akiknek nincsen nélkülözhető holmijuk, de áldozatkészségük­nek mégis tanujelét akarják adni Akik bár­miféle szeretetadománnyal örömet akarnak szerezni honvédeinknek, legjobb, ha az erre szánt összeget a honvédelmi minisztérium szeretetadománygyüjtő alcsoport betéti számlájára, az 177.221. számú posta-'aka- rékpénztári csekkszámlára fizetik be. A mi­nisztérium majd gondoskodik arról, hogy a szovjet földön harcoló honvédeink a befolyt összeg felhasználásával a legalkalmasabb Bzeretetadományokat kapják igazságosan és arányosan elosztva. Elherdált milliók Hová és hogyan foszlott semmibe a Magyar Rokkantsegélyző és Nyugdijegyesűlet sokmilliós vagyona? — Egy szoedem gründolás meggondolkoztató regénye Kolozsvár, augusztus 13. Két héttel ez­előtt, négy éti körözés után rendőrkézre került Bárdoss Ferenc, a botrányaival kap­csolatban sokat szerepelt Magyar Rokkant, segélyző és Nyugdijegylet, népszerű nevén a „Rokkantegyiet" sikkasztással és csalások sorozatával vádolt elnökigazgatója. „Szociális gondoskodásból fakad a jólét“ hirdették a szociáldemokrata párt élelmes vezetői a hiszékeny munkásság fel4 Száz­ezrével dőltek be a hangzatos jelszav »knak, amely mögött a kereskedelmi gondosságnak, a hozzáértésnek még a leghalványabb képes­sége sem húzódott meg. Szociáldemokrata alkotás volt a fent m‘o..evezett egyesület is. Az alábbiakban meglátjuk, mit és mennyit használt a módéin menyországba beterelt munkástömegeknek .., A Rokkantegylet magyarországi szerve­zete ellen a harmincas évek végén számtalan feljelentésre vizsgálat indult. Később az ügyészség büncselekmenyek tömkelegéi el vádolta meg a vezetőséget és akiket kézre kapott, letartóztatott és a bíróság elé állí­tott. Ennek a botrányos munkásszéditésne.k íö-fö elgondoiója. Bárdoss „vezérigazgató'' ur azonban még idejekorán Pozsonyba szo­kott, hogy elkerülje a magyar igazságszol­gáltatás sújtó kezét. Csak két héttel ezelótt tudtak nyomára bukkanni négy év után a Budapest melletti Érden, ahol álnéven húzó­dott meg, miután Szlovákiából katonai szol­gálata elől szökött vissza Magyarországra. Erdélyi kisemberek is siratják a „vezérigazgató ur“ üzelmeit A „vezérigazgató ur“ működését erdélyi munkás is siratja. A budapesti Rokkant, egylet bukása ugyanis magával hozta az erdélyi szervezetek felszámolását is, mert a szellem itt Erdélyben is ugyanaz volt, mint Budapesten. Most, hogy az egyesület anyagi romlásá­nak spiritus rektora iakat alatt van, a ki­fosztott és becsapott er délyi rokkant egyesü­leti tagok, akik hittek a nagyhangú szédités- nek, mozgolódni kezdtek. Tudni akarták, hu történt éveken át befizetett filléreikkel es főleg azt, mért számolt iel a temesvári fiók. amelynek 1930-ban harminchá romezer tagja volt és Temesváron öt, rtesicán egy és Ara­don ugyancsak egy nagyértékü bél palotát mondhatott magáénak. Rarmineháromezer tagja és hét bérpaln tája volt tehát az erdélyrészi rokkantegylet­nek 1930-ban. Kolozsvárról 1300 tag fizette pontosan járulékait, amíg a vezetőség vétkes gondatlanságából be nem ütött a „krach" amely elsodorta ezt a |obb sorsra hivatott munkásjóléti intézményt. A mult hibáit visszacsinálni nem lehet. De okulásként és főleg az erkölcsi elegtételadás szempontjából, nem érdektelen annak a