Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-30 / 196. szám

3 1&421 AUGUSZTUS 30 megkezdődött a Sandhi fia ellen indított per tárgyalása Amszterdam, augusztus 28. (MTI) A Né­met Távirati Iroda közli: Az angol hirszolgálat jelenti Újdelhiből: Szombaton megkezdődött a per Gandhi fia tllen, akit rövid idővel ezelőtt letartóztattak. A vád ellene as India védelméről szóló tör. tény megszegése. Nanking, augusztus 29. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: A japán haderő a május 15. és augusztus 16. közötti időszakban a csekiangi tarto­mányban lezajlott hadműveletek befejezése alkalmával a kővetkező hivatalos adatokat közli: A csungkingi csapatok halottakban o5.1 Jţo embert, foglyokban 10.205 embert vesztei­tek. A japánok 15 tábori ágyút, ŐO mossa, rat, 121 nehéz-, i80 könnyiigéppuskát, 10.800 késifegyvert, ezenkívül rengeteg löszért zsákmányoltak. Au szív álla félelemmel várja a japán támadást Bangkok, augusztus 29. (MTI) A Stefan*- Iroda jelenti: Melbourne! hivatalos közlemény szerint fapán repülök szombatra virradóra bombáz­ták Port-Darvcint. Amszterdam, augusztus 29. (MTI) A Né­met Távirati Iroda közli: — Nincs semmi értelme annak, hogy az ausztráliaiak azt képzeljék, hogy a háborút nem veszthetik cl — jelentette ki Forde ausztráliai külügyminiszter. — Olyan ese­mények vannak folyamatban — mondotta—, amelyeknek messzemenő jelentőségük van Ausztrália szempontjából. Nagyon is lehet­séges, hogy az ausztráliaiak tűzkeresztségü­ket saját partjaikon kell majd átélniük. A* iráníalc 1 öntetlek IcKeránban Churchill ellen Ajikara, augusztus 29. (MIT.) A Steíaní Iroda jelenti: CharckUlnek az iráni vezetőkkel folyta­tott tárgyalásai rövidek és fagyosak voltak. Teherán! tartózkodása alatt ellenséges ér­zelmű tüntetések voltak, mire a rendőrség több tüntető letartóztatásával igyekezett helyreállítani a rendet. Amszterdam, augusztus 29. (MTI.) A Né­met Távirati Iroda közli: A nevvyorki rádió szerint íloosevelt elnök pénteken közölte a sajtóértekezlettel, hogy az Egyesiilt-Altamok kormánya a hús ada­golásának tervezetét tanulmányozza. A hús adagolásával évenként sok hajót lehet meg­takarítani, amelyeket eddig az Ausztráliá­ból, Uj-Zélandból, és Argentínából Ameri­kába irányuló husbehozatal céljaira vettek igénybe. Dr^Jéfeey Ssfvánné ■■MH sz. Borszéky Mária államilag engedélyezett gyorsíró, gépíró, és szépiróisfcolá Iában (Tímár utca 2. sz. a íöpostával szemben, Guráth-liáz. Telefon 22-84) mindennap 10—1-ig; szerdán és szom­baton délután 5—7-ig is állandóan folynak a be­iratások. Magyar és német gyorsírásból s gépírásból minden hó elején uj csoportok in­dulnak kezdők és haladók részére. államvizsga. Allsmérvényes bizonyítvány. Kérjen tájékoztatót! Oroszország vasúthálózata Ha Keleteurópa vasúti térképét nézzük, sajátságos képet mutat: szó szoros értelmé­ben vett vasúti hálózatot elágazásokkal, mellékvonalakkal, forgalmi csomópontok­kal nem is találunk rajta. Eunek oka majd­nem kizárólag az, hogy az orosz birodalom vasutainak megépítésénél gazdasági elvek nem nagyon érvényesültek, ha egyáltalán szó lehetett elvekről, akkor azok tisztára katonai és politikai jellegűek voltak. Oroszország különben is meglehetősen el­késve fogott hozzá vasutainak építéséhez. Először 1851-ben a Pótervár—Moszkva kö­zötti vasút készült cl: mégpedig kevesebb költséggel, mint az építés közben „megke- nésre“ költött' valamint elsikkasztott pén­zek. Ekkor jóidéig szünetelt a vasútépítés. Valószínűleg féltek is újabb lopásoktól. A krimi háború azután alaposan megbosszulta a vasútvonalak hiányát s utána hirtelen hozzá Is fogtak a többi vonal megépítésé­hez: Lengyelország cs Ukrajna kerültek sorra, majd a Kaukázus, azaz pontosan azok a vidékek, ahol akkortájt bizonyos politikai feszültség volt észlelhető. 1880 körül az eu­rópai Oroszország- mintegy 20.000 kilométer hosszúságú vasúthálózattal rendelkezett. Ez a hálózat azonban éppertugy magán viselte a szűklátókörű orosz elgondolás bélyegét, annyi más akkori intézkedés cs alkotás. Cseppet sem törődtek ugyanis az országon . áthaladó nemzetközi forgalommal, s vasalói­kat oly széles nyomtávúra építették, hogy azon kizárólag orosz vasúti jármüvek hasz­nálhatók. FÖoka ennek az volt, hogy háború esetén az esetleg benyomuló ellenség semmi hasznát ne vehesse a vasútnak s a bekövet­kezhető Invázió lassúbb Ütemű legyen. Ami a lakosság érdekelt illeti, a népnek nem sok szava volt: legtöbb esetben egy-cgy város pályaudvara és állomása az illető várostól több kilométernyi távolságra fekszik és nem ritkaság, hogy ez a távolság 20-30 kilomé­terre is van, 1SS0—1910 között valamivel egészségesebb vasutpolitikát folytatott az ország. Witte minisztersége alatt. Witte már nem ragasz­kodott a vasúti forgalom külvilágtól való elzártságához: utoisó pillanatig szem előtt tartotta a cári Oroszország terjeszkedési szándékait s az uj vasutakat ennek meg­felelően építette. Egyizben kijelentette, hogy az 1889—1901 között elkészült, kereken 28.000 km. hosszúságú vasúthálózat 23.1 százaléka kizárólag hadászati, 14.5 százaléka pedig csak politikai célokat szolgál. A töb­binél némi gazdasági elvek is érvényesültek. E hatalmas arányú építkezések természete­sen roppant összegeket emésztettek fel, amelyeket nagyobb részt külföldi kölcsönök utján teremtettek elő. Legtöbb kölcsönt Franciaország folyósilott, amely akkori' Né. metországcllencs politikájához segítségei vélt találni a cári birodalomban. E kölcsö­nöket jórészt a Kovno—Grodno - Brest-Li- tovsk-vonal építésénél használták fel, ez a vonal pedig kizárólag katonai célokra ké­szült. A világháború uj és keserű tapasztalato­kat hozott: az orosz vasúthálózat kevésnek bizonyult. Mindössze u katonai fővonalak voltak kettős vágányualc, a többi tonal kép­telen volt lebonyolítani a háborús forgalmat, így már a- háború alatt uj bekötővonalak építését kezdték, s ekkor épült meg a hires Mur mann-vasat is. Csakhogy a fehérek és a- bevonuló cntcutecsapatok hatalmasan le­apasztották a cári birodalom vasúti beren­dezéseit s a bolsevistáknak meglehetősen so­vány cs megrongált mozdony-, valamint ko­csipark jutott. Egyedül a polyárháboru há­rom esztendeje alatt 21.250 km. hosszúsága vonalat és 3672 hidal romboltak össze, a ja­vításra szoruló mozdonyok pedig n teljes készlet 85 százalékát tették ki. A bolsevisták kezdetben nem sok gondot fordítottak a vasútra, az ipar hatalmas be­ruházásai minden föllelhető tökét meg­emésztettek, így azután ml* az ,'pár 1835-ig 250 százalékkal többet termelt ki, mint a háború előtt, a vasútvonalak mindössze 40 százalékkal szaporodtak. Az utolsó évtizedben — persze megint csak katonai szükségletek alapján — vala­mennyire megerősítették hálózatukat: a nyugat felé vezető vonalakat kettösvágá- nyuakra építették át s egész sor összekötő vonalat készítettek. Ezenkívül olyan terűié- teket kapcsoltak be a vasúti forgalomba, amelyek hadiipari fontosságuknál fogva, vagy hadigazdálkodási szempontból szüksé­gesnek tartottak. így építették ki a nagy, élelmiszer, olaj, szén és ipari területek felé vezető vonalakat, amelyek Moszkvát Ukraj­nával, a Kaukázussal, Lcningráddal kötik Erdélyi vasútépítés befejezésévé^ irodavezeto-pénztárno k, szakember e!ílCSl|OZHC<l6S( rcs azonualra is. — „Irodavezető“ jeligére, a kiadóhivatalba. össze, valamint az Ural-vasutat. A mostani háború azonban jónéhány kcltősvágányu vo- naluktól fosztotta meg a bolsevistákat s a kezükben maradt cgycsvágányu vasutakon, komoly szállítási nehézségekkel birkóznak. (TEK.) Mindenki megnyugvással látja, hogy Horthy Miklós biztos léptekkel halad tovább a nemzet élén AnsalJo olasz közíró cikke a Kormányzó Ur és a magyar nemzet nagy gyászáról Kóma, augusztus 29. (MTI.) Ansa Ido, a „Telegrafo“ főszerkesztője, aki Cián« gróf olasz külügyminisztert elkísérte budapesti útjára „Egy atya fájdalma és egy nemzet gyásza“ cimmel a „Telegrafo“ péntek reg­gelt számában többek között a következő­ket Írja: Magyarország Kormányzója különkiha'l- gatáson fogadta Ciano grófot, majd az'o’asz küldöttség tagjait és köszönetét mondo't-a részvétmegnyilvánulásért. Horthy Miklós ki­fejezésre juttatta végtelen fájdalmát és afe­lett érzett aggodalmát, hogy ki lehet utóda abban a magas tisztségben, amelyet a ma­gyar nemzet reábízott. Nagy szeretettel szó­lott kis unokájáról. Az egész íövid beszédet atyai fájdalom hatotta át, de érződött beszé­dében az is, hogy Magyarország Kormányzó­ját az az erős akarat tölti el, hogy szembe­néz a végzettel, hogy nem tör meg, nem en­gedi át magát senuninő csiiggedésnck és fá­radságnak. A csapás, amely érte minőén-, esetre rettentő volt. Átérezte azt, hogy a nemzet élete tovább folyik tekintet nélkül arra a tragikus eseményre, amely az orosz front egy pontján történt. Horthy Miklós tehát erőt vett magán és nyugodt arccal, ha­talmas önuralommal fogadta a nemzet' kép­viselőit és a baráti államok küldöttségeit. A magyar nemzet ma valóban fiul tisztelettel veszi körül Horthy Miklóst, akinek népsze­rűsége óriási. Az első kérdés, amelyet- min­den magyar ember a liir vételekor feltett, milyen hatással lesz ez a csapás a Kor­mányzó Urra, hogyan fogja elviselni? 2s amikor Horthy Miklós Kormányzó fiinak gyászmenctében végigvonult Budapest ut­cáin, százezernyi aggódó szempár fordul feléje, s mindenki megnyugvással látta, hogy Horthy Miklós biztos léptekkel halad a magyar nemzet élén. \ Hadsereg Tcaielős loUiiácsollák a Korifiányzó Ur előtt a tőhorsiok* kar részvétét Budapest, augusztus 29. Vitéz Bariba Ká­roly vezérezredes, honvédelmi miniszter és vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a honvédvezérkar főnöke péntek délelőtt ki­hallgatáson jelent meg a Förtié'íöságu Ur előtt és kifejezte a tábornoki kar részvétét a Föméltóságu Kormányzóhelyntei Ur hősi halála felett, (MTI.) , Elvemlelték a fvaneia megyei tana eső k m eg alak itásiít Bii«nYÍIásLiegcs£Ílésl rendellek e! a magyar* koklősi ItaSélusvégü »raiás iigyclicn Kolozsvár' augusztus 29. Halálosvégü fa­lusi Összetűzés ügye foglalkoztatta szomba­ton a kolozsvári törvényszék Szabó András dr. elnökletével ülésező hármas büntető ta­nácsát. A tragédiát ezúttal is az örökös villongá­sokra alkalmat adó föld okozta. Még 1939 augusztus S-ikén történt, hogy a Magyar­köblös község határában learatott cs már keresztekbe rakott gabonájuk kicséplésérc Bcrlca Miklós gazda feleségével, Ncamtu Annával együttesen elindultak a földjükre. Amint a mezei útról rátértek a birtokukhoz vezető dülőutra, bosszúsan látták, hogy az utat felszántották előttük. Bár az utat ma- gábafoglaló terület telckkönyvileg Berláékat illette, a régi tulajdonostól még mindig Pop Gábor és caládja bérelték. Mindez azonban nem téritette cl szándékuktól és a közleke­désre alkalmatlanná tett utón is megkísérel­ték az áthaladást. Erre azonban a • gépet vontató ökrök előtt haladó Kiss Mihálynak ugrott a mezőn foglalatoskodó PŐp Gábor, a kezében tartott kapával. Ekkor Bcrlcáné jussukat hangoztatva — pörlekedni kez­dett a támadóval, mire Pop Gábor őt is fejbeütötte. A vértől elborított asszony se­gítségért sikoltozott, mire a férj Pop Gábor ellen indult. A kukoricásban megvonult Pop fiuk, Tódor és Sándor, ekkor szorongatott apjuk segítségére siettek. A túlerő elől Bcrlcáúk menekülni próbál­tak, de a futástól lólckszakádva végül Is szembefordultak támadóikkal és a férfi, végső menedékképpen előkapta a magéval hordott íorgópisztolyát. A fegyver láttára a. Pop-család tagjai eleinte visszavonultak, de amint a cséplőgépfogat újra folytatni kezdte útját, buzakeresztnyomtató karókkal megint nekitámadtak a kiséretnek. Berlea ekkor ijesztésükre levegőbe lőtt, amire egy pilla­natra meghököltek ugyan, majd annál va­dabb dühvei vetették rá magukat a felfegy­verzett férfira. Az első ütést Pop Gábor mérte rá. Válaszul Berlea revolverrel lábán megsebesítette támadóját. A két fiú ekkor sem adta fel a harcot, mire Bcrlca minden ütésre revolverlövéssel válaszolt. Egyik go­lyó Pop Sándort találta karon, a következő­vel pedig Pop Tódort hasbalötte. A súlyosan sebesült Pop Tódort beszállí­tották a kolozsvári klinikára, de az operá­ció sem segíthetett rajta: másnapra sérülé­sébe belehalt. Berlea ellen még a román ügyészség eljárást inditott, birói ítéletre azon­ban nem került sor s a föhatalomváltozás után a magyar bíróság újra lefolytatta az egész vizsgálatot. A szombaton tartott törvényszéki tárgya- lás alkalmával a vádlotton kivül több tanút is kihallgattak, bizonyitáskiegészités végett azonban úgy a Szacsvay László dr. ügyész által képviselt vád, mint a védelmet ellátó Bacsó Géza dr. ügyvéd újabb tanuk kihall­gatását kérték' aminek a biróság helyt is adott. él e Kozma kalap finom uridivat a régi helyen Károly h pl 3 Dohány-a.saroi Vichy, augusztus 29. (MTI.) Az OFI közli: A hivatalos lapban megjelent törvény el­rendeli, hogy megyénként megyei-tanácso­I kat alakítsanak. A tanácsok tagjait a bel­ügyminisztérium régi megyei, kerületi és városi törvényhatóságokból választják ki.

Next

/
Thumbnails
Contents