Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-26 / 168. szám

1942. J V £ 1 O S 26 TUDüA-E ÖN?... . hogy Perzsia . egyes részem a könny­nek csodálatos gyógyító erőt tulajdonítanak? Qydspunnepségek alkalmával Perzsiában a gyászolók ezért kis szivacsot kapnak könnyeik felszári fására. A szivacsokat azután gondosan összegyűjtik, tartalmukat egy edénybe csepeg­tetik és gondosan megőrzik. hogy a spanyol hajó z á s újjáépítési miiyen nagy arányokban folyikf A spanyol kormány hat nagy kereskedelmi teherhajó! rendelt a bilbaói hajóépítőmüvéknél. Spanyol- 'Marokkóban hajógyárat létesítettek $ ízt if e ittalmozták halászgőzös-rendelésekkel, A spa­nyolok egyúttal az újszerű, hajtóerőtalálmá- nyakat is felhasználjak, amennyiben a parti hajózásban valamennyi jármüvet fagá: motor- hajtásra alakítják ct; hogy Európa a u k o r t e r m elése 1339-ben sokkal magasabb volt, mint az első világháború kitörésekor. Az emelkedés mérve meghaladja a 19 százalékot és Így nagyobb, mint az említeti idő alatti népességszaporo­dás. Az első világháború előtti európai cu­kortermelés évi átlaga 7.3 millió tonna volt, ma 8.7 millió tonna; hogy Észak • B tilg áriában az is­tállótrágyát fűtőanyagnak használták a múlt­ban, mert a délbulgáriai- szénbányák tuldrá- gém szállították a szenet. Most az északbul­gáriai Lomanál hatalmas szénbányákat nyi­tottak meg s így sor kerülhet a trágya más irányú felhasználására; hogy Európa önellátásának mértéke nagyban emelkedhetnék, ha min­denütt elérnék azt a termésátlagot, amely Németországban szokásos. Ilyen feltétellel a jelenlegi 91 százalékos- önellátási százalék 134-re emelkedhetne s ezzel 460.000.000 em­bert ' lehetne élelmezni; hogy a s v á j c i hajózás szépen fej- lödik; több, mint 50.000 tonna hajójuk van és az a terv, hogy 25 hajóval a tonnatartal­mat 200.000-re emelik. Fennáll azonban a nehézség, honnan vásároljanak hajókat? Eb­ben a „szakmában“ ma egyáltalán nincs kí­nálat, ha pedig mégis akad, akkor éppen tíz­szeres árat kérnek a hajókért; hogy a háború kitörése előtt egyes európai népek milyen mértéktelenül sok húst fogyasztottak? Dániában az évi fo­gyasztási átlag 70, Németországban 52, Fran­ciaországban 41, Hollandiában 40, Spanyol- országban 30 kiló volt, A mai átlag ennek majdnem csak a fele; hogy a Heidelberg melletti Boehl község határában szokatlanul öreg elkövese- dett fát fedeztek fél. Beható tudományos ku­tatás szerint ez a fa körülbelül másfélmillió éves lehet- Amikor ez a fa sarjadozni kez­dett, akkor Európában még tropikus hőség uralkodott. Az öreg cédrus csak úgy tud megállani, hogy közepén vasrudal vezettek ót; ROMMEL TAKTIKÁJA lr*a; BENARY alezredes Rommel haditanácsot tart (T. E. E.) Hatalmas csatahajókként törnek eló’re a nehéz páncélkocsik Oszlopaik .ékalak­ban bontakoznak ki. Felderítő páncélosok ás könnyű kocsik sietnek előre, többről és bal­ról fedezik a szárnyakat. V ‘evegőben va­dászrepülőgépek biztosítják őket. Dt nemcsak a tűz és a gyorsaság lendülete, a katonák és motorok viselkedése dönti el az ütközetet, hanem a vezetés ügyessége és fürgesége, amely az oszlopok állandóan változó mozdu­lataival az ellenség gyengéit igyekszik kifür­készni, hogy végül váratlanul rámérhesse a halálos csapást. Mindezek feje a hadvezér, a páncélosok tábornoka, aki mint egy tenger­nagy a csatahajó hidján, úgy száll harcba katonái közt a parancsnoki páncélkocsi tor­nyában. A rádió láthatatlan hullámaival ér­vényesíti . akaratát minden esataegységnél egészen az utolsó tankig. Ez a páncélos üt­közet eszményképe, ahogyan az a tank hí­veinek fejében már' jóval a jelenlegi háború kitörése előtt felrémlett... Minden hadmozdulat „kifuthatja formáját“ a sivatagban A valóság néha egy kis ürmöt vegyitett az örömbe. A terep és az emberkéz emelte meg­erősítések, a. nem gépesített testvérfegyver­nemekre való tekintet gyakran megfékezték a páncélos oszlopok mozgási szabadságát, sőt a leglángeszübb vezérnek is lehetetlenné tet­ték, hogy a harckocsikban szunnyadó lehető­ségeket teljes lehetőségre juttassa. A sivatagban váltak valósággá ezek az ál­mok. Az előretörő oszlopok itt nem bukkan­tak semmiféle természetes vagy mesterséges akadályra-. Itt minden mozdulat kifuthatta formáját. Itt csak a vezető volt fontos, aki a mozdulatoknak célt é- érteimet adott, őket jói megfontolt haditérvének keretében a min­denkori helyzethez idomította, aki a mozdu­latokkal úgy hadakozott, mint valami mester- vívó a kardjával. Az angoloknak nem adott a snr= ilyen ve­zetőt Llsznkaf’riká homoksivatagjában. Sem Auchinleck, sem Cunningham, sem Ritchie ur nem értették meg a korszerű páncélos ütkö­zet lényegét és azt nem is tudták megvalósí­tani. anyaország, a domíniumok, és a: Egyesült, Államok által rendelkezésükre bo- c,sújtott számtalan páncélos hadosztályt elpo­csékolták, Büszke céljuktól, hogy a németeket és olaszokat Afrika földjéről kisöpörjék, messzebb vannak, mint valaha ... A németeknek viszont Rommel vezérezre­desben olyan emberük akadt, aki a modern páncélos fegyvert teljesen ki tudja használni. Nem a pontosan körülhatárolt helyi cél fon­tos neki, sem pedig területi nyereség vagy területi, veszteség. Nem tett fellengző Ígére­teket mint ellenfelei s igy nem is kell hasz­talanul feláldoznia egyetlen gépkocsiját sem. Egész gondolkozását és egész erejét egy cél- • ban egyesítette: lehelő legtöbbet ártani az ellenségnek. Tudta,, hogy hazája és a legfőbb hadvezér egyformán megértik küzdelmét. így láttuk tiz hónapon át rugalmasan fel és alá, ide és oda lezajlani a nagy sivatagi páncélos csatározást. .Az első merész előretö-* rést, amely a német páncélosokat- 1941 tava­szán egyfolytában egészen az egyiptomi ha­tárig vezette, utánpótlási nehézségek miatt bizonyos pihenő követte Tobruk előtt és a SolLum-környéki hegyekben. A britek szep­temberben ellentámadásra készültek, amely­nek véleményük szerint meg kellett volna hoz­nia a döntést. Egész sor ütközet játszódott le mind a keleti Marmarika vidéken, mind a Sidi Rezegh—El Gobi—Sidi Onlar—-Bardia négyszögben. Ezek a harcok sem egyformák, mert mindegyiket a helyzet és a terep külön­legessége határozza meg. Itt egy maroknyi harckocsi hősiesen kiválik az ellenséges át­tárolásból, ott mások tömör ékké sűrűsödve a támadó ellenség tömegében törnek előre, mások ismét messze egyiptomi területre haj­tanak, hogy bekerítsék az ellenséget. A csa­patok zöme végül Sidi Rezegh környékén al­kalmazott arcvonallal felveszi a harcot, tá­volabb küzdő egységeit rádióval odahívja, hogy azok az ellenség hátába essenek. Mi­után az ellenfélnek igen súlyos veszteséget okoztak emberben és anyagban, a túlerő szo- ritásábóli nyugat felé „esusznak ki“. Romme! feíhasssálha a* időt Bár Rommel oszlopainak a. pírtmenti hossza,bb utat kellett választaniok, mégis mindig sikerült, a sivatagon keresztülvágó ül­dözőket lerázni magukról és a hadvezér alfa! kijelölt, állást El Agbeila mellett elérni. Ez a verseny a briteket annyira kimerítette és az utánpótlási vonalaikat annyira megnyílj-- tóttá, hogy bizonyos időre meg kellett ■ pi- henniök. Pedig éppen most, lett volna az idő alkalmas arra, hogy a németek állását meg­bolygassák és a visszavonulás kerekét moz­gásban tartsák. Amig kötelékeiket felfrissí­tették és ' tervszerű támadásra készültek, Hőmmel vezérezredes kihasználta az időt. A- legszükségesebb megerősítések beérkezte után rögtön támadásba ment át, az angol támadási előkészületek közé csapott és a felvonuló had­osztályokat, olyan súlyosan találta, hogy azoknak menekülniük kellett, és fel kellett áU dozniok területi nyereségük jórészét. így látta a csodálkozó világ először leját­szódni a tengeri ütközet drámáját szárazföl­dön, amelynek a további harcmodorra ma még nem- is eléggé értékelhető hatása van. Rommel kitüntetése és kinevezése eléggé bizo­nyltja az eddig elért eredmények jelentősé­gét. Rommel személyisége,, stratégiai és tak­tikai lángesze, tevékeny tettereje és hajlitha- tatlan győzelmi akarata, német és olasz köte­lékeinek rátermettségével, bátorságával és ál­dozatkészségével együtt kezeskednek arról, hogy az afrikai haderő nem ismer nyugalmai és pihenést a végső győzelem előtt. Hol áliiiják fel Körösi Csorna Sándor nsarosrásárhelyi szobrát ? Marosvásárhely, julius 25. Többizben fog­lalkoztunk azzal, hogy Marosvásárhelyt em­lékművet akarnak állítani Körösi Csorna Sándornak, a lánglelkü székely-magyar kutatónak. Ezzel kapcsolatban a város leg­utóbb tartott kisgyülése úgy határozott, hogy a szobor elkészítésének költségeihez 150« pengővel járul hozzá a város és 4600 pengős költséggel vállalja a Bem-tér átala­kítását is. Ezen a téren állítják majd fel a nagy székely tudós szobrát s a teret Körösi Csorna-térnek nevezik el. Bem Józsefről a Kossuth Bajos-utca és Arany János-utca egymásbatorkolásánáJ levő, jelenleg névtelen teret keresztelik el. A kultuszminisztérium hír szerint tizennégy­ezer pengőt ad a szobor felállítására s Így valószínű, hogy a közeljövőben valósággá válik a szobor sokat emlegetett ügye. Egyébként külön 14 ezer pengős költséget, szavaztak meg az országzászló felállítására is, mert ‘az eredetileg tervbevett összeg as időközben fokozódó drágaság miatt kevés­nek bizonyult. Az országzászlöt szeptember tizedikén, a honvédség bevonulásának máso­dik évfordulóján szentelik fel. A jámbor, a céáa és a csisxolailan gyémánt Barátom már messziről hadonászott felém is uccán. — Jöjjön, jöjjön uram. Nagy szenzációm van a maga számára. A szenzációk mindig érdekeltek, hát még tlyeo forró nyáron. Letelepedtünk hát egy kávéházi asztal mellé. Barátom — szemét merőn rám szegezve —, igy szólt: — Olvasta ön „A szuggesztiv erők hatása a férfi és nö közötti vonzalom kifejlődésére Kasmutra hindu lélekbúvár utasításai alap­ján'* című müvét ? — Nem — vallottam be pirulva —, még hírét sem hallottam ennek az izé . .. szug- geszstiv Kasmutrának. Barátom széles mozdulattal előre könyö­költ; — Hát akkor idefigyeljen. Ez a legnagy­szerűbb könyv, amit csak valaha Írtak gya­korló legény-emberek számára. Mert kérem ez a derék hindu és magyarázója csekélyke nyolevan oldalon megoldják az emberi bol­dogulás és szerelmi nyavalyák minden pio- blémáját. És mindössze nyolcvan fillérért. Megáll az ember esze, ha erre az olcsóságra gondol. Kis kékfedelü füzetet rángatott elő zsebé­ből és magyarázni kezdett. — Azt ugyebár tudja, hogy az emberek magnetikus sugarakat bocsátanak ki ma­gukból. — Ezt se tudtam eddig — rebegtem szem­lesütve. — Na látja — csapott rám diádalmasan. ■— Hát idefigyeljen. Ha egy embernek egyéni varázsereje hiányzik, ennek az az oka, hogy belső énjének vonzóhatása pangási állapot­ban van. — Szóval ha nem tetszik nekem egy nő, akkor ezentúl így kell mondanom: ..Kegyed belső énjének vonzó hatása pangási állapot­ban van“. Tudja milyen jó lesz ez? Ez szép Is, előkelő és legalább az illető hölgy sem prtí $ gorombaságot. — Ne szóljon közbe, hanem figyeljen ide! — intett le. — Aszongya a szerző, hogy rossz tulajdonságainkat úgy vethetjük le könnyen, ha a tükör előtt próbáljuk meg­figyelni magunkat. — Ez kissé zavaros — jegyeztem meg félénken. — Nézze itt áll a szövegben: „Állj a tükör elé két lépésre, hogy alakod egész terjedel­mében látható legyen. Figyeld meg a sze­med, a tekinteted játékát és a testtartáso­dat. Ha valamivel nem vagy megelégedve, ott a tükör előtt próbálj javítani és változ­tatni rajţa“. Azt is ajánlja a szerző, hogy tanuljunk be valamit s azt adjuk elő, mintha beszélgetnénk tükörképünkkel. — Na és megpróbálta? — faggattam iz­gatottan. — Hát, igen. De tudja még nem sikerült egészen tökéletesen. De azt hiszem bele fogók jönni. Tudja csak egy borotválkozó­tükröm van. Már ez is nehézséget okozott. Aztán meg itt van az orrom. Sokan azt mondják, hogy nagyon szép, római orrom van. De éppen ez nem tetszik nekem. Az a benyomásom, hogy kissé krumpli-formája van. Hát ezen próbáltam változtatni a tükör előtt, meg aztán pocakomat is kissé “agy­nak éreztem. De valahogy még nem megy. A szerző azonban azt is Írja, vigyázzunk arra, hogy tekintetünk nyilt és bátor legyen. Hát tessék: nézzen ide. Látott már valaha ilyen nyílt és bátor tekintetet. Fenyegető tekintetet vetett rám. Kényte­len voltam bevallani, hogy még scria. — Azt js mondja a szerző, hogy „ha nap­közben valakivel beszéltél vagy foglalkoz­tál, ismételd el az egész eseményt a tükör előtt, lehetőleg hűen utánozva mindent úgy, ahogy történt'1. Ezzel tudja egy kis baj tör­tént. Tegnap ugyanis összevesztem szép kedvesemmel. Este a borotválkozó tükör előtt végigpróbáitam a jelenetet, hogy lás­sam. helyesen eselekedtem-e. Amikor oda­vágtam az egyik széket, ahová szép kedve­semet képzeltem, a szomszédok mentőkért telefonáltak. Alig tudtam megszabadulni a kényszerzubbonytól. — Na, de most tessék figyelni, — esett vissza az előbbi oktató hangnembe. — Most jön a java. Az itt következőkben meg fog ismerkedni a nők természetének miben­létével. — Hát ez igen. Ez nagyhorderejű dolog — Ismertem be azonnal. — Aszongya a könyv, hogy háromfajta nö van. „A jámbor vagy szemérmes, akinek szépsége elrejtőzik a szerénységének és fé­lénkségének leple alatt. A lelkiismeretlen férfiaknak ők a leggyakoribb áldozatai “ — Arról persze ne beszéljünk, amikor a szerénységnek és félénkségnek leple alatt feleségül vétetik magukat — védtem a lelki- ismeretlen férfiakat. — A második csoporthoz tartozik ,.a céda, vagy kacér nő“. Ezt ta'án ne részletezzük, mert nagyon szemérmetlenül nyilatkozik róluk a szerző. Itt van végül az igazi, a „kétfázisú nő, az igazi, a csiszolatlan gyé­mánt". — Szóval ezentúl igy udvarolunk: „An­gyalom, te igazi kétfázisú nö vagy!" Jó, mi? — Ne kotyogjon mindig bele. Hagyja be­fejeznem. Ez a nő, ha az igazi férfivel talál­kozik, nyomban megváltoztatja a természe­tét és igazi nővé válik. Egészen megnyugodtam. Ezek szerint te­hát szép kedvesem igazi nő, szóval amolyan „kétfázisú“. Az ilyen, mint a könyvben M- vastam, „ha megjelenik az igazi férfi, az ideál, akinek varázshatalma felszabadítja az idegen hatások alól, szunnyadó énje fel­támad". Igazán nem akarok dicsekedni, de ezek szerint én valóságos férfiideál vagyok. Szép kedvesem ugyanis nyomban felfedi igazi énjét, ha varázshatalman alá kerül. Például há másokkal van, akkor gyöngéd és kedves. Velem szemben,azonban, rendkívül eréiyes szokott lenni. Eddig dühös voltam ezért:. Most azonban megnyugszom. Nincs mit team, szép kedvesem — csiaz iiatlan gyémáist, Barátom nyersen félbeszakította hangta­lan elmélkedésemet. — Hallgassa csak. Milyen okos dolgokat mond a „szerelmi bűvkör kialakulásáról“. Ezt írja: „A férfi és a nő már első találko­zásuknál, ha a szerelemre vonatkozó idott- ságaik megfelelnek, bizonyos lelki kapcso­latba kerülnek egymással." Hát ez a dolog, ezzel a lelkikapcsolattal igy igaz, ahogy írva van. Szegény boldogult feleségemmel mi is azonnal lelki kapcsolatba kerültünk. Két örült pofont kaptam tőle, mert állítólag szemtelenkedtem vele. — De ez még semmi! Ide nézzen. Bte a bölcsesség koronája: „A legtöbb ember csak akkor veszi észre, hogy rabulejtette a sze­relem, amikor már a bűvkör teljesen bezá­rul." Hát ha ez nem a házasság, akkor mi­csoda ? — Bizony. Csak a házasember tudja, hogy mi az igazi boldogság! —- sóhajtottam. — De akkor már késő .. t — legyintett mélabusan. Hirtelen ismét felélénkült és folytatta a felolvasást: __„Megtörténhet, hogy nem is lépett közbe egy harmadik személy vonzóereje, hanem valami olyasmi történt közöttük, ami a nő érzékeny lelkét, benső énjét súlyosan meg­rendítette.“ Hát igen. Magam is emlékszem egy ilye« esetre. Bizonyos ellentétünk támadt szép kedvesemmel, mire ő, miután magához tért és felkelt az asztal alól, ahova vigyázatlan mozdulatom következtében beesett, érzé­keny lelkét felbolygatva érezte s hozzám­vágott nehány tányért. Természetesen akkor meg nem tudtam, hogy ő kétfázisú nő, sőt csiszolatlan gyémánt és nehány meggondo­latlan mozdu’atot tettem, minek következ­tében meggyűlt a ruhája. Dehát arról nem tehetek, hogy pont a petróleumlámpa útjá­ban állott, amit szórakozottan arrafeíó hají­tottam. Ez annyira megrendítette^ benső én­jét, hogy néhányszor reándőtt — a szegóny megboldogult. Ha tudtam volna ezt a két­fázisú dolgot, még ma is boldogan élhetnénk. NAGY EUCH.

Next

/
Thumbnails
Contents