rneg'- állapitása, milyen szégyenteljes körülmények között számolt fel ez a munkássegélyző egyesület. Temesvárról menekült Kolozsvárra Szath- máry Péter posta- és táviróhivátali altiszt aki Temesváron egyik tagja volt annak a kilences bizottságnak, amely meg akarta akadályozni, bogy az erdélyi Rokkan’egylet vagyonát Dobo* János főtitkár es környe­zete elherdálják. Három évig tartó pereske­dés volt a következménye ennek a horcnak. de ez a kilcncesbizoUság mégsem tudta meg­akadályozni, hogy az egyesület felszámoljon és minden vagyonával a Generala Biztosító Intézet kezelésébe kerüljön. Mi történt hát a kulisszák mögött, amiről a félrevezetett munkástömegek semmit sem tudtak és milyen érdekkapcsolat volt < vezérigazgató ur, valamint az erdélyi veze­tőség klikkje között ? Erről tájékoztatott bennünket Szatlimáry Péter aki mindvégig őrizte a botrányos ügyre vonatkozó iratokat mert hitt abban, hogy az igazság egyszer feltétlen kiderül és elégtételt kap a hiteben megrendült és félrevezetett több mint har- mincezemyi munkás. A román megszállás után Dohos Jánosé« széleskörű propagandát teltettek ki az er­délyi munkások körében. Csakhamar nai. mincháromezer tagot számlált az egyesük. A tagdíjakat pontosan ne is .izeitek. Rövid idő alatt negyvennégynülió lej tiszta va­gyona volt az egyesületnek, amelyet h »t bér­palotában gyümölcsöztettf k Dobos Jánosék „klikkje" a maguk megbízható embereit állí­tották a vidéki fiókok elére úgy hogy az egyesület pénzkezelésén.», üzletvitel“!«- raj­tuk kivid, eppenugy, mht Budapesten B.lr- dossék alatt, senki sem szólhatott bele. —- Napról-napra megdöbbenve láttuk — mondja Szathmáry Péter —. mennyire Csáki szalmájaként kezelik a munkásság és a kis­emberek filléreit. Mindén tiltakozásunk azonban eredménytelen maradt A klikk döntött korlátlanul minden segélyezési ügy­ben. Nem néztük jó szemmel azt sem, hogy a fiókok élén és az irányító, felelős helyeken nemcsak közismerten megbízhatatlan egyé­nek állottak, hanem kommunisták is. Havi segély: egy lej! — 1930-ban a vezetőit elhatározták maguk között, hogy az eddig megállapított baleseti segélyek helyett csupán így lejt fizetnek ki havonta, ami nevetséges volt. Amikor azután megtudtuk, hogy a hetedik bérpalotát, ame­lyet köztudomásúlag nvo'cniUlió lejért vásá­rolták meg, tizenegy millióban számoltak el, nyíltan felléptünk ellenük és biróí útra terel­tük az ügyet. Három éven át folyt a peres­kedés. A P.okkantegylet ügyésze, dr. Bárdo- siu Ákos azonban összeköttetései révén ki tudta vinni, hogy az ügyészség elejtette a vádat, mert nem tudta megállapítani a bűn­cselekmény fennforgását. Akkoriban még a román lapok is erősen támadták az egyesü­let működését, különösen a vezetőség ön­kényét. de minden akció eredménytelen ma­radt. Mokrics József könyvelőt hamis vád címén még el is Ítéltették egy hónapi fog­házra ... — Akkor döbbentünk csak meg, amikor Dobosék Pestről vató visszatértük után. amikor Bárdossal megtárgyalták a dolgot, a Redoutban tartott országos közgyűlésén — amelyen csak a klikk által kinevezett és pártfogolt tagok vehette« részt — kimondat­ták az egyesület megszűnését. Illetve be­olvadását a Generála Biztositó Intézetbe. Az egyesületnek ekkor már csak négyezer tagja volt. A többit fillérekkel