Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)

1942-06-14 / 133. szám

¥- .V.­\ 1942, J V N I V S 14 Hetvenéves u »Társadalom“ S zombaton este ülte a kolozsvári „Társa­dalom“ hetven éves fennállásának évfordu­lóját. A Majális-utcai társaskör jubileumára fel kell figyelné nemcsak a kolozsvári ma­gyar társadalomnak, hanem egész Erdély ma­gyarságának. Mi is a« a „Tásadalom" f. Kis füzet jelent meg a hetvenéves ér for­duló alkalmából, amely a társaskör célját az alábbiakban jelöli meg: „Társadat mu/nk" a külső társadalmi egyettértésnek, a müveit felebaráti szeretetnek, a kölcsönös megbecsü­lésnek, az értelmi és kedélyvilág, az eszme és gondolat komoly és játszi kicserélődésének helye és temploma. 'Szent hely, hol az elő­deink áltál gyújtott otthonos házi tűzhely melegségéből és a reánk maradt hagyomá­nyaiból merheti tántoríthatatlan ItU és meg­rendíthet et ten bizalom vert tanyát. A társaskör az 1870-es évek elején alakult meg s az volt a célja, hogy Kolozsvár kultu­rális életének s különböző életpályákon mű­ködő tagjainak meleg otthoni teremtsen „Az ehö években a nyári idény alatt, a hét bi­zonyos napjain tekepálya igénybevételével rendes összejöveteleket tartottak. Sokan az if­jak, még többen a férfikorban levők közül, a játszi kedélyvilág vidám hangulatával, a céltudatos komoly munka teljes erejével el­telve, állattak sorompóba, hogy a testedző nemes szórakozás alatt, kis időre pihenő lelki ém értelmi erő annál fokozottabb és eredmé­nyesebb működésben érvényesíthesse magát." Ezt a kissé tekervénycs és odónzamatu meg­állapítást dr. Kolosvári Sándor egyetemi ta­nár s a „TÁRSADALOM“ első krónikása irta. Azóta is a „Társadalom" Kolozsvár város keresztény nemzeti éleiében rendkívül fontos szerepet játszott és játszik ma is. Az egyet­len társaskör talán az egész országban, ahol esidők sohasem jelenhettek meg, tehát egyet­len magyar család volt mindig a „Társada­lom“, ahol mindenki kitünően és otthonosan érezhette magát. Aki átlépi n küszöböt, cso­dálatos változáson megy át, itt mindenki fél­derül, megifjodik s a jókedv és ifjúság ki­rályi palástját ölti magázra. Ezt különösen a román megszállás 22 éve alatt érezhettük. Ha Dante azt írhatta a po­kol kapujára: .fagyjatok fel minden re­ménnyel, ti, akik ide beléptek.“ Bátran Ír­hatná a „Társadalom“ is szemöldök fájára: Hagyjatok ■ kint minden reménytelenséget, ti. akik ide beléptek! Mert n „Társadalom“ a román megszállás alatt valóban terül etenkivüU hely volt. Ide az est éli órákban a hatóság emberei sohasem tették be a lábúikat, itt mindenki magyarul érzett, magyarul gondolkodott s bátran és nyíltan szövögethette az álmait. Esténkint komoly belpolitikm és külpolitikai viták zaj­lottak le, mindenki úgy beszélt és érzett, mintha nem román megszállás alatt, hanem magyar területen élne. Midőn kinn vad el­nyomás s szigorú ^ellenőrzés szorongatta a lel­keket, a „Társadalom"-ban gyakran felcsen­dült a Himnusz, mindenki állva könnyező szemekkel énekelt és senkisem félt attól, hogy másnap a sziguranca sötét földalatti kamráiban ébred föl. Mert itt szívben és lélekben s főleg meg­bízhatóságban mindenki magyar volt. Az a Csaknem kétszáz tag, akit szigorú zsűrizés Után vettek fel a. társaskör kötelékébe, az egész idő alatt magyar nemzeti szempontból tsáz százalékosán megállta helyét. A Majális- utcai „Társadalom" a kolozsvári magyar társadalom minden rétegét magába ölelte. Igazi magyar demokrácia uralkodott, A leg­magasabb társadalmi osztálytól lefelé minden réteg képviselve volt. Mindig csendben és zajtalanul dolgozott, s nem volt olyan magyar ügy, amelyet a „Társadalom“ tagjai ne vi­tattak volna meg. Ahol segíteni kellett, akár anyagi, akár erkölcsi szempontból, ott a „Tár­sadalom" egy emberként áll minden Igaz ma­gyar ügy mellé. Nem vetjük el a sulykot, ha azt áUitjuk, hogy a román megszállás ideje alatt a kolozsvári „Társadalom“ volt a ma­gyarság egyik legmegbízhatóbb vára, ahol minden nagyképűség és hangzatos jelszavak nélkül otthonra talált, az üldözött magyar szellem'. A Majális-utcai társaskör a föhatalom változás után is az igazi keresztény magyar , szellemet és erkölcsöket ápolja, s hisszük, hogy a hetvenéves évforduló után is olyan eredményes és szép munkát fog kifejteni, mint azt a múltban tette. — Kolerajárvány a bombayi tartomány­ban. Bangkokból jelentik: A delhii rádió je­lentése szerint a bombayi tartományban ko­moly kolerajárvány tört ki. — AZ ANGOLOK KIVÉGEZTEK 19 HIN­DUT* Bangkokból jelentik: A delhi rádió jelentése szerint a britek a fellázadt húr torsé 19 tagját elfogták és halálra Ítélték. Az, ítéletet már jntutts 10-én végrehajtották. SzentegyMz utca 3. szám alól junius 15.-től Barabás József éttermét áthelyezi volt Barcza, Kossuth Lajos utca 10. szám alá. Leventebemutalókai tartottak az olasz yfftisá^i vezetők előtt Budapest, junlus 13. (MTI). A Budapes­ten tartózkodó Bonamici Sandro olasz ifjú­sági főparancsnok és kíséretének tagjai, akik a megujhodott levente-intézmény tanul­mányozása céljából tartózkodnak Magyar- országon, szombaton megtekintették a Szi­lágyi Erzsébet leánygimnáziumot, ahol olasznyelvü tanórán vettek részt. A Gamma­gyárban villásreggeliztek, ahol bemutatták a gyár leventéinek sportéletét. Csepelen leventeejtőernyősök és vizi leventék kikép­zésében gyönyörködtek. Ugyanitt levente­leányok is igen szines bemutatót tartottak tiszteletükre. Délben Szendy Károly polgár- mester, a székesfőváros polgármestere ebé­det adott a Gellért-szállóban az olasz ifjú­sági vezetők tiszteletére, akik ebéd után a Magyar Film Irodába hajtattak, ahol a lá­togatásuk első két napja alkalmából készült hiradó filmfelvételeket mutatták be nekik. A délután folyamán az olasz vendégek meg­tekintették a második kerületi levente­otthont és lőteret, majd a változatos napot a leventék országos parancsnokának tiszte­letükre svábhegyi vacsorája fejezte be. Az olasz vendégek a jövő hét első három nap­ján vidéki szemleutra indulnak, meglátogat­ják Szegedet és a balatoni levente-üdülő­helyeket. Sorozatos letartóztatások a keresztlevélhamisitási bűnügyekben Budapest, junius 13. Néhány nappal ez­előtt Piliscsabán keresztlevélhamisitó bűn­szövetkezetet leplezett le a rendőrség. A gyanúsítottak közül a pestvidéki törvény­szék vizsgálóbírója előzetes letartóztatásba helyezte Sdrosi-Schvarcz István magántiszt­viselőt, Gadó Magda tisztviselőnőt, Gábor- Grünfeld Jenő felfüggesztett ügyvédet, Relle-Roze.nfeld Vilmos budapesti textilkeres­kedőt, Csertai-Jakab Gábor piliscsabai plé­bánost, Éried Sándor budapesti mérnököt és feleségét, valamint Szántó Sándorné ház­tartásbelit. Budapesten a rendőrség a Wekerle-telepi hamisítás ügyében is befejezte a nyomozást. A pestvidéki törvényszék felelősségre vonja Bogdán Gyula Wekerle-telepi ref. lelkészt, Benda Zoltán kispesti rabbit, Schlesinger Sándor budapestkörnyéki földbirtokost és fe­leségét, valamint Király Pál szakírót, az egyik közgazdasági lap volt munkatársát. A most megnyílt ztay Drogériában Wesselényi Miklós-utca 2. szám alatt külföldi és belfö'di küiönlegeségek szolid árak mellett szerezhetők be. Láncbereskeciő zsidók az uzsorabaróság előtt Kolozsvár, junius 13. A jelenlegi háborús viszonyok, az első világháborúhoz hasonlóan, ismét felidézték a közszükségleti cikkek hírhedt „láncoló kereskedelmét", amit ezút­tal is főképpen a nemzettesttöl idegen ele­mek űznek. A magyar igazságszolgáltatás azonban már csirájában elfojt minden ilyen irányú kezdeményezést. A kolozsvári törvényszék uzsorablrósága az utóbbi időben ismételten tárgyalt hasonló ügyeket. Szombaton dél­előtt szintén egy nagykiterjedésü lánckeres­kedelmi ügyet tárgyalt Csepreghy László dr. elnökletével az uzsorabiróság hármas­tanácsa. A perben szereplők egyrésze ismeretes már ezirányu tevékenységéről, amidőn „ár­drágításra alkalmas módon üzérkedtek az áruval, hogy ezzel annak árát a fogyasztók­hoz juttatás végett nem szükséges közbeeső kereskedéssel is drágítsák". A vádiratnak ez a kitétele Bernát József bánffyhunyadi zsidó kereskedelmi alkalmazottra, Steiner Lipót bánffyhunyadi zsidó terménykereske­dőre, Guttmann Sámuel csúcsai zsidó szik- vizgyárosra, Jakab Dánielné, Jakab Heléna zsidó kereskedőre és Horváth Ferenc, Ma­rosi József, valamint Fejes Mária kereske­dőkre vonatkozik, akiket árdrágítás, vissza­élés bűntettével vádol meg. A vádlottak kö­zül Bernát József 1941 julius 29-töl augusz­tus 25-ig előzetes letartóztatásban is volt. 1941 május havában Bernát „figyelmezte­tésére" Steiner Lipót bánffyhunyadi ter­ménykereskedő nagyobbmennyiségü egysé­ges búzalisztet vásárolt a nagyszénási ma­lomból. Az árut, melyért métermázsánként 28.50 pengőt adott — a legmagasabb viszont­eladói árként megállapított 31.50 pengő má- zsánkénti ár helyett 42 pengőért adta el Fuchs Lőrinc kereskedőnek. Hasonló üzle­tet kötött a malommal — Bteiner közbe­jöttével — Guttmann Sámuel szlkvizgyáros is, aki 1 vagon lisztet vett át, amit a má­zsánként! 43.05 pengő viszonteladási ár ki­játszásával 68 pengőért adott tovább Marosi József és Fejés Mária kereskedőknek, akik az áru egy részét Horváth Ferenc és Jakab Dánielné kereskedőknek adták tovább, a többit pedig vevőkörüknek szolgáltatták ki. Az ár ezúttal is növekedett természetesen. Még inkább áll ez az ugyancsak Guttmann révén forgalomba került nagyobbmennyiségü nulláslisztre, amelyet a köteles filléres ár mellőzésével majdnem kétszeres áron 70 fil­lérért mértek ki kilónként. A hatóság fel­figyelt az üzelmekre s Bernát Józsefet, aki­től a beszerzés ötlete származott, letartóz­tatták. Később ugyan szabadlábra helyez­ték, de az eljárás tovább folyt úgy ellene, mint vádlottársaival szemben. A szombaton megtartott uzsorabirósági tár­gyaláson Steiner Lipót azzal védekezett, hogy ő csupán egyszerű közvetítője volt az áru­nak, s ezért 150 pengő részesedést ígértek neki, amit, meg sem kapott. A nagyszénási malomban kapható árura Steinert Bernát Jó­Vigyázat! A Dsrmol hashajtót utánoz­zák. Ügyeljen, mert minden tablettán a „DAR MOL“ szónak ésT alakú bevágás­nak kell lenni. Kimondottan eredeti csomagban kérje. zsef figyelmeztette. A per többi vádlottjai azt állítják, hogy vidékükön gabonainség volt és eljárásukkal ezen akartak enyhíteni. Ezért voltak kénytelenek megadni a hozzáférhető lisztért minden kért árat, amihez csupán a jogosan járó hasznot és a felmerült költsége­ket számították hozzá. A bíróság tanúként kihaUgatta Freund Sámuel bánffyhunyadi, Szőke Sándor nagy­szénási, Fuchs Lőrincz, Albu Illés, Szabó Gábor, Okos András, Bánfalvi Pál és Soltún Györgyné kőrösfeketetói lakosokat, valamint Marosán György csúcsai terménykereskedőt is a beszerzés és . kiárusítás körülményeire vonatkozólag. Meghallgatta továbbá szakértő­ként Dobó Antal dr. közellátási felügyelőt. A bizonyítási eljárás befejeztével délután 5 érakor kezdetét vették a perbeszédek, amelynek során Handl Elemér dr. ügyész vádbeszédében Marosi József és Fejes Mária vádlottakkal szemben elejtette a vádat, mig a többiekre vonatkozólag példás büntetést kért. A védelmet ellátó Smthmáry János dr., Peielle Ernő dr.,. Óváry Elemér dr. és a bánffyhunyadi Búzás Lajos dr. ügyvédek azzal érveltek, hogy tulajdonképpen nincsen visszaélésről szó, hiszen védenceik egyike sem jutott ,,rendkívüli haszonhoz“ és ez a ha­szonszerzési vágy nem is bizonyult be velük szemben. Annál inkább áll ez, mert a kér­déses időben nem volt még egységes kormány- rendelet a szóbanforgó vidék és a jelzett áruk árszabályozására vonatkozólag. A biróság este fél 7 órakor vonult vissza Ítélet-hozatalira. Egy óra hosszat, tartó tanács­kozás után hirdette ki az uzsorabiróság Íté­letét, amelynek értelmében az árdrágítás büntette alól mentesítette ugyan a vádlotta­kat, de lánckereskedelem címén hat-hat hó­napi börtönbüntetésre Ítélte d Bernát J óz sé­fét és Steiner Lipótot, úgyszintén Guttmann Sámuelt is, aki viszont 7 hónapi börtönbün­tetést és jogvesztést kapott. Ezenkívül külön­böző költségek megfizetésére is kötelezték a vádlottakat. Bizonyítékok hi,jjá,n felmentet­ték Horváth Ferencet és Jakab Dánielné Ja­kab Helénát, mig Marosi József és Fejés Máriával szemben már az ügyész elejtette a vádat. . f A felmentések ellen, úgyszintén az elítél­tek büntetésének súlyosbításáért Handl Ele­mér dr. ügyész fellebbezésit jelentette be, a védelem részéről pedig Szathmáry János1 dr., Óváry Elemér dr. ós Búzás Gerő dr. felleb­beztek enyhítésért, mig a felmentett Horváth Ferenc és Jakab Dánielné védelmét ellátó Peielle Elemér dr. a.z Ítéletet tudomásul vette. Rendelet a katonai rögtönbir ásk odásről Kolozsvár, junius 13. A m. kir. budapesti I. honvédhadtest parancsnoka, mint illetékes parancsnok 216/Kt.—1942. szám alatt a kö­vetkező, Kolozsváron is kifüggesztett „Fa- rancs"-ot adta ki „a rögtönbiráskodásra“: A katonai büntetőbíráskodásnak alávetett honvéd egyénekkel szemben a rögtönbirá*- kodást. a katonai biintetőtörvénykönyv élet­beléptetéséről, stb. szóló 1930-ik évi ül. t. c. 44. cikkelye alapján a magyar királyi hon­védség katonai bűnvádi perrendtartásának (1912. évi XXXIII, te.) 437-ik cikkelye értei­mében kihirdetem a katonai büntetőtörvény- könyv (1930. évi II. t. c,) 93-ik cikkelyébe ütköző és a kihirdetés után elkövetett szó­kés büntette miatt. A rögtönbiráskodás a kihirdetés napján és e naptól kezdődően a fenti bűncselekmény tekintetében azonnal hatályba lép a nekem katonailag alárendelt és parancsnoksági kör­letemhez (a m. kir. I. honvéd hadtestpa­rancsnokság) tartozó minden honvéd- egyénre. Felhívok mindenkit, hogy a katonai bttn- tetötörvénykönyv (1930. évi II. t. c.) 93-ik cikkelyébe ütköző szökés bűntettének elkö­vetésétől tartózkodjék, mert aki a kihirdetés után a fenti bűncselekményt elköveti, rög- tönitélő eljárás alá kerül és agyonlövé&scl végrehajtandó halállal büntettetik­Szerdán Kolozsvárra érkeznek a Hunnia-filmgyár műszaki szakembere* Kolozsvár, junius 13. Néhány nappal ez­előtt a Keleti Újság hirt adott arról, hogy a budapesti Hunnia-filmgyár Kolozsváron if filmgyárat akar építeni a legkorszerűbb é? legtökéletesebb berendezéssel. A város fejlő­dése szempontjából rendkívül nagyjelent ö- ségü tervet — amint már jelentettük — í helybeli illetékes hatóságok a legmelegebb érdeklődéssel és megértéssel fogadták. Hogy a Hunnia-filmgyár igazgatóság? mennyire nagyfontosságunak tartja a ko­lozsvári filmgyár megvalósításának tervét, az bizonyítja, hogy örményi István, a Hup- nia-gyár főmérnöke két építészmérnök tár­saságában junius 17-én Kolozsvárra érkezik és azonnal megkezdi a tervbevett kolozsvári filmstúdió felépítésének számbavehető ingat­lan telekviszonyainak tanulmányozását. Bizonyos, hogy Kolozsvár városának ille­tékes tényezői a Hunnia-filmgyár szakembe­reinek minden támogatást megadnak, hiszen az egész városnak komoly érdekei fűződnek ahhoz, hogy Kolozsvár a magyar filmgyár­tás révén is hekapcsolódjék a meggyarapo­dott ország kulturális és gazdasági vérkerin­géséi». Fajfjyaláaeásérf elilélielc egy zsidó It án V orfani tót Győr, junius V>. (MTI). A győri büntető törvényszék fajgyalázás kísérletéért és ha mis tanuzásra való csábítás bűntettéért égj évi börtönre Ítélte Krausz Lajos 55 éve: nyugalmazott zsidó kántortanitót. Kraust egy 19 éves keresztény cselédlányt akart megrontani, majd mikor ezért feljelentél történt ellene, száz pengőt Ígért a lánynak ha hamisan vall. A lány úgy a száz pengőt mint az előzőleg kapott tiz pengőt beszol­gáltatta a rendőrségnek. Az Ítélet nem jog-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents