Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-06 / 177. szám

5 1942. AUGVSZT VS 6 Ülést tartott Kolozs-vármegye közigazgatási bizottsága fnczédy-Joiisman Ödön dr. főispán üdvözölte Szász Ferenc dr. alispánt és Forgács József dr. főjegyzőt — Kolozs-vármegye külön­leges viszonyai miatt a tüzelő anyagok korlátozásáról szóló ren­delet módosítását kéri Kolozsvár, aug. 5. Szerdái!, avgusztus 5-én Kolozs-várm igj, e törvényhatósága köz. Igazgatási bizottsági ülést tartott Inozédy- Joksman Ödön dr. főispán elnökletével. Az elnöklő főispán az ülést megnyitó oeszédé- ben hangoztatta, hegy úgy érzi, hogy az ' egész bizottság érzéseit tolmácsolja akkor, amikor Szász Ferenc dr. alispánt s-cre ettel üdvüzli kinevezése alkalmából. Szász Ferenc dr. a SS évi kisebbségi sorsban majd a két- esztendős közigazgatási szolgálatban tanú­sított magatartása, munkássága és uoilitá- sa egyaránt biztosíték arra, hogy működése elé a legnagyobb bizalommal tekinthetünk. Közérdekű munkásságára Isten áldását kér­te. Ezután bemutatta és üdvözölte Forgács József dr. kirendelt vármegyei fcjegyzőt, akinek munkásságát bizalommal várja és megvan győződve nr-ól, hogy ennek a bisa. lomnak meg is fog felelni. Szász Ferenc dr. alispán hálásan mondott köszönetét az üdvözlő szavakért és kijelen­tette, hogy bármennyire is a technika, a gép korszakát éljük, cselekedeteinket mégtem a motor, hanem a szív és annak melegsége hajtja és kormányossá. ígéri, hogy szivvel- lélekkel fogja végezni munkáját, Utalt arra, hogy az alispáni jelentés során kivan külön nyilatkozni ebben a kérdésben. Ezek után meleg szavakkal üdvözölte a maga i észéről is a kirendelt vármegyei főjegyzőt, aki, gaz­dagabb vármegyéből jött a szegényei be. — De, ha mi magunk anyagiakban sze­gények vágyunk is — mondotta Szász Fe­renc dr. alispán — megtaláljuk egymást a lelkek és szivek gazdagságában és ez fogja öt kisérni munkássága egész idején. Forgács Ferenc dr. főjegyző azzal Kezdte felszólalását, hogy első szava a hála és kö­szönet azért a melegségért és siet et etért, amellyel elöljárói és a vármegye közönsége öt fogadta. Idézte bárdossy László volt mi­niszterelnököt, aki azt mondotta, hogy Vas­vármegyének csak a neve vas, de a szive arany, ő ezt a szivet hozta és álli js a köz- szolgálatba. Máris megvallhalja azt, hogy családtagként fogadták, mintha csak érzé­keltetni akarnák azt az igazságot, amely szerint a sorsközösség jegyében végzett munkánál egyik magyar sem lehet a má­sikra nézve idegen. Ezután az alispáni jelentés felolvasására került sor. Szász Ferenc dr. alispán igy kezdte beszédét: — Méltóztassanak megengedni, hogy ami­kor uj hivatali állásomban, mint az ősi Ko- loza-vármegye alispánja először teszem meg jelentésemet, Ígérjem, hogy u törvényekhez és a régi hagyományokhoz híven, ••nindig tiszteletben fogom tartani a törvényi'- itósdg közönségének érdekeit. ígérem azt is, hogy a főispán ur Öméltóságával rs a tekintetes közigazgatási bizottsággal irindenKor és mindenben a legteljesebb öss.’iangcan kívá­nok működni. Úgy érzem, munkám sikeré­nek ez a föfeltétele. Az erők egyesit -se min­dig a köz javát szolgálta! Ilyen nehéz idő­ben pedig, amikor világtó.' enelrni esemé- hyek alakítják az uj magya- jövendőt, csak a. legszorosabb együttmüködsi és összefogás tudja biztosítani a munka nasznos eredmé. nyét. Az alispán jelentése elején utalt arra, hogy a világháború megtanított a,ra, hogy a közigazgatási feladatok esik úgy hajtha­tók végre tökéletesen, ha a Közönség ‘egyel- mezett és lelki egyensúly árok telics birto­kában van. Jelentése tovább) során elmon­dotta, hogy a rendelkezésre álló készletek­ből az arra leginkább rászoruló községek részére gyorssegélyképpen lisztet utaltatott ki, hogy az aratás zavártál u ságit biztosí­tani lehessen. Végeredményben megállapít­hatja, hogy sikerült mindeni thez e'juttatni az öt megillető kenyér- és liszt f sfada got. Az aratási munkál ltok alatt igen tontos volt a zsír- és szalonnaellátás zavartalansá­gának biztosítása is. Sikerül', a szükséglete­ket mindenütt kielégíteni, Az alispán meg­említette, hogy a förvényha .óság területén folyó fontos útépítési rnunká átoknál foglal­koztatott munkáscsApatok élelmezés -f liszt­ben és zsiradékban a rendes várme; get ke­reteken kívül sikerült biztos- ani. A közigazgatás nehézségei jelentősek, de megállapíthatja, hogy a mim a erők h anyá­ban keletkezeit háUálékok eltalál- tn nem nagyok és feldolgozásuk föl /amatőrti van. A Közjóléti Szövetkezet július hónap' an is folytatta áldásos működését. AIKtjuttatá­sok, közhely- és földjuttatások. ipar* Keres­kedői és gabona vásárlási kölcsönök folyósí­tása, házépítési és háziipari t ívékeuystg al­kották működésének fö részei. Az alispán jelentésében elmondotta, hogy Szent István napján megkívánják jutalmaz­ni a sokgyermekes anyákat. Ennek lebonyo­lítása érdekében a vármegyei Nép- és Család- védelmi Bizottság ülést tartott. Egyelőre S00 pengő áll rendelkezésre. Remény van azon­ban arra, hogy társadalmi gyűjtés során ezt az összeget ki lehet égés Zitán". Egy-ebként a Szent István napi jutalmazás és kitüntetés- ereje nem a jutalom nagyságéban rejlik, ha- ’ nem abban a tényben, hogy a megun* állam u sokgyermekes anyákat és csa/idokat különös megbecsülése jeléül ünnepélyes keretek között kitünteti. A közigazgatási bizottság az alispánt jelen­tést tudomásul vette. Ezután sor került a tárgysorozat leiárgya- lására. Az alispán jelentette a MÁV igazga­Tikkasztó nyári nap tüze izzik a páncéi- naszádok acéllemezein. A magyar hadiío- bogó is szinte kókadtan lengedez a déli ká­nikula vérforraló hevében. A turbinák azon­ban erőteljes ritmusban duruzsolnak és az olajos fekete füst szaporán pöfög az ég felé, melynek teljes kékjében valóságos gólya- regimentek köröznek. Az első félflottilia már teljes erővel rohan előre a lomha árban, a másik éppen most indul. Fehér taitékot hányva fúrja magát az első naszád a folyo közepe felé, ezüstös uszályát milliárdnyi szikrázó csillámmal szórja tele a habokon megtörő napsugár. Nyomban utána a másik naszád is ellöki magát a parttól és mindkét csavarjával dolgozva nyomakszik utäna. Néhány kilométerre a felső folyás irányá­ban az egyik partot szövetséges horvát csa­patok tartják megszállva, szemben velük a bolsevisták. A gát mögötti bozótosban kis- erödök rejtőzködnek, csak éppen kupolájuk csúcsa emelkedik itt-ott a töltés fölé. Dél felé két hegytömb terpeszkedik. Ezek köze vetették be magukat a bekerítés ellen két­ségbeesetten küzdő bolsevista csapatok. Leg­jobb rohamosztagaik, a „proletár-zászlóal­jak“ a kitörési kísérletek egész sorát haj­tották végre, de mindannyiszor véres fővel kellett visszavonulniok. A hegyvidék egyes pontjait a német és horvát hegyivadászok már birtokukba vették és most nyomásim mindinkább észak felé a folyó irányába te­leli a megszorult szovjeteröket. Minél mé­lyebbre nyomulnak be a szövetségesek a he­gyek közé, annál eszeveszettebbek leszhek a bolsevisták kitörési próbálkozásai. Azonban minden erőlködés hiábavaló. A folyókanyart jól őrzik a magyar folyamőr­ség egységei. A katlanból már nincs me­nekvés. A naszádok lövegtornyai mind az tóságának megkeresését Kishács megállóhely jelenlegi elnevezésének megváltoztatása tár­gyában. Ezután az alispán eló’terjesztéot tett a tü­zelőanyag korlátozása tárgyában kiadott köz­ellátási miniszteri rendeletnek módosítása iránt. Az alispán jelentette, hogy az 105520/ 1942. közellátásügvi miniszteri rendelettel megállapított tüzelőanyag nemcsak Kolozs- vűrmegyében, de a visszacsatolt összes keleti é; erdélyi vármegyékben nem fedez: az esése szükségletet. Javasolta, hogy a bizottság for­duljon felirattal a közellátásügyi miniszter­hez és kérje a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészekre a rendelet módosítását. Az al­ispán megállapította, hogy Kolozs-vármegye földrajzi fekvése és éghajlata a fűtés korlá­tozása kérdésében különleges elbírálást tesz szükségessé. 'Más tényezők is jogossá teszik a kérést, hogy a fűtés korlátozása tárgyában az erdélyi és keléti országrészekre különleges rendelkezés történjék. A közigazgatási bizottság az előterjesztést magáévá tette és elhatározta, hogy feliratot intéz a közellátásügyi miniszterhez a rende­letnek a visszacsatolt keleti és erdélyi vár­megyékre való módosítását kérve. A szokásos havi jelentés meghallgatása után a közigazga­tási bizottsági illés véget ért. ...........................................■ ■■■—.......mu. ■ ellenséges partra meresztik ágyúikat, a gép­puskák fenyegetve pislognak a szem szá­mára áthatolhatatlan füzfadzsungel homá­lyába. A második páncélnaszád tüzet kap Nem telik sok időbe és a második páncél­naszád tüzet kap. A haránt csapódó golyók zizegve szállnak a levegőben, hogy a másik oldalon elerőtlenedve fulladjanak él a fekete iszapban. De a páncélosnaszád sem habozik soká a felelettel. Minden géppuskája egy­szerre gyújt rá a pokoli danára és golyózá­porával szinte ronggyá szaggatja a part sű­rűjét. Az első tiszt továbbra is mozdulatla­nul nyújtja ki körszakállas fejét a páncél­torony megfigyelő nyilasán, niesszelátóját harc közben sem emelné le szeméről. A gép­puskák össztüze megteszi a magáét és az ellenség hamarosan jobbnak látja elhallgat­ni. Egy géppuskát, melyet a bolsevisták egy nyárfa csúcsán helyeztek el, a naszád leg- utólsó utján már elnémított. Azóta kerülik a magas'a ti levegőt és most a part sűrűjé­ben rejtőzködnek, vagy a hegyoldal sövé­nyei között fészkelve gondosan célzott egyes lövésekkel próbálnak a hajók legénységében kárt tenni. A géppuskátüz egész sereg kócsagot vert fel, melyek hangos siránkozással szállnak át a víz fölött a másik partra. Nyomukban a gólyák százai, legvégén sereghajtóként vad- kacsák. A szemközti oldalt szegélyező sürü lomberdő több nyugalmat igér. A város előtt az első ágyunaszád megáll, hógy bevárja a félflottilia parancsnokát. Azután szorosan egymás mögé felzárkózva nyomul tovább a két úszó erőd a gyanúsan hallgató ellenséges part alatt. A gépteremben zugnak a turbinák, cupog- f va dolgoznak a dugattyúk. Az óriási ventil- I latorok szünet nélkül üzemben vannak, a I hőség azonban igy is szinte kibírhatatlan. A f kazán körül állandóan folyik a viz a feke­tére sült széles hátakon; a legénység egy­mást öntözi, enélkül ember fia nem tudná elviselni ezt a 70 fokos gőzfürdőt. Csupa vá­logatott, egészséges szivii fickó. Másnak elég csak bepillantani ide és szédelegve támolyog vissza, ezek órákon át dolgoznak ebben a pokolban. A várossal szemben a két hajó horgonyt vet. Még be sem fejeződött a körülményes művelet, már kopognak is az oldalpáncélza­ton a géppuskagolyók. A horvát katonák, akik a másik oldalon előmerészkedtek egy kicsit, hogy megbánru'ják a magyar, moni­torokat, a pillanat töredéke alatt eltűnnek. Úgy ugranak fedezékeik mögé, mint a meg­riasztott békák. S választ ez alkalommal az ágyuk adják meg. Első lövéseik a dombol­dal mögött lapuló tég’agyárnak szólnak, melyben egy kommunista tüzérségi megfi­gyelő és géppuskafészek helyezkedett el. Kénsárga füst szökik ki a csövekből és mennydörögve gurguláznak a lövések végig a folyó széles hátán. Az összeomló falak fö­lött piszkos szürke porfelhő szállong. Jó munka volt, már az első lövések telibe talál­tak. Míg az egyik naszád az esti szürkület be­álltával visszaindult támaszpontjára, a ve­zérhajó egész éjjel kitart. Ezer az éjszakán senki sem hunyta rajta álomra a szemét. A part alaktalan fekete tömegéből egész éjjel torkolati tüzek vilióznak, a hajó páncélbőrét sürii záporban csiklandozzák a kellemetlenül recsegő hangon becsapódó lövedékek. Lan­kadatlan erővel markolják a kemény magyar lövészek a géppuskák idegesen ugráló fo­gantyúját. Az acélsisakok pereme alól ál-, inatlan, de éber szemek fúródnak a szurok­fekete sötétségbe és egyetlen puska fellob- banó torkolattüze sem marad viszonzás nél­kül. Hajnalhasadtáig folyik az idegőrlő tűzijá­ték, azután hirte'en elül a perpatvar. A bol­sevisták a harctéren is jobban szeretik a sö­tétséget, nappal nem ajánlatos a monitorok ágyúival párviadalba bocsátkozni. A helyzet ugyanaz maradt, mint volt: a bolsevisták még csak az átkelés megkísérléséig sem jut­hattak el. Ahol hátul német hegyivadászok nyomulnak előre, elöl pedig a magyar mo­nitorok őrködnek, ott máris ki lehet tűzni a fehér lobogót. (MN) Könyv a maayar közegészségügyi szolga afról Budapest, aug. 5. (MTI.) „A mai magyar egészségügyi közszolgálat“ cimmel tette közzé vitéz Keresztes-Fiseher belügyminiszter az elmúlt héten tartott 7. közegészségügyi tovább képző tanfolyam anyagát. A könyv, mint cí­me is mutatja, hazai közegészségügyeink leg­aktuálisabb politikájával foglalkozik, egész terjedelmében bemutatva és ismertetve ezt a fontos közszolgálati ágat. Magyar folyami naszádok munkában Éjjeli tüzérségi párbaj a Don-mcdencélien — Karl Otto Zotftnann hadítudósitása — Hezkti Mrsjxitá N«f?vbánvai napló RÉTI ISTVÁN festőművészt Nagybánya város képviselő­testülete díszpolgárrá választotta. Réti István Szabó Miklós dr. polgármester cí­mére a hír vétele után a következő táv­iratot küldötte: „Mély meghatottsággal, hálás szívvel köszönöm szülővárosomnak a nem várt és meg nem érdemelt kitünte­tést. Ha az Fliesten időt ad, igyekezni fogok azt utólag kiérdemelni. Szíydő! üdvözöl Réti István.“-* A NYARALÓ VENDÉGEK között sok ismert művészeti, poli­tikai vagy társadalmi nagyság fordul meg a városban. A fővárosi festőművészek közül a festőakadémia mintegy öfven növendéke nyaral a városban. Ugyancsak itt nyaral Boldizsár István festőművész, a Képzőművé­szeti Főiskola tanára is. Itt láttuk Bierbauer Virgil dr. műegyetemi tanárt, az európaihirü városrendezőt. Vitéz dr. Szakváry Emil ipar­ügyi államtitkár ugyancsak Nagybányát ke­reste fel a meleg nyári napokon. A város­ban tartózkodott néhány napig Quant Richard, a Nemzeti Bank vezérigazgatója is. * A TÉGLAGYÁR felépítésével kezdődnek Nagybánya hatal­mas építkezési munkálatai. Az építkezések olyan nagyszabásúak lesznek, hogy föltét- len szükség van egy téglagyárra. Ennek már megvan az engedélye és a vármegye 350.000 pengő kölcsön teh éleiét tudomásul vette. Most már csak a geológiai intézet, szakértőjének kell megérkeznie, hogy ki­jelölje azt a területet, amelyet a tégla­gyár részére alkalmasnak tart. * CIGÄNYVAJDAT TEMETETT a hatvani cigánytelep. Markovié® Sándor polgári foglalkozása révén téglakészitő mes­ter, a hatóságok kegyelméből pedig a Hatvan­telep cigányvajdája, meghalt. A cigányvajdát egyesitett cigányzenekarok kisérték utolsó útjára s a temetésen a rendőrség is kép­viseltette magát. Ugyanis a környék cigány­vajdái félhivatalosan „hatósági“ személye« a cigánytelep határain belül, összeköttetés­ben állanak a hatóságokkal s ha valamelyik hatóságnak szüksége van valami okból egy cigányra, a vajda keríti elő. hogy megköny- nyise a dolgot, ami a sok névvel felruházott cigányok között nem kicsi munka. A most elhunyt vajda, Markovics Sándor — a ható­ságok szerint — megérdemelte a vajdai tisztséget s azt becsülettel viselte is haláláig. * VÖRÖSKERESZTES VIZSGA volt a Petrozsényi R T. bányatelepén. Ezúttal a bányatelep ímmkásnői számol­tak be a tanfolyamon szerzett tudásukról báró Piret de Bihain vöi öskeresztes főnök- asszony, Heutschy Kálmán min, tanácsos, a helyi Vöröskereszt elnöke. Gael János főmérnök, üzemvezető és a vizsgáztató bizottság jelőtt. A vizsgán jelenvoltak őszinte elismeréssel adóztak a harmincöt munkásasszonynak és lánynak, akik » napi munkájuk mellett szakítottak annyi idő, hogy belépjenek a képzett vörös­keresztes ápolónők sorába. * CSÍK FERENC DR. olimpiai bajnokunk a BE AC vizipólózóíval és úszóival együtt a városban vendégszere­pelt. Erre az alkalomra nagybányai viszony­latban szokatlanul sok érdeklődő gyűlt össze az uszodában. Az itteni kulturális és sport- egyesületek nagyiészét a különböző esemé­nyek megrendezésekor rendszerint a tapin­tatlanság jellemzi. De művészi tökélyre csak az uszóversenyt rendező sport egyesület vitte a rendszertelen rendezést, amelyik meghívta a versenyre a hatóságokat, a legudvaria­sabb formában, de helyről nem gondoskodott nekik. így történt, hogy az uszóversenyen hamarosan egy kis árván álldogáló csoport keletkezett, ahol megtaláltuk a város képvi­seletében megjelent tanácsnokot, a kikül­dött rendőrtisztet, a rendezd egyesület elnö­kének családját, na és a sajtó képvise­lőit ... t Harc 70 fokos Gőzfürdőben

Next

/
Thumbnails
Contents