végkielégitették. A megmaradt tagokat, akiknek nem volt hát­raléka, viszontbiztosítás megkötése után a Generála niegturtolta és velük szemben tisz­tességes üzleti alapokon járt el. — Dobosék azonban jó üzletet íötöttek Ki­bújtak minden felelősség alól és az összes ve­zetőségi tagok mint tisztviselők továbbra Is jó fizetéssel megmaradtak a Generala kötelé­kében. így semmisült meg az egyesület es pusztult el a „szanálás“ előtt még negyven- négyniillió lej értéket képviselő munkás- vágyon. Ennek a botrányos ügynek a hát­terét szeretnénk mi, az érdekeltek tisztázni most és biztosak vagyunk abban, hogy a Budapesten meginduló monstre-per során a vezérigazgató ur bő felvilágosítással híd szolgálni az erdélyi vezetőség és a közötte fennállott összeköttetésekről. EKujta a szél Mi történt az ezerháromszáz tagot szám­láló kolozsvári fiók pénzével ? Hányán ma­radtak meg a Géneráta kötelékeben Yég- kielégitették-e ezeket a munkásokat — azt szerettük volna ezután megtudni. Alig akadtunk nyomára ennek a valaha nagy munkásszervezetnek Végre Elek Lajos nyugalmazott MÁV fütóházi irodatiszthez vezettek a szálak, «ki nemrégiben a Gene­rála szolgálatában állott és a felszámolásig ö inkasszálta a rokkant egyleti tagok befize­téseit. Szakszerű és tárgyilagos felvilágosí­tást kaptunk tö'e, amcy te .,estn mégv'lá- gitja az okokat is, amelyek miatt meg kel­lett szűnnie ennek a szédületes tévedésén és tapasztalatlanságon felépült intézménynek. Abban Szathmáryval ts egyöntetű 8 véle­ménye. hogy a temesvári klikk a maga zse­bére dolgozott és nagyban siettette az egye­sület tönkrejutását. Szerinte azonban sokkal mélyrehatóbb okai voltak a bukásnak. A legnagyobb hiba az volt, bőgj' akik teOS-ban â BoktoateggleU^ i&m # , SECHSTEM BOSENDORFER FORSTER GROTRIAN-STEINWEG zongoragvárak vezérképviselete MíIjSICA r. t. Budapest VII. Erzsébet körűi 43. szám. moltak a matematikával. — Amikor megkezdték a tagok toborzá­sát — mondja Elek Lajos — a belépő tagok­tól hetenkint három kategóriában husz-har- minc és negyven fillért szedtek be. Tíz évig semmi hiba sem történt, mert a nyugbéreket csak a tiz év eltelte után kezdték folyósítani. Amilyen mértékben gyűllek a tagok, olyan értékben növekedett az egyesület vagyona amelyet Bárdossélc különböző fővárosi ingat­lanokba fektettek. A szervezetnek Budapes­ten volt a központja. Minden anyagi kérdési a fővárosi központ intézett. Onnét érkeztek a pénzkiutalások is. Eleinte lassan ment a toborzás. A munkások óvatosak és bizalmat­lanok voltak. Csak akkor kapott lángra a szervezés, amikor egy mozdonyvezetőnek baleseti járulék címén havonta ötvennégy korona segélyt állapítottak meg és pontosan fizették is. — ötvennégy korona havi járulékot kapott az étnbpr. aki tiz év alatt a heti húsz ffiég r tett be ... — Az egyesület taglétszáma erre a hírre egyszerre háromszázötvenezerre szökött fei. Arra azonban senkisem gondolt, ki fogja fizetni a második tiz év elérkezte után eter és ezer jogosultnak az irreális magasságban megszabott járulékokat? Bárdossék abban reménykedtek, hogy ez a taglétszám nem áll meg a háromszázezernél, hanem esetleg eléri a milliót is és akkor bizonytalan ideig rend­ben van a vállalkozás szénája. Csakhogy 1914-ben kiütött a háború is. Sebesültek özöne érkezett haza. akiknek fizetni kellett a horribilis segélyeket. — A megszállás után, 1918-ban Kolozsvár elszakadt a fővárostól és Temesváron a regi keretekben megalakult az Erdélyi és Bánáti Munkások Rokkantsegély zó Nyugdíjintézete. Az egyesületnek közel harmincháromezer tagja volt. Felemelték a tagdíjakat és * három osztály helyett hat osztályt létesítet­tek. A tagoktól kategória szerint 5, 10. 15, 25. 30 és 40 lejt szedtek be. A befolyt pénzt bérpalotákba fektették. 1930-ban a vezető­ség arra ébredt, hogy ilyen üzleti politika mellett — keveset beszedni és annak sok­szorosát kifizetni —, teljesen tönkremegy az egyesület. Tagszaporulat sem volt, úgyhogy már az alaptőkéből fizettek. 1932-ben gyor­san összehívtak Temesvárra egy országos gyűlést s azon kimondatták a felszámolást és a Generáléba való beolvadást. Ez a döntés természetesen nem ment simán. Az üzlet­vezetés miatt erőteljes kifakadások hangzot­tak el a vezetőség ellen, úgyhogy a gy űlés csaknem botrányba.fűlt. A határozatot azon­ban megszavazták s annak alapján a Gene­rála átvett körülbelül négyezer tagot. A töb. bieket időközben végkielégitették. A budapesti központ — A legnagyobb baj azonban az volt és ennek hátterét még máig sem lehetett ki­deríteni, mi okozta azt, hogy az elszakadás után a budapesti központ nem adta ki az évtizedek alatt befizetett összegnek meg­felelő részt, hanem Dobos János főtitkárra! megegyezve, csupán egymillió és kétszázezer koronát utalt át az erdélyrészi fiókoknak, holott tízmillió koronánál is több volt az az összeg, amelyet a tagok időközben befizet­tek és amely őket jogosan megillette. Való­színűleg erre a kérdésre is feleletet fog kapni a per budapesti tárgyalása során az erdélyi munkásság. — A kolozsvári taglétszám bizony a mini­mumra csökkent. Az ezerháromszáz tag közül a Generála mindössze ötven tagot tar­tott nyilván az elmúlt esztendőkben. Hegy a hazatérés óta mi történt velük, kapják-e a biztosítási járulékokat vagy sem, azt nem tudom. Az azonban bizonyos, hogy a Gene­rála részéről minden oldalról alátámasztott, megtámadhatatlan jogügylet volt és a fize­téseket is mindenkor pontosan teljesítette is a tagokkal szemben. T. Gy. Harminc százalék borsó és babliszt a temesvári kenyérben Temesvár, augusztus 13. (Búd. Tud.) A város gazdasági hivatala elrendelte, hogy hetenként egyszer az ujtermésü bú­zából készült kenyér legyen forgalomban, amely 70 százalékban egységes búza­lisztből és 30 százalék borsó- és bab­lisztből készül. Ennek a kenyérnek ki­lónkénti ára 18 lej, tehát magasabb a másikfajta kenyérnél. A magasabb ár onnan ered. — mondja a gazdasági hiva­tal, — mert a borso és bab drágább az árpánál. Ugyancsak a gazdasági hivatal rendelkezései értelmében hétfőn burgonya nap van Temesváron és ezért felszólítják a lakosságot, hogy lássa el magát hétfőn burgonyával. Aradon megkezdték az augusztus hav! cukoradagok kiosztását. A rendelkezések értelmében keresztények fejenként 500, zsidók 200 gramm cukrot kapnak. Iliicfnlnn napolt SrárfliBni Bern, augusztus 1°. (MTI.) A svájci táv­irati iroda jelentése szerint, hatósági rende­letre a svájci vendéglős.ipar augusztus 17-től kezdve bevezeti a heti három hast»-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents