Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)

1942-06-03 / 124. szám

1942. JUNII) S 3 JffíezjeTx UrsJXa BBMUg.lIlUMH iun ■ I ""MM AZ ERDÉLYI MAGYAR KÖNYVNAP KÖNYVE 19 4 2 „ÜDVÖZLÉGY Szabadság !" Fiatal erdélyi hüllők vers-antológiája Kérje Ingyen a könyvnap árjegyzékét. Szentgericel Jakab Jenő kiadása KOLOZSVÁR, Mátyás kir. tér 7. — Két veszedelmes betörőt adott át az ügyészségnek a kolozsvári rendőrség. A kolozsvári rendőrség őrizetbe vette és át­adta a királyi ügyészségnek Tátrai János 20 éves könyvkereskedősegédet, aki munkahe­lyére, a Kárpátok könyvkereskedésbe éjjel, álkuccsal többször egymásután behatolt s onnan egy tettestársával 1500 pengő értékű töltőtollat és egyéb Írószert és papirt emelt el. — Ugyancsak most adta át a királyi ügyészségnek a rendőrkapitányság Bagyu'a Sándor többszörösen büntetett előéletű 24 éves lakatossegédet, aki betört Pollák Ja­kab és Takács Pál kolozsvári kereskedők üzletébe és 4000 pengő értékű árut lopott el. * Azonnal szállítja a gázgyár a csepp­folyós gázt. A városi gázgyár igazgató­sága közli a közönséggel, hogy azok sza­mára, akik cseppfolyós gázzal akarják felszereltetni háztartásukat, a cseppfolyós gázt azonnal szállíthatja. Mindennemű felvilágosítást készséggel nyújt a gázgyár Wesselényi Miklós utca 35 szám alatti üzlete. — Természetjárás. A kolozsvári „Gyopár“ Turista Egyesület junius 7-én reggel 7 órai indulással tartja meg második munkakirán­dulását a Szent János-kuthoz. Az első cso­port szombaton délután 5 órakor, a második csoport vasárnap reggel 7 órakor indul. Ve­zető Blahunka Lajos. Vendégeket szívesen lát az egyesület. — A Magyar Csillag júniusi számának élén Márai Sándor „Bizánc“ cimü elbeszé­lését közli. Petrovics Elek Ferenczy Károly­ról irt tanulmányt, a nagy festőművész ki­adatlan levelei alapján. Elek Artur „Sten­dhal Volterrában“ című novellisztikus es- sayje, Bartalis János, Illyés Gyula, Lukács László és Mikes Margit versei mellett nagy érdeklődésre tarthat számot Buday László cikke Babits Mihály őseiről. Rendkívül gaz­dag kritikai rovat irodalmi, színházi és kép­zőművészeti eseményekről teszi teljessé a könyvnapi szám tartalmát, mellyel egyide­jűleg kapják meg a Magyar Csillag előfize­tői a könyvnapra megjelenő négy Nyugat- könyvet: Babits Mihály „A második ének“ cimü kiadatlan mesejátékát, Kosztolányi Dezső hátrahagyott müvét, az „Ábécét“, Illyés Gyula „Puszták népe“ cimü könyvé­nek uj, átdolgozott kiadását és Szabó Zol­tán „Szerelmes földrajz“ cimü kötetét. MOZI-MOTOROK CAPITOL-mozgó: Csak névleg. Egy meg­ható szerelmi történet filmregénye. Fősz.: Carole Lombard, Kay Francis, Cary Grant. Az előadások szombat, vasárnap és ünnepnap 3 órakor, hétköznap 5 órakor kezdődnek. Csütörtökön és vasárnap d. e. 11 órakor is vetítve. Jegyelővétel délelőtt 11—1-ig. EDISON-mozgó: Arizonai vadmacska. Fősz. Jane Withers Leo Casilo. Előadások kez­dete 5, 7 és 9.10. EGYETEM-mozgó: Bűn és biinhödés. Fősz.: Pierre Blanchar és Harry Baur. RIO-mozgő: Köszönöm, hogy elgázolt. Fősz. Jávor Pál, Páger Antal, Turay, Erdélyi, Gőzön. Csütörtökön d. e. 11 órai kezdet­tel: Matiné. ROYAL-mozgó: Fráter Lóránd. Fősz.: Pá­ger, Szilassy, Tőkés Anna, Mály Gerő, Tompa Pufi, Makláry Zoltán, Ajtay An­dor, Kökény Hona. Csütörtökön d. e. 11 órakor külön előadás. URANIA-mozgó: Egyetlen éjszaka. Fősz.: Pierre Blanhar. és Renée St. Cyr. Csü­törtökön d. e. fél 12 órakor Matiné. Elő­adások kezdete hétköznapokon 5 órától, B20iD3.ba.ti vasár- és ünnepnapokon 3 órától. Rövidesen Magyarországon is bemutatják a keleti hadszíntéren zsákmányolt „Istentelenek múzeumát” . Budapest., jun. 2. A Magyar Kurír Írja: Sztálin nemrégiben közölte a katolikus egy­ház fejével, a pápával, hogy a Szovjet soha­sem üldözte az egyházat, nem záratott oe templomokat, nem bántalmazta a papokat és nem gúnyolta az Istent. Érre a közlésre most megfelelő válasz készül, mert — mint a Tábori Újság is hirt ad róla — a tengely­csapatok felmérhetetlen hadizsákmányuk között egy teljesen felszerelt múzeumot is találtak, az „Istentelenek múzeumát", A „muzeum" anyagából megláthatja Európá­nak minden népe, mi volt Sztálin álláspontja az Istennel és a vallással kapcsolatban. Ez a bűnös anyag útban van Európa felé és rövidesen Mgyarországon is láthatják bi­zonyságául azoknak a nagy hazugságoknak, amelyeket Szovjetoroszország Sztálinnál együtt meg mert kockáztatni Istennel és a vallással szemben. — Felhívás a kolozsvári Római Katolikus Női Misszió tagjaihoz! A kolozsvári Római Katolikus Női Misszió felkéri tagjait, hogy az urnapi körmenetre minél számosabban jelenjenek meg. Szép idő esetén kérik, hogy a hölgyek magyar ruhában, borús idő esetén sötét utcai ruhában jelenjenek meg. * A könyvnap nagy erdélyi eseménye: „Üdvözlégy Szabadság“ címen Jékely Zoltán, Kiss Jenő, Szabédi László össze­állításában versantología jelenik meg. Az antologia fiatal költői: Derzsi Sándor, Hegyi Endre, Horváth Imre, Horváth István, Jékely Zoltán, Kiss Jenő, Szabédi László, Szemléi- Ferenc, Varró Dezső. A szép kiállítású gyűjteményt szentgericei Jakab könyvesboltja adja ki Kolozsvár, Mátyás király-tér 7. szám. Könynapi ára fűzve 4.60 pengő, kötve 6 pengő. — JELENTKEZNI KÖTELESEK A KO­LOZSVÁRI LIBAYAGÓK. A város közellá­tási hivatala felhivja a Kolozsvár város te­rületén működő összes libavágókat, hogy a jelen felhívás megjelenésétől számított 8 nap alatt saját érdekükben jelenjenek meg Kolozsvár város közellátási hivatalának I. emeleti 11. számú szobájában. A hivatal nyomatékosan figyelmezteti az érdekelteket, hogy amennyiben ennek a felhívásnak nem tesznek eleget, szigorú büntetésben részesül­nek. — Nagyszabású építkezések Njdregyhá- zán. Nyíregyházáról jelenti a Magyar Táv­irati Iroda: Még ebben a hónapban nagy­szabású építkezés indul meg Nyíregyházán. Félmillió pengős költséggel megkezdik a gö­rög katolikus püspöki palota, a káptalan és az ezzel kapcsolatos épületek építését. Az „URÄMsft“ mozgó a közönség általános kérésére visszahozta a francia filmek kimagasló alkotását: EGYETLEN ÉJSZAKA Kelleroiann v,lágh''rü regényének filmváltozata. A iilmen elhangzó hangverseny clar ibök Beethoven, Lisz1, Chopin, Berlioz müveiből van­nak összeállítva. Főszerepben: PiERRE BLANCHAR és RENÉE ST. CYR Csütörtökön d e. tel 12-itor matiné ó:csö íicuárahkal. Figyelem! E fi,met csak 3 napig, szerda, csütörtök és pénteken vetít­jük, tehát mindenki gondoskodjon idejében jegyről. Derzsi Sándor: Szenvedések mámorában Mostoha sors az erdélyi költő sorsé mosta­nában! Derzsi Sándor verskötet« ad alkalmat ennek a keserű megállapításnak felhánytor- gatására. De tartozom neki és nemzedékének ezzel a megállapítással. Amikor Erdélyt a történelem rnostobasága elszakította az ezeréves Magyarországtól, a megdöbbenésben és nagy gyászban elsőnek költők jelentkeztek a magyar életakarat sza­vaival. Csak épp utalok erre a letagadhatat­lan történelmi és irodalomtörténeti tényre. Kiadó még nem volit, aki a verset, az erdélyi magyar költők versét gyámolitsa, de dicsére­tére legyen az erdélyi magyar kisebbségnek, elesettségében is felfigyelt az élő szóra és a verset mindennapos kenyerévé avatta. Erdély ma is szívesen olvas verset- A közönség keresi- és kutatja.. hogy mikor és hol talál­kozik a „hőskor“ pionírjainak verseivel, és keresi, kutatja, mit és hogyan írnak az el­múlt huszonkét esztendő alatt felcseperedett fiatalok. Hát. magyarán megmondva lesheti. A vers kiszorult az irodalmi élet külte’keire: a költő, a kiadói üzletpolitika egyre kellemetlenebbé váló garabonciása lett s a fiatal költőnemze­dék minden figyelmet és rokonszenvet meg­érdemlő jeleseinek ma már be kell érniök azzal, hogy folyóiratok és napilapok egy kis helyet verseiknek is szorítanak. Kiadó nincs, aki — követve a 22 éves kisebbségi mult nemes vonalát — bizalommal és áldozatkész­séggel forduljon feléjük. Igaz, ebben közös rabkenyéren élnek az idősebb nemzedékhez tartozó költőtársakkal, az idősebb garabon­ciásokkal Azok sem kapnak kiadót. Sem Ko­lozsvárott, sem Budapesten. A Szépmives Céli, amelynek erkölcsi kötelessége volna az erdélyi irodalom ügyeivel foglalkozni, hova­tovább egy egészen szükkörü és szűkkeblű érdekcsoport, üzleti operációs bázisa lett és két év óta egyetlen sor verset sem adott ki. Hová forduljon, hová meneküljön a kiadói politika kivert kutyája: a fiatal erdélyi köl­tő? fisak a tehetségében bizhatik s ahogy a sorsot vállalta, most vállalja az üzleti koc­kázatot is. Kiadja versét ő maga. így jutott el könyve kiadásához Derzsi Sándor, a fiatal kolozsvári egyetemi hallgató is. Első versei a Keleti Újság hasábjain je­lentek meg. Figyelemreméltó zsengékkel je­lentkezett már első ízben is. Azóta kötetnyivé szaporodott a busz és egynéhány éves fiatal poéta költői termése s ahogy nemrégiben megjelent kötetében lapozgatok, nagyon ér­deke» és jellemző stigmákat olvasok ki ver­seiből. Derzsi Sándor első versei azért fontosak, mert azokban kapjuk meg a kisebbségi sors­ban felnőtt egészen fiattal nemzedék legelső hiteles eszmélkedéseit az idegen uralom járma alatt élő uj magyar nemzedék lelkiségéről. Hiszem magyar-voltom. Könnykeresztjét kordom. A kereszt árnyéka már bölcsőjére rabom It, Nem könnyű sors annak, aki apátlanul nő fel, aki szegény, talentumos és ráadásul még költő is! Ezek a tényezők határozzák meg a Derzsi Sándor verseiben határozottan meg­nyilatkozó költői tehetség kiáradásának mi­kéntjét. S ez a miként két összetevő szem­pontjából érdekes és értékes. Az egyik: a kiállás a másik: a versalkotás módja. Derzsi Sándor kiállásának, tehát mondani­valójának lényege a lázas, átfűtött megszál­lottság. Olyan láng és hő, ami Derzsi Sándor első verseiből kicsap, egyik kortársa Írásai­ban sem mutatkozik. Sorsát már érzi, de ez az érzés még kialakulatlan, rendezetlen káosz. Vádol, pöröl, vitázik és alázattal megnyugszik egyszerre, egyetlen kurta versében. Istennel* sokat vitatkozik, néha egész fegyverzetben rendül ellene, hogy aztán mégis fejet hajtson. Megható, hogy mily forró szavakkal beszél halott apjáról, hogy mily öntudatosan szem­léli önmaga nagy szegénységét. A „Kezdet balladája“ e. nagy versébe.n költői világkép- keresésének és teremtésének első. elfulladó vallomását adja. Lázban és gyehennában irt vers. Sem a mondanivaló, sem a forma és nyelv nem elég kiforrott még a nagy feladat­hoz. De zárt, jól megkalapált formákban érez és megvan az az adottsága, hogy az érzelmek zűrzavarának természetes lehiggadása után, a legtisztább hang és a legegyszerűbb forma titkának birtokában írja meg verseit. Kötetében máris sok nagy szép teljes érté­kű strófát találhatunk. íme. egy tiszta, üde poázisről hírt adó verstöredék: S'mólómba faltai. Tépd ■esett a szél, Szivem is sa^go Tépett falevél, S zálldosna TiuUt a Sáros földre le, Zokogva gördül S nines, hi fölvegye. Költő. Fiatal. Tehetséges. Egy-sg-r versé­ben már a művész oroszlánkörmeinek nyoma mutatkozik. Vájjon a mai kiadói politika sá­ros földjéről lesz-e. aki sorsát felemelje? — tz — »if lí&ra-yv Akik a csendes örömöket kedvelik, az év­nek ebben a szakában nemcsak a napsütés­ben, a virágokban, a csillagos estékben gyö­nyörködnek. hanem a magyar szellem uj tér mékelnek sokaságában is, melyet a köny*'- nap tár elénk. Vegyünk szemügyre néhány kiadványt a leguj'abbak közül. Laczkó Géza nemes irásmüvészete talán csúcspontját érte el „Az örök rí pars“ cimü regényében. Egy dzsentri-fiúról szól, akit dicsöségszomja arra kényszerít, hogy örök­ké publikumot keressen magának. Az a tí­pus, mely színésznek született és holta nap­jáig az marad. A kis regény lélektani mes- termü, azonkívül pedig a századelejei ma­gyar szinész-élet érdekes és mulatságos tü­körképe. Újabban külföldön is számos re­gény foglalkozik a vándor színészek életé­vel, a művész-szerelemmel, azokkal a fur­csa, nyugtalan emberekkel, akik nem lelik helyüket a polgári társadalom szokványo­sabb pályáin. Laczkó Géza regénye nem marad alatta a külföldi hasonló munkák­nak és világviszonylatban is kimagasló. Olyan könyv ez, mely lépten-nyomon meg« kacagtat, de néha meg is rikat. Horáth Béla, a kiváló költő az idén nagy meglepetéssel szolgál. „Pepinka, szép kisasz- szojiy“ cimü regénye egészen különös könyv, a regény, a napló, a lira és az elmélkedés szálaiból szőtte égységes, de színes egésszé. Egy fiatal diák, költöféle, Parisba jut, ab­ban a korban, amikor a lélek legfogéko­nyabb a világ szépségei iránt. Megmámo- rosodik a szerelemtől, fényűzéstől, a világ nagy szellemeivel való találkozástól, aztán hazajön, hogy „dolgait elvégezze“, küldeté­sét teljesítse. Bibó Lajosnak a „Halott Szerető“ cimü regénye ezúttal uj kiadásban kerül a közön­ség elé, miután az első kiadás teljesen el­fogyott. A házasságtörö asszony történetét Flaubert Bovarynéja óta sokszor megírták, de Bibó Lajos feldolgozása egészen eredeti. Nála a férj az asszony halála után fedezi fel a hűtlenséget és önmarcangoló szenve­déllyel kutatja ki utólag a meghalt asszony kalandjait. A regény kegyetlen szigorúság­gal leplezi le a társadalmi élet gyengejelle* mü típusainak hibáit. Am nevelő szándéka kétségtelen és szókimondó realizmusa mö­gött egy ideálisabb élet vágya rejtőzik. A fentebbi három regényen kívül megem­lékezünk még ezúttal egy nagyon kedves könyvről, egy antológiáról, amely a mai há­borús korban különleges érdeklődésre tart­hat számot. Dékány András „Vitézi Énekek“ címmel állított össze egy gyűjteményt a különböző korok magyar katonaadataiból. Vannak benne kuruc és egyéb régi dalok, de olyanok is, melyek a közelmúltban, az első világháború alatt, a ferenejózsefi időkben szálltak szájról-szájra. Ezek a dalok ma is mosolyt és könnyeket tudnak fakasztani. KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA Június 3. Szerda este 8 órakor: Háry János. (Napibérlet A. 20. szám. Bemutató helyárak.) Junius 4. Csütörtök este 8 órakor: Coppelia- (Balett. Bartos Irén, a m. kir. Opera­ház magántáncosnöjének fellépésével. Djamileh. Opera. A szerelem diadala. Balett. Napibérlet B. 20. szám. Bemu­tató helyárak.) Junius 5. Péntek este 8 órakor: Háry János, (Napibérlet C. 20. szám. Bemutató helyárak.) Junius 6. Szombat este 8 órakor: Bizánc. (A Művészeti Hetek utolsó előadása. Táray Ferenc fellépésével. Bérletszünet. Ren­des helyárakkal.) Junius 7. Vasárnap d. u. fél 4 órakor: A vtg özvegy. (V. Kováts Ilonka fellépésével. Olcsó helyárak.) Junius 7. Vasárnap este 8 órakor: Háry Já­nos. (Díszelőadás a Kolozsvári Nap al­kalmából. Bemutató helyárak.) Junius 8. Hétfő este 8 órakor: A vig özvegy. (A Tizes Szervezet előadása. Bevezetőt mond: Keresztes Sándor főtizedes. Je­gyeket a pénztár nem árusít.) Junius 9. Kedd este 8 órakor: Tosca. Laczé István a m. kir. Operaház tagjának vendégfellépésével. Bemutató helyárak.) Junius 10. Szerda este 8 órakor: Száz szál piros rózsa. Bemutató előadás. Bemu­tató helyárak.) t T w

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents