Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-30 / 196. szám
MmmsIlrsMa 1942. AVGUST7VS 30 Megalakítják a kolozsvári gyorsírók egyesületét ftpafi fejedelem hiivesének megbízásából már a X\7ll. században gyorsírássá I jegvjezíék je Kolozsvárott Tofeus református püspök beszédeit Kolozsvár, augusztus 29. Hirt,.Adtunk már arról, hogy az elmúlt félévben a kolozsvári egyetemen katedrát kapott a gyorsírás; a bölcsészeti kar a gyorsírás lektorává Jávor Géza ny. miniszteri titkárt választotta s ugyanöt hrvta meg a gyorsírás előadójává a közgazdaságtudományi kar is. Az uj lektor — akinek egyébként a Mátyás király-téren gyors- és gépiróiskolája van — a mult tanév második felében meg is kezdte előadásait és a küszöbönálló tanévben — a most megjelent tanrend tanúsága szerint — nemcsak gyoi'sirási tanfolyamokat rendez az egyetemi ifjúság részére, hanem a gyorsírás elméletét, módszertanát és történelmét is elő fogja adni, elsősorban azok számára, akik gyorsirástanári képesítést akarnak szerezni, hogy sátán a középiskolákban, ahol a gyorsírás immár kötelező tantárgy, annak oktatásával foglalkozhassanak. Jávor Géza mozgalmat indított annak érdekében is, hogy Kolozsvár társadalmának ama tagjait, akik a gyorsírást már elsajátították és annak művelését, terjesztését kulturális feladatnak tekintik, egyesületbe tömörítse. *_ A gyorsírás történelmének emlékei ’ . Kolozsvárott Kolozsvár a megszállás előtt — mint minden magyar közművelődési ügynek __ a gyonsirási életnek is élénk életet élő központja. volt. Erdély fővárosához fűződik a magyar gyorsirástörténelem legrégibb emlékei itt jegyezték le Tofeus Mihály református püspök beszédeit élő szó nyomán Apaffi Mihály feleségének, Bornemisza Annának megbízásából, 1679—1683 között Tisza- ujhelyi István és óvárt Készéi János. Id. Zcyk Miklós nagyenyedi tudós 1849-ben Kolozsvárra menekülve, a románok betörésekor Nagyenyeden elpusztult tudományos feljegyzéseinek gyors megörökítésére itt készített magának gyorsirási rendszert, itt gyorsirta az uniót kimondó országgyűlést a rendi or. szággyűlések nagy gyorsírója, Hajnik Károly. Az 1900-as évek elején Téglás Géza, a. mai gyorsirónemzedék egyik legkiválóbb vezére, megalapította a Kolozsvári Egyetemi Gyorsirókört, amely később egyesületté lett és „Egyetemi Gyorsíró“ címen folyóiratot is adott ki.. Varjú János, a kiváló piarista tanár 1912-ben megalapította az Erdélyrészi Gyorsírók Egyesületét és „Kolozsvári Gyorsíró" címmel ugyancsak lapot indított. Ennek legbuzgőbb munkatársa, a ma is itt élő Biró Árpád, az EMKE titkára volt, aki a magyar mellett a német gyorsírásból is tanári képesítést szerzett, gyorsírást levelezési klubot alapítottj ameiy a román megszállás idején összetartotta a magyar gyorsírókat és terjesztette a magyar gyorsírást. A kolozsvári gimnáziumban tanitott egyidőbén Cserei József piarista tanár, a gyorsírás egyik legkiválóbb pedagógusa, aki Temesvá- rott egész gyorsirónemzedéket nevelt fel és több kiváló munkával gazdagította a gyorsírás irodalmát. Az ö tanítványa volt Gopcsa László, a későbbi kultuszállamtitkár, gyors- irástörténetiró, Mafkovits Ivánnak, a Ga- beisberger-rendszer átültetőjének egyik legkiválóbb munkatársa, aki évtizedekig volt a kultuszminisztériumban a gyoisirási ügyek előadója. Itt volt tankerületi főigazgató Erödi-Harrach Béla, a gyorsirótanitókat vizsgáló bizottságnak 22 éven át volt elnöke és Hóman Ottó, a nagy kultuszminiszter és történetíró atyja, aki szintén elnöke volt ennek a bizottságnak. Ilyen gazdag mult után készül újra tömörülni a kolozsvári gyorsirótársadalom. Máris egész sereg kiváló közéleti férfiú jelentette be csatlakozását, igy többek között Szent- pétery Zsigmond dr. v. egyetemi rektor, Illés Gyula dr. tankerületi főigazgató, Koszó János dr. egyetemi tanár, György Lajos dr. egyetemi tanár, Valentiny Antal dr., az egyetemi könyvtár ny. igazgatója, Erána Péter dr. ny. keresk. akadémiai igazgató, egyetemi előadó és még többen, akikhez bizonyára nagyszámban csatlakoznak majd azok, akik ennek a hasznos tudománynak szintén gyakorlati művelői, de á mozgalom vezetői etött ismeretlenek. Ezeket ezúton is kérik, közöljék címüket Jávor Géza gyorsíróiskolájával (Mátyás király-tér 27), hogy az előkészületek befejeztével meghívást kaphassanak az alakuló közgyűlésre, amelyet szeptember közepére szándékoznak összehivni. Megkönnyítették a gyorsírók állami vizsgáztatását A kolozsvári gyorsírók összefogását időszerűvé teszi az a körülmény, hogy nemrégen jelent meg a kultuszminiszter rendelet e, amellyé] újra szabályozta a gyorsírás-, szépírás- és gépirástanitókat vizsgáló bizottságok goűködését- és Kolozsvár székhellyel uj bizottságot szervezett. Egyúttal kinevezte a bizottság elnökévé Frána Péter öt. kereskedelmi akadémiai ny. igazgató, egyetemi előadót, az şgyes irásszakok alelnökévé: a gyorsírás! szakon Kontz Rudolf ref. gimnáziumi tanárt, a gépirásszakon Gufári Károly keresk. iskolai tanárt, a szépirási szakon pedig Bíró Béla dr. tanítóképző intézeti tanárt. A bizottság tagjainak kinevezése is folyamatban van, úgyhogy szeptembertől kezdve már Kolozsvár és a felszabadult erdélyrészi területek gyorsírói a helyi bizottság előtt szerezhetik meg a gyorsírás, gépírás és szépírás tanításához szükséges képesítést. Ugyancsak megkönnyi- tette a kultuszminiszter nemrég megjelent rendelete az irodai gyorsírók állami vizsgáztatását is azzal, hogy az újjászervezett országos bizottságba egy alelnököt és két tagot, a kolozsvári tankerületi hír. főigazgató javaslatára kolozsvári szakemberek közül nevez ki, a jövőben tehát a vizsga tartására nem kell Budapestről elnököt és — mint eddig több alkalommal — Debrecenből tagokat kérni. Kolozsvárnak fel kell vennie a versenyt —Budapesttel Budapesten az egységes gyorsírás 1926-ban történt életbeléptetése előtt az egyes gyors- ,írási rendszerek követői külön egyesületekben Ma két esztendeje .,. Valami volt akkor a levegőben, valami már előre érződött... Valami, amit történelminek nevezhetnénk ... De nem csak a levegőben, hanem az élet minden megnyilvánulásában érezni lehetett és érezni kellett. Nem lehetett menekülni előle... Benne volt a kenyérben és a vízben, mindenben a világon ezekben a késő nyári napokban s éjszakákban. Nappal nem ment zavartalanul a munka, éjszaka nem sikerült elaludni, mert az a megnevezhetetlen valami mindent megbolygatott, felbolygatott körülöttünk és bensőnkben ... így éltünk akkor az erdélyi tájakon, dombokon és lankákon, végnélkülinek tetsző izgalmakkal s valami nagy-nagy csodavárással, amely majd fordulást hoz sorsunkban ... Mert azt mindannyian éreztük, ha nem is mondhattuk ki, csak négy fal között, lefüggönyözött szobákban: ezek a napok és éjszakák sorsunk jobbrafördulását érlelik. És ahogyan rettenetesen lassan múlott az idő, egyre többet sejtettünk és egyre kevesebbet tudtunk mindabból, ami velünk történik és aminek velünk történnie kell. Egészen 1940 augusztus 31, déli tizenkét óráig. ., A bécsi döntés nap-\ jáig. És akkor örömtől és keserűségtől siró magyarok, városokban és falvakban egyaránt megtudták sorsuk beteljesedését. Voltak, akiknek imára nyílott ajkuk és voltak magyarok, akik sírva fakadtak . .. De ezek a könnyek nem a megváltás könnyei voltak. Igen, azokat a perceket többé soha, de soha nem tudjuk úgy, olyan mélyen és égő valóság szerűen átélni. . . Két esztendeje már. Nem nagy idő. Csak éppen hogy, akik akkor születtek, ma már tipegni kezdenek s talán azt is hibátlanul ki tudják mondani' —- Édesanyám... Édesapám... Talán még azt is, hogy: ,,Horthy Miklós katonája vagyok“ ... — mert ma számunkra ez is olyan szent és magyar fogalom, mint például ez: ,,Édesapám, édesanyám ...“ Két esztendeje már. Nem nagy idő. Legfönnebb emlékezésre jó. vagy keserű ráemlékezni, mint még ma annyi, de annyi sokezer magyarnak ... Mi, akik két évvel ezelőtt szabad magyarokká lettünk,, soha cl nem múló emlétevékenykedtek. Azóta ezek az egyesületek lassanként vagy teljesen megszűntek, vagy ma már inkább csak néyleg állnak fenn és inkább csak a jogfolytonosság kedvéért tartanak időnként egy-egy ülést. Legnagyobb, minden gyorsirási érdekkört- magába foglaló egyesület ma a Magyar Gyorsírók Országos Szövetsége, amely Radnai Béla dr.-nak, az egységes gyorsírás zseniális megalkotójának és tökéletesitőjének elnöklésével a gyorsírás mind tudományos, mind gyakorlati művelése terén rendkívül élénk, munkálkodást fejt ki. A szövetség „Gyorsirástudomány“ cimmel megjelenő szaklapja magas színvonalú tudományos, elméleti és gyakorlati szakcikkeken kivül az oktatás célját kitünően szolgáló gyorsirási szöveget is hoz, amelynek a kezdő tanulóktól a legmagasabb tudással dolgozó szakemberekig minden, gyorsíró hasznát veszi. A szövetséggel karöltve, annak munkásságával szoros egyetértésben működik a Gyakorló Gyorsírók Társasága, amelyet közeli négy évtizeddel ezelőtt Fabro Henrik dr., az ország- gyűlési gyorsiroda néhai főnöke, a világ- viszonylatban is legkiválóbb gyorsírók egyike alapított s az ő halála óta Téglás Géza dr. vezet a nagynevű alapitó szellemében. Ennek az egyesületnek alapítása óta kiadott folyóirata „Az írás“, különösen a tanuló ifjúság gyorsirási kiképzésének tökéletesítését szolgáló autograf alt mellékletéin kívüli, a szakköröket érdeklő kérdéseket tárgyaló és fairekkel foglalkozó nyomtatott szöveget is közöl. Ugyancsak élénk tevékenységet fejt ki a Budai Gyorsírók Egyesülete, amelynek szaklapja, a Magyar Gyorsirási Szemle, Nemes Zoltán dr., Magyarország tízszeres gyorsiró- bajnoka és Kiss József, a kitűnő piarista tankönyviró tanár szerkesztésében, szintén oktakezéssel gondolhatunk vissza azokra a mámoros pillanatokra, amikor Kolozsvár főterén ott állott Horthy Miklós és keményen szemébe nézett az előtte elvonuló dicsőséges honvéd seregtesteknek ... Igen, ezt soha nem fogjuk tudni elfelejteni, örökségként hagyjuk ezt az emléket majd kései, ezután jövő magyar nemzedékeknek is ... És emlékezhetünk néhai gróf Teleki Pál ezer gondtól, ezer barázdával felszántott, kemény arcára, amint kopottas, de mégis mindenkiénél díszesebb, vitézkö- téses magyar ruhájában ott állott Kormányzó Urunk előtt és érces és mégis tompa, majdnem elfúló hangon jelen- I tette: — Erdély egy része hazatért.,. Magunk előtt látjuk néhai gróf Csáky István törékeny alakját, titokzatos diplomata-mosolyát is. Mosolya mögött — ha emlékezünk rá, -— valami mély, keserűség lappangott. Akkor nem értettük meg, hogy miért, de most —, amikor már csak emlékezhetünk — mindent megértünk .., Két esztendeje már ezekben a napokban, hogy mindez vélünk megtörtént s ezek a napok azóta történelemmé lettek. Történelemmé lettek, hogy 1 minket is magukkal ragadjanak a történelem titokzatos útjaira s ma, a történelmi évfordulón, a történelem mélyén újból várunk valamire __jogunk és okunk van a várásra s az áldozatot is meghoztuk érette és meghozzuk továbbra is, mindaddig, amíg a történelem ki nem egyenlíti számlánkat. Mert nekünk követelésünk van a történelemtől. Ma inkább, mint valahai... Ezen a napon pedig joga van a magyarnak emlékezni. És mi nem számon- kérni, hanem emlékezni akarunk. Emlékezni arra. ami vágyainkból valóra vált és emlékezni arra, ami még ma is Trianonra emlékeztet. Minden panasz és zokszó nélkül, de emlékezni, hogy megremegjen belé a lelkünk. Magunkért és másokért, akik tulmaradtak az ígéret Földjének kapuin ... Magunkért emlékezni s érettük imádkozni akarunk. Magyarok .Istene, hallgasd meg imánkat! Állás után nem kell sírni, Ha megtanul jól gyorsírni. Á gyorsírás és gépirás Ma létkérdés; ez nem vitás. Megtanítja könnyen, játszva Jávor Géza iskolája.! Mátyás Király-tér 2 7. szám, I. emelet. | ———————■' -----————» tási célt szolgáló mellékletekkal hóz nyomta» fásban közölt szakcikkeket és híreket. Kolozsvárnak, a megnöveltetett Magyarör- sság második szellemi fővárosinak fel kell vennie a versenyt a székesfővárossal a gyorsirási kultúra terén is. Bízvást hisszük, hogy a meginduló mozgalom á gyorsirőegyesület alapításával uj ; lendületet ad ' á kolozsvári gyorsirási életnek és a dicső múlt felújításával megteremti a nagyarányú fejlődés félté' teleit. v . . Európa lisraţjntlo/oiiiaîi nyomara buli:ítan!ak Kémeiorszagban BERLIN, mg. 29* A tudósok kutatásai eddig ki. 20 millió évre éspedig a krétakörtől a tertiarkorig terjedő időszakig nem, tudtak pontos fényt deritenüaz akkori állatvilág életére. Végre azonban 'égy német tudás, nóvsz érint Weigelt dr., a Gardelegen körzetben lévő Wolbeck közelében égy sziklahasadékban értékes leletre bukkant, A sziklamélyedésben őskori krokodilok, szalamandráik, békák., gyű kok, madarak, félmapnok, primitiv patásállor tok stb. maradványain kivül egy értékes leletére bukkantak, az úgynevezett ,,creodon“ állatokra, melyek a leréiakorban jelentek meg föl- diinküii és a mai ragadozók őseinek tekinthetők. Ez a ,/treódon“ állót a legkülönbözőbb fajtákban fellelhető és a lelet oly rendkívül gazdag, hogy szármatzá&történetileg is vizsga-, lat alá veszik. (MNK). Zsidó lánckereskedők az uzsorabiróság előli Kolozsvár, augusztus 29. A mult év nyálán Kolozsmegye hegyvidéki községeiben, ahol különösen érezhető volt a kenyérhiáxiy, Weisz Ignác nagyváradi terménykereskedő Gutmann Sámuel csúcsai szikvizgyárosnak 1941 május végén három vagon, egyenként 10.200 kg. súlyú gabonát adott át, amelyből egy vagon rozsliszt árát a métermázsánként 37 pengőben meghatározott hatósági ár helyett 46 pengővel, egy vagon kukoricát pedig a hivatalosan 28 pengő métermázsán. kénti ár helyett 33 pengővel fizetett meg. Guttmann kezében a rozsliszt ára 48, a kukoricaliszté 35 pengőre növekedett, amennyiben igy adta tovább Horváth Ferenc kisse- besi terménykereskedőnek. Horváth az átvett készletből 1275 kg. rozslisztet 54 pengőért, 425 kg. tengerilisztet pedig 48 pengőért továbbította Restcman Gábor sebesvári vegyeskereskedőnek, mig a többit 55, illetve 43 fillér kg.-kénti árban mérte ki a falubelieknek. Resteman hasonlóképpen adta el az átvett árut, amiből bizonyos mennyiséget egy másik falubeli kereskedő, Pótra Simon vásárolt meg tőle, aki viszont kg.-ként 58 és 46 filléres árban adott tűi rajta. így a 37 és 28 filléres áru majdnem kétszeresére drágult. A láncolásban résztvevő részint zsidó, részint román kereskedők ellen árdrágító visz- szaélés bűncselekménye miatt indult meg az eljárás, aminek következtében Weisz Ignácot és Guttmann Sámuelt 1941 junius 17-én le is tartóztatták, majd mindkettőjüket szabadlábra helyezték. A kolozsvári törvényszék mellett működő uzsorabiróság hármastanácsa május 30-án tartotta meg az ügyben a fötárgyalást, amit azonban bizonyitáskiegészités végett annakidején elnapoltak. A tárgyalás ujrafölytátá- sára szombaton délután 4 órakor került sor. A Csepreghy László dr. elnökletével ülésező uzsorabiróság hármastanácsa ezúttal újabb tanukat hallgatott ki a lánckereskedelem különböző mozzanataival kapcsolatban. A késő esti órákig elhúzódó tárgyalást & védelmet ellátó Huszár Béla ás Demeter Já. nos dr. ügyvédek újabb tanúkihallgatási kérelmére, ismét elnapolták. A nemei orvosludomanţ leqyőrle az nngolltór! Berlin, augusztus 29. Fiatal német orvostanhallgatók tanításánál az angolkór leküzdését illetően kitűnt, hogy a klinikák nem rendelkeznek többé a szükséges bemutató anyaggal, ugyanis nehéz angolfeőros megbetegedések jelenleg az egész Birodalomban nem fordulnak elő, melynek oka a nőmet életszínvonal nagyfokú javulásában és az egészséges életmódban keresendő. Jellemző példa erre, hogy nemrég Németországban angolkórról szóló kulturfilmet akartak bemutatni, de ettől a tervtől el kellett tekinteni, mert a Birodalomban ez a megbetegedés teljesen elpusztult. Németország egészségügyi helyzete az utóbbi években oly kedvezően alakult, hogy a birodalmi egészség- ügyi vezetőség minden várakozását felülmúlta.
