Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-06 / 177. szám

IS42. AVGtJSZl V§ 6 Mff-£ETJríIr&jXG Erdély villamosüási problémái-Ts'erttattük, hógy az Erdélyi Villamos- ®^gi. R. T. augusztus 6-án, csütörtökön tartja alakuló közgyűlését a fővárosban. Ez alkalommal rendkívül időszerű idézni Haidcgger Ernő dr.-nak, a Magyaror­szági Villamosmüvek Országos Szövetsége elnökének a Budapesten megjelenő „Süd- ost-Eoonomist“ e. németnyelvű közgaz­dasági folyóirat legutolsó számában irt cikkét. Haideggeh dr. értékes tanulmánya nemcsak a kérdést veti fel, hanem az er­délyi részek villamosításában rejlő nagy nemzetgazdasági erők felszabadulásának távlatait is érzékelteti. A visszacsatolt erdélyi és keletmagyaror­szági területek (amelyeket a rövidség ked­véért Erdélynek fogunk a továbbiakban meg­jelölni) szénlelőhelyei nem nagyon jelentőnek. Az energiagazdálkodás szempontjából csak Egeres (északnyugatra Kolozsvártól) és Kis- derzsida (Szilágy vármegye) szénbányái bir- nak nagyobb fontossággal. Idővel ebben az országrészben is cmelkedhetik a szénbányá­szat; jelenleg azonban a széntermelés általá­ban nem fedezi a szükségleteket és így szén­gazdálkodás szempontjából Erdély pótlási terület. Nagyobb remények fűződhetnek a földgáz- furáéi munkálatokhoz. A bécsi döntőbirósági ítéletben megvont határ révén a jelentősebb feltárt földgázforrások kivétel néikül mind román területen maradtak, de a visszacsatolás után a ,furási munkálatok ezen a határvidé­ken is rövidesen megindultak és máris meg- I nyugtató eredményhez vezettek. Nevezetesen 3 Erdőszentgyörgv község mellett, Marosvásár­helytől délkeletre, kiadós földgázforrásokat találtak. Remény van arra, hogy a földgáz­leletek ennek az országrésznek energiagazdál­kodásában fontos szerepet fognak játszani. A dolgok jelenlegi állása mellett Erdély energiagazdálkodása szempontjából a vizieró'k jelentik a legnagyobb értéket. Erdély vizierői nem nyújtanak olyan messzemenő lehetősége­ket a duzzasztásra, mint Kárpátalján, ahol ebből a. szempontból elsősorban Máramaros vármegye jöhet számításba. Egy-két erdélyi erőmütelep teljesítőképességét tehát nem le­het akkorára méretezni, mint Kárpátalján. Ezért az egyes folyók vizierejét csak több szakaszban lehet értékesíteni, aminek egyéb­ként megvan az az előnye, hogy a kiépítés fokozatosan történhetik meg. Különösképen kiemelkedő értékűek a felső Maros és mellék­folyóinak, továbbá a Szamos és a Görgény folyók, éppígy az Olt felső folyósának vizi­erői, amelyekhez még néhány kisebb vízfolyás Ha a közüzemű és magánerőmütelepek áramtermelését összegezzük, úgy az eredmény az 1939. évre 87 millió kw órát jelent, amiből a lakosságra fejenként csak 36.3 kw óra jut — mig ugyanebben az esztendőben az anya­országban, beleértve a visszacsatolt Felvidé­ket és a Kárpátalját is, 160 kw órá jutott. Ezek a számok is rendkiviil jellegzetesen árulják el, hogy a villamositás ügye mennyire hátramaradt Erdélyben. Ez a hátramaradott- ság annak a körülménynek tudható be, hogy a román megszállás alatt, tehát éppen abban az időszakaszban, amikor a villamositás Ma­gyarországon és más európai államokban ha­talmas lépéseket tett előre, Erdélyben ezen a téren majdnem semmi sem történt. Ezt leg­beszédesebben az bizonyítja, hogy a 49 köz­üzemű villamos erőmütelepból 28, és pedig a legjelentősebbek, már ennek az országrész­nek Magyarországtól való elszakitása (lőtt meg voltak. A román megszállás alatt mind­össze egyetlen-egy nagy erőmütelep léUsüH Egeresen, összefüggésben az ottani szénbá­nyával. Emellett csak Szatmárnémetiben ala­kították át a viliamosmüveket; a többi újon­nan épített erőmütelepek mind törpeüzemek. A kérdés és annak megoldása Ha Erdély legsürgősebben elvégzendő vil­lamosítási problémáit megvizsgáljuk, azokat három csoportba sorozhatjuk: 1. Nagybánya fejlett iparvidéke igényli elsösorban-a további villamosítást. Erre a célra, a már meglevő kisderzsidai szén telepek, továbbá a környéken rendelkezésre álló vizi- erők állanak rendelkezésre, különösen Nagy- ilondánál. Ennek a vidéknek ellátására azon­ban a jelenleg a kárpátaljai Taiabor és Nagy­ág folyókból nyerhető energiamennyiség is számításba jöhet. Ezeknél a folyóknál egy erőmütelep felépítését máris foloyamatba he­lyezte az 1941-ben a magyar állam és az olasz Fiat-csoport által közösen alapított Ke­letmagyarországi Villamossági Rt. Az erőmű- telepet kb. két év alatt építik fel. Az együtt­működés a nagyág—talabori erőmütelep és a nagyilondai között jó eredményekkel kecseg­tet, nemcsak Nagybánya szempontjából^ ha­nem azért is, mert át, eredmények félhasz­nálhatók az innen távolabb, Kolozsvár és Dés-felé eső vidékek javára is. 2. A második terület, amelynek sürgősen villamosításra van szüksége, a Székelyföld. Ennek a feladatnak megoldására egészen rö­vid idővel ezelőtt alakult meg. az iparügyi minisztérium értékes kezdeményezésére, a Székelyföldi Villamossági Rt. Ennek alapítá­sában az állam, a heljri érdekeltségek. az Er­délyi Ipari Munkaszemező Intézet és Magyar- országnak majdnem valamennyi villamosmüve r észt-vész. S abban kifejezésre jut a köz- és magántőke, valamint a többi országrészek mintaszerű együttműködése a most vissza­nyert ősi magyar terület szociális és kulturá­lis felemelése érdekében. Az uj vállalkozás egy nagy erőmütelépét rendez be, amely a most feltárt erdőszentoyörgyi földgázfor­rásból reméli a hegfeleld energiát. Később amennyire csak lehetséges,lesz, a Maros és a Görgény folyó vizerejét is felhasználják az erőmütelep táplálására. A vállalkozás 60.000 voltos távvezetéket épít ki, amely a Küküllő, Olt és 'Maros folyók völgyeit látja el áram­mal, azt a területet tehát, amely az ország délkeleti csücskétől kb. Maroshévizig terjed. 3. Kolozsvár városának is tetemes áram­többletre van szüksége, különösen azóta, hogy a hidegszamosi vizerőmütelepet az uj határ­vonal elszakította a várostól. Az ezáltal ke­letkezett áramhiátiy érezhető módon befolyá­solja a város ipari fejlődését és emellett a magyar széngazdálkodásnák évi 18.000 tonna terhet okoz. így tehát a MelfgszamOs mellett hell egy uj vizerőmütelepet létesíteni, 2000— 2500 kw telj esi tőképességgel. Ennek a Ko­lozsvár és Dós közötti összemüködé.sboti is minden bizonnyal szerepe lesz. Ebben az összefüggésben egy távolabbi ha­talmas terv van kialakulóban, az tudniillik, hogy Debrecen, Nagyvárad. Kolozsvár váro­sokat és a közelükben levő erőmüveket 100.000 voltos elektromos távvezetékkel kötik össze. Ez nemcsak a három város elektromos gazdasági együttműködése szempontjából je­lentős. hanem egyúttal közelebb viszi a meg­valósuláshoz a tervezett országos elektromos gyűjtőhálózatot is. Erdély villamosításának feladata tellát, mint ahogy az előzőkből látható, sok szem­pontból túlnő a pusztán helyi jelentőségű kapcsolatokon és szervesen beleilleszkedik Magyarország energiagazdálkodása minél ész­szerűbb kiépítésének feladatkörébe. Szólít ok-Dobokc-viS rntegjre tanitéságának helyzete Dcdovj bőránd dr. tanfelügyelő jelentést tett a kultuszminisztériumnak is hozzávehető. Fejletlen villanycrőgazdálkodás .4 rendelkezésre álló vizierök.hös képest Er­dély villamosítása még nagyon visszamaradt. Ennek az országrésznek 1827 községe közül csak 74, azaz kereken 4 százalék van villamo­sítva. A 74 villannyal ellátott községből 49-nek van saját erömüberendezése és csak 25-öt lápnak el árammal távvezeték utján. A magasfeszültségű vezetékek összes hossza 186 km., amiben benne vannak a városok magas- feszültségű elosztóhálózatai. Látszatra kedvezőbbnek tűnnek fel ezek a statisztikai számadatok, ha nem az ország­rész villamosított helységeinek, hanem az árammal ellátott helységekben lakó személyek számát hozzuk vonatkozásba az összlakosság számával. így ugyanis az derül ki, hogy Er­dély 2.395.000 lakosából (az 1930. évi román népszámlálás adatai szerint) kereken 604.000, vagyis 25.3 százalék lakik villamosított köz­ségben. S ha figyelembe vesszük, hogy ez. az arányszám a trianoni Magyarországra vonat­koztatva 71, a visszacsatolt 'Délvidékre 76, a Felvidéken 51 és még Kárpátalján is 32 százalék, — pontosan megítélhető, hogy eb­ben a tekintetben mennyire visszamaradt Er­dély. A 49 közüzemű villámosmü teljesitőképes­sége egyébként 27.740 kw, áramtermelésük .1939-ben kereken 60 millió kw órára rúgott. Ebből a 60 millió kw órás termelésből azon­ban csak 60 százalék esik a szabványos há­romfázisú 50 periódus váltóáramra, a többi szétaprózódik egyenáramra, egy- és kétfázisú váltóáramra, esetleg 42 periódusos három­fázisú váltóáramra. Ez a szétforgácsoltság nagyon megnehezíti az erömii'elepek bekap­csolódását egy országos jellegű elosztó háló­zatba. A számításba vehető 60 millió kw órás tel­jesítményből 25 százalékot vizierő, 43 száza­lékot gőzenérgia, 24.5 százalékot Diesel-mo­torok és 3.5 százalékot gázmotorok állítanak elő. Vizierő révén tehát csak mindössze 14.5 millió kw órái termelnek — bámulatosán cse­kély mennyiséget á rendelkezésre álló és ki­használható fizierőhöz képest, A 49 közüzemű villamos erőmütelepen kívül van még 38 magántulajdonban levő erőmű- telep 12.060 ikw óra teljesítménnyel és évi (1939) 27 millió kw óra összteljesítménnyel, - 3.4 százaléka dolaodk vizierővel, Dés, aug. 5. Daáay LóránJ dr., Szolcok- Doboka-vármegye tanfelügyelője nemrégi­ben rendkívül jellemző jelentésben foglalta össze a vallás- és közoktatásügyi mlniszté. rium számára vármegyéje tanítóinak hely­zetét. Daday dr. jelentése valóságos löntgen- felvétel az erdélyi vármegye magyar taní­tóságának küzdelmes életéről s ezért nem­csak megállapításai, hanem tanu'ságai is szélesebb körben érdemelnek figyelmet. Ezért néhány részletet idézünk a drámai je­lentés szövegéből. Nyolc-féle tanító! Szolnok-Doboka-vármegye magyar nem­zeti szempontból igen fontos munkaterület s már csak ezért is fontos ismerni az ott működő tanítóság helyzetét. Daday dr. je­lentése a következő jellegzetes meg állapítá­sokat szögezi le: — Maholnap két esztendeje, hogy a ma­gyar elmer 22 évi távoliét után visszakerült a keleti és északerdélyi területek iskoláinak falára ... 43 északerdélyi tanító egyszer csak fontos szereplőként két évtizedes dud- vától felvert és háborús füstbe burkolt me­zön találta magát, melyen az eddigi pepe­cselő munka helyett a magyar sors első fel­tételének, az állam idegen elemektől zavart lelkiségének kialakításában kell résztvennie. Hogyan felel meg ennek a feladatnak? Vagy lehunyjuk a szemünket, vagy szembe nézzünk a dologgal — kérdi a kir. tanfel­ügyelő. — A tanítóság nyolc csoportra oszlik, aszerint, hogy román származású ás román képesítésű, magyar származású < kleve­les. volt román, jelenleg mag, ar ál­lami tani tó, magyal származású és ké­pesítésű volt rom Vn felekezeti, most ál­lami tanító, magyar származású és képesí­tésű hitfelekezeti tanító, csonkaországi ok­leveles, magyar származású oklevél nélküli, német származású evangélikus felekezeti és végül zsidó hitfelekezeti tanitó-e az illető. — A magyar származású, okleveles volt román, most magyar tanítóság lelkén sebes nyomot hagyott a 22 év, a jegyző, a román társadalom, a csendőr, a pap a tanfelügyelő •ttot#» ellenőrzése. ’ v,-, s v,\.••••'.*; 1»,V.'í t,-. • i ;>•., ,V‘ V \V \ »*. V « V>V,*1'.V ' ,w.v * v. ’• v.v.v E csoportban üde kép az a 17 román ok­leveles magyar tanítónő, aki sose tanított, mert a román rendszerben erre nem volt lehetőség! Azonnal munkába álltak, kemé­nyen, lelkesen: az ö munkájuk ér legtöbbel! — A két felekezeti magyar tanítók (71-en) összesen 4S60 gyermeket nevelnek. Ez a csapat rongyosan, éhezve, román súly­tól verve is állta a vihart, végezte a mun­kát. Kimerültén érték meg a felszabadulást. f • i v \*tX% ■ *-V.v**, „v»'$ •r. » Vi- '■*. .v.\ \\\ v, v,, v .•vVv '«'.v ’ v >. V« v.v.V.'».' ÍA.i.'u'.Jf 1 « > A * I ,V, %'s V • Y . In. Az anyaországi eredetű tanítók száma 83 Szolnok-Dobokamegyében. A jelentés meg­állapítja, hogy nagyon nehéz körülmények között, küldetésszel üen végzik munkájukat. , 4 i •t Az oklevélnélküU tanítók (132) ugyszól- va a nyomorból, utcáról jöttek tanítóknak. Mindinkább megbecsülést érdemelnek'. A románság egyszerűen nem adott helyet a magyar ifjúnak, ezert jöttek a semmiből. A zöm itt megbízható. Elméletileg is halad. As elmaradt falvakban munkájuk fokozódik. összesen 546 tanító van a megyében. A 4 evangélikus és 4 zsidó felekezeti taní­tón kivül 162 román tanitó működik a me­gyében. Az 548-ból kiváló tanitó kb. 50, jó 80, közepes 100, gj enge 150, alkalmatlan 160, figyelmen kivül 8. A tanulságok A jövő szempontjából a tanulságot le kell vonni. A helyzet mugitélésébtu igen 1 omo- lyan figyelembe kell venni, nogy Szolnok- Doboka-vármegycbcn a múltnak ■ engeteg mulasztását kell ‘jóvátenni s ott ma honfog- lalássserü szakadat'an munkát kell végezni. Nevelőkre van elsősei ban szükség. 'Elszánt, szívós, a magyar rögből kinőtt, azt szívből szerető és oda visszatérő tanítókra, akiknek nevelésénél ez legyen a fő! A jelentés utal bzélí községre. A széki kélclajbis magyarok szikes talajon állták a román vihart! Az ilyen magyar paraszt­gyerekekben van a jövő, akiket azonoan ott, ff helyszínén kell k'neveznl nevelőkké! Hogy sose szakadjanak el a néptől és a rögtől. Sz. L. J Î Mi újság Délerdélyben és Romániában? Temesvár, aug. 5. A Temesváron megje­lenő Déli Hirlap legutolsó számaiból vesszük az alábbi híreket: Temesvárott kilencvenhat éves korában meghalt Egyed József, Meiiala legidősebb polgára, aki évekkel ezelőtt a Magyar Párt mehalai tagozatának elnöke- is volt. Halálát unokái gyászolják. Temesvár város gazdasági hivatala meg­állapította a kukoricaliszt uj árát. A hétfőn és pénteken kiosztásra kerülő és a szabad­kereskedelemben vásárolt kukoricából ké­szült liszt ára a malomból 39.80, kiskeres­kedelmi forgalomban pedig 41 lej. (Eddig 16, Illetve 19 lej). Amint Bukarestből jelentik, az érvényben lé­vő törvényes intézkedésektől és rendszabályok tói eltérően, a háború egész tartama a’ett, a békeállapot bekövetkeztéig felfüggesztik az orvosok, sebészorv )sok és állatorvosok dok­tori címének megszerzéséhez szükséges dok­tori értekezés benyújtásának kötelezettségét. Ez idő alatt az orvosi, sebészorvosi és állat­orvosi doktori cim a legutolsó doktorátusi vizsga eredménye alapján nyerhető el. Azok a jelöltek, akik már elkészítették doktori értekezésüket, benyújthatják azt s ez eset­ben azok előtt nyernek minősítést, akik már a fenti módon fognak doktorálni. A bukaresti ,,Timpul“ cimü lap a szinte­tikus talp ügyével foglalkozva azt írja, hogy hosszabb idő óta bizonyos cipészmühelyek úgynevezett szintetikus talpakkal látják el a cipőket. A lap szerint ez hasznos dolog lenne, ha valóban tartós műanyag; 61 lenne szó. Azonban az egyes cipészek által adott talp nem szintetiikus talp, vagy valamilyen műanyag, hanem egyszerű kétes tartásságu préselt karton. A cikkíró véleménye szerint az ilyesmi kimeríti a szabotázscseiekményt, amit kíméletlenül meg kell büntetni. Az aradi városi éllátásügyi hivatal most megjelent 22. számú rendeleté bizonyos el­sőrendű közszükségleti cikkek legmagasabb árát az alábbiakban állapította meg: napra­forgómagolaj literje 94, cement kilója 7, Ti­misoara-temesvári sör (első-, másod- vagy harmadosztályú fogyasztóhelyiségben): kor- sö 28, 25, 24, pohár 17, 16, 15. Regal 13, 11, 10, félliteres üveg 34, 30, 28. Mosói-zappan 105—85 lej kilónkint minőség szerte. A román hivatalos lapban meg je1 ént a nemzetvédelmi minisztérium rendeleté, mely szerint az egyetemi végzettséggel rendelke­ző zsidók (orvosok, gyógyszerészek, építé­szek, vagy más hasonló végzettséggel ren­delkező specialisták) kötelesek 1 cvben ki­lencven napig kitelező munkaszolgálatot végezni felkészültségük terén a kötelező munkaszolgálat vagy a hadsereg keletében. Ezen idő alatt a katonáknak járó zsoldot, élelmezést és ellátást kapják. AmennyiDen a kötelező kilencven napi munkasZolgá.at után a zsidókat újból munkára hívják, akkor a munkanapok után fizetést kapnak. Ez a rendelet nem vonatkozik a vállalatoknál al­kalmazott zsidókra, akik külön törvény rendelkezései alá tartoznak. Déván a hatszáz grammos kenyér árét az eddigi tizenhárom .ej helyett tizennégy lej­ben állapították meg. Atiqu«zlus közepéig eldől« kik kapnak keltet a Szóra hclyíséqében Kolozsvár, augusztus 5. Tegnapi számunk­ban beszámoltunk arról, hogy a Szora- áruház ügyében végleges döntés történt. A Romániába távozott részvénytársaság ki­egyezett az unitárius egyházzal és az üzlet- helyiséget augusztus elsején át is adta a házt ula jdonosnak. Keledy Tibor dr. polgármester lapunknak adott nyilatkozatában tájékoztatta a köz­véleményt mi a város szándéka a Közjóléti Szövetkezet bérletébe kerülő üzlethelyiség­gel. Tudósításunk nyomán igen sokan érdek­lődtek aziránt, hogy kik kapták meg a helyiségeket és a város Közjóléti Szövetke­zete milyen feltételekhez köti egy-egy bolt­helyiség megszerzését. Értesülésünk szerint a város hivatalosan még nem kötötte meg szerződését az unitá­rius egyházzal, mégis foglalkozik a helyi­ségek szétosztásával. Legelsósorban azok a szegénysorán magyar kiskereskedők és kis­iparosok számíthatnak boltbérletre, akik eddig tőkehiány, vagy helyiséghlány miatt nem juthattak üzlethelyiséghez, de szorgal­muk és becsületes munkájuk miatt azt már rég megérdemelték volna. Mintegy húsz bolthelyiseget fognak kipar­cellázni az óriási áruházban Már számtalan kérvény és igénylés érkezett be a Közjóléti Szövetkezethez, a helyiségek odaítéléséről azonban még nem döntöttek. Körülbelül augusztus közepetáján hozzák nyilvános­ságra, hogy kik ázók, akiket a polgármester érdemesnek talál az üzlethelyiségek bérle­tére. Mindaddig tehát nyitva áll az ut a kér­vényezők előtt. Az ügyben felvilágosítást a Közjóléti Szövetkezet ad.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents