Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)
1942-06-26 / 143. szám
IGeutvi jZr&JXa 1942» J V N 1 U S 26 \ liaza rongyainkaf leéri A haza sokszor követel áldozatot gyerme- keltől. A magyar mindig meghozta az áldozatot, mert a magyar kötelesség aranykönyvének legelső parancsa igy hangzik: Mindent a hazáért! Kolozsvár és Erdélyország városainak lakéitól a haza most is áldozatot kér. Arra szólítottak fel bennünket, hogy felesleges rongyainkat adjuk oda a hazának. A magyar haza és nemzet harcban áll. Ez a harc élet-halál küzdelem. Ebben csak győznünk lehet. 8 a győzelemhez nemcsak fegyver, hadianyag, katona és hősi szellem szükséges, íme: kiderül, ahhoz, hogy győzhessünk, még a legapróbb rongycafat Is kell a hazának. Itt hát most arról van szó, hogy amúgy is felesleges, amtigy is hasznavehetetlen rt>n- gyaInkát elő kell keresnünk, össze kell szednünk és át kell majd adnunk azoknak az ifjn leventéknek, akik utána jönnek. Ennyiből áll az az áldozat, melyet a junius 30-án kezdődő rongynapokra kér tőlünk a magyar élet teljességét, a magyar jövendő dicsőségét jelentő haza. Ne mosolyogjunk! Néhány marék rongy talán csak nem nevezhető áldozatnak ? Ott hever amúgy is a rongyos zsák mélyén a sok felesleges, értéktelen limlom, az már csak igazán nem áldozat, ha megszabadulunk tőlük. Hiszen még fizetnek is érette, kilogra- monkint 30 fillért! Ne vegyük mégse Ilyen könnyen a dolgot. Nem azon van a hangsúly, hogy a házunktáján összegyűlt rongyok, foncsikák, dirib-darab textilhulladékok nekünk nem érnek semmit. A lényeg az, és ez adja meg az északerdélyi rongynapok jelentőségét, fontosságát, hogy a nekünk értéktelen vackok a köznek jelentenek rendkívül nagy értéket. Az áldozathozatal pedig nem abban rejlik, hogy örömmel üdvözöljük a rongytól való megszabadulás ily kényelmes és még némi hasznot is hajtó alkalmát. Az áldozat abban van, hogy ezt az alkalmat a nemzet ellen való bűn elszalasztani Mert az a rongykupac, amit ml kilogramonkint 3-1 fillérért odaadunk, vagy ingyen odaajándékozunk, nem 30 fillért ér! Nem a forgalmi ár szabja meg ennek a portékának értékét; hanem a nemzetnek ezen a réven javakban való erőgyarapodási. Csak arra gondoljunk, hogy a természetben semmi sem felesleges és semmi el nem vész. A haza, a magyar család nagy- háztartásában sem veszhet el semmi, aminek még hasznát vehetjük valamilyen formában. Te, magános polgár, nincs mit csinálj cafattá szakadt len vászon lepedőddel, tönkrement fehérneműddel s a háziasszony sem tud már mit kezdeni a korommal, zsírral s mindenfajta konyhai szennyekkel tökéletesen átitatott edényfogó rongyokkal, őrizgetni felesleges oktalanság, eldobni, pláne elégetni, hogy csak szabaduljunk tőle mégis megbo- csájthatatlan biin volna. Az egyik limlom - bői majd vatta lesz, amely az érettünk fegyverrel küzdő honvédek sebeit takarja be, a másik karaiból — még a legrosszabb esetben is — papír, esetleg igen finom selyem- papír, talán épp cigarettapapír. Rongyos molyrágta szőrmédet majd ruhaszövet, vagy legújabb divatu kalap formájában látjuk viszont. Nem túlzás és nem szóvirág: a rongy felöltöztet és a rongy gyógyít, ha arra sor kerül. Amikor kilenc évtizeddel ezelőtt a nemzet Ifjúsága fegyvert fogott a magyar szabadságért, a honleányok tépést csináltak. Nem rongyaikat, hanem kelengyéjüket fejtették szét szálakra, hogy legyen a honvédhősök sebére enyhttletet adó kötés. A mai honleányoktól még ezt az áldozatos szolgálatot sem kéri a magyar jelen gondja. Csak egy félórát kér, hogy azalatt minden házlasz- szony előkeresse és idejében keresse elő a számára semmi néven nevezendő értéket nem jelentő rongyokat és textilhulladékokaf. De ezt a félórás munkát megköveteli a haza jelenje és a magyarság jövendője. A jelennek sok gondja van. 8 a sok gond közül jó néhányat kiküszöbölünk, ha megértjük és teljesítjük a parancsot. Lehet ezt a parancsot meg nem hallani ? ülik ezt a félórás kis munkát megtagadnunk a hazától ? Szabad ezt a kis áldozatot megtagadnia vagy elmulasztania bárkinek, aki magyar földön él? Oly kevés az, ami most ránk esik a magyar kötelességtől jesitések dandárjából: mindössze néhány marék rongy! Gyűjtsük hát össze, adjuk oda pénzért, ▼»£3' ingyen: a magunk javát szolgáljuk vele. Azt a néhány marék rongyot, (.mit semmiképpen sem tudunk már valamire felhasználni, rövidesen visszakapjuk hasznos és értékes cikkek alakjában. Hiszen tudunk mi verekedni, vért ontani, virtusunkkal babért szerezni. Néhány marék, néhány csomónyi rongyot talán még össze tudunk gyűjteni?! Az uj magyar élet kiharcolásához, megalapozásához nemcsak tündöklő fegyverek, vértek és klenódiuniok szükségesek. Ez a kor józan és pompamentes: a fegyver és a vitéz kora. S ebben a fegyver csorbítatlan- sága, a szellem tündöklő virtusa mellé anyag is keit Az uj honvédelmi javaslat erős mértékben fejleszti a hadsereg ütőképességét Kállay miniszterelnök nagy beszédben válaszolt Imrédy Béla és Rajniss Ferenc sürgős interpellációjára — A válasz után Rajniss Ferenc bocsánatot kért a miniszterelnöktől Mindenképpen kisajátítják a zsidó földbirtokokat Budapest, jun. 25. A képviselöház csütörtöki ülését fél ^11 órakor nyitotta meg Tas- nádi Nagy- András elnök. Bejelentette, hogy Horváth Ferenc indítványt terjesztett be Bárczay Ferenc országgyűlési képviselő, a földművelésügyi bizottság elnökének házszabályt sértő elnöklésével szemben bizalmatlanság nyilvánítása tárgyában. Az indítvány megokolására később tesz a Házban javaslatot. Bejelentette ezután, hogy Imrédy Béla El a képviselöház tekintélyének megvédése tárgyában, Rajniss Ferenc pedig a miniszteri felelősség értelmezése tárgyában interpelláció előterjesztésére kért engedélyt. A Ház a ’egközelebbi ülése napirendjének megállapítása után dönt erre a kérésre vonatkozóan. Ezután áttértek a városi orvosokról, a községi orvosokról, a körorvosokról, valamint egyes közegészségügyi rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatnak a bizottság által megállapított és elfogadott egyes paragrafusai feletti döntésre. A javaslatot a Ház részleteiben is elfogadta, majd áttértek a honvédelemről szóló 1939. évi n. t. c., valamint az 1914—1918-as világháborús tűzharcosok érdemeinek elismeréséről szóló és az 1938. évi IV. t. c. módosításáról és kiegészítéséről széló törvény- javaslat tárgyalására. A honvédelmi javaslat részben teljesiti a tűzharcosok régi kívánságait Benkő Gyula beszédében megemlítette, hogy a honvédelmi törvény egyike a legkiválóbb törvényalkotásoknak, melynek hasznossága és életképessége minden kétséget kizáróan bebizony-osodott. Ez a törvényjavas lat nem érinti a kitünően bevált intézkedéseket, de a szerzett tapasztalatok alapján bizonyos módosítások váltak szükségessé. A I — továbbiakban kérte a zsidó munkaszolgálat keretében teljesített munkamennyiség és minőség tekintetében azt a változtatást, amely megfelel a honvédelmi érdekeknek. Erre a vonatkozó módosító és kiegészítő rendelkezések lehetőséget és módot adnak, örömmel állapítja meg, hogy- a legtekinté- ly-esebb nemzetvédelmi szervezetnek, a tűzharcosoknak évek óta hangoztatott kívánságait a törvényjavaslat legalább részben létesíti. Ezután részletesen foglalkozott a javaslat egyes paragrafusaival és abban a reményben fogadja el a javaslatot, hogy az a u belső front ellenálló erejét és képességét fokozza majd. Vitéz Horváth Ferenc örömmel fogadja a javaslatot. A honvédelmi törvény jó hatásai különösen a mai időkben érezhetőek. A napirenden lévő javaslat a mai lüktetp élethez akarja hozzáidomitani a nemzet lelkét. Elismeréssel szólott a honvédelmi miniszterről és munkatársai fáradhatatlan munkájáról, a tisztikarról, a tiszthelyettesi karról, a legénységről, általában mindazokról, akik hoz zájárultak, hogy a honvédség oda fejlődhessék, ahol ma van. örömmel üdvözli a szolgálati kötelezettség lótejének azt a módosítását, amely lehetőséget ad arra, hogy a kiképzési időt két év helyett harmadik évre is meghosszabbíthassák. Miután a javaslat a maga egészében korszerű és igen szükséges, mert erős mértékben fejleszti a hadsereg ütőképességét, ezért a javaslatot elfogadja. Barlha Ignác a hadigondozottak érdekében emelt szót Barlha Ignác beszéde elején a most folyó világháborúról, a tengelyhatalmak dicsőséges harcairól és a magyar honvédségnek a határoktól messze folyó vitéz harcairól emlékezett meg. A javaslattal kapcsolatban helyesnek tartja, hogy a zsidókat kisegítő honvédelmi szolgálatra hívják be. Csak a legnagyobb elismeréssel szólhat arról az intézkedésről, hogy a zsidókat kizárják a fegyveres szolgálatból. Kérte, hogy r. hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák helyzetét a kormány a lehetőséghez képest javítsa, illeAc rendeleti utón cipelje fel Illetményeiket. Erre- vonatkozóan határozati javaslatot terjesztett ’lő. Kérte a hadirokkantaidnak nyújtott adó- kedvezmények kiterjesztését, majd még pgy 'intározati javaslatot nyújtott he, amelyben azt kéri, hogy a huszonk'Héves idegen megszállás alatt volt területeken hat hónapot, vagy hat hónapot meghaladó szabadságvesztéssel sújtottak kedvezményeit magában foglaló törvényjavaslatot terjesszen a kormány a Ház elé. Beszéde végén bejelentette, hogy az általa kért kiegészítésekkel a javas- 'ytot elfogadja. Baki László örömmel üdvözli a katonaság zsidót tanítását. Kérte, hogy a benyújtásra kerülő javaslatoknál egyforma eljárás szerint állapítsák meg, ki tekintendő zsidónak. Kérte, hogy a zsidók kiszorítása folytán megüresedett házfelügyelői állásokba elsősorban rokkantakat alkalmazzanak, majd a propaganda jelentőségére mutatott rá és kérte annak fokozottabb kiépítését. A javaslatot elfogadtaVájná Gábor beszédének elején kegyelettel emlékezett meg a harctéren hősi halált halt Uonvédeinkről. Miután ő é.; pártja a legfontosabb közérdeknek tartja a honvédség fejlesztését és erősítését, ezért örömmel üdvözli a javaslatot. Csak általánosságban kivan hozzászólni, miután észrevételeit a bizottságban óhajtja elmondani. Helyesli a zsidók fokozott igénybevételét a honvédelmi munkaszolgálat keretében. Kérte a honvédelmi minisztert, hogy a javaslatban kapott felhatalmazással a legmesszebbmenőén éljen a zsidósággal szemben, hogy amíg katonáink véreznek, a zsidók itthon ne gazdagodhassanak. Kérte, hogy a honvédségnél a kiváló képességű és arra rátermett tiszthelyettesek elérhessék a tiszti rendfokozatot. Csorba Sándor örömmel állapítja meg, hogy ennek a javaslatnak' a tárgyalásánál Treuga I>ei áll fenn. ami azt mulatja, hogy a nagy kérdésekben egységes a Ház felfogása. A javaslat megoldja azokat a problémákat, amelyoket az élet a most folyó (há- boru folyamán felvet. A javaslatot elfogadja, A vitát ezután félbeszakították. Az elnök javasolta, nogy a Ház pénteken délelőtt tartsa legközelebbi ülését és azon folytassa a szerdán tárgyalt javaslat tárgy-alását. Horváth Ferenc a napit endi javaslattal szemben azt kérte, tűzzék a holnapi ülés napirendjére a mai ülés elején beterjesztett indítványát. A Ház az élnek javaslatát fogadta el. Sürgős interpellációk Ezután a Ház vitéz Imrédy Bélának és Rajniss Ferencnek megadta az engedélyt sürgős interpellációjuk előterjesztésére. Imrédy Béla a képviselöház tekintélyének megóvása érdekében kérte a Házat, hogy különösen az interpellációk meghallgatásánál látogassák nagyobb számban az ülést, mert nem szolgálja a Ház tekintélyét, ha a felszólalások és interpellációk úgyszólván üres padsorok előtt hangzanak et. Ezután kérte, hogy a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól szóló törvényjavaslatnak harmadik szakaszát az egyesitett bizottság által módosított és kedden a Ház elé terjesztett szövegezésben fogadja el. Imrédy Béla interpellációja további során rámutatott arra. hogy a száz és ötszáz hold közötti zsidó birtokok kész felszerelésének igénybevétele különösen a kelet-magyarországi és erdélyi országrészben volna nagy- fontosságú. Interpellációja végén hangoztatta, hogy a képviselőház tekintélyének árt, ha kívülálló tényezők befolyásolják a képviselőház állásfoglalását. Ezután Rajniss Ferenc mondotta el interpellációját a miniszteri felelősség értelmezése tárgyában. Kérdezte, hogy’ a földművelésügyi miniszter, aki a bizottság első ülésén hozzájárult a zsidó birtokok kisajátításáról szóló törvényjavaslat második szakaszának megszigorító szövegezéséhez, hogyan tartja összeférhetőnek a minisztert felelősség elvével, hogy 48 óra múlva ismét visszacsinálják az egészet. egyetem-mozgóban! ma utolsó nap: A nőnek minden sikerül Holnap, szombaton 3, 5, 7 és fél 10 órakor az évad leggazdagabb premiere-miisora: Hortobágy Móricz Zsigrooni „Komor ló" című regényének film-változata A műsor keretében: 1. Donald hokki meccse. 2. D maid és a tengerész. 3. Donald és az nj rokon. 4. Csúf kis kacsa. A miniszterelnök yálasza Ezután Kállay Miklós miniszterelnök állott fel szólásra, hogy válaszoljon mindkét interpellációra. Azzal kezdte el beszédét, hogy Imrédy Béla felszólalása némely részéért köszönetét akar mondani, mert neki esett legjobban, hogy Imrédy Béla leszögezte magát két álláspontja mellett. Az egyik, amelyik n parlament tekintélyét, hatásköréi és a nemzeti életben elfoglalt kimagasló szerepét, az első sorba állította. Bemutatkozó beszédében ö is a magyar parlamentarizmus hírének vallotta magát, hangoztatva. hogy <» magyar parlamentarizmust meg akarja őrizni. Nézete szerint azonban a szóvétett kérdések semminemű ellentétben sincsenek a magyar parlamentarizmus feladataival, alkotmányjogi funkciójára!. A másik álláspont, amil Imrédy Béla leszögezett, hogy- idegen befolyás ne érvényesüljön. Határozottan kijelenti, hogy ennél a kérdésnél semminemű idegen befolyás nem érvényesült és amíg ö ezen a helyen áll. nem is fog érvényesülni. Tmrédv Béla, nem kifejezetten ugyan, arra célzott, hogy ez az idegen befolyás a másik Házzal kötött valamilyen megállapodás, amely korlátozná a képviselőház szabad működését. Erről szó sincsen, A másik Házzal nem kötött megállapodást, nem is köthetett, mert a felsőháznak sem pártjai, sem bizottságai nincsenek, amelyekkel tárgyalhatott volna. Mielőtt a törvényjavaslat nyilvánosságra került, a felsőimz két. tagjával, akik mindketten prominens gazdák, megbeszélte a kérdést és megbeszélte több más közéleti tényezővel is, akiknek véleményére kiváncsi volt. Ezt a gyakorlatot kíván ja a jövőben is követni, f Helyeslés.) Ezek a megbeszélések akkor történtek, amikor elhatározta magát a törvényjavaslat benyújtására, tehát több mint három hómappaX ezelőtt. Azóta sem a javaslattal kapcsolatban, sem pedig a módosítással kapcsolatban senkivel a világon nem beszélt,. Benne és a kormánypárt több tagjában merült fel az az aggály, hogy a földbirtok-értékhatár leszéflité- sa nem gyorsítja meg az eljárást, már pedig mindent el akar kerülni, ami a törvény végrehajtását meglassítaná. Ezért volt azon az állásponton, hogy a képviselőház bizottsága és a földművelésügyi miniszter vegyék revízió alá állásfoglalásukat. Ami Rajniss Ferenc interpellációját illeti, — folytatta a miniszterelnök — azt tartja helyesnek, ha a földművelésügyi miniszter meggyőződik arról, hogy egy álláspontja taEniber és anyag, szellem és ftegyver nyeri meg az Európa és az újjászülető Magyarország nagy csatáját. Elő hát rongyainkkal! Azt már megtanultuk, hogy történelmi időkben lelkesen kiáltsuk és cselekedjük is: — Vitám et sanguincm! Most tamiljuk meg, hogy mindenünk a hazáé. Életünk és vérünk mellett * rongyaink is- > 8 a haza rongyainkat is kéri. Odaadjuk!... Kincses Kolozsvárnak példát kell most mutatnia a kötelességteljesítésben és az á>> dozathosat&lban,.
