Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)
1942-06-21 / 139. szám
3942. jr V N I V & m r*t^. S8M; ■ v * '"■■•• ««• •••■ mftT^r'j • '■'M- - -**- *» •♦ HÉTVÉGI NAPLÓ A KÖLTŐ ÉS A KALMAR A i % A költő, áld verseit az országos kiadói .részvétlenség miatt saját kiadásában jelenítette meg, a kincses város főterén találkozott a kalmárral. Azt mondja a kalmár a kölcsönös üdvözlések ntán:-— Szerkesztő ur, a könyvnapokon megvettem az ön verskötetét. Igaz, hogy egyszerű kereskedő ember vagyok, de menyiasszonyom van, pesti kislány, hadd legyen mit olvasson, ha tojáshéfjba kerekedünk. A költő makogott valamit meghatottságáéban. A kalmár azonban még nem fejezte oe • mondóké ját: — Nincs még valami más könyve is szerkesztő urnák? — Van, — válaszolta a költő. ■—• Csak- 'hogy az is verskötet. ■— Nem baj, — szólt a kalmár. — Azt Is .megveszem. Üzletem jól megy, kötelességemnek tartom, hogy áldozzak is. Hol kapható az a könyv? — Nálam, — mondja pirulva és szégyenkezve á költő. — Maradt még néhány példány a sok költözködés, hurcolkodás után is. .•— Szíveskedjék eljuttatni hozzám, — ■szólt a kalmár. A költő hazament, kotorászott régi kacat- ;jai között, talált is a sok gyűrött, kopott remittenda között egy elfogadható példányt, betette viharvert irattáskájába s elindult a kalmárhoz. Útközben igy töprengett: menynyiért adjam; Úristen, mennyiért adjam ezt a nyakamon maradt kötetet, amiben benne van ifjúságom minden kétsége, vívódása, gyötrelme, megaláztatása. Mennyiért adjam, hogy sok se legyen és kevés se legyen ... Megérkezett a kalmár üzletéhez, de még nem döntött. A kalmár szívélyesen fogadta, leültette, egyiptomi cigarettával kínálta. A költő fogta töltőtollát, szép ajánlást irt a kötet első lapjára. Aztán várt. — Mennyivel tartozom, — kérdezte a kalmár. A költő kissé szédülve, bódogtalanul a »agy pillanat súlya alatt, visszagondolva helyzete fonákságára, arra a mostani helyzetre, amely neki jutott silányabb versenytársak mellett, de mégis erőt véve elfogódottságán, gyámoltalanságán és ostoba szeméremérzetén, így szólt; — öt pengő. A kalmár kihúzta fiókját: — Kedves szerkesztő ur, ez nem lehet. Nekem, hála Istennek olyan jól megy, hogy ilyen olcsón nem uszhatom meg. Nem volna szép, ha az ön szerénységét figyelembe ven- ®ém. Vétenék a lelkiismeretem ellen. Kivett két ropogós tizepengöst és a hüle- dezö poéta markába nyomta. A kalmár flatai magyar, keresztény kereskedő. Boltja kirakatában szép csiszolt üvegtáblán olvasható, hogy az üzlet a Nemzeti Önállősitási Alapból nyilt. Jó helyre ment az a pénz! Ebben az üzletben jó a szellem. Mert ez az üzlet nem csak profitálni akar, hanem Illő utón és módon áldozni is a magyar élet számos területén. Ha minden fiatal magyar és keresztény Kereskedő igy kalmárkodik, nem féltjük a most kialakuló fiatal magyar kereskedelem jövendőjét! * V, U * ' í , t i színházi hír A kolozsvári Nemzeti Színház vezetői több, mint egy hete . a fővárosban tartózkodnak. Színházi körökben agy tudják, hogy fontok, igen fontos személyi tárgyalásokat folytatnak, éppen a színház vezetőségének személyi kérdéseinek rendezésére. Mindennap megérdeklödjiik a színház bennfenteseitől: hazaérkeztek-e már. A válasz napról-napra ugyanaz: — Még mindig Pesten vannak. S amíg haza nem jönnek, addig semmi njság. Pénteken ismét körkédést intézünk a törzsasztal jöltájékozottjaiboz:. — Mi újság? Hazajöttek már a nagyfőnökök ? A törzsasztal egyik kültagja válaszol: — Nem jöttek haza és nem is jönnek! — Miért! — Mért Pestre szerződtek! (Si non e verő, e bene frovato.) HM, HM! . * * , Szép, ha a hagyományókhoz ragaszkodunk, de nem szép, ha bizonyos megszó- kottságokhoz a végletekig ragaszkodunk. Hogy tnesúíytré bKSí SzAp, ínnak igazolására íhol a beszédes példa* Megjelenik a fővárosban „Ipari Hírek" cím alatt egy kis• közigazgatási lap. Amtet a cimiap elárulja, a lapot tulajdonosként az Iparosok Országos Központi Szövetkezete' adja ki. A lap kiadóhivatala az 1942 május 15-i számát az alábbi címzéssel adta postára egyik kolozsvári előfizetőjének: & T T. Olnji Cipész és Csizmadia Iparosok Solidaritatea Szövetkezet IV , ~i V * Kolozsvár Hm, hm! . ( . Vajjön az „Ipari Hirek" kiadóhivatala nem értesült az 1940 augusztus 30-án elhangzott bécsi döntésről ? Mert ha értesült volna, bizonyára tudná, hogy a magyar Szent Korona fénye alá hazatért kincses Kolozsvár városában már nincs „clujt" szövetkezet. Nem szép, ha bizonyos megszokottságok- hoz ily görcsösen ragaszkodunk. Már csak azért sem, mert mi ugyan megszoktuk azt, hogy az idegen megszállás évei alatt Kolozsvárt Cluj-nak kellett nevezni, de ahol a hatalom kényszere arra rá nem szorított, sehol és soha nem Irtunk Kolozsvár helyett Cluj-t. Miért kell úgy Írni ma, pláne Budapesten ? Bocsánat, ha erre a szempontra bátor voltam a budapesti közgazdasági lap kiadóhivatalának s egyben az érdekelt kolozsvári szövetkezet illetékeseinek figyelmét felhívni ... , —» • H-J-‘ — fz — Minden vonatkozásban nagyszerű munkáról számol be a kolozsmegyei Iskolánkivüli Népművelési Bizottság évi jelentése Kolozsvár, junius 20. A kolozsmegyei Iskolánkivüli Népművelési Bizottság most készítette el évi működéséről szóló jelentését. A bizottság 1941 december 3.-án történt megalakulása óta részletesen ismerteti a jelentés azt az áldásos munkásságot, amelyet a megye területén, a lakosság értelmi színvonalának emelése érdekében fejtettek ki. A kolozsmegyei Népművelési Bizottság elnöke, — miként azt az idevonatkozó miniszteri rendelkezés elöirja, az alispán, dalnoki Gaal Elemér lett. Az ügyvezető elnöki tisztet Kiss Károly tanügyi főtanácsos, vezető tanfelügyelő, a titkári szerepet ozsdo- lai Zsögön András tölti be. Ez a bizottság, mint valamennyi a felszabadult Erdély területén, az Érdélyi Népművelési Bizottság közvetlen rendelkezése alá tartozik. Központi irányítását háromtagú vezetőség végzi, amelynek tagjai Kelemen Lajos levéltári főigazgató, Domokos Pál Péter tanitóképzöintézeti igazgató és Daday Lóránd dési tanfelügyelő. Utasításukra a megyei bizottság titkársága, a szervezés előmunkálatai után valamennyi község helyi hatóságával felvette a közvetlen kapcsolatot, A „Tudás titka" így indult el az a népnevelő munka, amely az első évben háromirányu volt. „Tudás titka“ néven az irás-olvasás mesterségében járatlan embereket Igyekeztek a betűvetés tudományába bevezetni. Még a fiatalabb nemzedék között is igen sok analfabéta akadt Erdélyben azok közül, akik a megszállás évtizedeiben egyáltalán, vagy csak elégtelenül juthattak hozzá anyanyelvűnk irásmüvészetének elsajátításához. Éppen ezért — állapítja meg a jelentés — az első év eredménye még nem volt egészen kielégítő, mert nem állott kellő idő rendelkezésre. Egy azonban feltétlenül leszögezhető, a szándék jelentőségét, amire vonatkozólag falubszerte falragaszokon hívták fel az érdekeltek figyelmét, valamennyien felismerték. A tanfolyamokon mintegy ezer ember vett részt, akik közűi mindegyik ABC-és könyvet kapott. Különösén ezek az emberek várják lelkesedéssel a következő „tanévet“, hogy az idei hatvan órán keresztül elsajátított tudásukat mielőbb tökéletesíthessék. Sésről esett sző. é-vr«* i Nemkevésbé érdek» volt Irodalmunk ismertetése sem, amely főképpen azt tartatta.,' szemelött, hogy nagy íróink példájához hJ-j ven mindenki maradjon hü természetes anyanyelvéhez. A tanfotyaotoknak Összesen- két és félezer haHgatója volt, * serdüló kortól egészen az agg-borig, közöttük nem egy 70 esztendős is. Mindezt, annak lehet-.' tulajdonítani, hogy a kényelmetlennek tetsző tanítási módszert kellemes megbeszélések helyettesitették. Az énektanfofyamok Legnagyobb sikere mégis á. harmadik, azaz az ének tanfolyamnak volt. Az egjte*. gyűjtött ötven ének az oeszág valamennyi részének népdalait magában foglalta. Az erdélyiek igy, legalább dalaikon keresztül meg ismerkedhettek felvidéki, dunántaü és egyéb vidékeken lakó testvéreikkel. Kodaly-Ttar» tők gyűjteményét a koíozsvármegyel hiaott- ság. a többi -megyei bizottságtól eltérőm' nem osztotta, szét a résztvevők között, hogy a holt betű helyett mindenki a szöveg mag’ tanulására kényszerüljön. Nagyrészt «warte lehet köszönni, hogy ma már nrinden fkáéban felcsendülnek a betanított népdalok lámái. Közel három és fékcsőr kaflgséő)** volt ni egyeszerte a népdafismerteáS eiSsSér soknak, - ri Tartottak még ezenkívül különleges egés$ ségügyi, gazdasági, háraipari és hasonló jellegű előadásokat is, azokban a falvakban, ahol erre feltűnő szükség mutatkozott. Ezen a téren különösen Bá.nffyhnnyad vette ki részét, ahol az összes helyi hatóságok vezetői lelkes buzgalommal működtek közre. A népművelés első évének befejeaéével az EMGE igazgatóságával egyetértésben — a megyei Iskolánkivüli Népművelési Bizottság nagyszabású gazdasági népoktatáshoz kezdett. Érmek keretében mindegyik községben esti előadásokon vitatják meg az időszerű gazdasági kérdéseket. Nem szabad megfeledkeznünk a kultuszminisztérium támogatásáról sem. Ezzel tehetővé vált ugyanis, hogy a megye majdnem mindegyik falujában népkönyvtárakat állíthattak fel, Itt-ott — régi dalaink népszerűsítésére — gramofon okát is beállítottak.. A bizottság ismételten sürgette vetítőgépek beszerzését is, ezt azonban — sajnos — a háborús viszonyok egyelőre megakadályozták. A népművelés további tevékenységének legerősebb támogatói valószínűleg azonban mégis azok a hangosfilm előadásra is aükaJ- mas, turnézó gépkocsik lesznek, amelyeknek felszerelését közoktatásügyünk máris tervbevette. Magyar-német divatcsere BERLIN, jnnuis J20. A német és a neayygjá divat Ifázfftt fennálló kapcsolatok a közeli jövőben még fokozottabb mértékben kiépüld nek. A két áttant között egy modeUcsare m szervezését tervezik. A modellcsere lebomyyltri tanával előreláthatólag a magyar dtvatkbs- pontot bízzák mag, amely egyúttal át/omei magyar-német divatbemutatók rendezését tej Úgyszintén a divat, terén szerzett tapasztala*' tok kölcsönös kicserélését te tervbe vették} (MNK) * \ tr ■ C volt az, aki köszönt . , . Leültek a padra. Egyik az egyik végére, másik pedig a másik Végére. És úgy hallgattak ott szótlanul, egymásra se nézve, mint akik nem is ismerték soha egymást. Nem tudtam magukra hagyni őket. Nem attól féltem, hogy talán egymásnak miinek. s tegyük fel, kiássák egymás szemét, mert ez igazán nem érdekelt. Habár erre az eshetőségre is gondoltam. De engem eb- b?n a pillanatban csupán az érdekelt, ki lehetett az a fiatalember, aki Tar Kornél szerint az ö szerelmét, de én tudom, hogy egész biztosan engem üdvözölt? . . . — Nem válaszolsz? — kérdezte hosszú hallgatás után a fiú a lánytól — mégsem válaszolsz? — Rendben van. Akkor hát vé- •ge mindennek. Nesze, itt a leveled, amit n.a délelőtt kaptam meg, mielőtt megérkeztél a déli vonattal. Emlékszel, hogy mit Írtál benne ? ... Ugye, emlékszel ? ... Csak azt akarom mondani, hogy az már engem egyáltalán néni érdekel. Felejtsük el egymást. Ezt a levelet átadom még most, a többit pedig megkapod postán. Ne félj, mindent visszaküldők. Ha még most igy viselkedsz, mire Jennél képes később?... Nem, én erre nem adok alkalmat szivem. Szép volt, jó volt minden, ahogyan volt eddig az óráig, de most, aztán mehetsz! Nem akarlak többé Látni.,. A leány nem lázadozott s már nem is sirt. Szinte földöntúli tiszta mosoly ereszkedett arcára, amikor nagyon halkan beszélni kezdett: — Ha igy látod jónak, akkor igazad van. Nem mentem magam, mert azt se tudom, miţ hozhatnék fel mentségemre. Add ide szépen a levelem s a többit pedig, ahogy mondod, elküldheted postán. Mondjuk, az utolsó szó jogán, csak annyit szeretnék még mondani, mint aki biról előtt áll; — Ártatlan vagyok ... Aztán átvette a levelet, amely szerelmes levél volt. Keze remegett még akkor is, amikor lesimitotta kissé gyűrött ruháját, de igyekezett nagyon erősnek lenni. Még kezét se nyújtotta a fiú felé s úgy indult el a város felé. Felállottam a pádról, ahol eddig ültem vé- lük szemben s arra gondoltam, hogy hozzájuk megyek, elmondom nekik bűnömet... Azt, hogy nekem köszönt az a fiatalember, csakhogy én későn vettem észre s máskülönben magam se tudom, ki volt ? ... Hiába. A lány már messze járt, Tar Kornél pedig úgy ült ott bánatával, mint akinek nem is fáj ez a bánat, hanem inkább jó.... Elindultam tehát a lány után s éppen jókor értem utol, mert abban a pillanatban hullajtott el valamit, de nem vette észre s ment tovább. A levél volt, az a szerelmes levél, amit a fiútól az előbb visszakapott. Tar Kornél magántisztviselőnek cimezve, feladója pedig Szép Eszter... — Bár a’nnyi jót tégy már ennyi rossz után, hogy szaladj Szép Eszter után s add vissza neki! — kiabált rám megbolygatott lelkiismeretem. — Nézd, ott megy, még utolérheted ... — Van szerencsém jónapot kivinni! — térit magamhoz elrévedezésemböl egy harsány hang, — már ezelőtt egy órával is köszöntem s akkor se vett észre. — Hát nem ismer meg? — én volnék Illyés Feri, iskolatársa, akit a negyedik gimnáziumból kéményseprőnek adtak, mert nem ment sehogy a fejembe a tudomány. Hehehe! Nem is hiszek én többet soha abban, hogy kéményseprővel szerencsés találkozni. Igaz, hogy Illyés Feri azon a vasárnapon ünneplőben volt, de mindegy.,. A „Boldogitás útja“ A „Boldogulás utjá“-nak elnevezett előadáskor az elemi ismeretek közlését, vágj' amennyiben hézagosán már rendelkeznének a hallgatók ilyesmivel, annak kibővítését, tökéletesbitését célozza. A megyénkbeli bizottság elgondolása szerint ezen a téren nem annyira az ismerettolmácsolásra helyezték a fősulyt, mint inkább — különböző vonatkozásban — a mai helj'zet szerves megismertetésére. A harctéri helyzet megvitatásából sor került a háborús állapot előírta köteV zettségek felsorolására, « földrajzi előadások pedig hazánk osztatlan eIDTSégét állították a hallgatóság elé. De minden további vonatkozásban hasonló szempontok szolgálták az állampolgárok ismeretkörének bővítését • akár egészség- ügyi, akár testnevelési, akár gazdasági kérReggelre.. , Reggele* véget ér az álom, szertefoszlik minden remény és éji puha vánkosom reggelre hideg és kemény , . Reggelre véget .ér az álom, < véget ér az éji látomás s az álom lenge fátyolábcü az ébredés —, egy zuhanás, Reggelre véget ér az álom s rámásit a sivár jelen .,. Csodás álmomnak folytatása, nincs többé s nem lesz sohasem i MURÁNYI MARTA A PANNÓNIA BUDAPEST. RAKÓCZI-UT 5 SZÁM. Központi fekvés. * Korszerű kényelem SZÁLLÓ. Egtjáqgas szobdk 6*— F-tőI 12‘ P-íg Kétágyas szobdk 9*— P-tőt 18*— P«fg Éttermében Veres Károly és egány- zenekara muzsikál. Elismerten k i v d 16 konyha. Polgdri árak
