Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-03 / 148. szám
________ Száz angoranyul eltart egy családot t Séta az angoranyu'tenyésztés kolozsvári arcvonalán Kerékpárizmus Tulajdonképpen nem is ezt a rímet akartam adni. hanem inkább valami efélét: ,,A kerékpározás (biciklizés) szociálpolitikai jelentősége individual pszi- hologiai nézőpontból“. Ebben az esetben persze nem is igy imám, hogy kerékpárizmus. hanem inkább igy: ehe re. queparismus, ami kétségtelenül sokkal tudományosabban festene. Ha e szép, hosszú, kicirkalmazott rímet adnám s még oda is biggyeszteném alája, hogy ,, nagyszabású elvi tanulmány a kerékpárológia köréből" — min_ den bizonnyal tanszéket kapnék valamelyik egyetemen, mint írj tudományág megteremtője. Ámbátor abban sem vagyok egészen bizonyos, hogy uj-t ez a tudományág. Én azonban már született lustaságom miatt is lemondok a kínálkozó tudomá- nifos babérról. Legyen e müvem szerény kísérlet, amit a jövő kerékpárologusai forrásnak használnak és kommentálnak. Térjünk tehát a tárgyra, ami ezúttal a kerékpár, helyesebben a kerékpározás. A lexikon valahogy igy határozza meg: ,.K erékpározás. Közlekedési mód, melyhez kerékpár használatos. (Lásd: Kerékpár.)“ Odaforgatsz hit a „K e r é k p á r" cimszóra. Itt ez áll: ,,Közlekedési eszköz, amit a kerékpározás céljából használnak. (Lásd: Kerék- pározás.) Hát igen. Ez tudományos. Megfclebbezni nem lehet. Jobb lesz hát, ha inkább az általam gyártott meghatározást fogadjuk el, mint kiindulási pontot. Eszerint: „A kerékpározás egy olyan művelet, ahol két kerék közé beül egy nö, abból a célból, hogy repüljön a szoknyája." Ez nem tudományos, de a lényeget kerülgeti. És — természetes „fel lebbezhetö"... Rögtön meg is magyarázom, hogy miért találom kitűnőnek a magam deficinió- jét. Tessék csak végighallgatni. Nem tudom, méltóztattak-e észrevenni. hogy mennyire elszaporodtak Kolozsvárott a bicikliző nők. Ha humorista volnék. akkor ezt írnám: „Nem mászkál annyi poloska a kültelki szállodák falain, mint ahány nő biciklizik Kolozsváron." Ha a Urai költő tehetségével vert volna meg a sors, igy áradoznék: „Virágok! Nagy, tarka, tovasuhanó virágok a kopár aszfalton." Dehát én egyszerű tudományos férfiú vagyok, aki röviden, magyarosan, érthetően megállapítom: „miszerint nem vonható kétségbe azon tény. .amelynek értelmében és céljából a kerékpározás úgy tekinthető, mint azon szociálpolitikai törvényszerűség, melynek ható tényezői eredőiéből következik azon tény, miszerint Kolozsvár törvényhatósági jogú szabad királyi városban illetékes nőnemű egyenek által a kerékpározás kedvelve van." Visszatérve meghatározásomra, felhívom a figyelmüket arra, hogy a kerékpárt immár nem nevezhetjük közlekedési eszköznek. Mert. amíg a kolozsvári nők ön- és közveszélyt okozva, ide-oda cikáznak, karikáznak a városban, minden cél és értelem nélkül, az nem közlekedés. Ami pedig a meghatározásom befejező részét illeti, készséggel elismerem, hogy kissé merész állítás a kerékpározás célját a szoknyaröpködtetésben megjelölni. Mégis — vállalva a rámzuduló felháborodás zuhatagát — ádázul gyanakszom, hogy van néminemű igazam. Mert te. szem fel, ha nem igy volna, miért nem pattannak biciklinyeregbe hölgyeink szoknyanadrágban, shortban, vagy valami ilyesfélében. Miért viselnek bicikli, zéshez csakis harangalaku bő szoknyá Félreértések elkerülésére megkívánom állapítani, hogy a magam részéről ez ellen semmi kifogást nem emelek, sőt igen nagy érdeklődéssel szoktam szemlélni a könnyed textilnemüek libbenését a lágy zefirben. Előbbi megállapításom csupán a kutató tudós tárgyilagos hangja tolt. Most pedig hadd közlöm nagy tudományos felfedezésemet. Több heveny kerékpározási dühben szenvedő hölgy alapos és lelkiismeretes tanulmányozása után sikerült megállapítanom, hogy a náluk rohamszerűen fellépő kerékpározás — betegség. Általában feltűnő jelenség, hogy 3 kerékpárizmus ál* alános Ságban csak azokon vesz erőt, akiknek nincs különösebb elfoglaltságuk. Megbetegedési statisztikámban mindeddig egyetlen mosónő, napszámosnő, vagy hivatalnoknő nem található. Ebből kiindulva, ajánlhatjuk a kerék- párizmusban szenvedőknek a munkát, ndnt fpicekgte energiáik levezetőjét. (n. ei). Kolozsvár, julius 2. Néhány évvel ezelőtt lázba hozta — különösen a középosztályt — egy nagyszerű és állítólag könnyű kereseti lehetőség. Ahogy a külföldi piacok bezárultak a gyapjubehozatal elől, egyszerre mint valami óriási konjunkturalehetősóg, előtérbe került az angoranyul-tenyésztés. Országszerte egyremásra létesültek az an- gorafarmok és eleinte minden hatósági közbelépés nélkül beváltóközpontok, ipari vállalatok alakultak az aíigoragyapju feldolgozására. ' Az „üzlet“ valóban nem volt rossz. Azonban, mint minden szabadiparban, itt is érvényesült az a bizonyos „szellem“, amelynek végül is úgy vetettek gátat, hogy hatóságilag maximálták az árakat, beváltó központokat állítottak fel és hogy ellensúlyozzák a faj* Uyillákkal való spekulációt, n t'öldmivelésügyi minisztérium tiszta fajállatokat juttatott el a tenyésztőkhöz, azonkívül azakkönyvek kiadásával is segítette a kezdő embert, hogy tisztában legyen azzal, mikor és milyen körülmények között van gyakorlati értelme az angoranyul-tenyésztésnek. Ma már ott tartunk, hog 1/ való.-ágos országos háziiparrá fejlődőit ki nemcsak a nyúl- tenyésztés, hanem a gyapjú feldolgozása is. Elérkeztünk odáig, hogy az an goragya pju erősségénél, melegségénél, szapora ságánál fogva megelőzte a birka gyapjút. Budapesten már ipari telepek alakultak, amelyek nemcsak pullovereket, kézfjükét, bollerókat, kalapokat, sálakat és bélésekét készítenek, hanem ruhaszövetet is. Lassanként igy rendezkedik'be önellátásra a külföldi gyapjubehozataltól megfosztott magyar textilipar. Kiváncsiak voltunk, hogyan áll Kolozsvárt ez a jól fizető iparág. Nem mondhatjuk, hogy túlságosan sokan foglalkoznának az angora- ten.vesztéssel. Mindössze négy komoly tenyésztő rendelkezik Kolozsvárott azzal a nyulállománnval, amelyről azt lehet mondoni — kifizeti magát. Az egyik ilyen „nagy“ tenyésztő tájékoztatott bennünket az angoranyul-ipar úgynevezett műhelytitkairól. \ ' V Száz nyúl a „létminimum“ Először is azzal kezdtük: mikor fizetőd,ik ki a tenyésztés? — Száz nyúl az alapja a komoly kereseti lehetőségnek. Ezt a száz nyuiat úgy is be lehet állítani, hogy egy bakkal és négy (msével kezdjük. Általában úgy számítják, hogy az anyaállat egy év alatt megharmincssotozódik. Azonban, aki ‘Íven mértékben használja ki ki anyaállatot, csakhamar eljut odáig, hogy állománya elkorcsoeodik. Ez az oka annak, hogy a hozzá, nem értők rendszerint drága pénzükön ilyen korcsai latot vesznek meg, ami azután azt eredményezi, hogy felhagynak a tenyésztéssel, mert az á1 latok a gyapjú- mennyiség felét sem adják le. Legfeljebb Kolozsvár, julius 2. Mintegy két héttel ezelőtt a Malomárok vizéből a Téglás-utca egyik telke végében kifogták egy körülbelül 8 hetesnek látszó fiucsécsamő holttestét. A rendőrség nyomban megindította a vizsgálatot annak fel döntésére, hogyan került, a csecsemő a Malomárok vizébe?... A hullát megvizsgálta a rendőrfőorvos is, sőt a boncolást is megejtette rajta. A vizsgálat során megállapította a rendőríőorvos, hogy « csecsemőt valószínűitg elevenen dobta vizhe elvetemült szülője, vagy gondozója, mert a boncolás során erőszak nyomait nem találták. A két hétig tartó erélyes nyomozás azonban meghozta az eredményt és szerdán sikerült elfogni bizalmas feljelentés alapján az áldozat elvetemült édesanyját, névszerint Serdan Ilona 22 éves cselédet, aki Szentegyház-utca 2D. szám alatt volt alkalmazásban. A minden anyi érzésből kivetkőzött, hün- béesett leány-anya a rendőrkapitányságon a legnagyobb cinizmussal vallotta be, hogy a kórházban még szülés elölt elhatározta megszületendő gyermeke elpusztítását. Amikor a gyermek megszületett és őt a kórházból elbocsátották, megkísérelte az ártatlan csecsemőt- eltenni láb alól, de aztán megsajnálta. — Nyolc, hétig gondolkoztam azon, hogy mit tegyek — folytatta. — CSJfeknak vas* kétszer szabad évente szaporítani, de a rossz gyapjutermől nem. kívánatos meghagyni. Az a helyes tehát, ha kezdő ember garantált fajtiszta állatot vesz. Ezeknek az ára azonban rendkívül változatos. Kétszáz pengőtől 5000 pengőig terjed az igazi fajtiszta tenyészállatok ára. — Három állat hoz évente 1 kilő gyapjúi. Ennek maximális beváltási ára 110 pengő. Száz állal tehát 3660 pengőt jövedelmez egy évre. » — Az állatok eltartására évente átlagban 10 pengőt irányoznak elő és ennek a 100 állatnak kezelését, tisztántartását, nyírását/ etetését, kefélését egy ember könnyűszerrel elvégzi. Az állatokat ugyanis vagy nyírjál» évente háromszor, vagy hetenként egyszer átfésülik 9 az igy kihulló szőr adja az értékes gyapjú anyagot. Ez a számítás azonnal módosul ha a tenyésztő egyúttal fonállá is átdolgozza rokkákon a nyers szőrt. Akkor már nem 120 pengőt kap kézhez, hanem minőség szerint, 250—300 pengőt. A kereskedők ugyanis ennyiért veszik át, viszont az üzleti forgalomban ugyanez a fonál a közönséghez 450— 500 pengőért kerül. Még érdekesebb ez a számadat akkor, ha megnézzük, mennyibe is kerül egy ké<z put- lover, vagy boleró és ugyan hány gram anyagot használnak fel az egyes holmikhoz. A boleróhoz átlag 15 dóka fonál elegendő. A pullover 30—4Ó dekát emészt fel, viszont a kereskedésekben 80—100 pengőnél alább nem lehet megkapni azt az értékes, meleg és finom árucikket. Mindebből az látszik, hogy az angoranyul hófehér szőrméjéből mindenki megélhet, aki vele foglalkozik. A nyersanyagon keres a tenyésztő, keres az, aki fonállá pödri. keres a kereskedő és annak is jut elegendő, aki megköti a sáli, puflovert, vagy a bolcrót. Jelpi» pillanatban nehézség csak annyiban van, hogy a városi ember, különösen tej időben nem igen jut szemes takarmányhoz, úgy, hogy állatállományát kénytelen csökkenteni. Ez a főoka annak, hogy a városokban az utóbbi két év alatt hirtelen megállón a nagy ívben előrelendült nyultenyésztés. A gazdáknak kellene rátérniök erre a valóban kifizetődő háziiparra. — Németországban például — mondotta informátorunk — úgyszólván minden pa- rasţthâzban tartanak 6—8 angormyulat. Ezeknek gyapjuhozama ugyanis teljesen elegendő egy öttagú család meleg alsó holmijának elkészítésére. Télidőben a lányok dolgozzák fel az egész évben összegyűjtött anyagot ás igy mentesítik a német, textilipari ellátást a gondóktól. Intézményesíteni kellene nálunk is az angoranyul országos tenyésztését, hogy ne csak a kiváltságosak luxuscikke legyen, hanem nipruházati tömegcikk is. Ide azonban mindaddig nem jutunk el, amíg a gazdák föl nem ismerik önmagukban az angoraüyul-tenyésstés közhasznú fontosságát. tem a gyermeket s azonkívül az apját se tudtam volna megnevezni... Inkább pusztuljon el, legalább megint szabad leszek — váltotta a kihallgatást Végző rendőrtiszt előtt, Serdán Ilona ezután elmondotta, hogy egy este, amikor már elcsöndesedétt az utca, karjára vette csecsemőjét és lement véle az OTI-palota élé. Előbb le s fel járt az épület előtt, majd amikor látta, hogy a Malomárok pártján senkise jár, 'odament a viz szélére, hirtelen letépett nyolchetes kisgyerekéről minélen ruhát, takarói s az éppen szendergő kisfiút kétszer-háromszor meglóbtíha, hehaji- tötla a Malomárokba, ru.háit pedig megsemmisítette. Arra a kérdésre, hoge nem félt-e a büntetéstől, egykedvűen vallotta: — Egyáltalán nem. Az én dolgom, senkinek semmi köze hozzá ... Serdan Ilonát, csütörtökön délelőtt a rendőrkapitányságról átkiéérlék a királyi ügyészségre. Kitöri az Efna Róma, jul. 2. (MTI) A lapok katánta! jelentősei szerint az Etna vulkán kitört és uj k&tetr Jttáeá&saett, 19 42. J V C 1 V S á Budapestről Nagyváradra repült vitorlázó gépén Nagy Hugó gépészmérnök Nagyvárad, jul. 2. (MTI) Nagy Hugó gépészmérnök a műegyetem sportrepülés magassági- és, gyorsteljesitményü vitorlázógépén szerdán délelőtt a Hármashatár-hegyen megadott irányban elindult motomálkűii repülésre. Nagy Hugó elérte a kijelölt célt, a nagyváradi repülőteret. Teljesítménye légvonalban 220 kilométer. Orvosolták a fiat«! erdélyi gyógyszerészek sérelmét Kolozsvár, julius 2. A bécsi döntéssel felszabadult erdélyi és keletmagyarországt gyógyszerészek közül azokat, akik 1940 augusztus 30-ig nem tölthették ki a román rendszer szeripti háromévi gyakorlatot, a vallás- és kö2)oktatásügyi minisztérium — hasonlóan a magyar egyetemeken végzett gyógyszerészekhez — u. n. feljogosító vizsga letevésére kötelezte. A román uralom idején annyi súlyos megpróbáltatáson keresztülment erdélyi magyar fiatal gyógyszerész generációt rendkívül súlyosan érintette a minisztérium intézkedése. Az érdekelt gyógyszerészek ügyében a napokban az Erdélyi Párt járt közbe és a kb. 100 gyógyszerészt érintő kérdésben a legteljesebb eredményt érte el. Az ügyet az Erdélyi Párt Országgyűlési Képviselőinek Csoportja Gaál Alajos dr. országgyűlési képviselőnek osztotta ki, aki június 27-én az érdekeltek képviseletében Veress Tibor nyárádszeredai gyógyszerész kíséretében járt el a vallás- és közoktatás- ügyi minisztérium illetékes ügyosztályán. Gaál Alájos dr. részletesen tájékoztatta Molnár Andor dr. miniszteri tanácsost, az ügy miniszteri előadóját. A minisztérium részéről a lehető legszivé- lyesebb fogadtatást és a legnagyobb megértést tapasztalva, a kérést a legteljesebb mértékben igazságosnak ismerve el, a jövőben minden nehézség nélkül fogják a gyógyszerészek ezen részének szerzett jogát elismerni és a háromévi gyakorlat kitöltése után, tanulmányaikat a megkezdett tanulmányi rendszer szerint — feljogosító vizsga nélkül — fejezhetik be. Háromszáz tejpavicsoló feleit ítélkezett a rendőri büntetőbíróság Kolozsvár, julius 2. A városi rendőri büntetőbíróság csütörtökön ismét egész sereg tejhamisitási ügyben hozott ítéletet. A város ellenőrző közegei állandó portyázásokkal éberen figyelik a városra behozott tej minőségét és. ha megállapítják, hogy valamelyik tejtermelő, vagy tejszállitó hamisított tejet akar forgalomba hozni, könyörtelenül bíróság elé állítják a vétkeseket. A kolozsvári rendőri büntetőbíróság néhány nap leforgása alatt nem kevesebb, mint S00 tejhamisitási ügyben hozott Ítéletet.. Schuller József rendőri büntetőbiró csütörtökön a következő Ítéleteket hozta a tej- hamisitók ellen: Molnár Gergely nádaskóródi lakos 30 pengő pénzbüntetés, vagy 10 napi elzárás; Dórján György szamosfalvi lakos 40 pengő, vagy' 15 napi elzárás; Darjan Miklósné szamosfalvi lakos 100 pengő, vagy 25 napi elzárás; Minteoan Mária szamosfalvi lakos 60 pengő, vagy 20 napi elzárás; Thdkn György szamosfalvi. lakos 200 pengő, vagy 25 napi elzárás; Hathávi Sándor Cukorgyár utca 89 szám alatti lakos 30 pengő, vagy 10 napi elzárás; Diószegi Sándor Magyarutca 141 szám alatti lakos 40 pengő, vagy 10 napi elzárás; Túrós János Kisbácst-utt lakos 20 pengő, vagy 5 £iapi elzárás; Kun Károlyné Magyar-ujca 124 szám alatti lakos 20 pengő, vagy 5 napi elzárás; Kovács Kozma kisbácsi lakos 30 pengő, vagy 10 napi elzárás; Gyík György kishácsi lakos 15 pengő, vagy 4 napi elzárás, Túrós Rudolf kisbácsi lakos 20 pengő, vagy 5 napi elzárás, ötvös Anna nádaskóródi lakos 10 pengő pénzbüntetés, vagy 3 napi elzárás; Mitrea János nádasszentmihályi lakos 200 pengő, vagy 25 napi elzárás; Zágoni Sándor Kölesföldi-titca 90 szám alatti lakos 40 pengő. vagy 10 napi elzárás; Kovács Ödön kisbácsi lakos 30 pengő, vagy 15 nap; Pap Albert szuesági lakos 50 pengő, vagy 15 nap és Trinkuj János kisbácsi lakos 30 pengő pénzbüntetés, vagy 10 napi elzárás, A büntető rendőrbiró egyébként csütörtökön ítélkezett Gacsi László kereskedő, Berek-utca 44 szám alatti lakos felett is. A kereskedő félédes paprikát árult édes nemes paprika helyett és ezért 20 pengő -énzbirságra átváltoztatható 4 napi elzárásra Ítélték. Kétheti nyomozás után elfogták a csecsemőgyilkos leányanyát Az OFI palota közelében dobta vízbe nyochetes csecsemőjét Setdon Ilona cselédleány
