Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-23 / 190. szám

1942. JtUGVSZrVS 23 5 Álföldi utijegi/zetek Mindig egyedül szoktam utazni, de Sohasem, tár stal anul. A szellem tiltakozik & magány ellen s ezért hátizsákomból sohasem hiányzik a könyv. Borbereket s az Ünöt Reményikkel barangoltam be, a Nagybiharban Áprily volt velem, a mult héten pedig Márai ,,Kassai őrjárat"-ával kezeiéiben /áriára a Felvidéket, Debrecen­ben* Csokonait lapoztam, a Balatonon Kisfaludy volt velem. Magamban vol­tam. de nem egyedül. —Hogyan lehet kirándulásra könyvet vinni?.— kérdezték sokan tőlem. For­dítva föltett kérdéssel feleltem: Lehet-e egyáltalán elindulni ilyen kísérői nélkül? Lehet-e megfosztani magunkat a ,,couleur locale" otthon soha nem érez­hető varázsától, lehet-e lemondani arról, hogy ott Ízleljük a gyümölcsöt, ahol terem? Néhány napja csak, hogy véget nem érő vasúti utazás alatt — bolygó Pull- mann Argonautaként vetődve városról- városra — Montaignet olvastam a rázós üléseken, A nagy rendszertelent, akiből nem fogy ki az ember, a szabadot és kötetlent, aki nem tűri, hogy tájakba bör- tőhözzek szellemét, legyen ez a táj akár szellemi, akár anyagi valóság. * őszintén szólva nem is szeretem Mon­taignet. Miért választottam mégis Uti- társttl? — kérdeztem eleinte önmagám­tól Az‘ „Essais" kósza és rendetlen szel leme' mindenben ellentmond önmagam, nak, de vallom, hogy valakivel csak úgy lehet jól szórakozni, ha vitázni tudok vele. Montaigne-ben a gondolat ország- útjainak szellemi csavargóját tisztelem, aki bátran ki meri mondani, hogy mások alakítják ez embert, ő csak elbeszéli. Vele együtt vallom, hogy az ellentmon­dás nem. dühömet, hanem a figyelem éberségét éleszti, minden rokonszenvem azé, aki ellentmond s felvilágosit: az igazság ügye közös ügy... . Ünneplem és becézem az igazságot, bárki kezéből ka­póm, alighogy felbukkan a láthatáron, mar el is hajigálom legyőzött fegyverei­met s vígan megadom magam néki.., * Valaki azt kérdezte tőlem, mi az uta­zás legfontosabb kelléke. Habozás nélkül felelem neki: A szabadság és a kiegyen­súlyozott lélek. Ha szellemileg kötve vagyok, sohasem érzem jól magamat utai. mon. Elhatalmasodó érzések, érzelmi megrázkódtatások elfeledtetik az utazás szépségeit,' felszítják a honvágyat és hazafelé vezérelnek. Sokszor azt is megkérdik tőlem, merre tartok? Sohasem tudok pontos feleletet adni erre a kérdésre. Utaimat az alkalom embert is szótlanná, befelé nézővé fészi a végtelen láthatár. Indulatait lefojtja az állni látszó idő. Olykor puska dörren az óriásfalvak lezárt ablakai mögött. Valaki menekül innen, valaki, aki rabja lett a lelketsorvasztó pusztai betegségnek, amely a szaharai kaffarddal rokon s amelynek nyomasztó labirintusában hasz­talan vergődik a szellem. Az „Alföld alföldje“ ez a táj. Annak az alföldnek kis tájkamrája, amelyet Szabó Zoltán a nagyhaza árvájának ne­vez. Petőfi megkísérli bevinni az Alföldet s vele együtt a népi gondolatot a magyarságismeret kereteibe. A népi gon­dolat utat tör magának, de a táj meg. értése elakad a rosszul értelmezett ro­mantika mocsarában, a gulyás, csikós és betyár fogahi ánál. A régi színeket pedig gyorsan koptatja az idő. Hajdan Gvadányi nótáriusa csodálta itt a „kötsagok és túzokok sommáját". Aztán Fazekas Mihály énekti meg szegénylegényeit, futóbetyárját, kinek ..Van husa szalonnája, Öt ürü bundája, Szép zöldellő mezőben. Legel a marhája". Jósika is foglalkozik vele s leírásában a skót romantika borong. A múlt század végén divatos lesz, ma újra felfedezik. .. Ma az Alföld már kulturtáj s nem mostohagyermek, hanem aranyló valuta-• val fizető kincseskamra. ..Kenyér sik óceánja" — irta róla hajdan Csokonai. Öriás mágnes, amely roppant geográfiai erejével magához láncolja a nagyhaza peremvidékeit, alfája és ómegája a ma­gyar földnek. * Először járok Debrecenben. Véletlenül vetődtem errefelé s most két vonat kö­zött próbálok valamit ellesni, valamit, ami különlegesen debreceni. Hortobágy és Mezőkövesd zavaró motívumai közül kísérlem lefejteni az idegenszerűség bur­kát. Az utcákon, amelyek szokatlan szé­lességükkel a nagyobb távlatot sejtető lövőnek készültek, valami nyugodt derű. látás árad. A lassú, lélegzés álmos üteme teng ái a városon, amelyet egyszóval úgy jellemezhetnék: szögletes. A szög­letek pedig megnrmalktwást jelentenek, makacsságot, de egyben erős öntudatot is. Nálunk, a szükebb hazában, kevés a szögletesség, lecsiszolta az idő s a göm­bölyű felületről lesiklottak a történelem pörölycsapásai, az öntudat pedig nyu­godtan élhette tovább rejtett, belső életét. <4 város józan realizmusa fetett délibáb leng. A költők városa Debrecen: Csoko­naié, Fazekas Mihályé. Tóth Árpádé. Különös, hogy a város nem szerette költőit s inkább eltakarta, mint ápolta őket. Szabó Zoltán szerint Debrecen a legnyugatibb nyugatosság, a francia szel­lem és a népiség eredője Petőfi éppúgy találhat őst Debrecenben, mint Ady. Mindaz, ami a magyar irodalomban ké­sőbb egész pompájában kivirágzik, az már csirájában megvolt itt. Gulyás Pál igy ir róla: „Debrecen ó kikötő, tájakat Összekötő". Költői alig beszélnek róla s puritán józanságából kertekbe menekül­nek. Fazekas Mihály harmatos Linnéjé­vel kezében fogadja Csokonait ,,kis kert­jének utain". Menekülés ez a ,,kerti hu­manizmus" a birkák és pulik földjéről, a házak közül, amelyek kapujára Íratott, hajdan: Aki bejön az udvarra tegye be az ajtót, mert kimegy a disznó ... A cívis város" utcáin ma rengeteg az olasz, sok a német, svájci, sőt néhány északi is espressozik az Arany Bika árnyékában. A Nyári Egyetem évröl-évre visszatérő vándorai ők s a fascio fekete- ingei meglepően illeszkednek bele a vá­ros tarka színeibe. A debreceniek el­kényeztetik az idegeneket a magyarság ösztönös vendéglátásával. A könyvesboltok kirakataiban csupa külföldi újdonság. Benn a polcokon azon­ban hiába keresem Csokonait. Még úti­kalauzt és városismertétőt is nehezen kaptam. A város befelé fordul, önmagá­nak él s elvárja, ha valaki ismerkedni óhajt vele, úgy ennek mélysége az itt tartózkodás idejével legyen arányos. A teret csak idővel lehet áthidalni. .. Az az érzésem, sok mindent rejteget­nek a pusztába vesző házsorok, csak nyelvüket nem értem s riadt, kérdé­seimre hasztalan várok feleletet. Nagy boldogasszon y napja. A jászsági óriásfatu temploma zengő orgonaszóval ünnepli Magyarország patronáját. A pa­dokban feketekendös asszonyok imára kulcsolt kezében öregszemü olvasó. Valami komor, szinte pogány szín ömlik el a hajnali misén. Az áhítatot mélyeb­ben érzik, itt s talán kevésbé mutatják, mint máshol. Fekete kendőben ünnepel­nek, szinte dacosan, nem színesen és bizakodóan, mint odahaza. Kalotaszegen. „Ah. hol vagy magyarok tündöklő csil­laga" — kérdezi a kórus s az ólomha fojtott ablakokon átfut egy szebb jövő reménysége. A gyóntatószék mellett éli Marikó is, a faluvég szegény es'zecsvszottjé. Tarka kötényét megtépte a tüske, szalmaszin haját borzolta a szét. de kezében a mezők ezernyi pipacsa lángol. Soványra aszott arcán csorognak a könnyek s amint a megszállottak csodálatos hitével lépked az oltár felé, vérpiros szirmok jelzik útját... < ..Magyarországról, szegény hazánk­ról... ne feledkezzél meg ...szegény magyarokról!.. IF], XANTUS 1ÁNOS Dr. Vasárnap d. u. 6 órakor és eile fél 9 órakon GYERTYAFÉNYNÉL Operette vígjáték 3 felvonásban — Főszereplők: Andrási! Márton, Fülöp Sándor, Borovsíky O?, Bázia Éva, Rajna y lt!y, Szalay Kornélia Stockholm volt Európában az angol Titkos Szolgálat legnagyobb központja szele indítja el s a vágyak szimatja irá- nyitja. A magam örömére utazom, akár csak Utitársaim, ,,ha jobbfelöl nem tetszik, el­kanyarodom balra .. . Ha valami látni­valót elmulasztottam, visszafordulok ... engem nem köt semmi., nincs határozott útirányom, se egyenes, se görbe." dk Órákhosszét ráz már a vicinális, ke­resztül a Hortobágyon, főbbről és balról az: e'ges terek végtelen nyugalma pihen az .ónszinu ég alatt. Nálunk — se szó alatt mindég a szükebb hazát, Erdélyt értem — az idő adja meg a táj és az ember értékét. A tájét, amelyet irigyen kereteznek a hegyek, de ez az irigység az éde'sanya szerető féltése — s az embert, amely seholsem annyira része a tájnak, mint éppen nálunk. Itt, a Hortobágy és Hajdúság határán, a tér a fokmérő, az idő csak a megismerés eszköze. Érdekes, hogy a szinte határtalan láthatár a kor­látozottság és megkötöttség érzését kelti bennem. Az eseményteienség különös súlytalansága fog el, idegenül érzem ma­gám s amikor néhány dombocskával s dombháta bivallyal rámköszönt Bihar_ ország, ujjongani szeretnék örömömben. A vonat sárga homoktöltésen fut. A kő, amely nálunk a táj tartozéka, itt drága kincs s a fát, amelyből a ,,talpfák" készülnek, nálunk a betongerenda he­lyettesíti. .Csak a nádasok, a zöldeskék tavak s a derűs nyárfák ismerősek. Valahol lát­tam már őket... odahaza a Mezőségen. * Hortobágy ■— a ballagó ritmusú versek földje. Szélesen elömlő largóval köszönt. Borodin Rözép-Ázsia pusztáin borong igy el, unott legátóival. Merengő andan­téval köszönt a sztyeppe szimfóniája, de a nádasok finom pizzicatoján túl, mint ie- fojtb'tt üstdobok dübörgése zendül a szél d folyópart füzeseiben. A tájba illeszkedő Stockholm, augusztus 22 (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: A Volltets Tagbladed „Kémkedést központ Stockholmban“ címmel cikket közöl, amely többek között a kővetkezőket Írja: A mostani háborúban Svédországban fel­fedezett valamennyi rombolásra szövetkezett társaságot Anglia és a Szovjet pénzelte. Némely esetben megállapították, hogy a rombolók pénzeiéi mögött a stockholmi brit követséghez közelálló személyek vannak. Ezek a kémek az angol Titkos Szolgálat tagjai. A Titkos Szolgálatnak jogi szakértői is vannak, akiknek az a feladatuk, hogy tanulmányozzák a különböző országok jog­tudományát és megállapítsák, milyen mér­tékben lehet rombolásokat és merényleteket elkövetni, vagy tervezni jogi következmé­nyek nélkül. A Titkos Szolgálatnak az egész világot behálózó működése mögött Sir Wansittart és Sir Alexander Cadogan áll. Utóbbi he­lyettes államtitkár is volt. Cadogan jelen volt a legutóbbi moszkvai értekezleten is. A kém­kedési osztály főnöke Waldegraw Kell ezre­des, aki 1939. őszén Godfrey tengernagynak dolgozott, mint a tengerészeti kémkedés fő­nöke. Résztveez a külföldi kémkedés irányí­tásában Bush alezredes is A légihaderő kémkedési osztályának vezetője az időköz­ben a birodalmi vezérkar helyettes főnőkévé kinevezett Pownall vezérőrnagy A hírszol­gálatot Sir George Cockewill vezeti. A számfejtő osztályt Sir Alfred Ewing, a képhamisitó központ vezetője pedig Rosen- blum. A lap a továbbiakban azt Írja, hogy az angol nép aligha festhet képet azokról a szörnyű összegekről, amelyekbe a Titkos Szolgálat kerül. 1939-ben csak katonai kém­kedésre 23 millió fontot költött, el. Hogy a romboló cselekmények számlája mennyire megsokszorozódott, azt abból is látni lehet, hogy Svédországban a legkülönfélébb eszkö­zök által a■ Titkos Szolgálat megbízott járnak rendelkezésére és ă legváltozatosabb bűn­cselekményeket követhették el, mielőtt a rendőrsén beavatkozhatott volna. — Kétségtelen — állapítja meg a lap —, hogy Stockholm Európában az angol Titkos Szolgálat legnagyobb központja. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ C2aLETMESET?íEK M'ßgjzTxtlrsjXGi Asszonyom! Használja fin Is a CARNBOL hajfes­téket, mert már egy próba meg fogja önt győzni arról, hogy a CARNEOL mennyire biztosítja a kívánt eredményt; a hajnak természetes szint ad és egész­ségesen lággyá teszi. Erről úgy győződik meg a legkönnyeb­ben, hogyha a festés előtt egy kis tin­cset kivág a hajából és eltesz! össze­hasonlításra a festések titánra. 18 színben kapható. a modern nő hajfesték« Készíti: KANITZ IVÁN és TÁRSA Budapest Y.J., Nagyatádi Szahá-u. TUDJA-E ÖN?... . . . hogy amióta n pénz fizetést eszköz, azóta vannak pénzrejtegetök is és amióta ha* rűnyat hordanak a nők, azóta legendás hí­rűre vált ez a takarékpersellyé előléptetett, toalettcikk? Régebben az a felfogás uralko­dott, hogy csak arany-, vagy ezüst-pénzt dug­nak az emberek a harisnya „szárába“, mert ezeknek a nemesfémeknek nagyobb értékál­landóságot tulajdonítottak, mint. a papírpénz- nek. Most azonban a németek által megszállt egyik keleti, területen etikai mázott bankszak- értő halomra döntötte ezt az évszázados fel­fogást. A szóban forgó területen az egyik bankó feltűnő módon kiment a divatból. Ki­derült, hogy ezt, a papírpénzt. „takarékéi- jók“! De miért, hiszen egészen csekély érté­ked képvisel? Hosszú időn keresetűi végzett megfigyelések arra vezettek, hogy a kérdéses bankó azért örvend ilyen különös közszere­tetnek, mert a szokásos kép egy kifent ba­jusza daliát ábrázol! Természetesen, nők ,,ta­rol jak“! így győzte le a papír az aranyat. . . . hogy a férfinem, egyik legszebb ruha­darabja, a nyakkendő valamikor katonai egyenruhát díszített? Először a magyar had­seregben szolgált harcát katonák kötöttél: át nyakukat tarka-barka kendővel. . . . hogy ruha teszi az embert és beszéd teszi a katonát? ,,A német nyelv tisztaságát védő egyesület“ kérdőíveket küldött szét a csapattestekhez és azokra 840 válasz érkezett be. A beküldött katonai kifejezések száma a 250.000-et is megközelíti. (Természetesen sok hasonló van közöttük.) A hatalmas csokorból kiragadunk néhányat mutatóba: az altiszt ne­vét az olasz útépítő munkások felügyelőjének elnevezésétől kapta, Magyarul „hajcsárt,“ je­lent. A magasrangu tisztek a katonai rang- fokozat külső megjelölésének formája után ..hernyóvontató“ gúnynévnek „örvendenek“. A gépesített egészségügyi csapat neve „asz­pirinkötelék“. . . . hogy az amerikai légió Angisában tar­tózkodó tagjait külön törvénnyel mentesítet­ték az angol törvények rendelkezései alól? Csak saját, katonai bíróságaik Ítélkezhetnek fölöttük. Az angol igazságszolgáltatás törté­netében egyedülálló esethez hasonló eddig csak Franciaországban fordult elő. 1914-ben a Franciaországban karcolt angol expedíciót hadsereg angol tagjai ügyében angol katonai hatóság volt illetékes, . , . hogy az éjjeli őr foglalkozása és az orvosi hivatás kozott szakmabeli rokonság van? Egyik neves sebészhez beállított egy éj­jeli őr. Panaszkodik, hogy semmit sem javul az egészsége, jóllehet már sok orvosnál volt. A professzor sem talál semmi bajt, pedig S is alaposan végigvizsgálta. Szomorúan jegyzi, meg erre az éjjeli őr: „Úgy látszik hasonló a foglalkozásunk, tanár ur. Mi. is jól ismer­jük, azokat az utcákat, amelyeken őrködnünk kell, de hogy mi történik a lakásokban, add bizony nem tudjuk.“ Egy hónapra Ítélt az uzsorabiró* ság egy állás nélküli zsidó vajüzért Kolozsvár, augusztus 22. A kolozsvári to?“ vényszék szüneti tanácsa, mellett működő uzsorabiróság részéről Bogdán Jenő dr. ta* n ácselnök, mint uzsorabiró pénteken délben Ítélkezett a vajdrágitás miatt előállítóét Mayer Miklós állásnélküli zsidó férfi ügyé­ben. A Bocskai-utca 3. szám alatt lakó Mayer Miklós vajat kinálgatott több kolozsvári élelmiszerüzletnek. Árujának leszállítása köz­ben augusztus 20ián a közellátás ellenőrei akkor érték tetten, amikor egy kilogram ha­tóságilag 7.30 pengőben megállapított vajat egyik megrendelőjének 14 pengőért akart át­adni. Az uzsorabiróság Albrecht Zoltán dr. ügyész vádbeszédé után egy hónapi fogház­büntetésre Ítélte el Mayer Miklóst. Az ítélet jogerős.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents