Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)
1942-06-21 / 139. szám
feSHgaíHEiS TUDJA-E ÖN*.., . « . hofft/ az ókori színházak és stadionok, óriási tömegű nézőközönség befogadására épültek* As efezusi stadion 76.000 ember számára nyújtott helyet. Az athéni stadion nézőközönsége rendszerint 45-—47.000 embert tett ki, de az óriási építmény szükség esetén 70.000 emberi: is befogadhatott. Az athéni Dionysioerszínházat 17.000 nézőre méretezték,' de később 30.000 ember befogadására bővítették ki. Athén stadionjában és színházában együttvéve ilyenformán a város és Attika egész férfilakossága számára jutott hely. . . . hogy a népszámlálás nem a mi korunk találmánya, •hanem már as ókorban is szokásos folt? Az ókori népszámlálás azonban távolról sem volt blyan kényelmes és egyszerű feladta, mint korunkban. A régi római polgár például maga volt kénytelen a fórumon ülő összeírok előtt megjelenni, hogy családi adatait bejelentse. 'Azok azonban. akik szívesen kerülték a hatóságokkal való találkozást, ennek a nehézkes népszámlálási módszernek ■mindeneseire. Örültek, • . 1 hogy a szalmakalap divata Európában majdnem egy évezredes múltra tekinthet vissza? A szászok nemzeti viselete a X. században a szalmakalap volt. Xagy vagy I. Ottó német császár (935—973) erre való célzással a francia Hugues gróf dicsekvéseire azzal a megáUapitással válaszolt, hogy több szalma- kalap fölött uralkodik, mint amennyit a gróf egész életében látott. . . . hogy a brémai museum egy pörkölt 'árpaszemet őriz, amelynek koráit a tudósok mintegy nyolcezer évre. becsülik? Európa akkori őslakói tehát ugyláfszík már ismerték az árpakávét. ., . . hogy Németország legrégibb vendég- fogadója, a miltvníergi „Niese“ már 600 éve van üzemben? . . ..hogy Németország legrégibb harangja, az. 1200 éves Jlerzfeld városka birtokában van é.s már több, mint 900 éves? . . . hogy a konyhasóoldatnak fertötlcyitö hatása van? Már Hippokratcs,' a hires ókori orvos is megfigyelte, hogy a halászok sérülései gennyesedés nélkül szoktak begyógyulni és ezt a tengervíz sótartalmára vezette vissza. A 10 százalékos konyhasóoldattal a sebek kezelésében a modern orvostudomány is kedvező tapasztalatokra tett szert, . • . hogy a var jut nem sok zenei élvezetet nyújtó károgása ellenére az nrnithofógusok 0S éncklőmadarak közé számit,iák? Mit olvas Amerika ? Ahol Niek Carter még mindig hódít — Évi héísiázmilli© dolláros üzlet a ponyvaregény “ „Megvagy" — kiáltott Bili Wister és ráfogta Reybolsra a revolvert. A sötétképü bandita nem mozdult, izmai azonban cselekvésre feszültek. Mint az ugrásra kész párduc tartogatta erejét az utolsó lehetőségre, miközben agya eszeveszett gyorsasággal dől gozott. Az izgalmaktól terhes csendben az ajtó mögött hirtelen lépések hangzottak fel. Bili Wister önkéntelenül odaforditotta fejét és ebben a pillanatban ..." — Szemét, hamisítatlan szemét! Ezt a szemetet azonban százezrek, milliók olvassák Amerikában, az úgynevezett „technikai kultúra“ hazájában, sőt kizárólag csak ezt olvassák. Bili Wister, „a cowboyok királya" népszerűségében a film, a baseball, a box vagy akármelyik más amerikai tömegőrület csillagával felveszi népszerűségben a, versenyt. Bili Wister mindig győz, a banditák elsápadnak, ha1 nevét hallják. Bili Wister csodaember,. az olvasni tanuló gyermektől az aggastyánig minden ' korosztály bálványa —■ cs nem egészen alaptalanul, mert évi 85 millió dolláros forgalommal dolgozó Ipart táplál. Az Egyesült Államokban milliókra rúg azok száma, akik egész életükben nem olvasnak mást, csak „lélekzeteláJlitó" Popmagazinokat. Bili Vdstef minden héten uj kalandokra vonul ki, hogy veszélytelen izgalmakra éhes közönségének kíváncsiságát kielégítse, min- clig győz, de győzelmeibe sohasem fárad bele. A Bili Wisterek szívós fickók, gyakran húsz-harminc évig irtogatják a banditákat, akikből Amerika előreláthatólag sohasem fog kifogyni. A ,,pulp"-szó magyarul kását jelent és ez az elnevezés valóban találó is: a pulp-regénynek nevezett kotyva- lékot csak gyermekeknek, primitiv lelkű gyermekeknek lehet beadni, akik hajlandók elhinni azt is, hogy a Mars-lakók támadásra indulnak az amerikai szabadság ellen vagy hogy a németek tengeralatti invázióra készülnek. Folyik a vér —• 10 eeniéri Amerikában több, mint 100 pulp-magazin jelenik meg hetenkint, mintegy 15 millió példányban! Egy szám ára 10:—12 cent között mozog. „Tiz vérfagyasztó elbeszélés tiz centért", — ordítják .a rikító tarka plakátok. A kiadók pedig nincsenek az eddig elért 15 millióval Sem megelégedve. Uj és uj magazinokat vetnek piacra. Kvenkint átlag tiz magazin szűnik meg és busz másik indul e! helyettük. Az olvasó uj hősök, uj izgalmak és uj magazinok után szomjazik. Vannak azonban pulpok és hősök, amelyek egyenesen kiirthatatlanok. A régi jó időkben nálunk is kétes népszerűségnek örvendő Nick Carter például már több, mint ötven esztendeje szolgálja kiadóját és egy nappal sem lett öregebb. Most is ugyanazt a rövidszáru pipát szívja, —- amelyet még a legizgalmasabb verekedés közben sem ejt ki szájából — és most is hetenként féltucat banditát intéz él. A Nick Carter-magazinok 17 másikkal a bostoni Street & Smith-céget gazdagítják. Nem marad el e cég mögött Mr. Arthur Goodman sem, aki tiz évvel ezelőtt feküdt még csak bele az üzletbe cs máris hasonlóképpen 18 magazinig vitte. — A jó cim, a legfontosabb. Izgalom, hirtelen rajtaütés, gyilkosság és szerelem, ez a jó regény és a jó üzlet titka" — mondja Goodman ur, a szakértő. Legnagyobb konkurrense Harry Stccger, a „Popular Publication" főrészvényese, aki több, mint 20 magazin boldóg tulajdonosa és hetenként három millió példányt ad el. A füzetek papírja, nyomása és kiállítása a lehető legrosszabb. A legfontosabb szempontok egyike az olcsóság. Kivételt csak a szerzők alkotnak. A legkisebb magazin is 2—3 centet fizet szavanként, de a 15 centes honorárium sem ritkaság. Vannak írók, akik nek irodalmi becsvágyát teljesen kielégítik a pulp-regények: könnyűszerrel összeírnak évi 50.000 dollárt és ennyi éppen elég nekik az irodalomból. Jó üzlet a regényírás is A pulp-irodalom hírességeinek napi termelése 10.000 szó, azaz harminc gépírásos oldalt is eléri. Máx Brandt, aki húsz évvel ezelőtt cowboy-regényekkel kezdte, ma Florida egyik íegfényüzöbb villáját mondhatja 1942- J WJ AT I V S Él magáénak és évi 100,000 dollárt keire«, Saját-bevallása. szerint 15 éven át naponkint legalább 10.000 szót írt. Még szorgalmasabb és gyorsabb irodalmi napszámos Arthur J. Burks. Amikor titkárnőjét húsz jegyzetfüzetével és 15 finomra hegyezett ceruzájával maga elé ülteti, rendszerint még halvány fogalma sincs arról, hogy mit fog diktál ni. Szerinte nem a megindulás fontos, hanem a folytatás. Az első, oldalra jó egy tarka lámpaernyő részlete« leírása is, a legfőbb az, hogy a második oldalon már ott legyen a gyiikosság. Korábban nem diktált, hanem írtaga Irt. Első Írógépén hatmillió szót irt le és minden második évben uj gépet kellett beszereznie. Ma már nem sok jó fő- és mellékkeresettel dicsekvő amerikai politikussal- cserélne, de azért most is szorgalmas és elveszettnek tart ja azt a hetet, amelyen nem keresett legalább 5000 dollárt. Valamivel jobb nevű, de nem olyan termékeny regénygyáros Stanley Gardner. Ügyvédnek készült, de ezen a pályán nem. termett számára babér. Mig ügyfeleire várakozott, unalmában egy detektivregényt kotyvasztott össze és ezzel megalapította szerencséjét. Évi keresete azóta 75.000 dollár körül mozog. Szenvedélye az utazás. Utjain három titkárnő kiséri, akiknek felváltva diktálja müveit, mert egy gyorsirónö képtelen lenne a Gardncr-regényck száguldó iramát követni. > Évi 700 millió példány Ezeknek a ,,regényírókénak keresete valóban nem méltatlan az amerikai méretekhez, a kiadók azonban bírják. Évi 700 millió pulp-regény talál vevőre és ez a szám állandóan növekvőben van. A ponyvairodalom gondoskodik arról, hogy ne fogyjanak ki Amerikában a banditák, a banditák pedig gondoskodnak arról, hogy elég bűntény izgassa az európai méretekhez képest hihetetlen tömegek alacsonyrendü ösztöneit. (MN.) — AZ UTCAI VILLANYIAM PA 6(1 ÉVES JUBILEUMA. Berlinben 60 évvel ezelőtt a Siemens és Halske cég felajánlotta saját költségén a főváros egyik utcájának villanyizzőlámpával való próbakepeni megvilágítását. A város elöljárója a Kochstrasset jelölte ki erre a célra és 1882-ben a kontinensen elsőiében Berlinben gyulladt fel az utcai, víllanylámpá fénye. (MNK) ! ffe-,' * 3 Hogy ne legyenek fagondjai $ főzzön 9 Ismét kapható PALACKGÁZ (volt ARAGAZ) GflZZM Felvilágosításokat ad ' OáimOvek üzlete, Wesseling Miklós utca 35
