Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-08 / 179. szám
1942. AtiGVSZTOS 8 3 Kite Marad a kis ködmön? Este 8 és 9 óra között a szerkesztőségi munkában néhány percnyi szélcsend áll be. A véletlen különös játéka hozta úgy, hogy épp e nyugalmasabb pillanatban lépett be hozzánk egy öreg székely. Kicsi, mokány, sok mindent kipróbált embernek látszott már az első pillanatra. Ruhája egyszerű, s ha kissé kopottas is, de rendes és tiszta. Arcán rengeteg barázda, szemében különös fény. Mintha könnyek prizmáján törött volna meg. A szerkesztőt kereste. — Tessék már útbaigazítani engem, hogy mitévő legyek. — kezdte a mondókéját kicsit zavartan. — Szegény ember vagyok, de azért nem utolsó ember. Voltam én is már bajban, szorultságban, aztán akadtak, akik segítettek. Most megint nagy bajban vagyok ... — Mivel tudnánk segítségére lenni? Szívesen megteszünk mindent, ami csak tőlünk telik-... — Nekem? Már aztán nekem nincs szükségem segítségre. Azon már túl va. girok. Azért jöttem ide, mert az újságíró urak sok mindent tudnak, amit más nem tud. S tán annyit mégis segíthetnek nekem, hogy én is segíthessek valakin ... — Tessék csak sorjában elmondani! Az öreg székely könnyes pillantása vegigvándorol a szerkesztőségi szoba falain. Ott áll meg, ahol a térképen hatalmas zöld folt jelzi Oroszországot. — Hát akkor elmondom ... Nem tartom fel sokáig az urakat, mert sejtem, hogy drága portéka itt minden pillanat. Szóval ennyi az egész. Volt nekem egy ügyibcvaló legénykefiam. Most a tavaszon állt volna sor alá. Alig várta, hogy elvigyék katonának . .. Hej. hogy várta, hegy felvegye a honvédruhát! No, várhatta. Erdölni ment. kimelegedett, s úgy felhevülten ivott a forrásból. Egy hét múlva már a föd alatt volt. Tüdőgyulladás, azt mondta a doktor, az vitte. Több fiam nincs. Az a három leány most nem számit. Kicsi csend. Odakünn vad erővel hullani kezd a nyári zápor. A nyitott ablakon át behallatszik, miként fut le zokogva a víztömeg az esőcsatornán. Az öreg székely ismét megszólal: — Fiam már nincs. Katonát nem tudok adni az országnak. Hiába éltem, hiába vártam, hogy a rabságból kiszabadulunk s a fiamnak fegyvert markoljon a keze. Tuggyák az urak, hogy mire gondolok ... No, de már csak a gondolattal maradtam. Nincs nekem már !e- gényfiam. aki eligazította volna mindazt, ami az apjával s a falujával történt. De ha fiam már nincs is, megvan még az ujjasa. Annak az ügyében háborgatom az urakat. Megint elszakad a beszéd fonala. Künn villámlik, mennydörög. S az eső csendesebben szitál. — Az az ujjas olyan ujjas, hogy abba télen még az sem fázik meg, akibe hálni jár a lélek. Fájin posztó, s hévül tiszta rókabör. Azért csináltattam, hogy legyen neki, ha bevonul katonának az őszön s kiviszik a frontra. Ott lóg odahaza, a sifonérban, árván. Ezért hát olyan párás, fátyolos a de. rék öreg székely pillantása! — Oszt most itt járék Kolozsváron, valami hivatalos dologban a földművelésügyi minisztérium kirendeltségénél. Itt olvasám az újságba, hogy akár vége lesz a háborúnak a nyáron, akár nem, a fiuk csak nem jöhetnek haza-a télire. No, mondtam, ha ezt írja az újság, nem sokáig lesz árva az az ujjas. Mert én odaadom, oda én valakinek, akit épp úgy feg melegíteni abban a muszka télben, mint ahogy az én legénkémet melegítette, volna. S ázért háborgatom az urakat, hogy mondják meg. hová küldjem azt az ujjast, hogy megtegye a kötelességét?... Az edzett újságírói szem is elforrósodik az öreg székely szavaira. De nincs idő a meghatottságra. A kérdés elhang. zott s arra választ is kell adni. — Kedves bátyám, — mondja a szerkesztő — maga most úgy beszélt, ahogy az igazi székelynek beszélnie kell. Szép szándékáért áldja meg a magyarok Istene, De egyelőre még nem tudjuk, hogy hová kellene eljuttatni azt a kis ujjast. Etgyeljc s olvassa csak az újságokat, majd idejében hirt adnak arról, hol kell átadni az ilyen ajándékokat. Mert vannak még sokan, akik éppen így éreznek és gondolkoznak, mint maga. Sokan voltak már olyanok, akik egyenesen ide a szerkesztőségbe akarták beadni az ajándékokat. Ha mi átvennők a honvédfiainknak szánt téti meleg holmikat, külön raktárhelyiséget kellene nyitanunk s Óh tno&öttyo. — amely elővillanlja iőlápolt fogait — leghatásosabb fiódlFS« css.k0x.emk egyike. Ezt a biztonságot csupán eg? ODOL-ápoIta száj nyújtja. O DŐL- fogpép alaposan tisztítja a fogak közötti reszt is, megő/i a bomlasztó baktériumokat, az üdeség és az ápettság természetes érzését biztosítja. Szájának kellemes illatú és egészségüggt védelméről az ODŐL -fogpép \gondoskodik. ODOL fog pép MAGYARORSZÁG! ODOLMÜVEK R. T. BUDAPEST raktárost szerződtetni, akt őrizze. Így hál mindenkinek azt a tanácsot adtuk, amit most adunk 'magának: biztosan jön majd intézkedés arra, hogy a sok magyar szív jószándéka meg is valósuljon. — Mert csak azt akarom még mondani, — forgatta kalapját az öreg szé. kely, hogy ha nem adnak címet nekem, én elindulok s magam viszem ki a frontra azt a kis ujjast s én választom ki azt a fiút, akin úgy áll majd, mintha rá jaszabták volna. Szerencsés jó estét kívánok... Kezet rázunk a kedves vendéggel. S ahogy a pillantásunk még egyszer, bu- csnzáskor összekapcsolódik, látjuk, hogy az öreg székely szeméből eltűnt a pára, a fátyol... (~) Á kolozsvári püspöki általános helytortósáq köz’eményei Kolozsvár, augusztus 7. A kolozsvári püspöki általános helytartóság közlönyének egyik legutóbbi számában figyelmet keltő közleményt olvastunk a szabad ég alatti misetartásról. A közleményben Sándor Imre püspöki helytartó felemlíti, hogy az utóbbi időben többen kértek az Egyházmegyei Hatóságtól engedélyt szabad ég alatti misézésre (helytelen elnevezéssel: „tábori“ misére.) Az általános helytartó e kérelmekkel kapcsolatosan utal arra, hogy nem adható engedély a szabad ég alatt való misézésre profán okokból az ünnepség rendkivüliségének, fényének emelésére. Az általános helytartó szerint csak abban az esetben adható engedély, ha a hivek valódi lelki szükséglete, vagy haszna indokolja a szabadban való mi- sézést és ekkor is ügyelni kell arra, hogy’ 1. csakis consecralt oltárkövön szabad a misét bemutatni, 2. az oltárt három oldalról és felülről alkalmas módon be kell takarni, hogy a széltől, hirtelen támadó esőtől védve legyen, 3. szükséges, hogy az oltáron szabályszerűen elhelyezett gyartyák a mise alatt állandóan égjenek. Ezért kívánatos, hogy 2 gyertyatartót üvegburával szereljenek fel. A kolozsvári püspöki általános helytartóság közlönye közli Sándor Imre püspöki általános helytartó rendelkezését a Himnusznak a templomban való énekléséről. A püspöki általános helytartó a vallásügyi minisztérium e tárgyban kiadott rendelkezése szerint a Himnusz áhitatkeltést célzó imádságos jellegének megfelelően csak komoly alkalmakkor adható elő. Ismétlésnek az előadásban helye nincsen. Hangszeres és zenekisére- tes előadásnál mind az előjáték, mindpedlg az utójáték kötelező. A himnuszt Kölcsey Ferenc eredeti szövegével kell énekelni. Mindazonáltal a könny’ebb énekelhetöség kedvéért az eredeti „Hozz rá vig esztendőt“ szöveg helyett „Hozz reá vig esztendőt“ énekelhető. Képek a mai Franciaország életéből A Francia Akadémia a szokásos keretek közt tartotta meg az irodalmi dij ezévi kiosztását. A sikert ért müvek között 15 000 frankkal jutalmazták meg a „Napoleon ás Németország“ című könyvet. Szerzője MarKállay miniszterelnök vasárnap beszédet mond Zalaegerszegén Budapest, augusztus 7. (MTI.) Kállay Miklós miniszterelnök vasárnap a Dunántúlra látogat. Útjára elkíséri: Bánífy Dániel földművelésügyi. Radocsay László igazságügyi, Lukács Béla tárcanélküli és Antal István nemzetvédelmi miniszter. Vasárnap Zalaegerszegen az üdvözlésekre válaszolva, a miniszterelnök beszédet mond, melyet nagy érdeklődéssel várnak politikai körökben. Magyarország az idők fordulóján A Donou Zeitung érdekes megállspitása a mai magyar életről „A holnap küszöbén. Magyarország az idők fordulójában" cimmel Belgrádban megjelenő „Donau Zeitung“ hosszabb budapesti tudósítást közöl, amely többek között igy szól: Magyarország, amely oly hosszú időn át a nyugat védőbástyája volt és most Európa szivében van, a felületes szemlélődő szemében tévesen úgy tűnik fel, mint ezeréves európai fejlődésnek valamilyen szabad ég alatt lévő múzeuma. A magyarországi életnek a hagyományokhoz való erős kapcsolódása, a régi szokások szeretettél való megőrzése; nem egyszer arra vezet, hogy sok szemlélő nem lát a dolgok mélyére és nem veszi észre a megújulásnak mindent mozgató erejét. Aki azonban jobban szemügyre veszi, az érthetőnek és szükségesnek találja az óvatosságot a haladásban, valamint hangsúlyozott visz- szautasitását annak, hogy eszmeneteket csak átvegyenek, vagy alkalmazkodjanak hozzájuk, hanem tudatosan saját magúk akarják megteremteni és megértein! az idők követelte fejlődést. Magyarországnak mindig bőven voltak sürgető kérdései és megtanulta, hogy megkülönböztesse egymástól azt, ami lényeges, elengedhetetlen és azt, amit lassan kell megérletnie. Egyenetlenségek és megpróbáltatások Magyarországon kifejlesztették a politikai művészet magas iskoláját. A megmaradás és megújulás erőinek küzdelme Magyarországon kevéssé láthatóan játszódik le és nem mindig mindenki számára látható, a különleges magyar természetnek megfele’öen folyik, de nem kevésbé szívósén és eredményesen, mint más népeknél. Sőt úgy látszik, hogy ez a küzdelem, mivel sok, régóta ösz- szetorlódott erő is közreműködik, sok gondolkozó magyarnak a nyilvánosság elé nem kerülő fejtegetéseiben és terveiben jut szellemi kifejezésre,, jelentős és messzire nyuió fejlődést ás eredményeket hca közelebb. A megú julás erői élénk harcban állanak a túlhaladott felfogásokkal, amelyek azt vállalják. hogy a kistisztviselő ur, mig egy eiő- mnnkás, Iparos, kereskedő, sokszorosan nagyobb jövedelemmel nem élvez ugyanolyan tekintélyt. Szerintük a tisztviselői pálya felette van a földműves, az ipari, a kereskedő munkájának, amely ugyan többet jövedelemhez, de alacsonyabban áll. A magyar élet megszabadítása a zsidó befolyástól egyúttal azt kívánja, hogy a magyar nép széles rétegei menjenek gazdasági pályákra és a nevelés kifejlessze azt a felfogást, hogy minden hivatás megbecsülés! érdemel. A hagyományokhoz kapcsolódó gondolkodás és az újjáalakításra törekvő népi erők küzdelme Magyarországon részben a nemzedékek problémája, részben azonban az egész népet áthatja, a politikai élet vezető személyei körében ugyanúgy folyik, mint ahogyan az egész nép fejlődésében kifejezésre jut. Magyarországon az élet rendezett Hton folyik és a magyar lakosság nyugalma, fegyelmezettségé, valamint az életnek a mult erős lehelletétől kisért külső képe bizonyos mértékig leplezi, hogy a maradiság és a megújulás erői Magyarországon erősen küzdenek az egészséges nemzeti fe’emelke- dést’ előrevivő kiegyenlítődésért. A maradiság erői azonban Magyarországon nem megmerevedést, az újjáalakulás erői pedig nem gyökértelenséget jelentenek. Természetes, hogy a szélsőséges csoportokban vannak hívei a merev pepecselésnek és az elsietett átalakulásnak is, azonban az erők küzdelmében a magyar gondolkodás és cselekvés o’yan alapra igyekszik, amely a hagyományos értékek talaján helyet biztosit az uj népi erők újjáalakító és átalakító befolyásának, ceal Dumán. Német katonák tüzet oHanak Lille-ben. A minap hatalmas tűz ütött ki Lille egyik áruházában. Rengeteg árut és anyagot fenyegetett megsemmisülés. A tűzoltóságnak csak a német katonák gyors és elszánt be- avatkozásával sikerült a tüzet eloltani és az értékek további pusztulását megakadályo2nl. Francia menekültek hazatérése. A "“matek által megszállt terület hatóságainak engedélyével ismét sok menekült térhetett haza a Pás de Calais, Somme, Ardennes és Aisne tartományokból. Egy rnenekültvonatot 1000 utassal Toulouseból indítottak útnak. A párisi antibolsevista kiállítás. A párisi antibolsevista kiállítást három hónap alatt 300.000 személy látogatta meg. A kiállítás nagy érdeklődést váltott ki a francia lakosigban. Pár!« sportja olyan, mint a békében. ngchampi lóversenypályán most futották a ancla derbyt. 28 ló indult a mezőnyön. A állapítani. A versenyre óriási tömeg vándorolt ki a Bois de Boulogneba. A francia és német hatóságok, valamint a tisztek a disz- emelvényen nézték végig a versenyt. Az angol hombatá-madások utóhangja. Arras püspökének óhajára, akinek egyházmegyéjében fekszik tudvalevőleg az angoloktól bombázott Boulogne, Marseille összes katolikus templomában gyűjtést rendeztek a bombázások következtében elpusztult vagy megrongált templomok, szemináriumok, iskolák és kórházak javára. A. gyűjtés előtt rövid beszédben ’ megemlékeztek Boulogne lakosainak szenvedéseiről. Különösen arra utaltak a szónokok, hogy az egykori szövetségesek az állandó rombolásokkal Boulogne egész vallásos életét megbénították. Francia munkások köszönet« Clemens Rrausnak. Egy párisi gyár műhelycsarnokában a berlini filharmonikusok nemrégiben üzemszünet-hangversenyt adtak. A munkásság most Clemens Kraus karmesterhez köszönőlevelet intézett. Ebben többek közt ezt olvashatni: „Most hallottunk először életünkben a munkahelyen mást, mint a gépek lármáját, önök olyan szórakozást nyújtottak nekünk, amit mi munkások még vasárnap sem tudtunk volna megkapni. Ez a figyelmesség bizonyítéka annak, hogy az uj szociális rend a mi országunknak tó igazi emberi életfelfogást fog hozni“.
