Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-07 / 178. szám

1942. MVGVSZ7 VS 7 ______ ^ ■TfiF—MWMW,i m—wiBMoi.im.ii ii ţjg If tlWH i \* wWlMJ.IE)lfait4ak Á nemzeti összefogás jegyében Megalakult a Székelyföldi Villamossági Rt. Varga József iparügyi miniszter nagy beszédben mutatott rá a vállal­kozás nemzetgazdasági jelentőségére — Erdőszentgyörgyön gáz- tüzeléses erőmüvet építenek és hasznosítják a Székelyföld vizierőit is Budapest, aug. 6. A Budapesti Értesítő je­lenti: . Páratlanul álló gazdasági kezdeményezés indult útjára csütörtökön délelőtt. A buda­pesti kereskedelmi és iparkamarában Varga József kereskedelemügyi és iparügyi minisz­ter, báró Bánffy Dániel) földmivelésügyi mi­niszter, Antal István dr. propagandaügyi mi­niszter és vitéz Lukács Béla nemzetvédelmi miniszter, magas állami közfunkeionáriusok, a székelyföldi országgyűlési képviselők, a szé­kelyföldi főispánok, alispánok és polgármes­terek, valamint a magyarországi villamosmü- vek vezetőinek és irányítóinak jelenlétben tartotta alakuló közgyűlését a Székelyföldi Villamosmüvek Rt., amely az állam cs a ma­gángazdálkodás lelkes összefogásával vállalta, hogy a Székelyföldet ellátja a szükséges ener­giaforrásokkal és ezzel az ottani ipar minél erősebb üteruü fejlődését teszi lehetővé. A kincstár tízmillió pengőt jegyzett a rész- rénytökéből, a főváros egymillió pengővel, az 'Erdélyi Ipari Munkaszervező Intézet k it mil­lióval járultak az alapításhoz. Az alaptőke további összegeit pedig a villamosváVaiatok jegyezték, de az alapításban az ősz folyamán résztvesznek a székelyföldi ^városok és a szé­kely közbirtokosságok is. Az alakuló közgyűlést Varga József keres­kedelemügyi és iparügyi miniszter nyitotta meg. Üdvözölte a megjelenteket, majd így folytatta: trdekes horvát csatorna- építési terv Hajóval a Ke’efMengertől az Adriáit; Európa legfiatalabb független államának jövő békebeli problémái között a legfontosab­bak közé tartozik a közlekedés problémája. Bár Horvátország Közép-Európa és a Bal­kán között geopolitikai szempontból nagyon is fontos helyet foglal el, közlekedési hálózata meglehetősen fejletlen, mivel kiépítésében eddig nagyobbrészt idegen politikai hatalmak szempontjai érvényesültek. A horvát közlekedés megoldandó kérdései közé tartozik a viziutak kiépítése is. Északon Horvátország határát kétszáz kilométer hosz- szuságban a Duna alkotja, délen 500 kilomé­teren az Adriai tenger, közepén pedig az ugyancsak 500 kilométer hosszúságban hajóz­ható Száva folyik. Ebben a helyzetben olyan lehetőségek rejlenek, melyeknek elhanyagolá­sa jóvátehetetlen mulasztás lenne. Az ezzel kapcsolatos tervezgetések Horvátországban most egy évszázados tervre irányították a fi­gyelmet, mely nem kevesebbet, mint a Keleti­tenger és az Adriai tenger összekötését tűzte ki célul. A tervet a 18. század végén Vukas- sovies Fülöp tábornok vetette fel, aki annak idején "nagy érdemeket szerzett a horvát part­vidék úthálózatának megteremtésével, kivite­lére azonban kezdetben pénzhiány, később pe­dig a vasút miatt nem került sor. A terv abból indul ki, hogy a Száva, mely Horvátországot a Dunán és mellékfolyóin ke­resztül a Keleti-tengerrel köti össze. Szisze­kig alacsony vízállás mellett is hajózható. Ugyanez áll a Száva mellékfolyójára, a Kul- pára is, mely Károlyvárosig hajózható. A Kulpát nem lenne nehéz Károlyvároson tűi egészen Bródig hajózhatóvá tenni és ekkor már csak egy negyven kilométer hosszúságú csatornát kellene építeni az Adriáig. Ez a feladat mindenesetre nem könnyű, mert 400 méteres vizszintkülönbség legyőzésére lenne szükség, azonban részben a Nagy Kapella ezer méter magas tömbjének átfúrása, rész­ien pedig megefelelő zsilipek építésével meg lehetne oldani. A technikai részleteket, sőt ezenkívül még a pontos költségvetést Yukas- sovies tábornok annak idején in ár kidolgozta. Ami elvileg már akkor sem volt lehetetlen, azt ma már természetesen könnyü-zerrel rneg lehetne valósítani. A tervezett csatorna meg­építése technikailag semmiféle akadályba sem ütközik. Több nehézséget jelent a ma is tete­mes építési költségek előteremtése, a nagy közmunkák finanszírozásának modern pénz­ügyi módszerei azonban ezt a feladatot is zökkenő nélkül megoldhatják. A tervezett csatorna gazdasági előnyei — a Dunát és az Adriát összekötő viziut tetemes megrövidítése — olyan szembeszökőek, hogy biztosra lehet venni, hogy a kétszázéves terv a gazdasági nagytérségek kialakulásának korában már nem marad sokáig csak terv. (MN.) — Vállalatot alapítunk. Az alapítás hát­terében azonban a vállalkozás keretein túlme­nő sokkal nagyobb jelentőségű gazdasági fo­lyamatot. indítunk meg. Villamosvállalatot lé­tesítünk. amelynek nemcsak a Székelyföld vil­lamosítása a feladata, hanem a villamosítás­sal a Székelyföld, ipari életének fellendítése is. Az ipari fejlődést csak ofckor tudjuk biz- iositani, ha ipari igényeinknek megfelelő köz­lekedésről és jó energiaellátásról gondosko­dunk. — Közlekedésben a visszacsatolás óta lé­nyeges lépéssel haladtunk előre. Az utak nagy részét rendbehoztuk és uj utakat épí­tünk. Az ősz végén üzembe helyezzük a sze- relfalva—dédai vasutat és most hozzákezdhe­tünk a Székelyföld energiagazdálkodásának kiépítéséhez. Bőséges vtllamosenergiát aka­runk teremteni a Székelyföldnek, az ott már meglévő és fejlődőképes kis- és háziiparnak, a kisebb mértékben meglévő gyáriparnak és azoknak az ipari ágaknak, amelyeknek a Szé­kelyföldön talaja van. üj telepek létesítésé* hez a szükséges energia rendelkezésre áll. Elsősorban a gázt hasznosítjuk, mert azt a leggyorsabban tudjuk a villamosenergia cél­jaira használni. Figyelmünket nem kerülik el azonban a vizierők és a többi energiafor­rások sem. Ugyanakkor, amikor tervezzük már Erdőszentgvörgy, vagy Marosvásárhely környékén a Székelyföldi Villamos Müvek keletében építendő gáztüzelésű erőmüvet, elő­Kolozsvár, aug. 6. Szerdán este 8 órakor látogató kopogtatott be a szerkeszt.“ségbe: — Sándor József nyugalmazott MÁV mű­vezető vagyok — mutatkozott be szerkesz­tőségünkben a napokban egy szerényen öl­tözött idősebb férfiú. — Világraszóló kályhatalálmányom van — folytatta. — Olyan, amely valóban for­radalmat jelent a fűtésben. Röviden: Két kiló fával tíz perc alatt száz fokon felüli hőséget fejleszt uj rendszerű kályhám. Akármilyen nagy helyiséget rövid néhány perc alatt bemelegítek ... Sándor József ezután arra kért bennün­ket, látogassuk meg csütörtökön délelőtt a városi mérnöki hivatalban, ahol szakértők előtt bemutatja az ujrendszerü kályhájának működését. tanulmányok folynak a Székelyföldön és Er­dély más részeiben is vizi erőmüvek kiépíté­sére. A helyes energia ellátáson, a célszerű energiagazdálkodási politikán és a szükséges tőkének rendelkezésrebocsájtásán múlik, hogy a visszatért terület ipari életét megalapoz­zuk és fejlesszük. Varga József miniszter a továbbiakban kö­szönetét mondott a miniszterelnöknek és a pénzügy miniszternek. Kérte a székelyek tá­mogatását, majd hangoztatta, hogy a válla­latot a nemzeti összefogás jegyében hozták létre. A miniszter javaslatára a közgyűlés elnökké vitéz Pétery István miniszteri osztályfőnököt, a pénzügyminisztérium gyáripari- és energia­gazdálkodási osztályának csoportfőnökét vá­lasztotta meg, aki vázolta elgondolásait. Rá­mutatott többi között arra, hogy a magyar villamosítás több mint 50 éves történelmében egyedülálló vállalkozás indult rneg a Székely­földi. Villamos Müvek Rt. megalakításával. A visszatért keleti- és erdélyi országrészek villa­mosítása elmaradt állapotban került vissza. A villamosítás most egy egész országrészre terjed ki. — Négy székely vármegyét: Háromszék-, Csik-, Maros-Tor da és Udvarhely-vármegyét kívánjuk villamosítani — mondotta az elnök. — A vállalkozás tehát, kifejezetten a Székely­föld villamositását szervezi. Mielőtt a bemutató ismertetésére térnénk, be kell számolnunk arról, hogyan került a kályha a város mérnöki hivatalának helyi­ségébe. Sándor József találmányának tervé­vel először Moll Elemér városi főmérnököt kereste fel, aki az ötletet gyakorlatinak és nagyjelentőségű ujitásnak ismerte fel és azonnal meg Is bizta Sándor Józsefe*, hogy tervei szerint építse át a mérnöki hivatal kandallóját. A napokban készült el vele az ötletes ko­lozsvári feltaláló és azóta a szakemberek valósággal egymásnak adják a kilincset és elragadtatással beszélnek ennek a valóban nagyjelentőségű találmánynak gyakorlati ér­tékéről. Csütörtökön délelőtt szakemberek a vá­ros vezető tisztviselőinek é* a sajtónak munkatársai előtt Sándor József begyújtott ujrendszerü kályhájában. Egyelőre arról volt szó, helyt áll.e az az állítása, hogy két kiló fával száz fokok felüli xartós hőséget teremt f Pontban 10 órakor Sándor József hőfokot mérő készülékeket helyezett el a kályha hő­sugárzó nyílásai fölé aztán begyújt ott. A szakértők órával a kézben figye’ték az eredményt. Egy perc ... két perc ... — Tessék megérinteni a csővel egybesze. relt pótfütőtestet — hívja a kálvhához a szakértőket Az eredmény valóban bámulatos. A be­gyújtástól alig telt el két pere. de a kályha­csövet megfogni már nem lehet. Három perc ... — Már dolgoznak a radiátoraié . —Is­merteti találmányának lényegét az ötletes feltaláló. — Arad a hó... Nézzük, meny­nyit mutat a hőmérőt A jelenlevők olvassák: — ötven ... ötvenegy ... ötvenhat.., hatvan ... Alig néhány perc és a hlganycszlopot mintha húznák, szinte rohanvás tör előre. Hetven, nyolcvan ... kilencven ... Még nem telt le a tiz perc, amikor leol­vassák a hőmérőről a beigé t fokot: Száz... A higany azonban nem áll meg. Már a százhúsz fok körül jár, amikor találmányá­nak lényegéről Sándor Józ.'.ef megrója a szakszerű felvilágosításokat. — Találmányomat ezzel jellemezhetem legjobban: Kályhák a kályhában. . Célom az volt, hogy olyan kályhatipust teremtsek, amely tüzelőanyag megtakarírás és fülő ha­tásfok tekintetében messze felülmúlja az ed­dig ismert kályharendszereket. Ebben a kandallóban négy lapos alakú, légfűtést szolgáltató öntöttvas kályhát helyeztem el. így az aránylag kis térben egy tűrtél öt kályhát f ütök egyszerre. Ez a tít> cm .., Kályhámmal hatvan százalékos tüzelőanyag megtakarítást érek el. Megnéztük a kályhát és a titkát- Nem kell hozzá különleges kályhás szakismeret, hogy laikus szemmel is rájöjjünk a lényeg­re. Sándor József találmánya a szót a leve­gőjét állandóan clrkuláltai.á a fűtőtestek­ben. Alól két széles nyílás van ezeken tó­dul be a hideg levegő s odf.oent az izzásig hevített négy vaskályha rendszeren keresz­tül áthatolva, mint százhúsz tokra hevített levegő árad szét a szobában. — Olyan nagyfokú hőt ad ez a ki* alkot, many -— mondja tovább Sr.tdor József — hogy egyetlen kályhával több egymásba nyí­ló helyiséget is kifüthetünk. Főleg azonban nagyobb termek, üzletek, iskolák, kaszár­nyák, műhelyek, sőt templomok számára előnyös az alkalmazása, meri ez a „fűtő- gép“ egészen minimális any: ogat sokszoros és tartós hőséget aa. A városi mérnöki hivatalin k százntgyven pengőjébe került az uj rendszerű kályha be. állítása. Megkérdeztük Sándor Józsefet, vájjon szabadalmaztatta e találmányát ? Azonkívül készitett-e egy minta íütögépet, hogy bemutassa a budapesti Nemzetközi Vásáron ? — Szegény ember vagyak, — válaszolja. — Kis nyugdijamból éppen csak a megél­hetésre telik. Százötven pengőre volna szükségem, hogy ezt a minden fűtési eljá­rást valóban forradalmasító találmányomat a világ szeme elé vigyem és közkinccsé te- hessem ... Csak annyit szeretnék még mon­dani, hogy a napokban próbafűtéssel bemu­tattam kályhámat a Kolozsváron tartózko­dó Gyulai professzor urnák is, aki ennyit mondott rá: Korszakot jelentő, csodálatos találmány... Sándor Józsefnek azonban egyelőre nincs meg a százötven pengője ... De a találmá­nya már itt van előttünk és kivívta a szak­értők csodálatát is. Nem lehetne lerögzíteni ezt az újabb ma­gyar felfedezést a magyar név számára, még mielőtt a gyakorlati élethez nagyobb érzék­kel bíró emberek azt a maguk számára uisznositanák? T. Gy. Személyi változások a kolozsvári Szent Ferenc rendi zárdában Kolozsvár, augusztus fi. P. Boros Fortunát dr., a Szent Ferenc-rend nemrég megválasz­tott tartoniányfőnöke, a kolozsvári Szent Fe- renc-rendi zárdában a következő személyi változásokat végezte: P. Takács Gábor Désre kerül liázfőuöki minőségben, helyébe P. Ambrus Kapisztrán jön Székely udvarhelyről. P. Mészáros Do- rot heusz Csiksomlyóra megy, onnan pedig P. Ssőcs Dénes költ űzik Kolozsvárra helyettes házfőnöknek. P. Fülöp Tamás Székre kériil plébánosnak, P. tíurzó Anaklét dr. Mikhá- zán lesz az ujoncház magisztere. P. Bodosi Marián Désen lesz segédíelkész és hitoktató. Helyükbe kerülnek az alábbiak: P. Puskás Hugolin. provinciális titkárnak és szerkesztő­nek, P. Kelemen Konrád hitoktatónak és P. Kemeróczky Bennó gyóntatónak és szónok­nak Csütörtökön délután lezuhant a Csizmadiaszln épületének egyik erkélye Körösi Ucnosné a karját törte, Erdélyi Margit színművésznő agyrázkódást szenvedett a szerencsétlenségnél Kolozsvár, aug. 6. Súlyos szerencsétlenség történt csütörtökön délután 4 óra tájban a Deák Ferec-utca 23. szám alatti Csizmadia- szin udvarán. Az évszázados épület udvarán az elsöemeleti erkély egyik szárnyán két ha­talmas terméskő kocka lezuhant és zúzódott darabokra az udvar kövezetén. Történetesen éppen ebben a pillanatban az erkélyen tar­tózkodott Körösi Jánosné és Erdélyi Margit, a kolozsvári Nemzeti Színház tagja, akik egyensúlyukat vesztve a hatalmas termés­kővel együtt a mélybe zuhantak. Segélykiáltásaikra a házbeliek hamarosan kihívták a mentőket, akik nyomban első se­gélyben részesítették a véresen összezuzódott két nőt. Kőrösiné a szerencsétlenségnél bal- irarját törte és emellett lábán, fején szenve­dett súlyos zuzódásokat. Erdélyi Margit szin tén a fején, lábán és karján sérült meg és könnyebb agyrázkódást is szenvedett. A mentők a két súlyos sebesültet azonnal beszállították a sebészeti klinikára, ahol mindkettőjüket nyomban kezelés alá vették. A Röntgenvizsgálat állapítja meg, hagy a külső sérüléseken kívül szenvedtek-e belső sérüléseket is. NYÁRI SZÍNKOR Augusztus e-én, vasárnap fél 9 órakor KISS MANYI Jegvelővétel: jelien fellépte a d.e.-10-i.d.“. FIIYFIR1TTY-I.cn. o oratol. Forradalmat jelent a fűtőanyagok megtakarításában egy kolozsvári nyugdíjas vasutas találmánya Sdndor Oózsef kdhjhdia tiz perc alatt 100 tokos hőt áraszt! — fl nrgy- sze.ü tala,many telta dlcjdnaK nincs 150 pengője a bemutató no Jeli elkészítésére

Next

/
Thumbnails
Contents