Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-11 / 155. szám

1942. J V C I V S II A mezőgazdasági termelési rendje A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló tör­vényjavaslat külön fejezetben foglalkozik a mezőgazdasági termelés rendjének biztosí­tásával és egy egészen uj fogalmat és szak- kifejezést alkot meg azzal, amikor ki­mondja, hogy minden birtokos köteles a közérdek és az okszerűség követelményei­nek megfelelő gazdálkodással beilleszkedni az ország általános mezőgazdasági terme­lési rendjébe. A javaslat szerint tehát a hatóság, amely hivatva lesz a törvényt végrehajtani, — elsősorban a földmlvelésügyi miniszter — megállapítja az országra vonatkozóan a kü­lönböző tájaknak megfelelően általános mezőgazdasági termelési rendet. A gazdá­nak annak a támogatásnak ellenszolgálta- tásaképen, amelyet a mezőgazdaságfejlesz­tési törvény keretében az állam kasszájából minden törekvő gazda élvezhet, természet­szerűleg kötelessége lesz az ország mező­gazdasági termelési rendjéhez alkalma z- -odnl. Azt jelenti ez, hogy senki sem ha­nyagolhatja el birtokát, senki sem termel­ed például haszontalan és a talajnak meg r> m felelő növényeket, senki sem tenyészt- I t korcsállatokat, senki sem préselhet ér- • ktélen, közönséges borokat. /A törvény bizonyos kényszerintézkedése­ket is, bizonyos megtorlásokat alkalmaz azokkal a gazdákkal szemben, akik szándé­kosan, hanyagságból vagy tudatlanságból nem akarnak, vagy nem tudnak beleillesz­kedni az okszerű termelési rendbe. Meg­állapítja a javaslód, hogy azokat a gazdá­kat, akik nem folytatnak birtokukon köz­érdekű, a nemzet nagy érdekeinek meg­felelő termelést, el lehet mozdítani birtokuk kezelésétől. Az eljárás a következő: A gazdasági felügyelő, mint ellenőrző ha­tóság, ha megállapítja, hogy valamely gazda nem közérdekű, sőt a közérdeket sértő, a nemzeti vagyont nem gyarapító, hanem apasztó gazdálkodást folytat, egyszerűen blrtokkezelőt rendel ki az illető gazda bir­tokára, akinek csupán egyfokú felebbezési joga van ez ellen a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságához. A birtokkezelö kirendelése egy termelési esztendő tarta­mára szól, vagyis feladata az, hogy abban az esztendőben, amikor a gazdálkodó részé­ről mulasztások történtek, még megmentse a megmenthetöt, még biztositsa azt, hogy a kezelésére bizott ingatlan meg fogja ter­melni azt a darab kenyeret, amelyet ok­szerűen és közérdekből meg kell termelnie a nemzet számára. A birtokkezelő termé­szetesen szakember, aki a gazdasági íeá- ügyelőség ellenőrzése alatt működik és akit, ha meg nem felel, a gazdasági felügyelőség javaslatára a gazdasági albizottság elmoz­díthat állásából. Olyan esetekben, amikor az a veszedelem fenyeget, hogy a gazdasági év eltelte után sem lehet kilátás az illető birtokon racio­nális, közérdekű gazdálkodásra, a gazdasági felügyelőség az ingatlan fekvése szerint illetékes járásbíróságnál javaslatot terjeszt­het elő a birtok hatósági gosdnoki kezelés alá vételének elrendelése iránt. A biróság által a fél meghallgatása után kirendelt ha­tósági gondnok a birtokot a birtokos szám­lájára kezeli, egyébként azonban a gazda­sági felügyelőség ellenőrzése alatt saját hatáskörében önállóan jár el és szabadon gazdálkodik. A birtokosnak gazdasági éven- kint köteles elszámolni és díjazását a fel­ügyelőség javaslatára a birtok nagyságához és jövedelmezőségéhez képest a járásbíróság állapítja meg. Ez a gondnoki kezelés megszűnik, mihelyt az illető birtokon helyreállott a gazdálkodás rendje és ez a jövőre nézve is biztosítottnak látszik. A bírósági eljárás és a gondnoki kezelés részletes szabályozására vonatkozóan, az Igazságügyminiszter és a földmivelésügyi miniszter külön rendelettel fognak intéz­kedni. Azt azonban megállapítja már a ja­vaslat is, hogy gondnokul elsősorban a bir­tokos egyenes és oldalági hozzátartozóit kell kinevezni, ha a feltételeknek megfelelnek, kimondja továbbá, hogy a gondnoki kezelést a haszonbérlővel szemben is el lehet ren­delni, akit Ilyen esetben még az a veszede­lem is fenyeget, hogy a bérbeadó azonnali hatállyal felmondással élhet vele szemben. Végül a mezőgazdasági termelés rendjé­nek biztosítása érdekében a földmivelésügyi miniszter kezdeményezheti a tagosítást, megállapíthat tenyésztési vidékeket, e'öir- hatja, hogy milyen vetőmagok alkalmazha­tók, kötelezővé teheti a nemesitett magvak használatát és ilyenek termelését, a közlege­lők fásítását, trágyázását, szakaszos legel­tetését, bármely szántóföldi növénynek kö­telező termelését és a mezőgazdasági mun­kálatok elvégzését. Nemkülönben kötele­zővé teheti közösségi birtokon a miniszter az állatok törzskönyvezését éspedig nem­csak a tulajdonosra, hanem az ilyen birtok haszonélvezőjére nézve is. Ezenkívül lénye­ges újítása a javaslatnak az is, hogy a te­nyészállat ellenőrzését kiterjeszti az anya­állatokra ée a magánlen^éaztésbeu használt Táncoljon és szórakozzon rendes ká* véhází árak mellett a I New-York «sues helyiségeiben Nagyszabású és gazdag műsora van az első kolozsvári honvéd-kívánság­hangversenynek A bevételi a harctéren küzdő bősok bo zzálariozóinak javára fordítják Kolozsvár, július 10. Megírtuk már, hogy az erdélyi területekről hadbaszállott hőseink hozzátartozóinak felsegélyézésére Kolozsvár vezetősége nagyszabású ,,honvéd-ki vánság- hangversenyt“ rendez. A jövő hét szombat­ján és vasárnapján megrendezendő kívánság- hangverseny gazdag műsorát most tették közzé. Bevezetőül a magyar Himnusz^ játsza el a kolozsvári honvédzenekar, Bencsik György dr. vezényletével. Az ünnepi megnyitó beszéd után Bázsa Éva és Komáromy Attila, a ko­lozsvári Nemzeti Színház művészei magyar tánc-kettőst adnak elő, majd Kodály-dalokkal Török Erzsébet énekmüvésznő szerepéi, akit Ilaics István zongoraművész kísér. Követke­ző számként Bázsa Éva és Andrási Márton, a kolozsvári Nemzeti Színház művészeinek villámtréfája következik. Ezután Marianne Werneyer, a stuttgarti állami opera első ko- loratur énekesnője énekel operaáriákat. Mik- lósy László a Magánalkalmazottak Egyesü­letének főtitkára székely tréfákat ad elő. Miklósy. László egyébként vitéz Sandy Hugó vezetőtaggal együttesen a kivánsághangver- seny előkészítő muukálatait is végzi. Ugyan­csak operaáriákkal szerepel Katona Gyula, a hamburgi állami opera lírai tenorja és a berlini Admiral Palást tagja is. Szatay László,, a budapesti rádió közkedvelt énekese magyar nótákkal lép fel, Puskás Béla és ze­nekara kíséretével. Szünet után a honvédzenekar eljátsza Ben­csik dr. toborzóját, a szerző vezényletével/ Szotyori-Nogy Endre dalszerzeményeiből Ki­rály József a. műkedvelő előadások ismert helyi bonvivánja énekeli, Puskás Béla és ze­nekara kíséretével, Török Erzsébet ismert Kodály-nótákat ad elő, zongorán kiséri Raics István, majd Katona Gyula njra áriákat és dalokat énekel. A honvédzenekar Szentimrey Béla tánckalárisát játsza el, Bencsik György dr. vezényletével. Az énekszámokat Marian­ne Werneyer opera-áriákkal zárja be. Utána Kerczeg Ferenc egy felvonásos tréfáját, az „üj magyar órá“-t mutatják be Bázsa Éva, Percnyi János, Andrási Márton, Fiilöp Sán­dor és Komáromy Attila, á kolozsvári Nem­zeti Színház művészei. Befejezésül Krémer Manci katonadalokat énekel Pácz Vali és Szotyori Fagy Endre szerzeményeiből. A miisomámokat Miklósy László és vitéz Sándy Hugó konferálják. Rendező: Fülöp Sándor, a kolozsvári Nemzeti Színház tagja. A városszerte nagy érdeklődést keltett el­ső kolozsvári honVéd-kivánsághangverseny jegyei elővételben a Méhkas Diákszövetkezet és az Ellenzék könyvosztályának főtéri helyi gégéiben, továbbá az Erdélyi Párt Farkas­utcai hivatalában kaphatók. A bevétel teljes jövedelmét, a Magyar Vörös Kereszt utján juttatják el rendeltetési helyére: a harctéren küzdő honvédeink Erdélyben maradt család­tagjaik támogatására. A soknevü Szilágyi ismét „bevonult“... j * Az öreg pirceszakértó éleibölcsessége Befgrádtól Kolozsvárig tizenöt börtönön át: „lopok — leülöm“ Kolozsvár, jullus 10. Délután 2 órára jár már az idő, amikor Lehner Richárd dr. büntető egyesbiró az utolsóelőtti „ügydarab" letárgyalásával is végez. — Lássuk az utolsót! — fordul a bíró­sági jegyző felé. Amaz hatalmas ügycsomót ad át és int a szolgálattevő altisztnek: — Küldje be Szilágyit! A derék altiszt a tárgyalóterem ajtajára kifüggesztett névsorból újból megbizonyoso­dik az utolsó tételről. Valóban ez áll rajta: Szilágyi József, másként Szilágyi András, másként... és még vagy négy név következik Utána. Az altisztnek jó humorérzéke van, mert hirtelenében valamennyi nevet elso­rolja... Somogyi András, Sándor György az Andrásé, Szotor János... közben persze el­hallgatja a közbevetett „másként“-eket. A néváradatra feltáruló ajtón csak egyet­len szegettvállu, deresedö, darócba öltözött fogoly topog be. Mögötte a fegyőr. Jámbo­ran megáll a birói emelvény előtt. Szelíd­ségére megenyhülnek az arcok, a hallgató­ság szánakozva várja, ugyan mit véthetett ez a szebb öregségre méltó ember. „Azt hiszem, János a nevem'.“ A bírót azonban nem áltatja a külszín. Az ügyirathalmaz minden esdeklő szempár­nál szebben beszél s Így megszokott, jósá­gos hangja szinte keményebben csendül meg, amint a vallatásba kezd: — Ugyan mondja már, melyik a tulajdon­képpeni neve ? — Azt hiszem a János, Szilágyi János — bizonytalankodik a vádlott. — S mire kellett a többi? — Annyi felé jártam, igy is hittak, úgyis hittak. Magam sem tudom már mikor minek. Az iratcsomó szép sorjában mindenre feleletet ad: Békés-megyében közveszélyes munkake­rülésért tiznapi elzárásra Ítélték. A szen­tesi biróság lopás miatt 1933-ban hathavi börtönnel sújtotta. Ugyanezévben a debre­ceni törvényszéktől kétesztendei és öthónapi fegyházbüntetést kapott csalásért, egyben kiutasították az akkori csonkaország terü­letéről. A következő esztendőben, 19S!f-ben vele, ezúttal a magyar nemzet megbecsülé­sével szembeni vétség és hatóság elleni erő­szak bűntettéért Ítélte el a törvényszék négyhavi fogháza s újból örök időkre kitil­tották az országból. Közben az él esdi járásbíróságon nyolcnapi elzárást töltött ki, majd a gyulai törvény­szék fogházában ült egy hónapot. Ugyanitt később másfélévi börtönnel is sújtották. Ez indíthatta „külföldi" útra, aminek nyomát szintén megőrzi a becsatolt „prius". A bel­grádi törvényszék zsarolás miatt nyolchavi súlyos börtönt, az ottani katonai biróság Ítélete következtében egyizben háromévi, azután kétesztendei súlyos börtönbüntetést töltött ki. A külföldi „élmények“ azonban mit sem használtak. Alig lépett ismét magyar föld­re, újból összeütközésbe került a törvénnyel: a gyulai törvényszék háromévi, kéthavi és háromnapi fogházra büntette meg. Kiszaba­dulása után Orosházán a járásbíróság egy­havi fogházra ítélte, Miskolcon pedig — munkakerülés miatt — harmincnapi elzárás­sal méltányolták teljesítményeit. A kolozs­vári törvényszéken kétrendbeli lopás miatt csak nemrégiben kapott 15 napi fogházbün­tetést. Egyizben már elítélték azelőtt is Kolozsvárott. Fegyöre most is büntetését ülő fogolyként vezette elő. l’incefosztogatásba n „specializálta“ magát az öreg tolvaj Az öreg rab, akin szinte meg sem látszik a bűnök és büntetések terhe, élete legjavát Isten szabad ege elől elzárva morzsolgatta. Tizenöt izbeni elitéifetése, nem változtatott semmit rajta. Javíthatatlan. Hiába, érti a mesterségét. Valóságos „specialista“. Igaz, nem azokban, amiket foglalkozásként — kerékgyártás, kazánfü- tés, gazdasági cselédeskedés — váltakozva bemond, hanem ami miatt a mostani és az eddigi fogházat, börtönt és fegyházi éveket nyakába szedte: a pincetolvajlásban. Hánya- vetettsége, az évek múlása nem változtatta meg, ma is úgy űzi „mesterségét“, mint Ifjú korában. Ki-kinyit egy pincezárat, fel- fesziti egyik-másik pinceablakot. Bármiféle zsákmánnyal megelégszik. Az elemeit hol mjk étísKfi valóban, olyan (.segély, JJfigg â károsultaknak szinte terhűkre van a kihall- i gatás... Aki nem tudja, hol született? A büntetöbirő az Iratok -tömkelegéből a rabra emeli tekintetét. — Voltak magának szülei? — Igen, de korán elhaltak. — Járt Iskolába? Törvényes gyerek?,, Hol született? — Hat elemim van. Úgy hiszem, szüleim házasok voltak. Azt azonban nem tudom, hol születtem. Komság, Élesd és Nagykapus neveit hallottam emlegetni szülőhelyemül. — Miért mondja hol ezt, hol amazt, csak az igazat nem. Kolozsvári lakásául is a Seprő-utca 13. számot mondotta be. Utána­járt unj:, sohasem lakott ott. — Nem számit az, nagyságos biró ur! — öreg vagyok már, gyenge a munkára. A télen is operáltak. Mit tehetnék egyebet* Ijopok... azután leülöm. Beleszoktam nagyon. Nem. újság a rabkoszt. Kynsburg Béla dr. ügyész előzetes letar­tóztatás elrendelését kéri a vén bűnössel szemben, mert elöbbeni büntetése most telik le, Ítéletre pedig nem kerülhet sor. Az eddig elkövetett cselekményei ugyanis olyan sú­lyosak" (csak a magyar bíróságoktól két- izben kapott fegyházbüntetést), hogy újab­ban elkövetett tettei elbírálása — a várható büntetés súlyosságára való tekintettel — túlhaladja a büntetöbirő hatáskörét és a büntető hármastanácshoz tartozik. A biró helyet adott az ügyész kérésének. Szilágyi Józsefet a döntés nem érdekli, egykedvűen kocog vissza „biztos menedéké­be“, a fogházba. (r. i.) Felhívás gépkocsivezetői kiképzésre! A Honvédelmi Miniszter Ur Kolozsváron sorozatosan 6 hetes ingyenes gépkocsivezetői tanfolyamokat rendez a leventék részére. Az első tanfolyam f. hó 15—20. között kezdődik. I. A tanfolyamon ingyenesen résztvehet min­den leventelegény, aki 1. a folyó évben kerül sorozásra, 2. tanulmányi szempontból katonai szol­gálatra való bevonulása esetén kar­paszomány viselésére nem jogosult. S. nagyszülőkig tiszta keresztény szárma­zású, 4. Írni, olvasni tud, 5. gépjárművezetésre való alkalmasságát kizáró testi vagy szellemi fogyatékos­ságban nem szenved, 6. erkölcsi vagy rendészeti szempontból teljesen megbízható, 7. akit a járási (városi) levente parancs­nok a jelentkezők közül a tanfolyamra kijelöl. II. Tudnivalók: 1. A tanfolyam hallgatói elhelyezésükről és ellátásukról maguk gondoskodnak. 2. Erkölcsi biztosítékul a tanfolyam kez­detén minden hallgatónak 50 P. erkölcsi biztosítékot kell befizetnie a tanfolyam vezetőségénél. Ez az összeg sikeres vizsga esetén az állami vizsgadijak fe­dezésére szolgál, mig a fennmaradó ösz- szeget a levente visszakapja. 3. Az állami vizsgadijak a következők: a) személygépkocsi vizsga: 19.50 P. b) tehergépkocsi ,. -val együtt 33.10 P. 4. Az a levente, aki a tanfolyamról ki­marad, vagy nem felel meg, a befize­tett 50 P.-böl a felhasznált üzemanya­got és a ráeső tandijhányadot meg­fizetni köteles. 5. Érettségizett és főiskolai hallgatók is résztvehetnek. Részükre kedvezményt a tanfolyam igazgatósága ad. Személy­gépkocsin való kik. esetén 110 pengő, tehergépkocsin való kik. esetén 120 pengő, együttes kik. esetén 150 pengő fizetendő. 6. A tanfolyam csak 50 fő jelentkezése esetén kezdődik meg. 7. A tanfolyamra való felvételt a pályázó Írásban kell kérje. A kérelemhez mellé­kelni kell: a) születési anyakönyvi kivonatát, b) á folyamodás idejében folytatott fog­lalkozást igazoló okmányt (munka­adó v. a város kerületi ügyosztálya állitja ki). c) a szülő vagy gyám beleegyező ok­iratát, d) az iskolai végzettségről szólő bizo­nyítványt, e) a tanfolyam tartama alatti lakás be­jelentőlapját, f) a folyamodó tartózkodási helye sze­rint illetékes gépjármükerület terüle­tén a gépjárművezetők megvizsgálá­sával megbízott orvos fényképes bi­zonyítványát arról, hogy folyamodó gépjármű vezetésre alkalmas. 8. Erkölcsi bizonyítványt, 9. A kérvényeket a városi levente pa­rancsnokságon személyesen kell leadni hétköznapokon 11 és 12 óra között, ez alkalommal a levente igazolványt ts el kell hozni. _ Jíki ÉS láL lev&alepggajicsnoltság. (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents