Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-11 / 155. szám

1S42. J V C I U SűsbsBs^b HoIálbünSelés vâr a rongálólíra és a gYujSogalóbra BUDAPEST, julius 10. A Magyar Távirati Iroda illetékes helyről a követ­kező felvilágosító közleményt kapta: Bárki — aki feltehetőleg Magyarországgal ellenséges hatalmak ügynökei ál­tal félrevezetve — bárminemű dolog szándékos megrongálása vagy megsemmisíté­se által, még különösképpen vetés, takarmány, közszükségleti cikknek tüzszer- számmal, vagy vegyszerrel alkalmazott feígyujtása által a magyar államnak, vagy a szövetséges fegyveres erőnek, vagy velünk együttműködő államok szervei­nek hátrányt okoz, az ellenségnek szándékosan előnyt szerez, vagy a honvédelem érdekeit sérti: a honvédbiráskodás keretében statáriális bíróság alá esik és halál­lal büntetik. Halálbüntetéssel sújtja a rögtönitélő bíróság a tettesen és részesen felül az ilyen cselekményekre létrejött szövetség tagjait, úgyszintén más ilyen felbujtót. Bárki, aki erre irányuló előkészületekről, vagy ilyen szövetkezetekről tudo­mást szerez, köteles haladéktalanul feljelentést tenni a legközelebbi közbiztonsági szervnél, csendörségnél, vagy rendőrségnél. Bánffy Dániel báró földmívelésiiscyí miniszter nagy beszéde után a Ház megszavazta a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló javaslatot \ MEP egfib szónoka a faelitárrendszer bevezetéséi javasolta a magyar mezőgazdaságban Budapest, jul. 10. A képviselöház pénteki ülésén, amelyet Tors Tibor alelnök 10 óra 10 perckor nyitott meg, folytatták a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló milliárdos tör­vényjavaslat tárgyalását. Az elnök bejelentette, hogy az előző ülé­sen , Kölcsey István a törvényjavaslatnak 8 órás ülésekben való tárgyalására terjesztett elő indítványt. A Ház az indítványt egyhan­gúlag elfogadta. Simon Ferenc (MÉP) volt az első felszó­laló. Megállapította, hogy a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslattal a ma­gyar agrártermelés uj korszakhoz érkezett. Elismeri az ellenzéki kritika kötelességsze- rüségét, de vitába száll Matolcsay Mátyás­nak a javaslattal kapcsolatos fejtegetései­vel. Kiemelte, hogy az iparnak és a keres­kedelemnek Is fokozott mértékben ki kell vennie a részét a többtermelésből. A mező- gazdasági verseny éppen a többtermelés szempontjából nem maradhat el. E téren mi­nél több és korszerűbb gépre van szükség. A javaslatot elfogadja. Pándi Antal (Pártszövetség) részletesen kifejtette véleményét a javaslat indokolásá­val szemben. Hiányolta a javaslatból a sür­gősségi okozatot, majd leszögezte, hogy a legfontosabb feladat, amelyet a leghama­rabb kell megoldani, a többtermelés kérdése. Rámutatott a keresztény gabonakereskedők nevelésének fontosságára, végül raktárak építését sürgette. A javaslatot nem tartja elég dinamikusnak s nem fogadja el. Szabó Zoltán (MÉP) „régi nagy mulasz­tás most megfizetendő bánatpénzének“ ne­vezi a javaslatban szereplő egyniilliárd pen­gőt. Helyesnek tartaná, ha a javaslatot és indokolását füzet alakjában százezer számra kinyomatnák és terjesztenék az egész or­szágban, mert az abban szereplő kérdések mindenkit érdekelnek, akinek köze van a földhöz. A talajtérképezés munkájának foly­tatását kérte, majd további raktárházak épi tését és ezzel a raktárhálózat kiépítését sür­gette. Szerinte Magyarország egy évi termé­sét mindig raktáron kellene tartani a közel­látás biztosítására. Utalt a gépesítés jelen­tőségére és a szakoktatás fejlesztésének fontosságára. A javaslatot elfogadja. Börcs János (Imrédy Párt) részletesen bírálta a javaslatot. A tagosítás kérdésével kapcsolatban helyeselte a kormány arra vo­natkozó Intézkedését. Kérte a gabonaárak felemelését, mert a gazdák a jelenlegi árak mellett nem találják meg számításukat. Sze­rinte nem lehet megoldani az állattenyésztés kérdését az állati termékek megfelelő érté­kesítése nélkül. Ezután az erötakarmány- hiánnyal, az állattartás nehézségeivel és a tejtermelés fokozásának lehetőségeivel fog­lakozott ezután. A javaslatot nem fogad- ja el. Haulich György'(MÉP) kérte a minisz­tert, hogy a milliárdos program keretében nagyobb összeget biztosítson az árviz és vadvíz levezetésére. Rámutatott arra, hogy a húszéves cseh elnyomás ideje alatt termő­földjétől megfosztott magyar földművesnek most kell földet adni. A javaslatot elfogadja. Gosztonyi Sándor (Nyilaskeresztes Párt) nem tartja helyesnek mezőgazdaságunk mai szerkezetét és a gazdasági átszervezést sür­geti. A javaslatot nem fogadja el. Hold, vagy hektár? Várady József (MÉP) a szakoktatás fon­tosságára utalt, majd kérte, hogy a tagosí­tással kapcsolatban hajtsák végre a katasz­teri tiszta jövedelem uj megállapítását s a holdrendszer helyett a méterrendszeren ala­puló hektárrendszerre térjenk át. A javasla­tot elfogadja. Papp Mihály (Pártszövetség) a csehek által elvett és úgy ahogy kifizetett földnek a magyar gazdáknak való átengedését sür­gette. A javaslatot nem fogadja el. Vitéz Hertelendy Miklós (MÉP) kiemelte, hogy a köztermelést a piac biztosításával kell összhangba hozni. Helyes árszínvonal kialakítását sürgette, mert csak ez kelthet bizalmat termelőben és fogyasztóban egy­aránt. A javaslatot elfogadja. Piukovich József (Pártszövetség) hangoz­tatta, át kell állítani az egész mezőgazdasá­got és az átszervezett mezőgazdaságot kel­lene azután fejleszteni. A javaslatot nem fogadja el. Lázár Imre (MÉP) azt fejtegette, hogy a javaslatba be kellett volna venni a mezőgaz­dasági munkások és cselédek számára a gyermeknevelési pótlékot. A többtermelés folytonossága érdekében helyes lenne, ha örökhaszonbérleti szerződéseket kötnének. A javaslatot elfogadja. Lázár Imre beszéde közben vette át az elnöklést Krúdy Ferenc, a képvisdőház újonnan megválasztott alelnöke, akit terem­belépésekor a kormánypárt nagy tapssal fo­gadott. Az erdélyi kisgazdák a magyar életért dolgoznak Kiss Kálmán (Erdélyi Párt) az erdélyi kisgazdatársadalom nevében örömének adott kifejezést, amiért az erdélyi magyar kisgazdák belekapcsolódhattak a magyar gazdasági életbe. Hangoztatta, minden ere­jükkel azon dolgoznak, hogy a magyar éle­fécfiak és nők ■*- kőrinyen megakadályosfiafják fogaik etssTne» sedéséf, fia azokat naponta rendszeresen ODOL fogpéppel ápolták. Az ODOL - fogpép nemcsak alaposan tisztítja a fo~ gakat, fianem fel is frissít s üde lefiellelet is biztosít Tefiát a mindennapos száj- és fogápolásfioz fiasznáijunk ODOL - fog pépet MAGYARORSZÁGI ODOLMÜVEK R. T. BUDAPEST tét minél gazdagabbá, teljesebbé és szebbé tegyék. Köszönetét mondott a miniszternek, amiért kérésére Udvarhely-megye 104 köz­ségének ingyenesen szakkönyveket juttatott. Udvarhelyen gazdasági iskola és kísérleti juhtan-gazdasági iskola felállítását, Három­szék vármegyében pedig kender- és lenfel­dolgozó üzemi létesítését kérte. Felhívta a miniszter figyelmét az erdélyrészi és a szé­kelyföldi legelők gyenge állapotára. A ja­vaslatot elfogadja. Ráduly Lajos (Erdélyi MÉP), Fod<r Jenő (Délvidéki MÉP), Reibel Mihály (Egyesült Keresztény Párt), Vojnits Gyula és Ham Ferenc (Délvidéki MÉP) és Egerszeghy Sándor (MÉP) hozzászólásai után Erudy Ferenc elnök bezárta a vitát,•'majd báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter nagy érdeklődés köz.Up.n válaszolt a vita so­rán elhangzott felszólalásokra. A földművelésügyi miniszter nagy beszéde Elismeréssel szólott arról, hogy az egész Ház egységes volt abban a felfogásban, hogy mezőgazdaságunk fejlesztése és újjá­szervezése nemzeti ügy és hogy az ország gazdasági biztonságának az útja. a mező- gazdaság minél erősebb fejlődésén át vezet. — A mezőgazdaság fejlődésének előmoz­dítása — mondotta a továbbiakban — nem­csak mindenkor időszerű, hanem nemzeti kötelesség is. Minél előbb meg kell kezde­nünk ezt a fejlődést, ha el akarjuk foglalni és meg akarjuk tartani Európában a ben­nünket megillető helyet. Kétségtelen, a je­len pillanatban nem tudunk mindent meg­valósítani, amit szeretnénk, de ez a kérdés lényegét nem érinti. — A magyar mezőgazdaság történetében -— hangsúlyozta a miniszter — nincs még egy olyan törvényjavaslat, amely olyan sokféle és nehéz kérdést ölelne fel, mint >z a törvényjavaslat. Éppen ezért vig áznunk kellett arra, hogy az elénk tornyosuló ren­geteg feladatokból ne markoljunk tulsckul, mert akkdr keveset fogunk. — A vizitársulatok államosítása, a vízi beruházások rendezése és a különböző intéz­ményesítés külön-külön szabályozást igé­nyel. Ezek közül a tárca keretébe tartozó kérdésekben rövidesen törvényjavaslat kerül a Ház elé. — A mezőgazdasági termelés egyik lénye­ges tényezője a megfelelő árpolitika, ennek egyik előfeltétele a termelés jövedelmezősé­gének biztosítása lenne. Az árakat azjnban nem lehet kizárólag törvénnyel szabályozni, mert az árfolyam a mindenkori viszonyok­hoz mért megoldást kivan. — Rendezni fogjuk az állatteny Hatás szempontjából rendkívül fontos legelökér- dést is. A mezőgazdaság fejlesztésével kap­csolatos részletes számitások az egymilliár­dos összegben csúcsosodnak. A magyar mezőgazdaság fejleszése ugyan ennél na­gyobb összeggel még sikeresebb lehetne, de nem szabad figyelmen kívül hagyni az or­szág téherbiró képességét. A javaslat pénz­ügyi kihatásai csak a következő költségve­tési évben fognak mutatkozni, mivel azon­ban a többtermelés megoldásával nem kés­lekedhetünk, a legsürgősebb előkészületek megtételére a pénzügyminiszter máris 45 millió pengőt bocsátott rendelkezésünkre. Munkában van a földmivelésügyí igazgatás teljes átszervezése Ismételten hangoztatta ezután a minisz­ter, hogy munkában van a földművelésügyi igazgatás teljes átszervezése. Ennek végre­hajtásához tartozik a gazdasági elöljárói Intézmény is. Vigyázni fog azonban arra, hogy a gazdasági elöljárók se Írnokok, se rendőrök ne legyenek, hanem a gazdatársaik bizalmának letéteményesei. Igaz, hogy szak­emberekben szűkölködünk. Ezért kívánja fejleszteni a szakoktatással foglalkozó intéz­mények megfelelő számát. A mezőgazdasági érdekképviseletekre a javaslat végrehajtásá­nál nagy szerep vár. Az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat rövidesen a Ház elé kerül. — A kényszergazdálkodást egyáltalán nem szándékom intézményesen bevezetni — hangsúlyozta a miniszter. — Meggyőződé­sem, hogy a gazdatársadalom megérti azt, hogy az ország javát akarja. Éppen ezért ki kell használnia a javaslatnyujtotta elő­nyöket. A végrehajtásra vonatkozó munka­tervben figyelembe vettük egyes országré­szek, vidékek szükségleteit is, de elsősorban az egész mezőgazdaság átfogó fejlesztését tartottuk szem előtt. A továbbiakban a miniszter rámutatott arra, hogy megfelelő fedezetet biztosított a tagosítás ütemének gyoisitására. Az első­fokú közoktatás fejlesztésére kiséleti, meg­felelően korszerű intézményeket létesít és nem feledkezik meg a gar daszövetkezetek- röl, amelyek szintén belekapcsolódhatnak a nagy munkába. A mezőgazdaság újjászervezésének alapja: gazdáink szaktudásának kiszélesítése, a a természeti adottságok megjavítása és a megfelelő értékesítés megtzervezése. A ja­vaslat azonban önmagában csak lehetősége­ket teremt. Közép- és nagybirtokosainktól, az egész magyar társadalomtól, az embertől függ, hogy a lehetőségeket a legnagyobb mértékben ki is használja. Végül a miniszter kérte az összes határozati javaslatok eluta­sítását. ! A földművelésügyi miniszter beszédét a képviselők nagy érdeklődéssel hallgatták végig. Felszólalása után lelkesen megélje­nezték és megtapsolták a minisztert. A képviselőház ezután általánosságban megszavazta a törvényjavaslatot, mig a a benyújtott határozati javaslatokat elvetet­ték. A javaslatot részletes tárgyalás céljából áttették a képviselöház földművelésügyi közjogi- és közlekedésügyi, valamint pénz­ügyi bizottságához. Krúdy Ferenc alelnök napirendi indítvá­nyára a Ház úgy határozott, hogy legköze­lebbi ülését julius 14-én, kedden délelőtt tartja s annak napirendjén mentelmi ügyek­ben és jelentések tárgyában dönt. A képviselöház pénteki ülése 6 órakor ért véget. A képviselőház bizottságai együttes ülésen tárgyalják a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló javaslatot Budapest, julius 10. (MTI) A képviselő­ház földművelésügyi-, közjogi-, közlekedés- ügyi, valamint pénzügyi bizottsága julius 13-án együttes ülést tart, amelyen meg­kezdik a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat részetes tárgyalását. ,, Kommunista Sioatponlol Seplezlelc Fe> I®«rís IcftareSéEsen Páris, julius 10. (MTI) A Stefani-iroda jelenti: Az a körülmény, hogy a francia főváros egyes ipari részein fokozódott a kommu­nista hírverés, arra indította a párisi rend­őrséget, hogy nyomozást rendeljen el. Boulogne sur Seinben kommunista közpon­tot lepleztek le. Húsz embert letartóztattak és igen sok anyagot lefoglaltak. * 58 — Háromhavi fogház petróleumdrági- tásért. Tudósítónk jelenti: Dulumán László marosszentkirályi kereskedő ezév márciusá­ban az 54 filléres petróleumot rendszeresen 58 fillérért adta. A vásárlók feljelentést tet­tek ellene s a marosvásárhelyi törvényszék most háromhavi fogházra, 500 pengő pénz- büntetésre, politikai és hjvatalviselési jogai­nak 3 évre való felfüggesztésére ítélte, azon­kívül öt évre eltiltotta a petróleumárusitás- tól.

Next

/
Thumbnails
Contents