Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-22 / 189. szám
DUDA ?3UT V PARLAMENT EXTERN Sxnmbat MÄs TELJES HETI RÁDIÓ-MŰSOR Ara 12 fillér , BRASSAI-U. 7. li -08. — POSTAFTÖK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA EcvéiSz Ewrágta ovaszol«» Magyarország hősi halált halt KormáiiYZÓ fiel ycllesét — Néhezen tudok szebbet elképzelni, mint háborúban vadászrepülőnek lenni, — üzente vitéz nagybányai Horthy István repül (»főhadnagy a keleti hadszíntérről alig két héttel ezelőtt a magyar ifjúságnak. Egyszerű, sallangtalan szavak, csak mélyükön izzott a férfias helytállás perzselő tüze. Az egész nemzet szive visszadobbant Horthy István rt piilőföhadnagy nr katonás szavaira, mert minden magyar tudta és mélyen átérezte, hogy az, aki ezeket a szavakat kimondta, életével áll helyt érettünk. Alig két hete annak, hogy vitéz nagybányai Horthy Istvánnak, Magyar- ország kormányzóhelyettesének szavait a rádió hullámai szétröpitették s Szent István napjának déli óráiban a magyar nemzet minden gyermeke megdermedve, gyászba- borulva vette tudomásul, hogy vitéz nagybányai Horthy István fiatal, nagyrahivatott életével rótta le gyönyörű hivatásának legnagyobb adóját: Szent István napjának hajnalán, vadászraja élén, kötelessége teljesítése közben hősi halált halt hazájáért, , Fekete gyász és ielmérhetellen jelentőségű veszteség érte a magyar nemzetet Kormányzöhelyettes Urunk hősi halálával. Gyászoljuk, siratjuk fiatal életét, mert drága és kedves magyar élet volt: a sorsfordulatot váró nemzet reménységeinek egyik letéteményese. S a gyászoló nemzet mélységesen őszinte együttérzéssel és részvéttel fordul a nagy csapás tragikus óráiban Kormányzó Urunk öfőméltósága és fenköltlclkü Hitvese felé, azok felé, akik a vérségi kapcsolatban a legtöbbet: gyermeküket veszítették el a szarmata mezők légi terében bekövetkezett hősi áldozattételben. A gyászoló magyar nemzet szive legmelegebb dobbanásaival tekint a keleti arcvonal felé, ahol a Kormányzóhelyettesné hősi urának példaadását kötetve, gyönge asz- szuny létére maga is kiveszi részét a magyar asszonyok szent kötelességteljesi- téséből. Még fülünkben csengenek Kormányzó Urunk apai szeretettől átfutott üzenetének szavai, amelyeket mint a legelső magyar apa küldött a rádió Bajtársi Szolgálata utján fronton küzdő fiához. Mennyi büszkeség, melegség és bizakodás csengett az Apa hangjában, aki maga is egész életével, életének minden cselekedetével a kötelesség- teljesités és a helytállás kemény törvényét példázta nemzete előtt. S az Apa hivatas- tudata, helytállása mél*ó folytatást kapott Fiában. Vitéz nagybányai Horthy István — mondjuk ki olyan egy szerűen és tisztán, ahogy a magyar föld legegyszerűbb fial mondják — az Apja fia volt. Nemcsak abban, hogy a nemzet hálája és bizalma *>t ruházta fel a kormányzóin iyettes magás közjogi méltóságával. Vitéz nagybányai Horthy István abban vitt Apja legméltóbb Fia, hogy a magyar haza nagy történelmi próbatételében a kötelességteljesités minden kockázatát épp oly készségesen és szilárd lélekkel vállalta, mint negyedszázaddal ezelőtt az otrantól tengerszorosban a kötelességrteljesités közben súlyosan megsebesült Horthy Miklós admirális. A gyászba öltözött nemzet fájdalma és részvéte az Apa hősiességének és a Fin példaadásánlk ebben a tragikusságáhAn is tiszta összhangjában komor tiszteletadással fordul a budai vár felé. A hősi halál dicsőséges áldozathozatalában felmagasz- talt Fiúért hullatott foiró magyar könuyfk gyémántesője a Főméltóságu Pár ele hull mint a magyar szívnek nehéz megpróbáltatás órájában önként felajánlott érzésünk s fájdalmunk nagyobb-e, mint csodálatunk, hűségünk és bizalmunk Kormányzó Urunk személye és családja iránt. Ahogy a szegedi zászlóbontás után Kormányzó Urunk a magyar nemzet ügyét és ebben a magyarság jobb jövendőjét szolgálta, az a legnagyobb áldozathozatal és a legragyogóbb példaadás volt az örök magyar kötelességteljcsitésben. A nemzet önmagára találása, jobb erőinek, őst er.kölfogadalomtétele. A nemzet tudja és soha nem felejti, miként emelte fel Horthy Miklós a niegesufolt magyarságot a megásott sir széléről az uj élet akaratáig. S most, amikor a megpróbáltatás súlya legszentebb emberi jussábar szakad rá bölcsességben és áldozathozatalban törhetetlen Kormányzónkra és Hitvesére, minden magyar egy emberként sorakozik fel előttük, hogy- együttérzéséről és csodálatáról tegyen bizonyságot. Megrendült szivünk érzéseiben nem tudjuk pontosan elhatárolni: vájjon együtteseinek régi jogaiba való visszahelyezése, a felemelkedés utjának kikeresése és biztos megmutatása olyan nagy tett, aminöre csak egyetlen egy analógiát jegyzettek fel a magyar történelem lapjai. Mintha Szent István nemzet- és birodalomépitő politikáját ismételte volna meg a sors forgandó- sága: vitéz nagybányai n őrt by Miklósnak is azt a feladatot jelölte ki a végzet, hogy a magyarság egységét, a magyar föld teljességét valósítsa meg a magyar hivatástudat. európai feladatainak betöltéséért. Akárcsak Szent Bárányunkhoz, Kormányzó Urunkhoz is kegyes volt a sors: a nagy történelmi feladat megoldásának ösvényei biztos eredményekkel haladtak a szebb magyar jövendő tágasabb horizontjai felé. De — amint Kállay Miklós miniszterelnök rádiószózata klasszikus egyszerűségű szavakkal mutatja meg — a történelmi analógia abban is teljessé válik, hogy nmint Szent István királyunk elveszítette fiát, Kormányzó Urunktól is elvette életműve folytatásának legféltettebb kincsét. És még teljesebb s e teljességben szivberoarkolóan megdöbbentő, hogy mindkét nagyrahivatott sarj életét koruk domináló szellemi áramlata vette el apáiktól és a nemzettől. A párhuzam csodálatos: a szolgálat szentségének tudata tett pontot két drága, fiatal magyar életre, olyan férfiak életére, akiknek léte, vagy elmúlása egyaránt sorsfordító jelentőségű. Szent Imre herceg Krisztus szolgálatában áldozta fel fiatal életét. Vitéz nagybányai Horthy István a hazáért szenvedte el a hősi halál rövid fájdalmát és örök dicsőségét. S akár Imre. herceg, akár az Ifjú Horthy-sarj elmúlását állítjuk történelmi távlatba, mindkét vér- tanuság dicsfénye mögött ott feszül és tündöklik Európa szellemi és sorsközösségének égboltozata. A magyar haza s benne a magyar nép ebből a távlatból méri fel gyásza és vesztesége nagyságát. A magyar sors örök törvénye, hogy európai élete váltságdíjában mindig legdrágább kincsét: a magyar kard hősiességét és a magyar vér tengerét kellett eltékozolnia. Sohasem csak magunkért, mindig Európa szellemi és anyagi javainak biztonságáért kellett nemzeti létünk, területi integritásunk védelmében tatárdnlást, Mohácsot, Világost, Trianont elszenvednünk és feláldoznunk a nemzet szlne-virágát. Most Is azért harcolunk, hogy Európa megmaradjon, s a megmentett Európa kultúrájában és civilizációjában a magyarnak is helye legyen a nap alatt. Fájdalmunkban és gyászunkban Európához szólunk, ahhoz az aj, most születő Európához, amelynek megvalósulásáéit a magyar állam és a magyar nemzet második legmagasabb közjogi méltóságának viselője áldozta fel pótolhatatlan értékű életét a becsület mezején. Vitéz nagybányai Horthy István hősi halála a Szarmata-sikság fölött újabb nagy mementó Európa felé: a magyarság ismeri ezeréves európi múltja becsületbeli törvényeit s hogy azokat megtarthassa, nemcsak egyszerű közpolgárai teljesitik kötelességüket, szent önzetlenséggel hallatván vérüket a nagy európai közösségért, de az államfő fia és helyettese is az első vonalban áldozta fel önmagát ezért a célért és bizonyosságért. Ha volna valaki még Európában, aki kétségbevonná és tagadná a magyarság hivatástudatát, az a hitetlen Tamás bizonyosságot kereső szemével tekintsen Keletre: ahol valamikor az ősmagyarok élték pogány, lovasnomád életüket, ugyanott. semmisült meg a jobb magyar jövendő legbiztosabb záloga, a magyar kormányzó- helyettes fiatal élete, mint a magyar hűség,
