Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-17 / 160. szám

Angua es Amerika valamikor büszkék voltak gépesítésük magas fokára. Mint azok az országok, amelyekben a legtöbb gépkocsi esett egy lakosra és, mint vezető tengeri ha­talmak valóban Anglia és Amerika fogyasz­totta a világon a legtöbb üzemanyagot. 193S- bem Nagybritannia és Észak-Írország lakosai fejenként 112 kilogram könnyű é.s 83 kilo­gram nehéz üzemanyagot, fogyasztottak, míg a fejenkénti fogyasztás Franciaországban csak 73, illetőleg 61, Svájcban pedig 49, ille­tőleg 43 kilogram volit. Az Egyesült Államok szükséglete még Angliáét is messze túlszár­nyalta. Észak-Amerika egy-egy főre esd fo­gyasztása 1938-ban könnyű üzemanyagból 469, nehéz üzemanyagból 437 kilogram volt. Abszolút számokban kifejezve Angim kő­olajszükséglete 1938-ban 12 millió forma, as Egyesült Államoké és Kanadáé pedig együt­tesen nem kevesebb, mint 169 millió tonna volt. Mit árulnak el a büszke számok? Békeidőben ezeket a számokat az angol­szász hatalmak szívesen emlegették gazdag­ságuk és technikai előbaladottságuk bizonyí­tékaként, ezek a biiszké számok azonban olyan összefüggéseket derítettek fel, amelyek háború idpjén veszélyes gyenge-égi mozzanatok lehet­nek, Anglia és Amerika óriási üzemanyag­fogyasztása e két ország számára a szállítás problémáját elsőrangú fontosságú kérdéssé teszi. Anglia üzemanyagszükségletét 100 szá­zalékban a tengerentúlról kénytelen fedezni, az Egyesült Államok és Kanada azonban tul- nyomórészben szintén a tengerentúli szállítá­sokra van utalva. Az Egyesült Államok kő- olajleló’beiyei mind az óriási kiterjedésű or­szág déli és délnyugati részein feküsznek, a legfontosabb fogyasztási központok viszont az ország északkeleti részén csoportosulnak. Ebben a helyzetben az sem jelent sok köny- nyebbséget, hogy a termelési és finomitó köz­pontokat a fogyasztási központokkal kereken 150.000 kilométer hosszúságban kőolajvezeté­kek kötik össze. Azokat a terveket, amelyek ezeknek az olajvezetékeknek egy uj, a Mexi­kói-öböltől az Atlanti-óceán partjával pár­huzamosan egészen Keicyorkig haladó nagy­szabású olajvezetékkel való kiegészítésére vo­natkozólag már a háború kitörésekor felme­rültek, a. hadiipar még sürgősebb acélszük- séglete miatt el kellett ejteni. Ebben a helyzetben a különlegesen olaj- ezátóitás céljaira szolgáló tartályhajóhadnak messze kiemelkedő, a háborúban lényeges sze­repet betöltő jelentősége van. Egyéb rakomá­nyok szállítására általában nincsen szükség különleges hajókra és szükség esetén személy- száüitók vagy más hajók is megteszik a szol­gálatot. Tartáiyhajóknál azonban más a hely­zet. mert folyékony és tűzveszélyes rakomá­nyuk már eleve másképen meg nem oldható követelményeket dilit fel. 1914-ben a világ tartályhajóállománya, csak 1.5 millió bruttó- regiszterfonna volt, ez a szám azonban a hó- ditó útra induló motorizálás következménye- képen 1939-ig 11.4 millió tonnára emelkedett. Állandóan idegen tartályhajók járatására kényszerült Anglia Anglia, amelynek 1914-ben 750.000 tonnás tartályhajóflottája volt, 1939-ben 2.92 millió tonnával rendelkezett, a világ tartályhajó- áJomânyâban való részesedési arányát tehát nem tudta megőrizni, hanem állandóan ide­gen, elsősorban pedig norvég tartályhajók járatására kényszerült. A holland tartály, hajófloitq nagy része hasonlóképen mindig angol szolgálatban volt. Az angol domíniu­mok tartályhajóit is számitásbavéve a brit világbirodalom 3.3 millió bruttóregisztertonna tartályhajóval lépett háborúba, ez azonban a b’.rödalom 25—26 milífió tonnás normális bé­kebeli szükségétének legfeljebb csak a felét latbatta el. A háború kitörése óta Analia le­foglalásokkal és más mádon mintegy két mil­lió tonna tartályba jóteret állíthatott más or­szágok tartálybajóallomanyöiból saját szolgá­1942. J V C 1 V 17 EDISON MOZGCI Ma premier CISCO, a száguld® lovas Vadnyugati zenés vígjáték. Főszerepben: Cesar Roméró, Warner Baxter és Bari Lyn. Jön Julius 20-tól & sárga ssikő Jön latába. Ha az Egyesült Államok taxtályhajó­segitségét is számításba vesszük, akkor An­glia elméletileg körülbelül 9 millió bruttó­regisztert on na fölött rendelkezhetett, gyakor­latilag azonban az Egyesült Államok nagyon keveset segithetetí, egyrészt azért, mert már a háborúba való belépése előtt maga is ü.zera- anyagszállitási nehézségekkel küzdött, más­részt pedig azért, mert az amerikai tartály- hajóflotta egy része csak a parti szolgálatra rendezkedett be. Kedvezőtlen tényezők sora Ezzeí a képpel szemben a háború Anglia számára a nagyon kedvezőtlen tényezők egész sorát vetette fel. Első helyen áll ezek között a hajókiséret-kényszer, amely a menetsebesség meglassitásával és a be- és kirakodás meg­nehezítésével lényeges mértékben csökkentette. a gyakorlatilag felhasználható tartályhajó- mennyiségei, A ,,Harvard Easiness Review“ cimü amerikai szakfolyóirat a karavánrend- szer következtében előálló veszteséget 25—40 százalékra becsüli. Ehhez járul, hogy a je­lenlegi háború a tengeri hatalmak részéről a hadihajóhad legmagasabb fokban való iizera- bentartását teszi szükségessé, ez pedig együtt­jár a hajóhad üzemanyagszük^étrletének rendkívüli mértékben való fokozódásával. A hadiflotta „krónikus túlterhelése“, amint va­laki az angol alsóimban felpanaszolta, a közvetlen tartályliajósziikségletét újból erő­sen megnöveli. További kedvezőtlen tényező a szállítási útvonalak meghosszabbodása. A legújabb események során az angol-amerikai hajózás számára teljesen elveszett Földközi- tengeren Anglia békében olajszállításainak 30 százalékát szokta lebonyolítani. A távol- keleti háború következményei, Holland-lr.dia és Brit-Borneó évi 9 millió tonnára rugó olaj­termelésének hiánya hasonlóképen erős mér­tékben növeli az angolszász tartályhajóálkr mány feladatait. Végűi pedig a legkadvezöt- lenebb tényező a német, olasz és japán ten­gersiattjárók éieáményés mükQijiaa, Német­ország már 1942 áprilisáig 2.7 millió tonnát süllyesztett el és ez a szám azóta is je.eu- tékeuycn emelkedett. Anglia és Amerika érmék a mérlegnek kedvezőtlen sógét természetesen lehetőleg szé­píteni igyekszenek, a kétségtelen tünetek egész sora igazolja azonban, hogy az angol­amerikai üzemanyagellátás kérdésében semmi­féle derűlátás nem jogosult. Anglia már 1941 májusában sem, volt abban a helyzetben, hogy a Karibi-tenger és a Mexikói-öböl vidékéről érkező olajbehozatalát saját, tartályhajóival bonyolítsa le. Akkoriban az Egyesült Álla­mok 50 tartályhajót bocsátott rendelkezésére, hogy ezek szállítsák Curacao, Trinidad olaját az atlanti-óceáni kikötőkbe, ahol most már angol hajók vállalták a továbbszállítást. Ez az aránylag csekély segítség azonban az Egyesült Államokat máris kényszeritette. hogy 1941 júniusában Jokes belügyminiszter személyében olaj kormánybiztost állítson, mert a megmaradt tartálybajóflotta a 12 ke­leti állam olajszükségletének fedezésére már nem bizonyult elegendőnél-. A helyzetet a ke­leti államok olaj fogyasztásának racionálisa sem tudta megjavítani, úgyhogy 1941 októ­berében Amerika as Angliának átengedett tartályhajók egy részét kénytelen volt vissza­követelni. Amerika háborúbnlcpése óta a vi­szonyok természetesen még tovább romlottak és Anglia ős Amerika számára nsm maradt más lehetőség, mint a magáncélokat szolgáló autóforgalom teljes megbénítása. A helyzet kényességét nemrég egy érdekes alsóházi vita világította meg nagyon jellemzően, amelynek tárgya egy körzeti kormánybiztos elbocsátás volt. Ez a kormánybiztos megengedte tűzol­tóinak, hogy egy labdarngómérkőzésen való részvételre szolgálati gépkocsin utazzanak Angliából Skóciába. Morrison angol belügy­miniszter a képviselőházban elhangzott éles- bangu tiltakozások ellenére is kitartott az elbocsátás mellett. Az említett szempontok megvilágításában kétségtelenül jogos a következtetés, hegy a tariályhajóháboru a döntésre törő küzdelem egyik fontos és talán lényeges fejezete. Változatok a nagybányai viz-ellátás kérdése körül Nagybánya, Julius 16. Nagybánya váró* vízellátásáról az ezerhat százas években, — mint ahogy a régi okiratból kitűnik, — ezt mondták, hogy háromszáz évvél megelőzte a kort. Most ugyancsak háromszáz év vá­lasztja el a mai időknek megfelelő vízveze­téktől, de ellenkező viszonylatban. Annyi bizonyos, hogy amíg a már történelmi múlt­ban, diófa-, réz-, sőt üvegcsöveken is vígan folydogált a víz a város területén a városi „fövizmester“ és más „alvizmsstérek“ fel­ügyelte a'att, addig ma, egyes napokon va­lóban mesternek kell lennie annak, aki egy csep vizet is ki tud csalni a makacs vízveze­tékből. Mit mond a polgár? A nagybányai vízvezetékekről már oly sok rossz adomát gyártottak, hogy a boldo­gult „viz-vicc korszak" összes termékei messze elmaradnak mögötte. Valóban igaz, hogy a nagybányai vízvezeték sokszor igen humoros módon szól bele a békés adófizető családi életébe. Az egyik polgár, akit a „viz-ügyben“ meg­kérdeztünk, a következőket mondta: — Anyagi okokból — sajnos — nem tart­hatok szolgálót s igy a vtz-leséssel nekünk kell foglalkoznunk. Valamilyen rejtély foly­tán ugyanis a város különböző pontjain, különböző időkben van vízszolgáltatás, de az is csak néhány órára, vagy még rövídebb időre. Ilyenkor kell a vizet gyűjteni. A konyhacsapot kinyitjuk, egyik fiam melléje áll és vár. Amikor a vacsora utáni időkben végre megjön a víz, sietünk a* összes ren­delkezésre álló csapoknál megfejteni minden üres edényt, hogy másnap estig elég legyen a vízszükséglet. — Ez a mindennapos esti szórakozásunk. Tessék elképzelni, egyetlen esetben sem for­dulhat elé, hogy a család együtt elmehessen moziba, vagy másfelé szórakozni, mert ak­kor másnap nincs mit inni és nincs amibe mosakodni. Hasonló történeteket mesélnek el mások is. A munkásnak, ha családja is munkába jár, főzéshez és mosakodáshoz a messzi lévő utcái közkutról kell vizet hordania, ha ott történetesen folyik a víz, mert senki sincs ottlion, hogy vizet gyüjthessenek. A tiszt­viselő, bár méregdrágán fürdőszobás lakást vett ki, nem tud fürödni, mert ilyen vizszol- gá'tatás mellett az igen bonyolult és nagy körültekintést igénylő szórakozás. Mit mond az orvos? Amellett, hogy a város közönsége a le­hető lsgkörtUraényeaebb utón és módon jut a vízhez, van a dolognak más hátránya is. Erre vonatkozólag G. dr. orvos a következő­ket mondta: — A város vízszolgáltatásának mostani módja legelsösorban egészségügyi szempon­tokból hátrányos. Azonkívül, hogy korlá­tozza a tisztálkodás lehetőségeit, még na­gyobb baj is van. A vízvezetékek rosszak, repedezettek, s ezeken a repedéseken, töré­seken át a talajvíz a vezetékekbe szivárog­hat. Ez azt jelenti, hogy ba történetesen fer­tőző anyag kerül a vezeték törött helyére, az ivóvízen keresztül egy egész városnegye­det megfertőzhet. Nem valöszinütlen, hogy egyes járványazerüen fellépő megbetegedé­sek forrását itt kell keresni! Az orvosi vélemény után még csak azt képzeljük el, hogy mi történne, ha történe­tesen nagyobb tűz ütne ki olyan városne­gyedben, ahol éppen akkor nincs vízszolgál­tatás. Még gondolni is rossz rá. Mit mond a főmérnök? Az üggyel kapcsolatosan felkerestük a város főmérnökét, Závory Bélát is. — Biztos, hogy a vízszolgáltatás nem első­rendű, — mondja Závory főmérnök, — de ölömmel jelenthetem ki, hogy a helyzet ja­vulóban van. — Állítólag nincs elég vize a városnak. — Napi egy és félmillió liter viz áll a rendelkezésünkre. Ennek a rendes körül­mények között elégnek kellene lennie és elég is lesz. A helyzet azonban a következő: I a \izvezetékeket már nagyon régen nem ja-' I vitettük. Repedések, törések vannak, ahol a viz szivárog. Azonkívül, — ami a legnagyobb baj —-, a fővezetéket és magánvezetéket egybekapcsoló vasbéklyókat az itteni savas talaj nagyon kikezdte. Itt sok vizet vesz­tünk, annál is inkább, mert ezeknek a bék­lyóknak hetven százalékát ki kell cserélni. Elképzelhetetlenül nagy munka, aminek ke­resztülviteléhez hosszú hónapok kellenek. — A rossz vízszolgáltatás másik oka a közönség hanyagsága. A vízcsapok csepeg­nek, folynak cs a háziak nem csináltatják meg. Pedig egy csepegő fürdőszobacsap egy nap alatt egy kád vízveszteséget jelent. Alig van ház, ahol ne adódna ilyen eset elő. Vannak udvari vezetékek, — csak most jöt­tünk rá, — amelyek már egy év óta állan­dóan folynak. Ezen most úgy segítettünk, hogy vakációzó diákokat fogadtunk fel ellenőröknek, akik végigjárják a latosokat s ha hibás csapokat találnak, felírják. Ha a házigazda nein akarja megcsináltatni, egy­szerűen elvesszük a vizet A Sebeskőrös fenséges sziklaszo­rosában gyöovörü kiránduló és üdülőhely a Zjchy.cseppkö. barlsnqi üdülő lelep. Pz Etdélvfi Fdípdt Egyesület szállója a Zichy barlang vosuti megállóié! 5 pe cnyi tdvolsdgfean van. Olcsó panzió rendszer. 10 pengtért teljes napi ef- Idfdst is (tophat, ITfdr 8 napi ctí-tartczho ddsnd' is drltedvezmenyben réssesül. Bfv bb ielvildgositdít ad Erdélyi Kárpát Egyesület KOLiűZSVÍflO, Oókai u. 2 sz. és Ddnielisz Endre RÉŰ, Zichy-barlang. Bihar m. — Gyökeres változást csak a vízórák be­vezetése hozhat, amikor majd az elpocsékolt víz után borsos számlát kell a fogyasztók­nak fizetniük. A vízórák beszerzéséig is ja­vulni fog azonban a helyzet azzal, hogy ál- lsjidóan javítjuk a vezetékeket és reméljük, hogy hamarosan a közönségnek is kevesebb panasza lesz. bi­Hagy érdeklődéssel várja a közönség az első kolozsvári honvéd kivónséghangversenyt Kolozsvár, julius 16. A július 18-án és 19-én estére kitűzött első kolozsvári honvéd- ki vánsághangvérseny előkészítő munkálatai már javában folynak. A honvédkivánság- hangverseny tiszta jövedelmét a Magyar Vö­rös Kereszt utján az Erdély területéről had- bavonultak ítthonmaradt hozzátartozóinak ja vára fordítják. A vitéz lófő dalnoki Miklós Béla altábor­nagy, vezérlőtábornok, Inczédy-Joksmcen Ödön dr. főispán, Keledy Tibor dr. polgár- mester, Teleki Béla gróf és Vélits Zoltánné legfőbb védnökségével rendezett kívánság- hangverseny műsorában a kolozsvári Nem­zeti Színház művészei: Krém,er Manci, Rizsa Éra, Fwlop Sándor, Andrási Márton. Peré- nţfi János és Komáromi Attila mellett a stuttgarti állami opera első koloratnrónekes- nője Marianne Wameyer és Katona Gyű!*, a hamburgi állami opera lírai tenorja, úgy­szintén Stalavi László, a budapesti rádió kiét kedvelt énekese, továbbá Török Erzsébet énekmiivésznő is fellép. Ünnepi megnyitó beszédet Almay Béla ve­zérkari alezredes, honvéd helyőrségünk törzs tisztikarának kitűnő előadója mond. Az egyes müsorszámokat Míklósy Lá-zló, a Magán­tisztviselők Egyesületének főtitkára és vitéz Sándy Hugó konferálják. A rendezést Fülöp Sándor, a kolozsvári Nemzeti Színház rende­zője végzi. A kivánsághangversenv műsorában önálló számokkal) szerepel a honvéd helyőrség zene­kara Bencsik György dr. karnagy vezényleté­vel, Eaics István zongoraművész Török Er­zsébet énekszámait kiséri. A különböző ma* f sorszámok kísérőzenéjét Puskás Béla és ci­gányzenekara szolgáltatja. A honvéd-kivánsághangverserty jegyeit elő­vételben a Méhkas Diákszövetkezet, az El­lenzék könyvkereskedése és az Erdélyi Párt kolozsvári tagozati irodája árusítja. A kö­zönség megértéssel fogadja a nemes célt é* az előadások közeledtével mind fokozottabb érdeklődést tanúsít a hangverseny iránt, mely nek színvonalas műsora kitűnő szórakozta­tást is Ígér. „Karit»«* Kap“ Ko’OMTároH Kolozsvár, julius 16. Julius 18-án, szom­baton a Marianum dísztermében .Kantász- Nap"-ot rendeznek. A Katolikus Nőszövet­ség szeretettel várja munkatársait, jótevőit s mindazokat, akiket a katolikus nők társa­dalmi munkája érdekel. A „Karitász Nap“ munkarendje a kővet­kező: Reggel %8-kor: Szentmise, rövid szentbeszéddel, tartja P. Köhler Ferenc. Délelőtt 10 órakor: • Feleslegessé vált-e az állami gondozás mellett a katolikus Kari­tász. P. Köhler Ferenc. Délelőtt 11 órakor: A családgondozás gyakorlata: Gróf Hunyadi Józsefné. Délelőtt 12 órakor: Az ifjúság a Karitász munkában. Hadigondozás: Gróf Pejacsevits Mária. Délután Vé5 órakor: Be­tegek apostoli mozgalma: Báró Apor Gi­zella. Délután %6 órakor: P. Köhler Ferenc Karitász filmjének bemutatója. Belépődíj nincs. A Karitász Nap jelvényé­nek megváltása Jtötelező. Ara: 50 fillér. — Tovább pusztít Chilében a uvakazdrt­marevedésl járvány. Santiago di Chiléből je­lenti a Magyar Távirati Iroda: A nyakazirt- merevédési járvány tovább tart. Santiago di Chilében már több mint 600 megbetegedés fordult elő. A tartályhajó-elsüllyesztések gazdasági jelentősége a M ■ f .a

Next

/
Thumbnails
Contents