Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)

1942-06-14 / 133. szám

Vasárnap 1942. / uniti a lé Ära lú fillér r FIZETÉSI ÁRAK: 1 HORA 2.70, NE- . ÄD ÉVRE 8, FÉL ÉVRE 16, EGÉSZ ' IE 32 PENGŐ. — POSTATAKABÉK- ..VZTAR1 CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. 8Z. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA ló gazda a romok és kincsok földjén Erla: S inia Zoltán Kállay Miklós miniszterelnököt köteles­sége és magyar szive ismét- elhívta Erdé'y hazatért földjére, hogy három napot töltsön a Székelyek között. Tudjuk: örömmel és szí­vesen vállalta a hosszú és körülményes ut nehézségeit s azt is tudjuk: e szökős és ta­karékos idökix-n is örömmel várt, jó szívvel látott vendége lesz a megpróbálta (ások föld jének. Szándéka nemes. Célja nem titok, ö maga jelentette ki néhány nappal ezelőtt: „oda kell mennem, hogy a székelyeket meg­erősítsem hitükben és biztonságukban“. Kállay miniszterelnök már kolozsvári lá­togatása alkalmával elmondott pohárköszön­tőjében bejelentette ezt az utat és arra is utalt, hogy legközelebbi erdélyi utján fon­tos bejelentéseket tesz. Kállay miniszterel­nök a gyors elhatározások és az energikus cselekedetek embere. Ilyennek ismertük meg és ő sem cáfolta meg önmagát. S mostan kezdődő háromnapos székelyföldi körútja is­mét újabb megerősítése annak a nagy és őszinte bizalomnak, amellyel a Székelyföld várja a kormány tenni akaró és cselekedni tudó miniszterelnökét. Néhány nappal ezeló'tt elmondott nyilat­kozatában Kállay miniszterelnök — híven Teleki Pál gróf és Bárdossy László kormány zati programjához — újból rámutat-tt arra a helyzetre, amelyben a bécsi döntés után hazatért Székelyföld van. „A romokon uj életnek kell kivirágoznia“ — mondotta, ö ebben a rövid mondatban benne van a Szé­kelyföld minden vágya és reménysége. A Szó keiyföld valóban rontok földje. Az első vi­lágháború előtt sem volt tejjel és mézzel fo­lyó Kánaán s ha Trianon előtt nehéz volt a székely élete, még nehezebbé vált az elmúlt két évtized alatt. Ez a tündérkert V V .t. '.'.vk megszállók zsákmánya lett. A kényre-kedvre kiszolgáltatott föld felett csak egyetlen politikai szándék lebegett, mint Da- mokles kardja: koidussá tenni a földet, földönfutóvá tenni a népét és a kizsákmá­nyolt .rög f'-dett lakó szabad és nemes népet letépni nemzete törzséről. Jártak ott, a Szé- kelyföldön ' ' csendörterror, ktilturzóna, névelemzés bal­jóslatú korszakában „államférfiak". , ,y \L. X . 7,7 A .V.í.'-J Jv hí 1» 1 .. ,'/* < '»»V* 1.* ** í Ha volt sokreteszü szivükben szándék, az csak egy volt: siettetni a pusz­tulást ott, ahol sivár felszinti föld mélyében minden rög kincseket rejtett. Hosszú évszá­zadok viharaiban tanulta meg a székely a helytállás, a tűrés és reménykedés leckéjét. Ez az utolsó két évtized hozhatott már rája megpróbáltatást: elszegényedett a maga sze génységében, de ott maradt az ősi rögön a határőrvidék végvári vitézeinek elszánt kö­telességtudatával, hogy csendőrszuronyok árnyékába lökött életében megmentse a ma­gyar jövendőben a maga magyar szivét és szivében a drága kincset: a magyar hűséget. S ha van székely virtus, ez a helytállás volt minden idők legszebb virtuskodása: megélt úgy is, hogy szájától nemcsak a minden­napi kenyeret, de az anyanyelv emberi jus­sát is el akarták venni. A felszabadulás haj­nalán a magyar nap a szó legridegebb ér­telmében vett romokra világított. De a ro­mok felett hitében, reménységében töretlen szívvel kiáltott éljent a hazatért székely a magyar igazság utján kiharcolt újabb győ­zelemnek. Ezt a hűségében és magyar öntudatában töretlenül hazahozott székely szivet már Te­leki Pál gróf és Bárdossy László kormánya egész sereg gyors és szükséges intézkedés­sel dédelgette, melengette. Átmeneti, szük­ségintézkedések voltak, de a bennük rejlő jószándék nemessége és a gyakorlati ered­mény már hirdették: a Székelyföld rabsága megszűnt és a felszabadulás örömén túl a szabad magyar élet kapui újra megnyíltak. S ezeken a kapukon át valóban beléptek a Székelyföldre az uj élet értékes biztosítékai. .1,1.4f i az uj magyar élet felelős államtér- fiai nemcsak tanácsot adtak, nemcsak sza­vakat hoztak, de pénzt, teméntelen pénzt szórtak szét lelkes bőkezűséggel, csakhogy a romok között az uj élet virágja és kenye­ret adó búzája egy pillanatig se szűkölköd­jék. Kállay miniszterelnök Kolozsvárott el­hangzott pchárköszöntőjéből tudjuk, hogy a kormány székelyföldi politikájában a jó­szándékok és cselekedetek vágya még öntu- datosabh és erőteljesebb lett. Bár hadbr. n állunk és viseljük egy uj világrend megte­remtéséért vívott élethalál harc minden ál­dozatát, a Székelyföld jobb jövendőjének alapkőletételére mégis elérkezett az óra. S amikor Kállay miniszterelnök, a tettek em­bere megérkezik a Székelyföldre, jöttét már megelőzte a néhány nappal elhangzott nyi­latkozat, amelyből minden erdélyi és min­den magyar szivet megörvendeztetve, hité­ben és bizalmában megerősítve olvassuk ki, hogy „a kormány mindent elkövet a Szé­kelyföld újjáépítésére.“ Hatalmas, nagyvonalú nemzetépitő terv körvonalait érezzük meg erekben a tömör szavakban. Egy országrész újjáépítése Olyan hatalmas vállalkozás, amelyhez a szándékon és a gondosan kidolgoz.ott terven kívül ha­talmas áldozathozatal Is szükséges. Minden reményünk megvan arra, hogy a kolozsvári pohárköszöni oben már megígért erdélyi program meghirdetésére Kállay miniszterel­nök mostani székelyföldi iái ugatásakor ér­kezett el a pillanat. Tudjuk, hogy a miniszterelnök nemcsak a tettek politikusa, hanem egybén jó gazda is. Bizonyos, hogy az államférfin tekintetében benne lesz majd a jó és gondos gazdaember meleg pillantása is, amikor Ígéretét valóra váltva „kötelessége és magyar szive“ paran­csára önmaga győződik meg arról, hogy mennyi itt a rom és mennyi itt az uj élet megalapozásánál felhasználható érték. Mert ezen az erdélyi földön, s különösképpen a Székelyföldön nemcsak romok fogadják a jó szándékkal érkezőt. A két évtizedes gyar­matpolitika minden kapzsisága sem győz­hette le az erdélyi rög legnagyobb erejét: a titkait, Ez a föld olyan, mint a szerelmes asszony szive. A gálád szándékú hódító előtt megmarad semmiféle mesterkedéssel fel nem nyitható Szezámnak, de megnyílik, kitárul az előtt, aki a szeretet és a megértés forró rokonszenvével közeledik hozzája. A'aló igaz: csupa rom és romlás sebe lüktet végig a székely székek kemény és sovány földjén. , .W\ 1 1 .J.« uv,« «7A A romok alatt rejlő kincsek, érté­kek rejtve maradtak kapzsi szemeik előtt. Kállay Miklós, a mintagazda nem azért jár­ja be a Székelyföld tündérországát, hogy ro­mok és üszkök romantikája fölött elméláz­zon. Cselekedni és tenni jött ide és mert szi­vében jó szándékot és magyar szere tetet me­lenget, bizonyosra vesszük, hogy a, vérrel és könnyel jó bőven öntözött föld szive megérzi, hogy érdemes megdobbannia és titkait, kin­cseit megmutatni a magyar jelen és magyar jövendő székelyföldi kézfogóján. Lehet, hogy az a sivár, sovány székely föld nem ad sok búzát. De áss le a mélyébe: üdítő borviz fn- -\ad és nemes érc csendül a csákány ütésére. Az egyik a fajtánk pezsgő életkedve, a má­sik a fajtánk erőt adó akarata. S nem is kell semmi más ahhoz, hogy a hazatért Székelyföld újjáépítése megkezdőd­jék. Pezsgő életkedv és erőt adó akarat. D? ennyi kell, mert ez a konok, szemérmes föld csak hivő és bizakodó szivek előtt nyitja meg szivét. S ez a szív szerető szív. Hűsé­ges, kitartó, erős szív. Megtartja és eltartja azt, aki szeretettel s jó szándékkal közele­dik. S Kállay Miklós, aki érti a föld csendes szavát, bizonyára tudja már, hogy a Székely­föld nem öncélú parcella, amelynek lokális jelentősége és fontossága van. Ez a romok­ban és kincsekben gazdag főid egy egész nemzet újjászületésének értékes nászajándé­ka a magyar jelen s a magyar jövendő kéz- fogóján. Ez á föld látható romjaival és lát­hatatlan értékeivel becses záloga a nemzet újjászületésének. A jó gazda látni fogja ennek a földnek se­beit és a sebek alatt a gyógyító erőt adó pa- náceákat. S mert egyben jó és határozott po­litikus is, akinek a szava tett, bizonyára megtalálja azt a formát, amely a sorsválla- lásban oly diadalmas erővel és öntudattal helyét álló székely népnek a munka és a kenyérszerzés lehetősége mellé a nagy nem­zeti célok vállalásához szükséges erőt is biz- tosilja. A Székelyföld sorsa, a székely hagyomá­nyok hatalmas erkölcsi parancsa, ami túl­élte a legutolsó történelmi próbatételt, gyö­nyörű biztosíték arra, hogy ha voltak is a múltban hibák, most azokat úgy tegyük jóvá a magyar munka lelkes kalákájának áldozat- hozatalában, hogy a romok helyén a távoli jövendőbe is letéphetetlen erővel kapaszkodó élet vérkeringése Induljon meg. A törhetetlen székely hithez nagyobb ka­réj magyar kenyeret kell adnia a magyar jövendőnek. A nagyobb magyar kenyér titka pedig ott rejlik a romok alatt a föld szivé- l>on. A föld szive és a nép szivének össze, doblwinásáből pedig megszületik az az erő, amely hatalmas, erős áramával kimunkálja és megvilágítja a jövendőnk szebb és tága­sabb horizontok felé vezető útját. Kállay miniszterelnök ennek a célnak meg­fogalmazott és kihirdetésre váró próféciájá­val lépett ma Marosvásárhelyen a tündérek földjének legnyugatibb rögeire. Bizalommal várjuk a földhöz értő jó gaz­da szavait és a keménykezü politikus intéz­kedéseit, A romokon uj életnek kell kivirágoznia, hogy a magyar jövendő útját ne csak ke­resztek, de virágok is szegélyezzék . . r ) 4 4 * ^ 1 » • , A magyar csapatok fölényesen visszaverték az ellenség támadásait Szebasztopolnál 645 kísérőd esett el eddig, Charkovtól keletre egyre nagyobb méreteket öltenek a német támadások — Olasz tengeralattjárók léptek működésbe a Fekete-tengeren Uj&bb 27 h? jái süllyesztettek el a német tenf^eralatf­járók 149*000 fonnatartalommal BUDAPEST, június 13. (MTI.) A honyédvezérkar főnöke közli fi. számú jelentését: Junius 6-án az ellenség megismételte a magyar arcvonal elleni támadásait. Csapataink eme njabb támadásokat 15 fölényesen visszautasították. Az ellenség védelmi munkálatait roham járőreink rajtaütései és tüzérségünk pontos találatai sikeresen zavarták, A szovjetorosz harckocsik elhárításánál bátorságával különösen kitüntette magái Horváth József egy zalamegyei gya= logezred őrmestere, aki egy szovjetorosz harckocsit egyedül támadott meg és azt kézigránátokkal mozgásképtelenné tett« és a harckocsi egész személyzetét lefegyv erezte. Súlyos vérvesiEesé^geS omlottak össze fi meqyar vonalak előtti szovjet támadó sole BUDAPEST, junius 13. Reavatott ka­tonai körök a honvédvezérkar 6. számú hadijelentésével kapcsolatban a következő tájékoztatást adták a Magyar Távirati Irodának: A most folyó hadműveletekből arra le­het következtetni, hogy a szövetségesek hadseregei tervszerűen folytatják az elő­készületeket a Szovjettel való végleges leszámolásra. Arról természetesen, hogy ez hogyan és mikor történik, még nem idő­szerű nyilatkozni. Azok a támadások, amelyeket a Szovjet a magyar arcvona! ellen intézett, nyilván azt a célt szolgál* tűk, hogy az arcvonal áttörésével lehető­séget teremtsenek ezeknek az előkészü­leteknek megzavarására. A támadások igen hevesek voltak és a magyar vonalak előtt súlyos vérveszteségekkel omlottak össze. A bolsevisták azonban nemcsak döntő céljaikat nem érték el, hanem egyetlen négyzetméternyi területet sem tudtak elrabolni a magyar csapatok által megszállt részből. Az elszenvedett súlyos vérveszteségeknek tula jdonítható, hogy a Szovjet ezeket a támadásokat e hó 6, óta megszüntette és fokozott igyekezettel építi ki saját védelmi állásait. Az ellenség védőállásainak kiépítését éa megerősítését nappal a rendkívül pontos lőeljárással dolgozó magyar tüzérség za­varja, éjjel pedig azok a rohamjárőrvál* lalkozások, amelyekben a magyar gyalo­gos harcratermettsége, bátorsága, és talá­lékonysága kiválóan érvényesül. Ilyen vállalkozás során legutóbb egyik járőrünk megsemmisített egy orosz támaszpontok annak 20 főből álló személyzetével együtt egy másik támaszpont megszálló erejét pedig foglyul ejtette és veszteség nélkül tért vissza vonalaikba. A szombati hadi- jelentésben névszerínt említett Horváth

Next

/
Thumbnails
Contents