Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-18 / 161. szám

BhkzM*lSSwS!J9tG 1942. J V £ i V & m 55.309 ember jelmi mag a kolozsvári Iskolánkivüli Népművelési Bizottság 16Z9 előadásán A széicely rádió 4 f Irént hírom szakáéiban tartották még le pe­dig december-január, február-március, végül április-május hónapokban. Ezek során gon­dot fordítottak történelmünk és földrajzunk ismertetésére. Az ismeretterjesztő előadásokkal egyidejű­leg — ugyancsak a Népművelési Bizottság irányításával — „Szülök iskolája“ címmel szórakoztató, ismeretnyujtó előadások kez­dődtek az állami és felekezeti iskolákban. Nagy jelentőséget tulajdonítottak a kedély­ápolásnak is: „Daloljunk együtt" jelmondat­tal elindították az ősidőkből visezaesengő dalaink ismertetését. A hadsereg legkiválóbb előadói is belekap­csolódtak a népművelési előadásokba. Kitűnő vezérkari tisztjeink és katonai előadóink, kü­lönösen háborús vonatkozású s más katonai tárgyú előadásokkal is hagy érdeklődést kel­tettek. A legutóbbi két hónap munkarendjén ne­ves szakemberek vezettek helyszíni látogatá­sokat a város különböző kultúrintézményeibe s szakelőadásokon ismertették a legidőszerűbb kérdéseket. Vasárnap délutánonként fontos gazdasági előadásokat rendeztek a földmive- lésseÍ! és kertészkedéssel foglalkozó hallgató­ság számára. Ebben a munkában az EMGE igazgatósága is nagy segítségükre volt. felelő teremmel rendelkező népiskolák szerint 12 iskolai körzetet^ jelűit ki. Ezekben heten­ként kétszer, szerdán és pénteken este tartot­tak előadásokat. A legfőbb gondot az írástudatlanok felku­tatása jelentette. Ezeknek tanítását a „Tu­dás titka" tanfolyamok szolgálták. EzzeL pár huzamosan tanfolyamsorozat kezdődött a „Boldogulás útja“ címmel is. Ezeken minden gyakorlati célú felvilágosító előadásra sor ke rült: az egészségügy, betegségek leküzdése, anya- és csecsemővédelem és hasonló tárgy­körből. A tanfolyamok szervezését a népmű­velés munkarendjének keretében nagy szere­tettel! karolták fel az egyházak, különösen a római katolikus missziós nővérek, A nemzetnevelés szempontjából tervbevett ismeretterjesztő előadásokon a nemzeti ön­tudat és nemzeti érzés erősítésére fektették a fősulyt. Az ismeretterjesztő előadásokat sWózaton­Előadósok a törvényszéki fogházban és az ortopéd kórházban A társadalom számkivetettjeire és elha- gyottaira is gondot viselt a Népművelési Bi­zottság. Előadásokat tartottak a törvényszéki fogházban és az oftopéd kórházban. Egye­sületbe tömöritették a tordaszentlászlái és magyarfenesi menekülteket. Leventeköteles és már katonai szolgálatot teljesítő ifjaink szintén részesültek a bizott­ság gondoskodásában. Tanfolyamokat szervez lek mihd az írás-olvasást nem ismerő, mind az elrománositott testvéreinknek, a betűvetés és a magyar nyelv megismertetésére. A népművelés bevonta munkarendjébe a háztartási alkalmazottakat is, akiknek száma Kolozsváron csaknem négyezer. A falusi ott­honuktól!, irányítás és támogatás nélkül el­szakított szolgáló leányok számára a tömeg­ben való foglalkoztatásuk céljából külön mun katervet dolgoztak ki. Magasabbrendü művészeti élményekben is részesítette hallgatóságát a Népművelési Bi­zottság. Kiállítási termekbe vezette el a részt­vevőket, a kolozsvári- Filharmóniai Társaság közreműködésével pedig zeneestéket és hang­versenyeket rendezett. Súlyt helyeztek arra is, hogy az előadá­sokra járó hallgatókban felkeltsék a szin- házlátogatási kedvet. A Nemzeti Színház igazgatóságának megértő jóindulatával a bi­zottság 50 százalékos kedvezményt biztosí­tott az egyes tanfolyamok hallgatói részére. A jelleg szerinti felsorolásnál azonban sokkal szemléltetöbben beszél az az össze­sítő kimutatás, ami a bizottsági beszámoló Kolozsvár, julius 17. „A hont védi, aki a kultúráért harcol.“ Ez a parancsoló intelem áll azon „Beszá­molódnak jelzétt egyszerű jelentésen, ame­lyet Kolozsvár Iskolánkivüll Népművelést Bizottsága adott ki első tanévéről. A tanfolyamok és ismeretterjesztő elő­adások már hetekkel ezelőtt bezárultak, a sorokba rögzített visszapillantások azonban olyan elevenítő erővel hatnak, ami a jelen­tést magasan kiemeli hasonló intézmények szokássaerü évi munkarendismertetései kö­zül. A holt betűk sorkatonasága mögött ott látjuk felsorakozva az élők légióit: honvé- deinket, a bevonulást. Azt a pillanatot, amelynek ihletett percei a legközvetlenebbül keltették fel bünniink annak a tudatát, ami a nemrégen halálos bénaságra Ítélt nemzetét újra régi méltóságába, a fegyverek önbizal­mát jelentő hatalmához emelte. Mert mind­ezt népnevelésünk tette. Az a céltudatosság, amellyel a népiskolák életbe sodort növendé­knek gondozását magára vállalta, hogy a már megszerzett ismereteket tovább is fenn­tartsa bennük, a hiányokat pedig alkalom­szerűen pótolja, mindig és mindenütt a nem­zeti öntudat fejlesztését és megóvását te­kintette eszményének. Az ifjúság, amelynek ajkán már az is­kolapadokban felcsendült az ének: — Árpád apánk ne féltsd ősi nemzeted! -— mint le­vente, megteremtette a magyar honvédhad­sereg jövendő magvát, mint honvéd pedig — javarészben — visszaszerezte a haza ősi földjét. A trianoni esonkaország lakosaiban az iskolánkivüli népművelés építgette mind­ehhez a szükséges nemzeti öntudatot. Bár a megpróbáltatások évei részben el­múltak, a boldog visszatéréssel előállott ezer és ezer teendő között egyetlen egy sem volt olyan fontos, mint a szomorú emlékű 22 esztendő nemzeti létünk ellen irányított tervszerű rohamának feltartóztatása és visszavetése. Erre, a csonkahazában évtize­dek óta kitünően bevált kulturális intézmé­nyek közül az Iskolánkivüli Népművelés volt hivatott. Megalakulnak a népművelési bizottságok 1241 novemberében a kultuszminiszter va­lamennyi erdélyi vármegyei és városi tör­vényhatósághoz népművelési titkárt nevezett ki, majd a törvényhatóságok is megalakítot­ták a maguk népművelési bizottságait. A titkári kinevezés és a városi Iskolánk! - vüli Népművelési Bizottság megalakulása Kolozsvár kulturális életében is uj helyzetet teremtett. A Népművelési Bizottság elnöki tisztét Reledy Tibor dr. polgármester töl­tötte be, ügyvezetését Kiss Károly tanügyi főtanácsos, vezető tanfelügyelő végezte, az olyannyira fontos titkári feladatok pedig Kovácsy Pálra hárultak. A bizottságban egy­házi és társadalmi életünk jelentős vezető egyéniséget kaptak helyet. A Népművelési Bizottság Kolozsvárott is, mint átfogó, minden művelődési munkát egybeolvasztó tényező jelent meg, melyet a hazaszeretet szent érzése hat át, a vallásos­ság-, az istenfélelem és a fajszeretet vezet. — A Bizottságra az iskolai tudás hiányai­nak pótlása, a szakműveltség kiegészítése, n nemzeti öntudat irányítása, kialakítása szempontjából értékes feladatok, nagy kö­telességek várnak — szögezte le a megala­kuláskor Kiss Károly ügyvezető elnök. Ezt a népnevelő munkát az idegen uralom nyomasztó éveiben egyházaink irányították. Fokról-fokra építették ki a népünk művelő­dését szolgáló szerveket: nőszövetség, férfi- szövetség, leány- és legényegyletek, sport- alakulatok, stb. formájában. Volt néhány egyesületünk is: amelyek kebelében szép, összefogó kulturmunka folyt: önképzés, fel­olvasások és tanfolyamok. A vezetők közül sokan a szövetkezeti mozgalom utján szol­gálták a nemzeti célt és kerestek összeköt­tetést a falu dolgos, derék népével. Megin­dult a faiumuuka. .. A város népművelési munkája társadalmi osztályaink válaszfalait és magyar — akár tisztviselő volt, akár iparos — hamar egy­más ta talált. Erre a népművelési munkára nagy szük­ség ve t. Az erdélyi egyház papjainak és ta­nító* aak áldozatos munkaköre a visszacsa­tolás második évében a népművelési bizott­ságom titkáraira hárult. Feladatukat a kul­tuszminiszter irányításával és támogatásá­val látják el, hogy az iskolánkivüli népmü-' veléa minél célravezetőbb és tökéletesebb le­gyen Áldásos munka folyt a 13 iskolai körzetben A bizottság — működésének megkezdése előtt — a könnyebbén megközelíthető és meg Ismételt híradás közötte, hogy rövidesen megkezdik Csiltszeredában a széke’yföldi közvetítő rádióállomás építkezéseit. A Csík­szereda! adóállomás olyan enerigávai fogja Budapest I. műsorát sugározni, mint a ko­lozsvári közvetítő berendezés. A kérdés nem uj Erdélyben, a sajtó már a visszatérés után felvetette az erdélyi rádióhálózat kiépítésé­nek szükségességét. Most elérkezett a meg­valósulás Ideje. Ennek a rádiónak igen fon­tos feladatai vannak mind műveltségi, mind nemzetvédelmi szempontból. Nem közömbös ugyanis, hogy a magyar rádió adását min­den faluban egy, vagy két család -hallgatja, vagy- pedig nagyobb számú rádióelöfizető- nek adja tud túl kis készüléke a világ ese­ményeit s a magyar külső és belső arcvonai hireit. Nagy lelki megerősítést is jelent a szé­kelyföldi rádióállomás iizembehclyezése. Kü­lönösen annak a népnek, amely egy igen közeli és rendkívül erős rádióadó állandó propagandájának van kitéve. A Székelyföld hegyes vidékein Igen mostohák a rádióvételi viszonyok s igényes, drága géppel lehet csak a budapesti antennák sugarait felfogni. Most a kolozsvári után a csíki közvetitőáíío- más már lehetővé teszi, hogy — amint szak­értők mondják, — egészen kezdetleges kis készülékekkel is hallgatni lehessen a ma- gyr»T rádió műsorát. Rendkívüli jelentősége van a székelyföldi rádió felépítésének. Bizonysága ez a munka annak, hogy a kormány ludatábau van a Székelyföld fontosságának s tutija azt is, bogy amit az elmúlt időkben mulasztottak a letűnt világnézet képviselői, azt most pó­tolnia kell, ha erős, gazdaságilag és szelle­miekben valóban teherbíró nemzelet akar kiépíteni a keleti végeken. Megszólal tehát a magyar szó a falusi házakban, a kis Isko­láit. a szövetkezetek, gazdakörök beszerez­hetik az oJesó készülékeket s maguk a gaz­dák már kristálydetektoros géppel is hall­hatják a magyar szellem üzeneteit. Elérkez» tünk tehát a komoly megvalósulás első állo­másához. Emlékszünk arra a nyilatkozatra ugyanis, amely elismerte az önálló erdélyi rádió- hálózat kérdésének szükségét. Tudjuk, hogy a mai idők, a gazdasági viszonyok és egyéb nehézségek nem alkalmasak arra, hogy vég­leges formában megvalósítsunk olyan terve­ket, amelyeknek keresztülvitelére niég béké­ben is hosszabb Időre volna szükség. De mert az önálló erdélyi rádióhálózat kérdése a-, uj lépéssel ismét közelebb jutott a meg­valósuláshoz, a Csíkszeredái relé felépítésé­ben is fó'kénl ennek az előlegét látjuk. Ónálló erdélyi rádióhálózat. Nem regioná- lizmus, nem külön hatahnaskodás, nem má­sodik főváros létesítése a cél és nem a ma­gyar lélek kettészakitása. A magyar lelket nem lehet kettészakítani, a Csonkaország és Erdély, vagy a Székelyföld és a Partium, olyan külön Izü és érdekességü területei a belső magyar élettérnek, olyan egymásra utalt egységek, amelyeknek lelki kapcsa mé­lyebben ül, mint minden Írott törvény, vagy békeparancsban megvont határvonal. Tud­juk ezt a megszállás idejéből. És még a kul­túrában való különcködés! vágy kielégíté­sét sem kell szolgálnia az erdélyi rádiónak, — ha ugy an egyáltalán beszélni lehet ilyen „különcködésről“. Csakis annak a tételnek az erdélyi igazolására van szükség, amely megteremtette Kassán a Felvidék önálló rádióját. Erdély külön igényei, — nem utolsó sorban a kisebbségi időkből származó elma­radottsága gazdasági és szellemi téren — parancsoló erővel sürgetik azt, hogy az It­teni különleges viszonyok szerint legyen tanítómestere a népnek a rádió. Hogy a köznapi tudnivalókon, a szántövető ember uj tanulmányain kivüi az eseményeket olyan feltálalásban közölje, a művészeteket olyan népi szemszögből ismertesse, magát, az er­délyi népet olyan sikeresen vigye közei sa­ját népművészetének kapcsán a Csonka- ország, a Bácska, vagy a Felvidék népének leikéhez, amilyenre a népi Magyarország ki­építésénél feltétlenül szükség van. Budapestnek egy heterogén kultúrájú és leäki beállítottságú lakosság rádiós-igényeit kell műsorával kielégítenie, ezenkiviiJ pedig a magyar szellem szavát kell a külföld felé közvetítenie. Mint Ilyen, természetesen nem vállaIkozhatik arra, hogy Erdély' különleges igényeit kiszolgálhassa, hogy annyit és oiyan formában foglalkozzék az erdélyi kérdések­kel, a népi Uuttura és népi magyarság adott­ságaival. mint amilyen mértékben erre ta­gadhatatlanul szükség van. Durva hason’at- tai: a pesti rádiónak világlexikonnak kell lennie, tarka kaleidoszkópnak, amely ben az erdélyi táj képe is szerepei. Az erdélyi rádió­nak pedig Apácai Cseri dánosnak encUdo- pédiás hite legy en a vezetője s csak másod- rangú kérdésként szabad szerepelnie benne a világ ezerféle idegenségének. Ezek lennének a további teendők Erdély rádiója számára. De ha már két adóállomás fogja a magyar szót sugározni Erdély föld­jén, legalább részben és ideiglenesen nem lehelne a kolozsvári és Csíkszeredái adóá’lo- mást ennek a programmnak előkészítőivé tenni 7 DAVID IVAN végén a különböző tanfolyamok és előadá­sok s a megjelentek számát foglalja magá­ban. A kimutatás szerint S analfabéta tanfo­lyamon 6'fO tanórán keresztül 156 állandó hallgató vett részt. Ezenkívül a levente?*- számára 15, katonai szolgálatukat teljesítő ifjaknak 12 hasonló tanfolyamot rendeztek. Az előbbire 1180, az utóbbira 1840 tanórát fordítottak, 279, illetve 285 hallgatónak. Két szakiránya tanfolyam is volt, éspedig egy gazdasszonyképző t szabó-varró) és egy menyasszonyképzö tanfolyam, az előbbi 48 órán át 64 hallgatóval, az utóbbi 12 órán keresztül 130 résztvevő számára. A tanfo­lyamokon 934, tehát majdnem 1000 állandó hallgató részesült összesen S720 órán ke­resztül megfelelő oktatásban. Az ismeretterjesztő előadások eredmény»- még az előbbiekét is jóval felülmúlja. 1941., december és 1942 január havában a rend­szeres hetenkénti előadások száma 273 volv 13.561 hallgatóval. A következő két hónap­ban Sl~-re növekedett az előadások és-' 18.505-re a résztvevők száma. A legutóbbi) két tavaszi hónapban (április-május) az is­meretterjesztő előadások száma 16-ra csök­kent, ennek megfelelően a résztvevőké) 1017-re. Ezzel szemben a szülők iskoláját vasárnap délutánonkénti 520 összejövetelén■* 11.626 hallgató vett részt, a bizottság ke­retében működő társadalmi és egyházi ala­kulatok 663 rendszeres rendezvényén pedig 10.180. Negyven ízben tartottak előadást a háztartási alkalmazottaknak, akik közül 620 jelent meg az előadásokon. Az összes részt­vevők száma tehát a város lakosságának több, mint fele, 55.309 személy, akiknek száma 1629 előadás között oszlik meg. A tömegével is figyelmetkeltö előadások a legidőszerűbb feladatot vállalták: a mult történelmi emlékeinek felidézésén keresztül biztosítani a küzdelmes jelen győzedelmes kibontakozásába vetett hitet. (r. i.) Találkozás A vármegyeháza előtt ballagtam éppen, amikor arra figyeltem feli, hogy valaki rám- kiált. Köpcös, derék ember volt, haj* ugyant, kissé őszülni kezdett már a halántékánál, de egyébként feszült benne az é et. Ránézek, felém pislog. Ártatlan, tágranyiífí szemeiben Szinte olvastam a gondolatét is. & azonban csak ennyit mondott : Na, hét... Egy igazvaló negyvenhatos fronteimborámf mai hozott össze a sors, akivel együtt álltunk a Fajti Hrben, a huszonegyes szekcióban, az­tán ott volt velem a Monte Tom bán is. Mind­ketten láttuk, hogyan vert ki bennünket *« kalálveritók. így hát sohasem felejtettük eV egymást. — Hu un ét kerültél te ide, ha!lod-éJ •—« hangzott másik kérdése. — Honnét isí... És úgy éreztem magam, mint a nagyvilágból visszatért vándor, aki évtizedek után véletlenül hallja meg testvére hangját. — Ilej ! Égykornám! .., — sóha jtottam fel, de ebben aztán minden benne volt. Meg­értette. Egymásba karoltunk és igy mentünk to­vább az nion. És most már igen csöndese» beszélgettünk. Éreztük, mintha hátunk megért léptek ne­szeimének. Hangok is zümmögtek fülünkbe, akárha a végtelenségből jöttek volna felénk. Tudtuk, hogy mint valami kisértet, eiváíha­tatlanul követ a múltúnk. Alig beszéltünk, de láttuk őket, a régi bajtársakat, akiket kilőtt mellőlünk a sors. A Fajti Hrb... a Tómba... Szűcs Jóska főhadnagy. Katona Bandi, Ora- veez és Schön hadnagyok, meg a többiek, Dóró káplár valahonnan Erdélyből, aztán * szegedkömyékiek, a Szőke, a Böresök, a Du­dás, meg a Bakacei ... és még egész regi­mentje azoknak, akiknek talán már csontjuk porát is szertefujta már a szél. Aztán elmeséltem neki merre jártam. Hány szór ettem, hányszor nem ettem. De akkor is mindig tartottuk a frontot. —• Édös égykornám! ... az a fontos, hogy hazagyüttél ... — mondta örömmel. Hát ez az. Ebben a szóban minden bena» van. Mindenki hazatér egysizer ... Bejártam a nagyvilágot. Páris.,. felhők- bevesző esuesok ... az ifjúkor lázadó álmai letörpülnek és nevetséges kicsinységgé vál­nak egy egyszerű, csendes, magyar város megkoptatott történeimi kövein. Akkor megláttam „őket“ és megláttam * sorsomat. Már nagyon közel van hozzám *z élet értelme és valahol két sirhant, amely alatt „ők“ pihennek végtelen csöndben és hallgatagon. Az apám és az anyám. A vizek egybefolynak. A patak elszalad­hat az óceántól, de végül mégis ölébe hull. Tiszta, igaz, örökkévaló törvény ez. Kár volt a sok kínlódásért, hamarább is benőhe­tett volna a fej'emlágya. I. Gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents