Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-22 / 189. szám

4L JKktmniJrsMCí W42t JtlGVSZfíDS 22 bala!a alkalmából, amely oly súlyos csapást mért Föméltóságodra és gyászba borította a magyar királyságot.“ A Kormányzó Ur ötöméitóságának ezen­kívül táviratban fejezték ki részvétüket Al­brecht királyi herceg, Serédi Jusztinián bí­boros hercegprímás, Ribbentrep német biro­dalmi külügyminiszter, Ciano gróf olasz kül­ügyminiszter, Kéitcl vezértábornagy és Mannerheiin tábornagy. Gyász és megdöbbenés Kolozsvárott Kolozsvár, aug, 21. A megrázó gyászhirröl tnár a kora déli órákban tudomást szerzett Kolozsvár közönsége. Az emberek megdöb­benve és a részvét őszinte fájdalmával adták szájról-szájra a lesújtó hírt: — Magyarország Kormányzóhelyettese hésihalált halt... Egyszerre elnémult minden hangosabb szó a városban. Mintha mindenki elveszítette volna a legdrágábbat az övéi közül, olyan komor gyászhangulat ülte meg a várost. Csakhamar megváltozott a szent király emlékezetét ünneplő ősi város külső képe is. A nemzeti zászló mellé sok helyen kitűzték a gyászlobogókat. A megdöbbent arcok, a mély részvét mu­tatta azt, hogy a kolozsvári nép mennyire a szivébe és a szeretetébe fogadta a Kor- mányzóhelj'ettest. Még semmiféle utasitás sem érkezett Kolozsvárra, amikor szinte egyöntetűen minden mulatságnak, vigalom­nak, sportmérközésnek, színi és mozielöadás- nak szünetelését határozták el. De Kolozs­vár igazi gyásza nem külsőségekben nyilvá­nul meg, hanem a szivekben honol. Kolozsvár és Kolozs vármegye részvéttáviratai Kolozsvár, aug. 21. lnczédy-Joksman Ödön dr., Kolozsvár és Kolozs-megye főispánja és Szász Ferenc dr. alispán Kolozs vármegye nevében az alábbi részvéttáviratot intézték a Kormányzó Ur kabinettirodájának: Kolozs-vármegye közönsége mélységes megtlletó'déssel és porig sújtott lélekkel áll Magyarország megdicsőüát kormányzókelyet- tesének fennkölt emléke előtt és mély hódo­lattal részt bér abból a fájdalomból és szo- mornSágból, amely a Főméllóságu Kormány­zói Családot a nemzettel együtt gyászba bo­rította. A Föméltóságu Konnányzóhelyettes Ur porhüvelyétől megszabadított lelkének szár­nyalásával a legszentebb áldozat és köteles- ségteljesités halhatatlan példáját állította a nemzet elé s amikor a vármegye közönsége könnybe borult lélekkel osztozik a fájdalom­ban, kéri a Mindenhatót, hogy adjon eró't, vi­gasztalást a Föméltóságu Szüléknek és az egész nemzetnek a mérhetetlen veszteség fájdalmának enyhítésére.“ Kolozsvár, aug. 21. Kolozsvár város névé* ben Jnczédy-Joksman Ödön dr. főispán és Keíédy Tibor dr. polgármester az alábbi résrvéttáviratot intézte a Kormányzó Ur ka­binetirodájának: T öméltóságu Magyarország Kormány zó jónak Kabinet- irodája BUDAPEST. Kolozsvár törvényhatósági jogú szabad királyi város közönsége mélységes részvét- tel osztozik a gyászban, amely nemzetünket Föméltóságu vitéz nagybányai Horthy Ist­ván Kormányzó-helyettes Ur hősi halálá­val honvédségünk dicső ténykedései között sújtotta. A felszabadult Kolozsvár minden magyarja együttérez az Anyával és Apá­val, akiknek megnyugvást kér a Minden­hatótól. Vitéz nagybányai Horthy . István áldozatos életének, megdicsőült haldiának emléke örökké élni fog Kolozsvár városá­ban és hirdetni fogja a magyar hősiességet és önfeláldozást. Kolozsvár város gyászát és fájdalmát alattvalói hódolattal fejezi ki dr. lnczédy-Joksman Ödön főispán, dr. ■ Keledy Tibor polgármester. Az Erdélyi Párt részvéttáviratai Az Erdélyi Párt az alábbi részvéttáviratot intézte Kormányzó Urunkhoz: „A felszabadult Erdély és Keletmagyar- ország népe-mélyen megrendült szívvel ér­tesült arról a fájdalmas csapásról és pótol­hatatlan veszteségről, amely Fóméltóságo- dat és országunkat a Kormányzó-helyettes Ur hősi halálával érte. Engedje meg Fő- méltóságod, hogy az Erdélyi Párt nevében legmélyebb részvétünket tolmácsoljam. Gróf Teleki Béla" Özvegy vitéz Horthy Istvánná őfőméltó- ságához az Erdélyi Párt elnöke a következő részvéttáviratot intézte: „A Kormányzó-helyettes Ur hősi ha'ál a a felszabaduld Erdélyt és Keletmagyaror- szagot a legmélyebb fájdalommal töltötte el. Kérem, fogadja Föméltóságu Asszonyom mindnyájunkat sújtó pótolhatatlan veszte­ség fölött az Erdélyi Párt nevében kifeje­zett őszinte részvétünket. Gróf Teleki Béla“ * Kolozsvár, aug. 21. A Kormányzóhelyettes Ur tragikus halálának alkalmából von Da- merau népiét konzul levelet intézett lnczédy- Joksman Ödön dr.-hoz, Kolozsvár város és Kolozs-vármegye főispánjához. Von Damerau levelében nemcsak saját, hanem az észak­erdélyi németek nevében is meleg részvétét és együttérzését tolmácsolja. Ugyancsak részvétsorokat intézett a német konzul Ke­ledy Tibor dr. polgármesterhez is. Pénteken, 21-én délelőtt felkereste a fő­ispánt a kolozsvári francia konzul és rész- I vétet fejezte ki a Kormányzóhelyettes Ur tragikus halála fölött. Megjelent a főispán­nál a távollévő román főkonzul képviseleté­ben Plesia követségi titkár és részvétét le- jezte ki. A Kormátiyzóhelyettes Ur élete és pályafutása Vitéz nagybányai Horthy István, Magyar- ország kormányzóhelyettese férfiassága tel­jében áldozta életét a hazáért. Harmincnyolc éves volt, 1904-ben, Polában született. Atyja gondosan ügyelt arra, hogy fia kiváló neve­lésben részesüljön. Horthy István Becsben és Badenben megkezdett középiskolai tanulmá­nyait Budapesten fejezte be. A negyedik kö­zépiskola elvégzése után felmerült az a gon­dolat, hogy Horthy István kövesse atyja'pél­dáját és tengerésztiszti pályára készüljön. Be is Iratkozott a fiumei tengerésztiszti aka­démiára, de a központi hatalmak összeom­lása folytán erről a tervről lé kellett monda­nia és Budapesten a II. kerületi Toídy Fe­renc föieáliskolában tett 1922-ben érettségit. „A mi Pistánk“ Középiskolai • tanulmányai után a buda­pesti műegyetem hallgatója lett. Kedve, haj­landósága, rátermettsége a mérnöki pálya felé vonzotta s már főiskolai tanulmányai közben kezdett foglalkozni azokkal a tudo­mány-ágakkal. amelyeknek elsajátítása ké­pessé tette két évtized múltán a magas köz­jogi méltóság betöltésére. Mélyreható módon foglalkozott társadalomtudományi-, munkás- és népvédelmi kérdésekkel. De mindenekfe- .lett a géptudomány kötötte le figyelmét. S bár tanulmányait nagy lelkiismeretességgel, igondosan folytatta, eközben is időt tudott szakítani arra, hogy résztvegyen az ifjúság mozgalmaiban és sporttevékenységéDen. Mint ifjú ember ismerkedett meg — a re­pülőgéppel, a magyar repülés nagy kérdései­vel. Még nem szerezte meg a mér 'öki okle­velet, mikor 1926-ban önként katonai szol­gálatra jelentkezett. A repülőkhöz kapott beosztást s az egyik vadász-századnál nyerte el repülöhadnagyt rendfokozatát. 1939-ben nevezték ki tartalékos repülőföhadnagg/á. AnfU... ! ges katonai szolgálata után leszerelt, s megszerezte mérnöki oklevelét, műhelygyakorlatra a csepeli gépgyárba lé­pett be. Horthy István több hónapon át mint üzemvezető dolgozott a gyárban, bernit étkezett a többi alkalmazottal és szerei etre- méltó, közvetlen modorával munka- és mun­kástársainak szeretetét és ragaszkodását sze­rezte meg. Jellemző közvetlenségére, hogy a gyárban mindenki egyszerűen Horthy Pis­tának hívta és később is mindenütt, ahová képességei rendelték, környezete a „mi Pw- tánk"-nak tekintette és ez a közvetlenség soha sem törte át a tekintély tiszteletét. Gyári munkásként — Amerikában Műhelygyakorlata után külföldi tanul­mányútra indult, Amerikába utazott s a Ford-müveknél mint gyári munkás vállalt alkalmazási. Mindennap ledolgozta a szigo­rúan betartott nyolcórai munkaidőt s akár mint a katonaságnál, itt sem folyamodott különleges bánásmódért. A gyárban nem mint égy államfő gyermeke, hanem egyszerű munkásként élt s igy ismerkedett meg a dol­gozó munkás életének minden napjával. Szo­báját maga tartotta rendben, nem fogadott el senkitől kiszolgálást, kétkezi munkás módjára, de mégis munkástársai közül ki­emelkedve töltötte az amerikai tanulmány­utat. Kitűnt szakértelmével, munkakészsé­gével és miután az üzemnek úgyszólván va­lamennyi osztályán dolgozott, elméleti mér­nöki tudását páratlanul gazdag gyakorlati képességgel gazdagította. A MAVAG-nál Külföldről visszatérve, itthon a magyar államvasuti gépgyár szolgálatéba lépett. Előbb az autóbuszosztály fönökhelyettese- ként működött, majd a kiviteli ügyeket in­téző osztályhoz kerülve, érvényesíthette ki­tűnő nyelvtudását, Járt Németországban, Svédországban, Hollandiában, Franciaor­szágban és még több más európai országban, üzleti utat tett ezenkívül Perzsiában és Tö­rökországban is. Kiváló tudása folytán hi­vatalában egyre magasabb rendfokozatra emelték. Előbb tanácsossá, majd igazgató­helyettessé, 1937-ben igazgatóvá lépett elő, a következő évben már vezérigazgató helyet­tessé nevezték ki. 1939-ben pedig megbízták a vállalat vezetésével. Horthy István Irányí­tása alatt a MAVAG üzletmenete nagy mér­tékben fellendült. Horthy István fokozta a termelés ütemét s ennek bizonyítéka volt, hogy a munkások létszáma ötezerről husaón- egyezerre emelkedett. A nagy légibravur Jellemző a vállalat nagyvonalúságára, hogy amikor 1939-ben egy üzleti ügyből ki­folyólag szükségessé vált Horthy István Bombay-i útja, a vezérigazgató száz lóerős kicsi sportrepülőgépén kísérő nélkül repült Bombayba. Onnan üzleti tárgyalásai befeje­zése után ugyanazon a „légi dióhéjon“ tette meg vissza Is az utat. A kis „légi lélekvesz­tő“ nélkülözött úgyszólván minden korszerű kísérő felszerelést, mint például rádióleadó s Horthy Istvánnak még csak a ruhaneműi sem fértek el a gépre. Egy fogkefe, néhány szendvics, két termosz-ital képezte minden felszerelését. Mindenki tapsolt ehhez a nagy­szerű, úgyszólván párját ritkító teljesítmény­hez, talán csak a Föméltóságu Asszony volt az egyetlen, aki aggodalommal és gyötrő sej­telemmel kísérte a légi bravúrt, mintha tudta volna, hogy kiváló fiának a gép okozza majd vesztét. A Magyar Államvasutak élén A MAVAG éléiül 1940 junius elsején ke­rüli Horthy István a MÁV elnöki székébe. Az államvasutak irányításának átvétele után a MÁV-ra rövidesen nagy feladat há­rult. A megnövekedett ország közlekedési igényeit kellett a vasútnak kielégítenie s a MÄV leküzdve a kocsipark terén mutatkozó hiányokat, feladatának tökéletesen megfe­lelt. Az államvasut, ahol kellett, az uj vasút­vonal létesítésének áldozatától nem riadt vissza. Kolozsnagyida—Szászlekence között a keskenyvágányu vonal megnyitása lénye­gesen enyhítette az összeköttetés nehézsé­geit, még ebben az évben pedig a Szaret- falva—Déda közötti építkezés is befejező­dik, úgyhogy a Székelyföld közlekedési ügyeinek égjük legfontosabb kérdése meg­oldást nyer. S mindannak megvalósítása Horthy István nevéhez fűződik. Dí ur állam- vasúti elnöki tisztben gondját viselte a vas­utasok szociális ügyeinek is. Rengeteg hasz­nos társadalmi ujitáe hirdeti Horthy István elnöknek, az emberbarátnak emlékét. Szív« és szobája mind itt, mind régebbi hivata­lában tárva-nyitva állt tisztviselőtársai, alantasai előtt. Az ifjúságért... Külön fejezetbe tartozik az az érdeklődés, amelyet Horthy István a sport és az ifjufág ügyei iránt tanúsított. A motorsportokon, a motorkerékpároson és a sportrepülésen kívül kitűnő vívó volt, nagyszerű sizö és biztos kezű vadász. Mint vadász Afrikában is járt, ahonnan gazdag zsákmánnyal tért vissza. Mint kiváló lovas pedig a lovas-pólót űzte előszeretettel, számos bel- és külföldi siker kíséretében, ö töltötte be a Magyar Póló Klub elnöki tisztjét is. Az ifjúság ügj'ei iránti figyelme még egye­temi hallgató korában kezdődött. A Diák- kaptár-mozgalom legfőbb vezetőjeként nagy gondot fordított arra, hogy a fiatalságot életrevalóságra neveljék. A cserkészet ügyei­nek irányításában szintén hathatósan sé- gitette a magyar ifjúságot. De legemlékezetesebb tevékenységét a ma­gyar repülés fejlesztése terén fejtette ki. A Magyar Aero Szövetség élén hatalmas szer­vező munkát végzett. Ez az intézmény, mint ismeretes, minden magyar vitorlázó egyesület és modellező repülés sportfennha­tósága. Később a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap vezetését is vállalta és az 6 kiváló tevékenységének tulajdonítható, hogy a repülöalap által támogatott szervezetek egyre több ifjú repülőt állíthatnak a magyar légierő rendelkezésére. Közfelkiáltással — Magyarország Korma ny zóhelyetf ese Pyen páratlanul gazdag közéleti pálya- t futás előzte meg azt a közjogi aktust, amely ezév február 19-én következett be. Horthy Miklós, Magyarország kormányzója február hó 15-ikén kelt levelével azt az óhajtását fejezte ki Bárdossy László, akkori miniszter- elnöknek, hogy az országgyűlés válasszon kormányzóhelyettest, aki felelősségteljes munkájának súlyát államfői tisztjében véle megosztja. Jóllehet, a kormányzóhelyettes megválasztásáról kihirdetett törvény aján­lási jogot biztosit a Kormányzónak, Horthy Miklós e jogával élni nem kívánt és a tör­vényhozás két háza február 19-én délelőtt megkezdett történelmi ülésén az elnök meg­nyitó szavait félbeszakítva, közfelkiáltással fejezte ki a nemzet óhaját. — Éljen Horthy István! — hangzott vé- g:g a kupolacsarnokon a törvényhozók egy­beforrott akarata és Széchényi Bertalan gróf megállapítva, hogy áz országgyűlés nem kí­vánta a szavazás elrendelését, vitéz nagybá­nyai Horthy Istvánt közfelkiáltással megvá­lasztott kormányzóhelyettesnek jelentette ki. Bárdossy László akkort miniszterelnök az ülésről a választást megerősítő kormányzói kéziratért sietett, majd négytagú küldöttség hívta meg a kormányzóhelyettest, hogy le- tegye a törvényhozás színe előtt esküjét. „Nem tudok szebbet elképzelni, mint a vadászrepülést!“ A kormányzóhelyettes atyja, a Kor­mányzó Ur Főmé'.tósága jelenlétében tette le esküjét. .,. Mindent megteszek, amit az ország ja­vára és dicsőségére igazságosan mégtehetek. Isten engem úgy segéljen, — hangzott az eskü utolsó két mondata. S Horthy István az ország javára és di­csőségére több héttel ezelőtt bevonult a szol­noki 5-ös vadászrepülökhöz, majd kikerült a frontra s a hadszíntéren mint repülöföhad- nagy teljesített szolgálatot. Egy repülőraj élén állott és éppen legutóbb egy éjszakái rádióriport keretében izent a magyar fiatal­ságnak. — Nem tudok szebbet elképzelni, mini a háborúban a vadászrepülést ... Nemrégiben az ország népének szorongó figyelme kisérte azt a harctéri jelentést, amelj' arról számolt be, hogy a Kormányzó­helyettes Ur légiraja élén kemény küzdelmet vívott és gépe több találattól érve, de 6 maga sértetlenül tért vissza a csatából. Az ország népe megható figyelemmel kí­sérte azt a rádióüzenetet is. amelyet a Nem­zetközi Vásár megnyitása napján Horthy Miklós Kormányzó Ur öfőméltósága inté­zett a honvédséghez s eközben üzent fiának, a Kormányzóhelyettesnek és menyének, a Kormányzóhelyettesné öföméltóságának, aki mint a sebesültek őrangyala végez áldásos munkásságot kórházakban és ápoló helj'e- ken. — Isten óvjon és hozzon vissza épen, egészségesen !... — hangzottak a Kor­mányzó Ui szavai. Magyarok fájdalmára a történelem és a végzet másként rendelkezett Mini férj és csaladapa A Kormányzóhelj'ettes mintaszerűen pél­dás házaséletet élt Edelsheim-Gyulai Lipót gróf földbirtokos leányával, Ilona Mária grófnővel, akivel 1910 április 27-én lépett házasságra. Frigyükből 1941 január 17-én István nevű gj’ermekük született, aki a Fö­méltóságu Pár kedvence. De a gyermek fő- játszótársa édesanj'ján kívül természetesen édesapja volt, aki mindig szentelt időt magá­nak arra, hogy sokiránjm és fáradalmas munkája közepette legalább néhány percet töltsön Istvánkánál. S most elment Horthy István, elment a Hadak utján, hogy felajánlja kardját és vé­rét nemzetének, nemzete jövendőjének. Hulló csillag bukott le valahol a Szármáta- sikságon, ott, ahol évszázadokkal ezelőtt a magyar ősök áthaladtak, közöttük a Horthy- I család elei is. Nem kellett volna hadbaindul- ] nia, de ő mégis elment. Már többször bebi- i zonyitotta hősiességét és mégis elment, hogy I vitézségével és önfeláldozásával' példát mu- I tasson. Nemcsak közismert bátorsága, ha­nem közjogi méltósága is felmentette volna, hogy életét kockáztassa s 6 mégis boldogan vállalta a magyar honvédtiszt sorsát. Elment, harcolt és meghalt. Úgy mint hö3- höz és a legendás apa ivadékához illik • Pályázati hirdetés. A váralmási „Han­gya“ szövetkezet 1942. november 1-i belé­pésre keresztény, nős üzletvezetőt keres. Pá­lyázhatnak olyan szakképzett kereskedők, akik az engedélyek átírásához szükséges összes okmányokkal, valamint 2000.— P. készpénz biztosítékkal rendelkeznek. Java­dalmazás: 20 pengő fix fizetés, 3% forgalmi jutalék, lakás, üzlet és korcsma fűtésére és világítására évi 12 ni2 tűzifa és 120 liter kő­olaj. Havi. átlagos forga'om 7500.— P. Meg­választandó boltkezelő az engedélyek átírá­sához szükséges iratait saját költségén kö­teles beszerezni. Pályázati határidő: 1942. szeptember 30. Igazgatóság cimérc küldendő, Váralmás. Kolozs-megye,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents