Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-12 / 156. szám

1942. J V C I V S 12 Lebontott szerb erődítmények a bácsjózseffalviak híres faanyagából készült muzsikáló kútja Kolozsvár, Julius 11. A Bácskába telepí­tett székelyek egyik legjelentősebb községé­nek, Bácsjózseffalvának ünnepnapja, amely­ről a Magyar Távirati Iroda tudósítása nyo­mán a Keleti Újság is megemlékezett, már elmúlt s a hálás székelyek, akik hazatéré­sük első évfordulóját felejthetetlen ünnep­séggel ülték meg, hozzáláttak ismét minden­napi foglalatosságukhoz. Németh Kálmán, a hazatért bukovinai székelyek fáradhatatlan lelkiatyja, most Kolozsvárott járt s őt fog­tuk vall at óra, meséljen néhány részletet még erről az ünnepségről, amelynek egyik- másik fejezetét a rádió is hanglemezre vette és közeli műsorába iktatta. A báesjózseffalvi ünnepségek egyik leg­kedvesebb és legjellegzetesebb mozzanatát Székely • Albert, a bukovinai székelyek immár hiresnevü ezermestere „zenélő-kut- jának“ elsőizbeni megszólalása jelentette. Legelsősorban tehát erről a nem minden­napi alkotmányról érdeklődünk. Németh Kálmán pompás fényképeket vett elő akta­táskájából — kettőt mi is közlünk cikkünk­ben — s azok megelevenitően vetitlk elénk a bácsjózseffalvi ünnep lélekbemarkoló han­gulatát. Hogyan fest a „Bonczos kútja"? Megtudjuk, hogy a teljesen fából készült „zenéló'-kut“ elkészítéséhez Székely Albert és segítőtársai a leszerelt szerb erődítmé­nyek faanyagát használták fel. A „Bonczos kútját“ — igy nevezték el a páratlan ügyes­séggel megalkotott muzsikáló kutat — „tetőtől-talpig“ pompásnál-pompásabb fára- gások borítják. A nagyszerű, szemnek jóleső népi motívumokon kívül a kút homlokzatát egy fából faragott Krisztus-dombormű éke­síti s az ügyeskezü székelyek a kút két ol­dalára Szent János és Szent Péter szobrait is kifaragták. A kutat ékesítő Krisztus-reliefnek külön históriája van. Ezt a dombormüvet Mezei Zakariás, egy hatgyermekes székely ember remekelte. Faragás közben valahogyan meg­sértette két ujját, a sebek elmérgesedtek, az orvos a fúró-faragó székely két körmét le­csípte, sőt, — amint plébánosuk mondja — •»»ég ujjabegyéből is levett egy-egy darab­kát. A bepólyált, fájóskezü székely rendít­hetetlenül tovább faragta a Megváltó arc­mását és semmi testi fájdalom sem tudta a munkában visszatartani. — Meg is látszik ennek a Krisztusnak az arcán — jegyzi meg Németh Kálmán — hogy szenvedő ember faragta. készült. Székely Albertnek akkor leégett a „műhelye“, most meg az.alattomosan feltörő talajvíz tette majdnem tönkre munkáját. Ezen még csak segítettek, de a munkálatok vége felé a pénz is elfogyott. Németh. Kál­mán nem volt rest, levelet intézett Maros- vásárhely polgármesteréhez és arra hivat­kozva, hogy Bácsjózseffalván tulajdonkép­pen a székely fővárosban állott, egykor híres „Bodor kutjá“-t akarják uj változatban fel­■ fW Antal István tárcanélkiili miniszter beszédet mond a bácsjózsclíalvi „zenélő kút“ előtt. Hat nótát „tud“ a kút.., Egyik régebbi cikkünkben már beszámol­tunk a kút működéséről. A kerekes kút — mint Ismeretes — minden veder víz fel­húzása után egy-egy dallamot játszik. Az elmés szerkezet a kút mélyében két zongora szétbontott hurozatán kalapácsokkal veri ki a melódiákat, összesen hat nótát „tud ‘ a kút. Három egyházi és három világi éneket, hogy Istennek és embernek egyaránt eleget tegyen ... így többek között a „Győzhetetlen én kőszálom“, „Boldogasszony Anyánk“ és „Hol vagy István király“ kezdetű, ősrégi egyházi énekeket, a nótás bukovinai székely nép ajkán termett dalok közül pedig a „Látod-e babám“ kezdetüt, meg azt, hogy: „Temető kapuja, Mind a kettő nyitva, Bár csak engem oda temetnének, Hej, abba az idegen sírba“ Nem kell azonban azt gondolni, hogy Szé­kely Albert, a muzsikáló kút alkotója, csak két zongora hurozatát építette be a zenélő szerkezetbe, gongokat és harangokat Is al­kalmazott, amelyek nagyszerűen aláfest k a sajátos szépségű dallamokat. A víztükör nagyszerű akusztikát kölcsönöz a muzsikáló kútnak, úgyhogy minden külön haogerösitó berendezés nélkül Is messzire eihallatszik a hangja. A zenélö-kut különben majdnem olyan drámai körülmények között készült el. mint Székely Albert hires „szerethi orgonája" amely még a bukovinai számkivetés idején Budapesti puhafátoknál bevezetett Ügynökség, mely bejelentési kötelezett ség alá nem esik, komoly tételek eladását vállalja ju­talékra. Raskó faügynökség, Budapest IV. Petőfi S.-u. 5. T.: 385-h90. I örömtől sugárzó arccal áll az nj országzászló talapzatán Németh Kálmán őr., a Buko­vinából hazatért székeljek jelkiatjja. támasztani, segélyt kért. Májay Ferenc dr. polgármester ki is utalt 540 pengőt s aizai aztán szerencsésen be Is fejezték a hátra'évő munkát. Németh Kálmán dr. nagyszerű emléket ál­lított ennek a "sokat szenvedett népnek „Dalol a tengerszem“ című szabadtéri játé­kában, amelyet éppen Bácsjózseffalva ünnep­napján mutattak be a székely műkedvelők ezrei. Szavalókórusok, énekkarok, korhű ru­hákba öltözött, kitünően mozgó tömegek ját­szották el a hatalmas nézőseregnek a buko­vinai székelyek történetét a madéfalvt ve­szedelemtől egészen a boldog hazatérésig. „1764 Vizbereszt napján vérbe ferettünk Madéfalván“ A bácsjózseffalviak kézügyessége, furő- faragó kedve nemcsak a „zenélő kutban“ nyilvánul meg, hanem a község számos újabb műalkotásán is. így például nagyszerű faragott dombormüvet remekeltek a cin­terem kapuja fölé is. A dombormű közepén Isten báránya látható, fölötte kehely dísze­leg, amelyből indák ágaznak szét s mnt- egy keretbefoglalják a két oldalon dísze go felírást. Az egyik oldalon ez a szöveg áll: „1764 Vizkereszt napján vérbe ferettünk Madéfalván, 4500-an megmarattunk, Buko­vinába bujdosódtunk“. A másik oldalon a következő felírás di-" szeleg: „1941 husvét táján megsegélt Jézus, a* áldott Bárán, hűségűnkért otthont adott, fel­támadt hazába hazahozót‘. Ugyancsak dombormű ékesíti a zöld­keresztes bölcsőde kapuját is. A dombormü- vön egy bölcső látható, amely felé kigyók kúsznak, a háttérben álló honvéd azonban az egyik kigyó nyakára hág s fegyverével elhárítja az utálatos csuszó-mászókat a jövő reménysége közeléből. A dombormű felet: a következő felírást olvashatják a járókelők: „Teli a bőcső — teli a szív“.-* Meleg lesz az ember szive, amig ezekeí a sorokat írja ... Csak örülni tudunk annak, hogy ezt a nagyszerű népet, miután „vérbe fereitek Madéfalván“, „Jézus, az áldott Bárán“ hazahozta ... magyar földre... Adja Isten, hogy a sok megpróbáltatás után tartós boldogság köszöntsön rájuk. L-i A Vitézi Rend kolozsvári Zrínyi-csoportja közli: ... hogy minden hétfőn délután 6 órai kezdettel munkatársi értekezletet tart "vitéz Szentpétery János ezredes elnökletével. Az értekezleteket megelőzőleg 5 és 6 óra közt a Csoport belső munkatársai ügyvezető hivata­los órát tartanak, amikor is rendelkezésére állanak minden igaz magyarnak, aki a Cso~ port munkássága iránt érdeklődést tanúsít és a magyar katonaeszmény szolgálatát végző bajtársi munkaközösségben részt óhajt venni. . . . hogy a Csoport a nagysikerű könyv­napi akció után, most nagy lelkesedéssel kü­lön bizottságot alakított élén Boga Alajos dr. kationok, pápai prelátussal. A bizottság ne­mes és hazafias céljául tűzte ki a románok által annakidején megsemmisített „Kárpátok Őre“, vigyázó honvéd szobrának visszaállítá­sát. A szobrot a románok első betörése és ki­űzése után Kolozsvár polgársága közadako­zásából állították fel a város főterén, a Deák Ferenc-utea sarkán. Ezzel kapcsolatosan kö­zeljövőben részletes tájékoztatást okinak. . . . hogy a Csoport egyik kiváló belső munkatársa, vitéz Borsiczky Imre százados, Zrínyi tüneményes életét és dicsőséges pálya­futását színdarabban dolgozza fel. A tehetsé­ges szerző a darabot a Nemzeti Színházhoz nyújtja be. A darab iránt irodalmi és mű­vészi körökben igen nagy az érdeklődés. . . . hogy a Csoport a „ponyva“-regények elleni hadjárat során „Filléres Könyvtár“ felállítását tervezi, amellyel kapcsolatosan felhívást fog intézni a jelesebb írókhoz és költőkhöz, hogy hazafias, katonatárgyu és ne- velőszellemii, valamint propagandisztikus Írá­saikkal támogassák az áldásos akciót! Itt kö­zöljük, hogy P^Júnossy Béla, a közismert iró és költő elsőként ajánlotta fel „Király Da­liája“ című költői elbeszélését a Csoport cél­jaira. . . . hogy a Csoport felkérte a kolozsvári napilapokat, hogy időnként Zrínyi kimagasló szellemét feltámasztandó idézeteket közölje­nek a nagy magyar költő, hadvezér és állam­férfi mondásaiból $ igy azok az olvasás utján újra elplántálódjanak a magyar lélekben. Parííelleíési mnnbála* Soleai jutányosán vállal LőrSnCZÍ megrendelések a SEBŐK cukrászda Szenteggház-u. 1 és Zápolya-utca 6

Next

/
Thumbnails
Contents