Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-09 / 180. szám

I X A* erdélyi márvány „A művészetben használható erdé­lyi kövek“ ' címmel a kolozsvári „Művészeti Betek“ alkalmából má­jus végén érdekes előadást tartott B o g s eh László. Ebből az elő­adásból közöljük az alábbi szemel­vényt; ~ , Erdélyben több helyen ismerünk márv&ny- elöfordulást. Leghíresebbek a csikmegyei márványok. Szárhegytöl dél felé Csikszent- tamás határáig találhatók márványbányák, Szárhegy. Tekeröpatak, Vasláb, Csikszent- domokos és Csikszenttaraás környékén min­denütt fejtik is ezt a márványt. A csíki már­ványok legnagyobbrészt aprúszemüek. He­lyenként, különösen Szárhegy határában, gyönyörű hófehér szintiek; ezzel a színnel méltó versenytársa lenne a szárhegyi már­vány a cararainak is. Máskor ismét kissé sárgás szinü ez a kőzet és előfordulnak szürke színű változatai is. Sajnos, a csíki márványok hasadozottsági mutatója nagy, úgyhogy a jelenleg feltárt előfordulások nagy tömböt szolgáltathatnak. Síremlékekre azonban most is szokták használni a csíki márványokat, különösen a szárhegyit. Való­ban nagy kár, hogy ebből a csodálatosan szép márványból ezidöszerint még nem sike­rült megfelelő nagyságú ép tömböket ki­nyerni, mert ha ez a márvány ép darabok­ban volna fejthető, a leghíresebb szobon.iár- ványokkal vetekedhetnék. Rendkívül ked­vező a fekvése ezeknek a márványbányák- nak közlekedési szempontból is, mert mind a vizi (Maros), mind pedig a vasúti szállí­tás könnyen megoldható kérdés volna. Ta­lán idővel megtaláljuk azt a helyet is Csik- megyében, ahol ezt a pompás, szép már­ványt használható nagyságú tömbökben nyerhetjük majd ki. Addig is meg lehetne próbálni ezeknek a márványoknak esetleg háziipari felhasználását. A székely népet végtelenül fejlett művészi érzéke egyenesen hivatottá teszi arra, hogy ebből a márvány­ból háziipari keretében, ha arra kellőképpen megtanítják, apróbb szobrocskákat, kisebb dísztárgyakat készítsen. Az elsőrendű anyag kétségtelenül jövedelmező foglalkozást biz­tosítana a csíki székelyeknek. Kevésbé ismeretesek a földtani viszonyai a besztercenas .ódmegyei márványoknak. Itt Áradna és Oláhszentgyörgy határában for­dul eiő márvány. Az itteni márvány, színe ugyancsak fehér, a kőzet nagyon tömött, aprószemü. óradnáról már eddig is említet­tek fehér márványt, Északerdély hazatérése óta azonban már újabb előfordulása is is­mertté vált. Már vállalkozó is akadt, aki en­nek az ugyancsak gyönyörüszép márvány­nak a feltárását vállalja, úgyhogy már csak a hivatalos ut megjárása van hátra ahhoz, hogy művészeink számára uj és remélhető­leg minden szempontból elsőrangú márvány álljon rendelkezésre. Ma még, feltárások hiányában természetesen nem mondható meg, hogy vájjon megfelelő nagyságú töm­böket tud-e majd szolgáltatni ez a‘márvány. Habonió a helyzet a Lápos völgyében fekvő Bucsonfalva és Erdöszáüás kornyékén. XJjabb geológiai vizsgálatok itt sem voltak. A régibb adatok szerint Bucsonfalva köze­lében fehér, szürkés csíkokkal tarkított dui- vaszemü kristályos mészkő, azaz márvány fordul elő. Ez, a leírás szerint, kristályos palák közé települve látható. Fehérszinü márványon kívül vannak Er­dély területén sötét márványok is. Ezek fö­lég Szilágy-megyében fordulnak elő. A fe­kete márványt szolgáltató előfordulásokat bányászatilag még nem tárták fel. Geológiai előfordulási körülményeik alapján azonban erősen remélhető, hogy jó minőségű díszítő­kő fog innen kikerülni. Erdély legszebb márványa a ruszldcai, amely azonban a vissza nem tért részre esik. Mint azonban a fentebbiekből látható, a hazatért részek sem szűkölködnek márvá­nyokban s a sok előfordulás között a művé­szetben alkalmazható márvány is előkerül. ' Hasonlíthatatlanul nagyobb a mészkő elő­fordulások száma Erdélyben. Schafarzik, aki hazánk kőbányáiról nagyon jó áttekintést nyújtott, a mészköveket két csoportba osz­totta; a tömött és a durva mészkövek cso­portjába. A tömött mészkövet a kőfaragó- ipar, ha a kő jól faragható, szintén már­ványnak nevezi. A mészkő túlnyomóan mész- pátból (CaC03) áll, így a tiszta mészkő színe fehér. Ámde csaknem mindig szennye­zett: dolomitos részek lehetnek benne, agya­gos, homokos, szenes, bitumenes, igen gya­kori szennyezés a mészkőben a vasvegyüle- tek fellépése. így színe a fehéren kívül sárga, barna, rozsdás, vöröses, szürke, fekete, stb. lehet. Ha a mészkőben agyagos részek is vannak, akkor márgás mészkövekről oeszé- lünk. Ezek puhasága miatt nem alkalmasak a felhasználásra. A homokos mészkőben meg homokszemek vannak. Ezeknek ke­ménysége jóval nagyobb a mészkőénél, így ezek a homokos mészkövek is rosszul dol­gozhatók föl. A mészkő, üledékes kőzet lé­vén, többnyire réteges. Gyakran csíkozott, erezett, felhős, stb. A csikozottság, erezett- ség, stb. néha nagyban emeli a mészkő ér­tékét, mert mint díszítőkő szebb hatást ér el. A legtöbb mészkőben ma is felismerhetők az egykori élő szervezetek maradványai, egysejtű állatok héjai, kagylók teknői, csi­gák házai. A durva mészkövek többé-kevésbbé líka- csos kőzetek, melyekben különösen sok meg­kövesedett állati maradvány fordul elő. Ha főleg egysejtű állatok apró, gömbös héjai építik föl a durva mészkövet, akkor oolithos mészkőről beszélünk. Ha ezek az oolithos mészkövek egyenletes szövetüek és fagyál­lók, akkor faragásra alkalmasak. Sóskút környékén fordul elő ilyen durvám észkő, amely széleskörű alkalmazást nyert és Bu­dapest, sőt Becs számos középületénél is föl­használták. Szerencsés körülmények között néha a durvamészkö is fényezhető. A mészkövek alkalmazásánál mindig kellő óvatossággal kell eljárni, mert gyakran ugyanannak a bányának a különböző mész- kőrétegei is különböző módon viselkednek fagy- és időállóság szempontjából. Mészkövek, különösen pedig durvantész- kövek Erdély területén óriási tömegben for1 dúlnak elő. Kolozsvár közvetlen közelében is nagymennyiségű durvamészkő ismeretes. A szuesági és szászfenesi durvamészkövet is gyakran alkalmazták az építészetben. A tömött mészkövek Bihar-megye terüle­tén a földtörténeti középkorból származnék Ezek általában szürkés szinüek szoktak lenni, néha sárgás vagy barnás árnyalattal, néha pedig egészen sötétszürke-fekete szín­nel. Ugyancsak a Föld középkorából származik a Nagyhagymás mészköve is. Ez jurakor- szakbeli. Udvarhely-megyében Homoróial- más mellöl ismerünk szürkés-fehér tömött, ugyancsak a földtörténeti középkorból szár­mazó mészkövet. Szóinok-Dobokamegyében Horgospatak község területéről ismerünk szürkefoltos és eres tömött mészkövet. Föld­tani előfordulására vonatkozólag közelebbi adatok nem állanak rendelkezésünkre. A durvamészkövek még nagyobb elterje­désben ismeretesek. Ezek a harmadkor üle­dékei. Kolozs-vármegyében Schafarzik ada­tai alapján a következő községek területén fordul elő durvamészkő: Csúcsa, Egeres, Gyalu, Jegenye, Magyarnádas, Magyarborgő, Méra, Nagypetri, Tűre. Egyetlen megye te­rületén ennyi durvamészkő előfordulást is­mertet már századunk elején. Vizsgáljuk meg ezeket az előfordulásokat közelebbről. A szuesági sárgásfehér alsó durvamészkönek az. a jó tulajdonsága, hogy helyenként telje­sen likacstalan. Ezért volt már régebben is nagyon kedvelt építőkő. A Szászfenes hatá­rában előforduló felső durvamészkő állítólag nagy tömbökben nyerhető és alkalmas a kő­faragóéi munkára. A többi kolozsmegyel durvamészkö közül az egeresi, jegenyei és mérai érdemelnek legtöbb figyelmet. ISSEI NYÁRI SZÍNKOR Augusztus 9-én, vasárnap fél 9 órakor KISS MANYI Jegyelővétel; egyetlen Miépte a 5 órától:*'d'n* FiTwmm-fcent 1942. AlUGVSZil UŞ 9 A világ legfinomabb mérlege ’A mindennapi életben uton-utfclen találko­zunk különféle m érle gtipus okkal, a legegy­szerűbbektől a legfinomabb aulomatamérley berendezésekig. Á technika fejlődése olyan mérőeszközöket tett szükségessé, amelyekkel egészen parányi súlyokat is megbízhatóan és pontosan lehet megállapítani. Gondoljunk csak a gyógyszer és a kémiai iparra. Eléggé érzékeny mérlegek, az xigynevezett mikro- mérlegek thár hosszabb idő óta használatban vannak. Ezek a szerezetek azonban, szüksé­gessé tették, hogy minden külső behatástól, hőváltozástól, rázkódtatástól, portól mentes helyiségben legyenek felállítva. Az ilyen mé­rőeszközök nagy hátránya az, hogy haszná­latuk és pontos eredmények elérése aránylag hosszú időt nesz igénybe. Bártschnak sikerült végül is olyan finom miiszert konstruálnia, amely a lassan ingd karosmérleg és a torziósmérleg minden hát­rányát. kiküszöböli. Â kvarcból, vagy fémből készült mérlegkar bizonyos értelemeben sza­badon leng a kétoldalt elhelyezett finom ru­gón. A kar egyik vége kissé kiszélesedik a mérlegre kerülő anyag felvételére. A Bártsch- féle mérleg mindenféle súrlódás nélkül dol­gozik. Ezenkívül ae eddig használatban levő mérlegekkel szemben szállítása sem kíván rendkívüli óvatosságot. Az uj mérőszerkezet­tel, mondhatni, „durva“ kézzel dolgozhatunk, Bartsch egyszersmind úgy szerkesztette meg mérlegét, hogy a hőmérséklet- és a légnyomást- változás, továbbá a mágneses erők nem zavar­ják a mérés pontosságá,t. A Bartsch-féle mérleg olyan tökéletességi fokot ért el, hogy ma már 0,000.005 mg, vagyis ötmilliomod milligram, stdţ/ţ is meg- érez és pontosan lemér. Bartsch-mérieg a világ legfinomabb mérőeszköze. Segítségével pl. egész rövid időn belül megállapíthatjuk, hogy eqy szempilla 0.2 mg, a légy egyik lába 0.08 mg, 1 cm. hosszú és 1 mm. széles ce­ruzavonás 0.002 mg, 1 cm. hosszú pókfonál 0.0001 mg. Ezzel a mérőeszközzel minden fi­nomsága mellett is 200 mérést lehet óránként végezni. Rendkívüli jelentőségé néni seprűi közelebbi magyarázatra. . Szeptember 24-én tárgyalják újra a két Horthy-uti árdrágító mészáros bűnügyét Kolozsvár, augusztus 8. Szombaton két árdrágítás visszaélése miatt letartóztatott mészáros került a vádlottak padjára. Hét­főn újabb két .hentest állítanak elő az uzsora- biróságon. A szombati tárgyalás vádlottjai: Pap Mi­hály, a Horthy. Míklós-ut 98. szám alatti mészárszék tulajdonosa és segédje, Jakao Károly voltak. A vádlottak a közellátási ellenőrök jegyzőkönyve szerint az elmúl napokban 5 pengőért árusították a minő­sége alapján 8.80, 3.60, sőt 1.80 pengőben megállapított disznóhus kilogramját. A kihallgatás alkalmával Pap Mihály az­zal védekezett, hogy a jegyzőkönyvbe fog­lalt napon, julius 30-án, nem is tartózko­dott idehaza, mert vidéken volt. A második vádlott Jakab Károly, szintén tagadja bű­nösségét, mert vallomása szerint a húst mindig hatósági áron mérte ki. — Érdekemben sem állna, hogy drágáb­ban adjam, hiszen fixfizetéses alkalmazott vagyok heti 50 pengőért. Kreicsik Károlyné, szül. Fllippi Erzsébet, Szécsei Viktoria és Hosszú Károlyné ter­helő tanuk ellenben eskü alatt állítottak, hogy a kérdéses napon mindannyian 5 pen­gőért kapták a disznóhus kilogramját. — Egy fél kiló disznófejért 2 és fél pen­gőt fizettem — mondotta Kreicsikné, aki­nek férje MÁV géplakatos. A férfi elpanaszolta, hogy „milyen nehéz manapság a megélhetés, amikor 5 pengőbe kerül egy kilogram disznóhus“. Meghallotta ezt Nagy Zoltán főtizedes, aki az esetet A példa A mai hivatalos jelentés részletesen be­számolt a fiatal magyar légierő hőstetteiről. A jelentés végén, szinte szerényen eldugva ezek olvashatók: „Kormányzóhelyettes ur gépe, bár több találatot kapott, sértetlenül tért vissza kiindulási pontjára.“ Mindennél jobban beszél ez a rövid mon­dat. Az ország legelső emberének fia, aki ennek a nemzetnek második legnagyobb méltóságát viseli, mint az egyszerű, köteles­ségét teljesítő közkatona, életet, Jövőt, fia­tal feleségét, gyermekét otthonhagyva, áll a vártán és annak is a legveszedelmesebb posztján, mint repülőgép rajparancsnok Mindannyian tudjuk, hogy kikerülhette volna ezt a szolgálatot. A nemzet jövő ér­deke is ezt írja elő parancsolólag. Mégis ott van, ahol a halál nem nézi a születést és a rangot. írásban jelentette a közellátási hivatalnak, mely az eljárást megindította. A másik két tárni szerint, ez a visszaélés rendszeres volt Pap üzletében, aki gyakran maga is jelen volt a kiszolgálásnál, sőt oly­kor ő szedte be a pénzt. Egyiküknek az utóbbi eset, előtt néhány nappal 4 pengő 40 főtérért mérték a szopóborjut, a másiknak meg a kiszolgáltatott zsírból mértek keve­sebbet, Amikor pedig valaki panaszolni mert, ahogyan a férje 120 pengő havi kere­setéből élő Szecsei Viktorné tette, kihivóan a szemébe vágták: — Hát ezért a pár fillérért érdemes még szót emelni ? ! Akinek nem tetszik, ne ve­gyen, majd eladjuk másnak! Ezt a tényállást erősítették meg vallomá­sukkal Baka István közellátási- és Otf>áy Zoltán árellenör is. A tanúkihallgatások befejeztével a. védel­met ellátó Baróthy István dr. és Huszár Béla ügyvédek bizonyitáskiegészitést és vé­denceik szabadlábra helyezését kérték. Kynsburg Béla dr. ügyész ellenezte a tár­gyalás elnapolását, arra hivatkozva, hogy a tényállást a kihallgatott tanuk esküvel megerősített vallomása már teljesen tisz­tázta. Lehner Richard dr. törvényszéki tanács­elnök, mint uzsorabiró végzésében helyt- adoţt a bizonyitáskiegészitésre vonatkozó kérésnek és a tárgyalást szeptember 24-re napolta el. Egyben pedig elrendelte a letar­tóztatott vádlottak szabadlábrahelyezését. Ez az igazi példaadás. Beszéd helyett a tett. így az is érthetőbbé válik, miért len­dül a közmondásos magyar bátorság, a hő­siesség egészen mondabeli régióiba. Hát tör­ténhetik másként ott, ahol égyemberként és egytestvérként áll a küzdőtéren közlegény és tiszt és mint a példa mutatja, velük együtt Magyarország kormányzóhelyettese. Tudjuk és érezzük, hogy ez a példaadás egészen uj korszakot indított el a magyar­ság történelmében. A tettek és az igazi ma­gyar testvériség korszakát. Szilárd és meg­ingathatatlan alapokra épült a magyar tár­sadalmi rend s annak első emberei a harc­ban és a veszedelemben is az élen állanak. Jo ára ás jó hirdeti alapja a Jó üzletmenetnek Piaci árak Kolozsvárott Kolozsvár, aug. 8. A szombatra virníió éj­szaka kiadós eső esett az országban. Ilyen­kor hálát ad a gazda a jó Istennek, hogy gondolt rá. Mert hát minden csöpp eső va­gyont ér most. Életre kelti az eltikkadt nö­vényzetet és a nyárvégi vetemények termé­sét megsokszorozza. Mindezt azért említettük meg, mert fo­gyasztó közönség szempontjából fogjuk vizsgálni az elkövetkezendő hetek piaci ár­alakulását. Ha a jó Isten segített a terme­lőn, nem hisszük, hogy azt csak egyoldalúan tette volna. A dús, kiadós eső áldásos követ­kezményeit a fogyasztó közönségnek is érez nie kell. Meglátjuk nemsokára, mennyiben érezteti ez hatását á piaci árak alakulásá­ban. Az őstermelők piacán szombaton nagy­mennyiségű karfiolt árusítottak darabonként 20 fillérért. Sokkal jobban jártak azok, átok kilóntont a hivatalos áron 1 pengőjével mé­rették ki maguknak. A vásárló közönség nagy örömére bőven volt a piacon burgonya is. Csak az volt kü­lönös és értéhtetíen, hogy az őstermelők egyik-másika 50 fillért is elkért kilójáért, mig a kofák 40 fillérért árusították ugyan­azt a minőségű burgonyát. Csöves kukoricából nagy mennyiség je­lent meg a piacon. Négy közepes nagyságú csőért 90 fillért kértek. óriási mennyiségben hoztak a piacra ret­ket is. Öt öklömnyi darabot adtak 8 fillér­ért. A kertészetek most kezdik szállítani a minden rendű és rangú f őzei ékfajtákat. Ka- larábé, kelkáposzta, fehérkápo&zta nagy tö­megekben kínálta eladásra magát. A kala- rábé darabja 10—12 fillér, a kelkáposzta kilógramja 1 pengő, a fehérkáposzta darab­ja 24—30 fillér volt. A tök; zöldbab, fejtett borsó ára változatlan volt. A dinnyefronton megjelent a hevesi gö­rögdinnye. Kilója 70 fillér. A sárgadinnye továbbra is 80 fillér. A kovászolni való ubor­ka kilója 70 fillér. A paradicsom ára lassú emelkedést mutatott a szombati piacon: 60— 70—80 fillér volt az ára kilónkint. Keresse fel Budapesten Ssshenyi divatáru céoet Rákóczi ut 9. lágy választék: téli női reformnadrág, meleg ágykabát, gyer­mek: flór, patentharis­nya, meleg alsóruházat, garnitúrák, kódtáruk, békebeli minőségben

Next

/
Thumbnails
Contents