Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-18 / 161. szám

1942. J V£ 1 US IS 5 Magyar repülők között — a keleti hadszíntéren... rek — nagyon kedvesen fogadott. Vacsorá­ra felhordtak mindent, ml szem-szájnak in­gere. A meglepetés azonban csak ezután kezdő­dött. Keleti front, jullus hő. Sátortábor és vil­lanegyed. Ez az első benyomásom, amikor belépek a faragott kapun. Fent dísznek a sast rajzolták, régi pilótaszokás szerint. A sűrűben kanyargós utak vezetnek a fenyőfa- házakhoz. Szélükre mogyorófa pálcikákból kerítést raktak, mert „fűre lépni tilos". De azért mindegyik ut mellett gyalogút is ka­nyarog. Már úgy értem, hogy a gyepen. Sokat esik. Ilyenkor a „hivatalos" utak inkább korcsolyapályák. Az eső és a sár, ez a két legnagyobb ellenség. Még a szovjet repülőknél is nagyobb. Esőben, repülési ti­lalom van. Kell-e nagyobb „büntetés" repü­lőknek? És csúszkálni a sáros utakon, az sem éppen élvezet. A fák között apró tisztások, tele virággal. Kék és sárga, piros és bordó színek válto­gatják egymást. De legerősebb a sárga szín. Minden csupa repce. Most virágzik. Két esztendővel ez­előtt itt hatalmas repcetáblák terültek el. Tavaly nem szántotta-vetette senki sem. Most aztán nő a repce vadon, buján. Ilyen lenne a föld, hogyha egyszer az em­ber itthagyná, a második év végén. így indulna meg a vegetáció fejlődése, hogy az­tán végleg átvegye az uralmat. * Az egész erdő tele van repülővel. Itt a csoportparancsnokság tanyázik, odább a re- pülő-árkászok, majd a szemközti erdő-folt­ban a híradósok. Mögöttük a repülő-vonat. Talán egy kilométerre a közel- és távolfel- deritök repülőtere fekszik. A vadászok ta­nyája már jó „macskaugrásra“ van, míg legmesszebb a bombázók és a szeroszlop települt. Mindent egybefog azonban ez a csererdő, az egésznek kedves közvetlen keretet ád. És úgy érzi magát az ember, mintha otthon lenne. Én legalább is. Persze, nem ment minden egyszerre ilyen pompásan. Mesélik a fiuk, hogy amikor megérkeztek, nem volt itt egy fia szállás sem. Esett éppen az eső és az első éjszaká­kat bizony a legfantasztikusabb helyeken töltötték. így például igen kedvelt szállás volt a Hotel Büssing, vagy a Hotel BMW. Az előbbi határozottan kényelmesebb, mert ki lehetett benne nyújtózkodni. Lévén ha­talmas teherautó. De az utóbbiban bizony csak úgy tudták kinyújtani lábukat a „ven­dégek". hogyha lehajtották az ablakot. Sokan egyszerűbben oldották meg a kér­dést, a „Hotel Mautner“-ben aludtak. Ez sem utolsó figura, de némi hátránnyal mégis csak járt, mert huzatos is volt, be is esett az eső... De hát ilyen a tábori élet, békében, kirán­dulásokon, hát még háborúban, vagy két­ezer kilométerre a hazai földtől. * De a lakások most már túlhaladnak minden képzeletet. Hiába, ötletes, ügyes ember a magyar.« Mér persze, ha rákényszerül. Mert olyan pompás megoldásokat eszeltek ki, hogy csak nézek! Nem akarok most a fenyőfa­házakról írni, azokban nyaralni lehetne még a Svábhegyen is. Az igazi leleményesség a legénységi szállások kifundálásánál jelentke­zett. Földben, földön, föld felett, ahogy csak elképzelhető, mindenféleképpen építkeztek. Még aránylag legjobban azok jártak, akik a földbe ástak le. Mert ott fűteni is lehet. A legtöbbet éppen a hideg miatt szenved­nek. Ahogy lemegy a nap, már hűvös van. Éj­szakára mindig kitisztul az ég. Harmat hull, bőségesen. Hajnalban aztán vacogni kezdünk. Magunkra raknánk három duny­hát is. *Ha volna... Az ügyesebbek persze szereztek kályhát is. Itt a legszellemesebb „készüléket“ az egyik földalatti alvóalkalmatosságban lát- j tam. ' A kályha valamikor rádió volt egy orosz páncélkocsiban. A kocsit kilőtték. A fiuk . pedig kiszerelték belőle a rádiószekrényt és g tűzhelyet készítettek belőle. A hullámhossz-1 mérő tábla az ajtaja. Hátul pedig vígan bo- dorodik kifelé a füst. öröm nezm. í’láné, mikor kint esik az eső! * Itt van aztán a fürdő kérdése. Ezt megint érdemes tanulmányozni. Sok érdekes változatra akad az ember. Az egyik repülőtéren benzines hordó a fürdő­kád. Ez a legegyszerűbb megoldás Másutt a hordót magasba emelték, úgyhogy zuha­nyozni is lehet. A zuhanynak egyszerűbb formája a faágra húzott vödör. Ez tele van vízzel. Csak alá kell állani és megrántani a kötelet. A legszellemesebb fürdőt azonban a re­pülő-vonat parancsnoka eszelte ki. ■ Ez ugyanis gőzfürdő is egyben. Faágakból szögletes kis fülkét csináltak. Mellette a földön benzines hordó áll. A hor­dót úgy helyezték el, hogy alája lehet gyúj­tani. Mikor tüzelnek, a hordóban lévő gőzt egy gumicsövön a fülkébe vezetik. Ott ugyancsak ágakból rácsos lábtartót eszká- báitak össze. Arra kell állani és alulról árad felfelé a gőz. De ugyanakkor egy pumpa felemeli a fütött benzines hordóból a forró vizet egy magasba emelt hordóba. Onnan zuhanyrendszerrel vezetik át a fürdőfülkébe. Magam is kipróbáltam. Mondhatom remek volt... * A hangulat kitűnő! Egyik este vendégségben voltam a repülő­vonatnál. A parancsnok, „Balbó alezredes" ur, — akit egyébként még tavalyról isme­Egyszerre, valahonnan a fák alól, cigány­zene hangzott fel. Megjegyeztem, hogy derék dolog mégis csak a rádió, mert ugye ezerhatszáz kilo­méterre otthonunktól !.„ Nevetni kezdtek: — Csakhogy ez a mi bandánk ám* És a következő pillanatban fciő.épegetetc az egész banda a fák alól. Voltak vagy hú­szán. És olyan hangulat kerekedett „rövid" pár óra alatt, hogy legénybucsunak Is beillett volna. Hogy pedig a jókedvünk egyik leglényege­sebb okát is eláruljam, — fájjon a szivük az otthonmaradottaknak, — eredeti Mummot ittunk, francia vörösborral keverve. Még pedig 1921-es évjáratúval... P. P. Feketekönyvben és a rádió utján pellengérezík ki a horvátországi korhelyeket Zágráb, julius 17. Egész Horvátországban igen nagy eréllyel küzdenek 02 erősen elter­jedt részegeskedés és kocsmai verekedések el­len. Ebbő! a célból a vármegyék a legszigo­rúbb egységes intézkedéseket léptették életbe. A központi intézkedés értelmében az idült alkoholisták, közismert verekedők, torzsalko- dóls és munkakerülők neveit külön fekete­könyvbe vezetik be. A könyvben küön'külön jegyzik fel a részegeskedőknek, kocsmai vere ködöknek, békétlenkedíiknek és azoknak ne­veit, akik elhanyagolják gyermekeik nevelé­sét. A nevek után a kiszabott büntetést is fel keli jegyezni. Az első büntetés pénzbírság és szabadságvesztés, ismétlődés esetében pedig munkatáborba való utalás. A rendelkezések értelmében a megbüntetetteknek nevét feltü* nő helyen közölni kell a helyi lapokban és rádió utján ai utcán felállított hangszórók­kal közhírré kell /enni. A megbüntetettek név sorát a vendéglősök is megkapják és ezek­nem nem szabad italt kiszolgálniok. (Búd. Tud.) Julius végén avatják fel az „Uz Bence menedél<ház"-at és Magyarország első idegenforgalmi célból épült útját Varga I*eres!*etlelmi és Lödéit edésiigyi miniszter is megjelenik Hargílaffiidő kettős ünnepségén Csíkszereda, julins 17. Hargitafürdő az ország legmagasabban fekvő fürdő- és üdülő­helye, Ősik- és Udvarhelymegye halárán hú­zódik észak-dél irányban a Hargita hegy­lánc hatalmas vulkánikus tömege és meg ma is jól láthatók az évezredekkel, ezelőtt kihunyt tüzhányóhegyek kráterei. A kráte­rek rég kialudták, de a vulkánok utómükö* dése még mindig tart s a mélybői még ma is feltörnek gázok, amelyek átalakítják a vizek, föld, kőzetek anyagát s ilyen módon a legüdilőbb borvizeket, gyógyhatású gáz­fürdőket, lápokat és a legkülönbözőbb ás­ványi kincseket termeiik. Harg-ita fürdőt már évtizedekkel! ezelőtt jól ismerték a székelyek és gyógyhatásúkért népi fürdővé fejlesztették, afrová évente százával jöttek szekerekre rakott ágyneművel a kör­nyék falvaibái azok, akik hüléses bántál- maikra kerestek gyógyulást. Néhány évtized­del a világháború előtt Csikcsicső község, amelynek határában fekszik a telep, három hatalmas, 50 szobás faépületet emelt, a for­rásokat befoglalta, a gőzlők fölé tetőt emelt és általában nagy forgalmú népi fürdővé fej­lesztette. A világháború után a tehetősebb cgi leme­gy ei po'gárok kezdettek épitke-ni és elindí­tották Hargitafürdőt a fejlődés utján. A magyarságnak fejlett fürdő- és üdülőhelyévé vált, sőt felfigyeltek . rá távolabbi vidékek gyógyulást kereső betegei is. ami érthető, ha tekintetbe vesszük, hogy a telep 1300 méter magasságban fekszik, mint ilyen tehát leg­magasabban fekvő üdülőtelep, ahol 5 borviz- forrás, több jóizii édesvízit forrás, két szen­éé kénsavas száraz gözlö. meleg kádfürdő és hideg medencefürdö van. A fürdő fejlődését az utolsó években az akadályozta meg, hogy a parcellázást nem végérték megfelelően, ké­sőbb (ledig a háborús viszonyok miatt vált nehézzé az építkezés. Elmaradottságának má­sik oka az volt, hogy a hozzávezető körül­belül 7 km-es ut. amely a Csíkszereda és Székelyudvarhely közötti országút Tolvajos- tető pontjából indult ki, sohasem épült ki annyira, hogy rendszeres szekérforgalmat le­hetett volna rajta lebonyolítani, hanem meg­maradt rossz, köves erdei útnak, mely ka­nyaróéra hegyre fel és hegyről le vezetett a telepre. Hargitafürdő fejlődési, utjának harmadik szakaszához a visszatérés uián jutott el. A lelkesedés első napjaiban határozta el az Er­délyi Kárpát Egyesület Csík széki Osztálya, hogy menedókházat épít és minden lehetőt : elkövet, hogy uj útra indítsa a fejlődést. Az elhatározást csakhamar tett követte, elkészül­tek a tervek és nemsokára megindult a ház­építési munka. Az Országos Magyar Idegenforgalmi Hi­vatal helyes érzékkel rögtön felismerte e für­dő jelentőségét. Ennek adta bizonyságát, amikor az „Uz Bence“ névre keresztelt me­nedékház építését lö.OOO pengős adománnyal támogatta s még inkább akkor, amikor köz­benjárására a kereskedelem- és közlekedés- ügyi minisztérium elhatározta, hogy 0 Tol- vajostetőtöl a fürdőtélepig gépkocsiforga­lomra is alkalmas uj utat Spit. Ma már az a helyzet, hogy a gépkocsiul elkészült és az Cz Bence menedékház készén áil. Az uj ut a Tolvajostetőtő! 981 m. ma­gasságból indul ki és a Tolvajos-patak men-- ten hatalmas fenyveserdőn át helyenként re­mek kilátást nyújtva, kanyarogvá érkezik a fürdőtelepre. Az ut jelentősége nem abban van, hogy 1300 méter magasságig vezet föl, ami mint országút Magyarországon talán a legmagasabb, hanem abban, hogy ez az ut a; első, amelyet nem hadászati, nem gazdasági, nem politikai érdek hozott létre, hanem kizá­rólag idegenforgalmi célból épült. Úttörő munka volt tehát ennek a gépkocsimnak a megteremtése és ebben áll nagy jelentősége. Az Uz Bence menedékház körü'belül 100.000 pengős létesítmény, amelyet az EKE Csikszéki Osztálya hihetetlenül nehéz,, önzet­len munkával hozott létre. Kőalapon álló fa­épület székely stilu<ban. Szilárd József esik* •szeredai mérnök tervezésében. Körülbelül 50 I szentélynek nvujt hálóhelyet szobákban és a két tömegszá'lásoc. Mindkét alkotás a felavatást várja, amely­re julius végen kerül sor. Az idegenforgalom lelkes nagy barátai. Túron József dr. keres- kede'ern- és közlekedésügyi miniszter 6c T.dszdó Géza dr. miniszteri osztályfőnök kilá­tásba helyezték, hogy az ava*á=on részi vesz­nek és közreműködnek. Az erdé’yi idegenfor­galom és turistaság nagy iinnene ez a nap, amMven Mr.gvarország o!cő idegenfor­galmi ufiát és C*ikm»«rének a visszatérés után épült első nienedékházát avatják fel. — 51 tokos meleg volt csütörtökön Se­villában. Szevillából jelenti a Magyar Táv­irati Iroda: Csütörtökön 51 fokos meleget mértek Szevillában. A már hosszú évek óta nem tapasztalt. kánikula következtében az egyházi hatóságok kénytelenek voltak a ter­vezett kör menetet elhalasztani. A MAGYAR SORS AAPIPARANtSAí Csak jó szerencsét adjon hát az Isten, semmi többet nem kell kíván­nunk. Értésünk, értelmünk, vitézsé­günk, hírünk, nevünk ebben foglal­tatik. Zrínyi Miklós ELŐ APASOK, ÜNNEPSÉGEK; „Karitász Nap" a Marianum termé­ben. Előadók: P. Köhler Ferenc lazarista atya, gróf Hunyadi Ferenc né, gróf Pejachevics Mária, báró Apor Gizella. MÚZEUMOK: Botanikus M üzenni a Botanikus Kertben. (Majális-ut-a.) Az Országos Történelmi Ereklye Mnzeum eddig még ki nem állított anyagénak rendezése miatt a gyűj­temény további intézkedésig zárva van. Erdélyi Nemzeti Muzeom tBástya- utca 2. szám.) Nyitva: délelőtt 9—l-ig. Megtekinthetők: őskori, római, népvándorlás- és honfoglalás­kor! gyűjtemények, római és közép­kor! kőtár. Képtár, fegyvertár éa éremtár HANGVERSENVEK: Honvéd-kivánsághangverseny este 7 órakor a Színkörben. KOLOZSVÁR VAROS NYÁRI ELŐADÁSAI: Este negyedttz órakor Erdélyi Mi­hály „Becskereki menyecske" című darabjának előadása. , MOZIELÖ APASOK: CAPITOL: Utolsó dal. (Magyar.) EDISON: Cisco, a száguldó lován. (Amerikai.) EGYETEM: Kölcsönkért kastély. (Magyar.) RIO: Igen, vagy nem. (Magyar.) ROYAL: Tisztítótűz. (Olasz.) URANIA: Rákóczi induló. (Ma­gyar.) SZOLGALATOS GYOGI SZERTÁRAK: Mátyás király gyógyszertár (Bíró), Mátyás király-tér 5. Távbeszélő: 24-80. — Apostol gyógyszertár, Wesselényi-ulca 30. Távbeszélő: 17-82. — Palóczy gyógyszertár. Ma­gyar-utca 13. Távbeszélő: 17-05. — Isteni gondviselés gyógyszertár (Holicska), Mussolini-ut 38/a. Táv­beszélő: 10-65. — Meghalt Fálőczy Czlnke István, veit felvidéki református püspök. Budapestről je­lenti a Magyar Távirati Iroda: Pálóczy Czán- ké István volt felvidéki református pöspök az ottani zsinat és konvent egykori elnöke csütörtökre virradó éjszaka Budapesten meg halt 87 éves korában. — Kitettek magukért a levente-tűzoltók. Csirizpatas községben a leventék tűzoltó- szakosztálya egy tűzvész alkalmával a köz­ségi tűzoltókat megelőzve sietett oltani es életük kockáztatásával egy égő helyiségből kihoztak egy benzinnel teli motort és meg­akadályozták a nagyobb szerencsétlenséget. Bölön községben külföldi vendégek előtt a leventék példás fegyelmükkel tűntek ki. A két község leventéit a leventék országos pa­rancsnoka megdicsérte. — Istentisztelet a kolozsvári belvárosi re­formátus templomban. Vasárnap délelőtt 10 órakor Tavaszy Sándor püspök-helyettes hír deti az Igét. — Pályázat kezelői állásra a szegedi egye­temen. Budapestről jelenti a Magyar Táv­irati Iroda: A szegedi tudományegyetemen egy kezelői állás keiül betöltésre. A részle­tes feltételek a Budapesti Közlöny julius havi 156-os számában jelentek meg'. — Betörői» a maros vásárhelyi törvényszék előtt. Tudósitónk jelenti: Varga Dénes és Adám Jenő abafájai napszámosok az elmúlt hónapban több betöréses lopást követtek el Szászrégenben és mintegy kétszáz pengőt lopkodtak össze. A törvényszék Adám Jenőt egy hónapi elzárásra, Vargát pedig húsz napi fogházbüntetésre ítélte. — Ugyancsak most tárgyalta a törvényszék Kovács Ist­ván és Rósenfeld Béla maros vásárhelyi be- . török ügyét is. A betörők annakidején a zsi­dó hitközség irodájából egy írógépet s egy törülközőt loptak. A hitközség jogi képvise­lője nem jelent meg a tárgyaláson s ezért az ítélethirdetést a törvényszék elnapolta. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents