Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-07 / 151. szám

KEzzmílr&rta. 19 4 2. J V C 1 V S 7 Á vasárnap délelőtti seregszemle Délelőtt tizenegy órakor a honvéd gyalog­ezred zenekara és a kis leventedobosok a Himnusz hangjaival köszöntötték vitéz löfö dalnoki Miklós Béla altábornagy hadtest- parancsnokot, aki kíséretével bejárta és megszemlélte a levente-alakulatok hosszú arcvonalát. A szemle befejezése után Kelcdy Tibor dr. polgármester köszöntötte a levente­csapatokat Kolozsvár városa nevében: Köszöntelek Erdély ifjúsága Kolozsvár vá­rosában! Szivünk megtelik büszkeséggel, ha soraitokon végig tekintünk és megerősödik a hitünk a jövőt illetően, amelyet Ti loaztek hivatva formálni. Mit mond ez a nagymuitu város a jövő fiainak ? Én adtam szülőhelyet az Igazság magyar megtestesítőjének, aki naggyá lett, mert erejét az Igazság táp'ália. Szolgáljátok Ti is mindig és mindenütt az 'gazságot, mert ez adja a lendületet az élet­nek, az értelmet a cselekvésnek, az igazi erőt a testnek, az egyensúlyt a léleknek. Az Igazság pedig nem lesz hálátlan, mert ó tud­ja, hogy még sokkal tartozik Magyarország­nak. Ezt mondja Nektek Erdély fővárosa, p* legyen emléke kolozsvári táborozástok­nak, hogy beteljesedjék az Ígéret, amelyet magatokban hordoztok. — Adjon Isten! — zúgta ércesen a hét­ezer levente. A hét leventetörvény Most a levente-ünnepség névtelen főrende­zője lépett a mikrofonhoz és elmondta a levente-élet alapjait meghatározó hét le­vente-törvényt. A hétezer ifjú friss hangja égig zengett, amint megismételte a hét tör­vény szövegét: 1. A levente Istenfélő és hazájához mind halálig hűséges. 2. A levente elöljáróinak bi­zalommal és készségesen engedelmeskedik. 3. A levente kötelességét hiven teljesíti. 4. A levente mindenkor igazat mond. 5. A le­vente lovagias. 6. A levente a zászlót é# baj- társát sohasem hagyja cserben. 7. A levente legfőbb kincse a becsület. Három koszorú a nagy király szobrán A megható mozzanat után a levente- csanatok koszorúit helyezték el a Mátyás­szobor tövében. Elsőnek két levente vitte fel a szobor talpazatához „Északerdély leven­téidnek nemzeti szinü selyemszalaggal dí­szített babérkoszorúját, majd két székely fiú a „Székelyföld leventéidnek hasonló koszo­rúját helyezte el. Végül két népviseletben levő csángó levente „1..;, Magyarország leventéidnek koszorúját tette le a másik két koszorú közé. A koszorúk szalagján a feliraton kívül még ez a felírás volt: „1943 julius 5“. — Imához! — hangzott a vezényszó a ko­szorúk elhelyezése után és az ünnepség résztvevői feszes vigyázzállásban hallgatták végig a nemzet imáját, a Himnuszt. A kolozsvári leventenapok megrendezésé­ben hatalmas és eredményes munkát végző „névtelen ezredes“ jelentéstétele után a had­testparancsnok parancsot adott a díszszemle megkezdésére. Hétezer levente felejthetetlen diszmenete Vitéz lófö dálnoki Miklós Béla altábor nagy és kísérete a Szent Mihály-templom északi oldalán foglalt moEt helyet kíséreté­vel s ugyanott sorakoztak fel az egyházi és polgári hatóságok vezetői és a tiszti kül­döttségek is. A közönség tömegei a Kossuth Lajos-utcát, a főtér északi oldalának gyalog­járóját és az Unió-utcát szállták meg, hogy részesei lehessenek annak a felejthetetlen élménynek, amikor a hétezer erdélyi levente elvonul a hadtestparancsnok előtt. A leventecsapatok diszníenetét a katona- zene indulójára a báró Bornemissza Anna nevéről elnevezett kolozsvári leány levente- csapat nyitotta meg a közönség tapsvihara közben. Ezután következtek a leventetábor alakulatai az alábbi sorrendben: Alsószopor és Tasnád, ftrmihályfaha, Szi­lárd, Élesd, Avasnjváros, Erdőd, majd gyö­nyörű zászlójukkal Nagyvárad leventéi kö­vetkeztek. Nagybánya és vidéke, Szilágy - somlyó és margitai járás leventéit a székely­hídi és zilahi leventecsoport követte s azután Zilab, a nagykárolyi járás, a dési járás, NagyUomla, Kékes, Magyarszopor, Beth'en- Ssamosnjvár, a bánffyhunyádi járás, a hid- almá&i és az egeresi járás, Beszterce városa, az alsó-naszódi és óradnai járás, Kolozsvár és a kolozsvári járás, a kolozsborsai járás, Marosvásárhely és a marosi járás leventéi vonultak fel szép zárt sorokban, feszes disz- iépésben. A következő leventecsoportokat jelző tábla felirata még el sem olvasható, de a fiuk tar­tásából, járásából látszik, hogy égészen más vidék ifjúsága következik. S valóban, a ma- rosvásárhelyi és a marosi járás leventéinek elvonulása btán jönnek a posztóharisnyás, piros mellényes erdöszentgyörgyiek és a nyárádszeredai járás leventéi, a szászrége- niek és a régeni alsó járás fiai, majd Szé­kelyudvarhely, a székelykereszturi járás le­ventéi. A honvédzenekar most elhallgat. — Biztosan elfáradtak, — jegyzi meg va­laki a névtelen újságíró háta mögött. Dehogy is fáradtak el a derék honvéd- zenészek! Egészen más oka volt annak, hogy beszüntették tevékenységüket. Most jönnek * paraj® leventék — saját zenekarukkal! Már rá is gyújtanak az indulóra. Pompás kis zenekar! Legfiatalabb tagjai; a fuvolás és a kisdobos alig 11 évesek, és a legidősebb sem több, mint 18 éves. Erő, szabatosság és szív lüktet a kis zenekar játékéban. Van 1* sikerük ... Nagy tapsot kaptak leventéikkel együtt. Az okláhdi járás ifjai után ismét erősödik a tapsvihar. Könnyed, táncos léptekkel most vonulnak el Csíkszereda és a szeredai járás, majd Madéfalva, Cslkrákos, Csikcsicsó, Gö- röcsfalva és Varsács délceg leventéi. Csupa nyílegyenes sor, katonás rend, nagyszerű tartás és délceg mozgás! Most következnek a gyergyószentmiklósi, gyergyóremeti, ditrói, gyérgyóalfalui, nifaliii, majd a csikszentmártoni és gyergyótölgyesi járás pompás leventéi. Gyergyótölgyes után két csoporttal Is szerepel a szépvizi járás s itt vonulnak fel jellegzetes szőttes viseletűk­ben a csángófiuk is. A menet végén a háromszékiek vágják ki a rezet. Első közöttük a miklósvári járás leventecsoportja, majd Kézdlvásárhely és a kézdl járás, az orbai járás. Sepsiszentgyörgy és a sepsi járás, a kezd! járás leventealaku­latai vonulnak el nagy tetszés mellett. A .diszroonetet a leventevezető-képző dfsz- százada zárta be három leventejelvényekkel ékített háromszögletű zászlócskával. ök lesznek hivatva arra, hogy a leventéeszmé- nyeket és a leventetörvénveket a most fel- cseperecVi magyar ifjúság leikébe átii’tossék. megfogantassák és bennük értékesítsék az uiiászülető Magyarország javára, dicsösc- gére. A felejthetetlen széoségfi diszmenet után vitéz lófő Dálnoki Miklós Béla altábornagy. Elhelyezkedne dskeresztény, doktorátussá’ fo'ró, a jog minden apában jártas fiatal­ember, bank. ipari, vaey py^rvál- lalatnál. Ajánlatot „JOGI DÓK- TOR“ jeligére: BAKY Hirdetőbe, Budapest, Rákóczi ut 27/A. hadtestparancsnok elbúcsúzott környezetétől, a leventealakulatok pedig a táborba menetel­tek, ahol a fárasztó délelőtt jutalmául pom­pás és Ízletes ebéd várta már őket. Tábortűznél a Hója-erdőben A kolozsvári leventetáborozás ünnepsé­geinek sorát vasárnap este 9 órakor tábor­tűz zárta be. Az esti órákban hatalmas nép- vándorlás indult meg a tábortűz színhelye: a Hója-erdő tisztása felé s amire a levente­csapatok elhelyezkedtek, tízezres tömegek szállták meg a Hója-erdő tisztását. A le­vente-parancsnokság a meghívott közéleti méltóságok elhelyezésére padokról gondos­kodott, a levente szereplők müsorszámainak bemutatására emelvényt ácsoltatott. Néhány perccel 9 óra után érkezett ki a tisztásra vitéz lófő dálnoki Miklós Béla al­tábornagy, hadtestparancsnok és kísérete a hatalmas lánggal égő tábortűz közelébe. Ek­kor Vásárhelyi I .ászló dr. polgármester­helyettes néhány közvetlen szóval köszön­tötte a leventéket. Beszéde után a leventék katonanótákat énekeltek, a kolozsvári leány és fiú leventék táncot mutattak be. tréfás jelentitek, monológok, szavalatok hangzottak el a közönség nagy tetszése mellett. A szé­kelyföldi, küküllömenti és csángó leventék pompás népi táncaikat mutatták be, részben saját zenekaruk muzsikájára, részben fütty­szóra. Hatalmas sikert arattak a délceg, szépmozgásu fiatal legények. Végül régi szép katonanótákat énekelt a leventék egyik csoportja. Az egyik névtelen leventeparancsnok ez­után méltatta a tábortűz jelentőségét. Ez a tűz, — mondotta — annak jele, hogy össze' tartunk. A hadtestparancsnokság egyik tisztje most bejelentette, hogy vitéz lófő dálnoki Miklós Béla altábornagy pályázatot irt ki a táborzásban résztvevő leventeifjak számára. A pályázat lényege ez: Az észs.kerdélyi le­ventéket a nyárra .a Székelyföldre, a szé­kelyföldieket Északerdélybe viszik most tá­borzásra. A fiuk bizonyára rengeteg élményt szereznek. Élményeiket meg kell imiok s a legsikerültebb pálya munkákat egy-egy 100, egy-egy 50, egy-egy 20 pengős díjjal jutal­mazzák. A kedves és bensőséges esti táborzást a Himnusz eléneklésc fejezte be. A közönség hatalmas tömegeinek elvonu­lása után a hétezer levente vidám énekszó­val vonult táborhelyére. Majdnem éjiéig tartott, amíg a hétezer fiú táborhelyére ért. Végig a Rákóczi-uton sorfalat álltak a Székelyföldről ideszármazott fiatal cseléd­lányok s amikor falujuk ifjúságának menete hozzájuk ért, maguk is beálltak a sorba és egy darabig csengő hangon együtt énekeltek otthoni nótáikat legénypajtásaikkal. Felejthetetlen este volt. Annak Is, aki részt vett benne, annak is, aki látta. A leventetáborokban még éjfél után is alig-alig csendesült el az élet. A Hója-érdőben hagyott tábortűz, a ma­gyar életakarat és a magyar sorsközcsség lángoló jelképe még sokáig világított az éj­szakában, magyar csillagok alatt.. A nemzet eddigi munkája jo»ot és biztosítékot ad a jövendő iránt Antal István miniszter nagy beszéde! mondott a* nj- vidéki társadalmi egyesületek értekezletén Újvidék, julius 6. (MTI) Hétfőn délelőtt az újvidéki Katolikus Kör nagytermében az újvidéki társadalmi egyesületek munkakö­zössége értekezletet tartott, amelyen meg­jelent vitéz dr. József Ferenc királyi her­ceg, Antal István dr. nemzetvédelmi propa­gandaminiszter, Bonczos Miklós belügyi ál­lamtitkár, valamint az újvidéki magyar tár­sadalom minden rétegének kiküldöttjei. Krammer Gyula elnöki megnyitója után a magyar társadalmi szervezetek képvise­lői az újvidéki problémákat ismertették. Antal István dr. nemzetvédelmi propa- gandaminiszter hosszabb beszédben válaszolt a felszólalásokra. — Az ország az elmúlt esztendők során — mondotta többi között — a fejlődésnek és az előrehaladásnak olyan eredményeire hivatkozhatik, amelyek szinte páratlanul ál­lanak legujabbkori történelmünkben, sőt nemzetközi vonalon is kiállják az összeha­sonlítást bármelyik más nagy európai or­szág fejlődésével. — Amit ez a nemzet az elmúlt esztendő során kül- és belpolitikai vezetés tekinte­tében, katonai etöi kiépítésében, gazdasági energiáinak megszervezésében, a magyar társadalmi erők céltudatos kifejlesztésével, valamint a szociálpolitika terén elért, az valóban jogot és biztosítékot ad számunkra a jövendő iránt. Teljes bizalom érzése kell, hogy áthasson mindannyinnkat. Ezért kell a legélesebben elitélnünk azokat a rosszin- ! dulatu rágalmakat, a lekicsinylésnek, a kut- mérgezésnek azt a szellemét, amellyel itt- ott találkozunk és amelyek nemcsak, hogy" nem értékelik kellőképpen az elért eredmé­nyeket, de igen sokszor nem helytálló ös­szehasonlításokat tesznek. Az eredményeket tisztán belső erőink segítségével értük el és a jövőben is saját erőnkre támaszkodva szolgáljuk a magyar jövendőt. A jelenlevők nagy tetszéssel, többször megismétlődő lelkes tapsokkal fogadták a miniszter beszédét. A mindvégig emelkedett szellemben lefolyt gyűlés Fernbach Péter főispán zárószavaival ért véget. Megnyílt az ideiglenes tanítók átképző tanfolyama Kolozsvár, jul. 6 A megnagyobbodott or­szág minden téren rendkívüli feladatokat rótt a kultuszkormányzatra, főképpen a nép­oktatás terén. A csonkaország tanitóképzése ugyanis elégtelennek bizonyult a kiterjedt határok megsokasodott népiskolái számára. A visszatért területek pedig a kisebbségi évek alatt alag-álig láthatták el oktatósze­mélyzettel a magyar felekezetek lecsökken- tett szánni, ezer eszközzel megnyomorított népiskoláit. Ez a helyzet vezette arra kultuszkormány­zatunkat. 'hogy a megfelelő utánpótlás el­éréséig átmenetileg a tanítói oklevelet nem szerzett, de előképzéssel már rendelkező, úgy szintén a középiskolai érettségit tett, vagy ezt megközelítő képzettséggel biró személye­ket alkalmazott tanítóknak. Ezeknek az ideiglenes tanítóknak véglegesítésére a val­lás és közoktatásügyi minisztérium már a mult évben átképző tanfolyamokat rende-' zett. Ezen a nyáron az átképző tanfolyamot megismétlik. Az átképzésen már átment ideiglenes tanerők ezúttal jogot nyernek a képesítő vizsga letételére, akik pedig most elsöizben vesznek részt, azoknak jövőre nyí­lik meg az pklevé'megszerzés lehetősége. Az átképző tanfolyamot az idén puritán egyszerűséggel nyitották meg a kolozsvári tanítóképző intézet udvarán. A körülbelül 1200 főnyi hallgató e'ött Illés Gyula dr. tan- kerű’eti főigazgató ismertette az átképzés célját, a vele vállalt kötelezettséget, majd munkára és szorgalomra buzdította az egy­begyűlteket. Az 1200 hallgató — férfiak, nők egyaránt — hat héten keresztül 13 turnusban folytat­ja pedagógiai ismereteinek kibővítését. Az előadói kar részben a helybeli tanitóképző intésetek tanárai, másrészt pedig az ország különböző részeiből ideirányitott kiváló pe­dagógusok közül kerül ki. A 12 csoportból kettő-kettő a tanítóképző és tanitónöképző Intézetekben, a többi nyolc a Mariánumban és a különböző egyetemi diákotthonokban végzi másfélhónapra ter­jedő tanulmányait. Elszállásolásukról és el­látásukról a kultuszminisztérium gondosko­dott. Két nemzedék találkozása a kolozsvári Unitárius Kollégiumban Kolozsvár, julius 6, Vasárnap délelőtt két nemzedék tartotta egyszerre érettségi talál­kozóját a kolozsvári Unitárius Kollégium­ban: a 30 és a 10 évvel ezelőtt végzett diá­kok gyűltek egybe, hogy felelevenítsék az ős Alma Mater falai között régi, kedves diák­emlékeiket. A 30 éves érettségi találkozón résztvettek: Kovács Kálmán tanügyi főtaná- nossal. egykori osztályfőnökükkel az élükön: vitéz dr. Nyiredy Géza miniszteri tanácsos, S. Nagy László, az Erdélyi Szemle főszer­kesztője, Csányi József dr. főorvos, Rotarl- deez Mihály dr. egyetemi tanár, Gidral Ll- viusz dr. egyetemi tanársegéd és Símén fal vy Gyula gázgyári főtisztviselő. Az öregdiákok nevében vitéz Nyíred! Gém dr. köszöntötte Gál Kelemen dr. tanügyi fő­tanácsos tb. igazgatót, a kollégium nagyér­demű, egykori Igazgatóját. A 10 évvel ez­előtt végzett öregdiákok nevében az egyik résztvevő Gálffy Zsigmond jelenlegi igazga­tót köszöntötte fel. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK g if ar Kelcdy Tibor dr. polgármester beszéde Kolozsvár, julius <5. A szombat esti áhi- tatos és lélekemelő ünnepségnek lélekben és szellemben való folytatása volt a kolozsvári leventetáborozás utolsó napján, vasárnap délelőtt megtartott hatalmas seregszemle Kolozsvár főterén. Szombatot^ este az évezredes, örök ma­gyar sorsot megszabó hősi szellem éltető és megtartó ereje mellett tettek hitvallást a Kolozsvár falai között táborozó leventék. Vasárnap délelőtt Koledy Tibor dr. polgár- mester szavaiból megismerték ennek az ősi magyar városnak szellemét s e szellem kö­telező parancsát, majd felvonulásukkal jel­képe« bizonyságát adták annak, hogy milyen hatalmas erőt jelent a jövendő Magyar- ország számára a bajtársi szellemben mog- edzett, a célokkal és lehetőségekkel liszté­ben lévő magyar ifjúság. Csupa jelképes mozzanat. De Erdély és a magyar föld min­den röge fölött hagyomány, hogy a győ­ri vöbü szimbólumok életté, valósággá válhat­nak. Csak akarnunk kell és hinnünk, hogy nincs lehetetlen! Délelőtt 11 órakor kezdődött a leventék ünnepélyes seregszemléje a Mátyás király­téren. A leventecsapatok a kora délelőtti órákban vallásfelekezeteik szerint isten­tiszteleten vettek részt, majd felsorakoztak a főtér keleti, déli és nyugati oldalán. A déli oldal közepén, a Hitelbank palotája előtt külön csoportban foglaltak helyet az egész város szivét meghódító kedves kis parajdi zenekar tagjai. Köröskörül lenyű­göző képet nyújtottak a napba rnitotta, dél­ceg-, csupa erő- és izom leventék, akik a dél­előtt fáradalmait vidám derűivel és fegyel­mezett lélekkel viselték el. A tér közepén, a Mátyás-szobor előtt sorakoztak fel a katonai és polgári hatóságok vezetői, az egyházak fejel és lelkészei, a közéleti vezetők, majd a helyőrség csapattesteinek és i^akulatainak tiszti küldöttségei, a sajtó képviselői és a fotóriporterek. A leventék sorai között és az úttesteken diszruhás rendőrök, a leventetábor csendör- különitményének tagjai és '„szcnitécei“ (ár­tották fénn a rendet. A gyalogjárókon ismét hatalmas embertömeg állt sorfalat, hogy ta­núja legyen az eddig soha nem látott levente seregszemle mozzanatainak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents