Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-12 / 156. szám
1942. J V C I V S 12 Lebontott szerb erődítmények a bácsjózseffalviak híres faanyagából készült muzsikáló kútja Kolozsvár, Julius 11. A Bácskába telepített székelyek egyik legjelentősebb községének, Bácsjózseffalvának ünnepnapja, amelyről a Magyar Távirati Iroda tudósítása nyomán a Keleti Újság is megemlékezett, már elmúlt s a hálás székelyek, akik hazatérésük első évfordulóját felejthetetlen ünnepséggel ülték meg, hozzáláttak ismét mindennapi foglalatosságukhoz. Németh Kálmán, a hazatért bukovinai székelyek fáradhatatlan lelkiatyja, most Kolozsvárott járt s őt fogtuk vall at óra, meséljen néhány részletet még erről az ünnepségről, amelynek egyik- másik fejezetét a rádió is hanglemezre vette és közeli műsorába iktatta. A báesjózseffalvi ünnepségek egyik legkedvesebb és legjellegzetesebb mozzanatát Székely • Albert, a bukovinai székelyek immár hiresnevü ezermestere „zenélő-kut- jának“ elsőizbeni megszólalása jelentette. Legelsősorban tehát erről a nem mindennapi alkotmányról érdeklődünk. Németh Kálmán pompás fényképeket vett elő aktatáskájából — kettőt mi is közlünk cikkünkben — s azok megelevenitően vetitlk elénk a bácsjózseffalvi ünnep lélekbemarkoló hangulatát. Hogyan fest a „Bonczos kútja"? Megtudjuk, hogy a teljesen fából készült „zenéló'-kut“ elkészítéséhez Székely Albert és segítőtársai a leszerelt szerb erődítmények faanyagát használták fel. A „Bonczos kútját“ — igy nevezték el a páratlan ügyességgel megalkotott muzsikáló kutat — „tetőtől-talpig“ pompásnál-pompásabb fára- gások borítják. A nagyszerű, szemnek jóleső népi motívumokon kívül a kút homlokzatát egy fából faragott Krisztus-dombormű ékesíti s az ügyeskezü székelyek a kút két oldalára Szent János és Szent Péter szobrait is kifaragták. A kutat ékesítő Krisztus-reliefnek külön históriája van. Ezt a dombormüvet Mezei Zakariás, egy hatgyermekes székely ember remekelte. Faragás közben valahogyan megsértette két ujját, a sebek elmérgesedtek, az orvos a fúró-faragó székely két körmét lecsípte, sőt, — amint plébánosuk mondja — •»»ég ujjabegyéből is levett egy-egy darabkát. A bepólyált, fájóskezü székely rendíthetetlenül tovább faragta a Megváltó arcmását és semmi testi fájdalom sem tudta a munkában visszatartani. — Meg is látszik ennek a Krisztusnak az arcán — jegyzi meg Németh Kálmán — hogy szenvedő ember faragta. készült. Székely Albertnek akkor leégett a „műhelye“, most meg az.alattomosan feltörő talajvíz tette majdnem tönkre munkáját. Ezen még csak segítettek, de a munkálatok vége felé a pénz is elfogyott. Németh. Kálmán nem volt rest, levelet intézett Maros- vásárhely polgármesteréhez és arra hivatkozva, hogy Bácsjózseffalván tulajdonképpen a székely fővárosban állott, egykor híres „Bodor kutjá“-t akarják uj változatban fel■ fW Antal István tárcanélkiili miniszter beszédet mond a bácsjózsclíalvi „zenélő kút“ előtt. Hat nótát „tud“ a kút.., Egyik régebbi cikkünkben már beszámoltunk a kút működéséről. A kerekes kút — mint Ismeretes — minden veder víz felhúzása után egy-egy dallamot játszik. Az elmés szerkezet a kút mélyében két zongora szétbontott hurozatán kalapácsokkal veri ki a melódiákat, összesen hat nótát „tud ‘ a kút. Három egyházi és három világi éneket, hogy Istennek és embernek egyaránt eleget tegyen ... így többek között a „Győzhetetlen én kőszálom“, „Boldogasszony Anyánk“ és „Hol vagy István király“ kezdetű, ősrégi egyházi énekeket, a nótás bukovinai székely nép ajkán termett dalok közül pedig a „Látod-e babám“ kezdetüt, meg azt, hogy: „Temető kapuja, Mind a kettő nyitva, Bár csak engem oda temetnének, Hej, abba az idegen sírba“ Nem kell azonban azt gondolni, hogy Székely Albert, a muzsikáló kút alkotója, csak két zongora hurozatát építette be a zenélő szerkezetbe, gongokat és harangokat Is alkalmazott, amelyek nagyszerűen aláfest k a sajátos szépségű dallamokat. A víztükör nagyszerű akusztikát kölcsönöz a muzsikáló kútnak, úgyhogy minden külön haogerösitó berendezés nélkül Is messzire eihallatszik a hangja. A zenélö-kut különben majdnem olyan drámai körülmények között készült el. mint Székely Albert hires „szerethi orgonája" amely még a bukovinai számkivetés idején Budapesti puhafátoknál bevezetett Ügynökség, mely bejelentési kötelezett ség alá nem esik, komoly tételek eladását vállalja jutalékra. Raskó faügynökség, Budapest IV. Petőfi S.-u. 5. T.: 385-h90. I örömtől sugárzó arccal áll az nj országzászló talapzatán Németh Kálmán őr., a Bukovinából hazatért székeljek jelkiatjja. támasztani, segélyt kért. Májay Ferenc dr. polgármester ki is utalt 540 pengőt s aizai aztán szerencsésen be Is fejezték a hátra'évő munkát. Németh Kálmán dr. nagyszerű emléket állított ennek a "sokat szenvedett népnek „Dalol a tengerszem“ című szabadtéri játékában, amelyet éppen Bácsjózseffalva ünnepnapján mutattak be a székely műkedvelők ezrei. Szavalókórusok, énekkarok, korhű ruhákba öltözött, kitünően mozgó tömegek játszották el a hatalmas nézőseregnek a bukovinai székelyek történetét a madéfalvt veszedelemtől egészen a boldog hazatérésig. „1764 Vizbereszt napján vérbe ferettünk Madéfalván“ A bácsjózseffalviak kézügyessége, furő- faragó kedve nemcsak a „zenélő kutban“ nyilvánul meg, hanem a község számos újabb műalkotásán is. így például nagyszerű faragott dombormüvet remekeltek a cinterem kapuja fölé is. A dombormű közepén Isten báránya látható, fölötte kehely díszeleg, amelyből indák ágaznak szét s mnt- egy keretbefoglalják a két oldalon dísze go felírást. Az egyik oldalon ez a szöveg áll: „1764 Vizkereszt napján vérbe ferettünk Madéfalván, 4500-an megmarattunk, Bukovinába bujdosódtunk“. A másik oldalon a következő felírás di-" szeleg: „1941 husvét táján megsegélt Jézus, a* áldott Bárán, hűségűnkért otthont adott, feltámadt hazába hazahozót‘. Ugyancsak dombormű ékesíti a zöldkeresztes bölcsőde kapuját is. A dombormü- vön egy bölcső látható, amely felé kigyók kúsznak, a háttérben álló honvéd azonban az egyik kigyó nyakára hág s fegyverével elhárítja az utálatos csuszó-mászókat a jövő reménysége közeléből. A dombormű felet: a következő felírást olvashatják a járókelők: „Teli a bőcső — teli a szív“.-* Meleg lesz az ember szive, amig ezekeí a sorokat írja ... Csak örülni tudunk annak, hogy ezt a nagyszerű népet, miután „vérbe fereitek Madéfalván“, „Jézus, az áldott Bárán“ hazahozta ... magyar földre... Adja Isten, hogy a sok megpróbáltatás után tartós boldogság köszöntsön rájuk. L-i A Vitézi Rend kolozsvári Zrínyi-csoportja közli: ... hogy minden hétfőn délután 6 órai kezdettel munkatársi értekezletet tart "vitéz Szentpétery János ezredes elnökletével. Az értekezleteket megelőzőleg 5 és 6 óra közt a Csoport belső munkatársai ügyvezető hivatalos órát tartanak, amikor is rendelkezésére állanak minden igaz magyarnak, aki a Cso~ port munkássága iránt érdeklődést tanúsít és a magyar katonaeszmény szolgálatát végző bajtársi munkaközösségben részt óhajt venni. . . . hogy a Csoport a nagysikerű könyvnapi akció után, most nagy lelkesedéssel külön bizottságot alakított élén Boga Alajos dr. kationok, pápai prelátussal. A bizottság nemes és hazafias céljául tűzte ki a románok által annakidején megsemmisített „Kárpátok Őre“, vigyázó honvéd szobrának visszaállítását. A szobrot a románok első betörése és kiűzése után Kolozsvár polgársága közadakozásából állították fel a város főterén, a Deák Ferenc-utea sarkán. Ezzel kapcsolatosan közeljövőben részletes tájékoztatást okinak. . . . hogy a Csoport egyik kiváló belső munkatársa, vitéz Borsiczky Imre százados, Zrínyi tüneményes életét és dicsőséges pályafutását színdarabban dolgozza fel. A tehetséges szerző a darabot a Nemzeti Színházhoz nyújtja be. A darab iránt irodalmi és művészi körökben igen nagy az érdeklődés. . . . hogy a Csoport a „ponyva“-regények elleni hadjárat során „Filléres Könyvtár“ felállítását tervezi, amellyel kapcsolatosan felhívást fog intézni a jelesebb írókhoz és költőkhöz, hogy hazafias, katonatárgyu és ne- velőszellemii, valamint propagandisztikus Írásaikkal támogassák az áldásos akciót! Itt közöljük, hogy P^Júnossy Béla, a közismert iró és költő elsőként ajánlotta fel „Király Daliája“ című költői elbeszélését a Csoport céljaira. . . . hogy a Csoport felkérte a kolozsvári napilapokat, hogy időnként Zrínyi kimagasló szellemét feltámasztandó idézeteket közöljenek a nagy magyar költő, hadvezér és államférfi mondásaiból $ igy azok az olvasás utján újra elplántálódjanak a magyar lélekben. Parííelleíési mnnbála* Soleai jutányosán vállal LőrSnCZÍ megrendelések a SEBŐK cukrászda Szenteggház-u. 1 és Zápolya-utca 6