Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)

1942-06-04 / 125. szám

1942. J U N 1 D S 4 MkziSTJ UvSMGl _<D_ Mannerheim tábornagy — hetvenöt éves A finn és a magyar testvérnép ko­sos ellenség ellen folytat harcot ezek­ben a történelmi időkben, de ezen a szoros fegyverbarátságon ful J ff szellemi és leiki rokonság ezer szála fűzi össze a két nemzetet. A finnek jelenkori történelmének egyik ki­emelkedő legendás alakja báró Man­nerheim Károly Gusztáv tábornagy, a finn hadsereg főparancsnoka ép­pen mg tölti be hetvenötödik élet­évét. A tábornagy nagy barátja Ma­gyarországnak s ezért örömmel ra­gadjuk meg az alkalmat, hogy het­venötödik születésnapja alkat mából röviden felvázoljuk eseményekben gazdag életének eddigi folyását: Napjaink nagy katonai vezetőszemélyiségei körül csak kevesen tekinthetnek vissza olyan sokoldalú és eeyben fényes múltra, mint báró Mannerheim Károly Gusztáv tábornagy, a finn hadsereg főparancsnoka. A nyugatfipn- országi Louhisaariban született 1867 junius 4-én ősi nemesi család sarjaként. Mint a eári uralom idején fiatal honfi­társai közül sokan, ő is. belépett a finn ka- detiskolába (1882), hogy tisztként a nagy cári birodalom szolgálatába lépjen. Már akkor feltűnt erélyessé.gével, amikor mint fiatal lovassági tiszt annál a csapattest­nél teljesített szolgálatot, amely a eári udvar közelébe volt vezényelve. De csak amikor sa­ját kérelmére tábori csapathoz osztották be, nyílt alkalma arra. hogy tudását és képessé­geit alaposan továbbfejleszthesse. Az orosz­japán háború alatt (1904—5) nagy bátor­ságról és kivételes képességekről tett tanul­ságot és így gyors kinevezése biztosítva volt. Ezredessé vájó kinevezése után (1905) az orosz vezérkar 1906—08-ban nagyon fontos feladattal bízta meg. Az orosz Turkesztánból elindulva kellett belső Ázsia vidékeit be­utazva, a kínai határon át Pekingig eljutnia, o határvidékekről katonai szempontból fontos adatokat gyűjtenie, a védelmi lehetőségeket megvizsgálnia és a kínai seregek számáról és szervezetéről értesüléseket szereznie. Utazása folyamán az addig nagyrészt ismeretlen ’ha­talmas kiterjedésű területekről térképet ké­szített. ma.jd Belső-Ázsiából gyűjtött ősrégi leletekkel tért vissza■ Mind feljegyzései, mind gyűjteménye Ázsiára vonatkozó régészeti, néprajzi, valamint nyelvészeti kutatások szempontjából pótolhatatlanul értékeseknek bizonyultak. írásai csak 1941-lie,n jelentek meg Helsinkiben. A világháború kitörésekor Mannerheimot kinevezték tábornokká, egy lovasdandár pa­rancsnoka tett. 1915-ben lovashadosztály pa­rancsnokává. léptették elő és ebben a minő­ségében az orosz forradalom kitöréséig szá­mos harcban tüntette ki magát. 1917 őszén, 30 éves távoliét után, visszatért hazájába, amellyel egész idő alatt közeli, kapcsolatban állott. 1918 elején Finnországban éppen nagyon nehéz volt a helyzet. A Szovjetunió a füg­getlenségi nyilatkozatot forma szerint elis­merte ugyan, az orosz csapatok visszavonását azonban megtagadta. A bolsevisták mindezzel nem elégedtek meg. agitátoraik nyílt forra­dalmat idéztek elő Svinhufvud törvényes kor­mánya. ellen. Ekkor Mannerheim volt az, aki a semmiből paraszthadsereget állított fel, a legszükségesebb fegyvereket megteremtette es a szabad,ságért harcoló hadsereget a legnehe­zebb védelmi küzdelemből egyre erőteljesebb támadásba vezette. Ezek a sikeres hadműve­letek vezettek Tampere elfoglalásához, ami a háború végeredménye szempontjából döntő jelentőséggel bírt- Ezekben a napokban ért partot Hankonál Goltz tábornok vezetésével a német segitőexpedició. A finn szabadságharc irányítása minden jó badvezéri tulajdonságot igénybevett, Manner­heim stratégiai képességeit akkor és később is, egyhangúan elismerték a szakértők, Jel­lemző tulajdonságaihoz tartozik a végcél ál­landó szem előtt tartása, az erők összponto­sítása a döntő pontra, ahelyett, hogy kevésbé fontos feladatok megoldására pazarolná, a kezdeményezés kihasználása, átmenet a véde­lemből a támadásba. Nemcsak mint hadvezér, hanem mint állam­férfi is megmutatta kivételes képességeit. A szabadságháboru átka az volt, hogy egyúttal polgárháború is volt. Amikor Mannerheim röviddel a háború befejezése után kormányzó lett, rögtön látta a legyőzött „vörösök“ el­keseredett magatartását az állammal szemben, ügy látszott, hogy a népi összetartozás ér­zése menthetetlenül elveszett az elkeseredett osztályharc közepette. Tagadhatatlanul Man­nerheim érdeme, hogy ezt az osztályharcot békítő politika által sikerült, lassanként át­hidalni, És amikor 1939 ősién Finnország arra kényszerült, hogy megkezdje magányos harcát a hatalmas túlerővel szemben, Man­nerheim megérhette kívánságai beteljesedését : senki sem gondolt már arra, ki győztes és ki legyőzött, kik „fehérek“ ás kik „vörösök“, csak egy egységes finn nép állott készen a haza megvédelmezésére. Amikor 1919-ben Mannerheim visszavonult a közélettől, az egész országban történt gyűj­tés eredményeként hatalmas pénzösszeget ka­pott ajándékképen s azt egy jótékonysági szervezet javára adományozta. Ennek a gyer­mekvédelmi, egyesületnek, amelyet róla ne­veztek el, jelenleg is elnöke. A nagy had­A pátisí rendőrségnek ponlos szemé'y'eirása van a merény'őrő! Paris, junius 3. (MTI) Az OFT jelenti: Albert. Clement, a „Cri du Peaple“ruek, a francia néppárt orgánumának főszerkesztője ellen kedden este revolveres merényletet kö­vettek el. Clementet három golyó érte a fe­jén. Clement felesége társaságában az egyik ut kereszteződéihez ért, amikor egy kerékpá­ros gépét hirtelen. Clement és felesége felé irányította és pisztolyából három lövést adott le Clementre. Amikor a szerkesztő összero­Budapest, junius 3. (MTI.) A képvise’ő- ház folytatta a Zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanainak igénybevételéről szóló törvény- javaslat általános vitáját, Tasnádi-Nagy András elnök 10 óra után nyitotta meg az ülést, Matolcsy Mátyás, az első felszólaló fajvé­delmi és birtokpolitikai szempontból bírálta a javaslatot. Örömmel üdvözli tehát a mostani javaslatnak azt a részét, amely kimondja, hogy a zsidóktól el kell venni ingatlanaikat. A magyar népben megvan az erő arra, hogy a zsidók helyét átvegye. A zsidóság 12 mil­liárd pengönyi vagyonból 2 milliárd pengőt kitevő f 'óldvagyondnak likvidálását jelenti ez a törvényjavaslat. Olyan törvényt kell hozni, amely a további 40 milMárd igénybevételét is eszközli. Bodnár Sándor, az Erdélyi Párt szónoka hangoztatta, hogy a törvényjavaslatot ugyan kezdetnek tartja, de örömmel fogadja, mer1 azufán következnie kell a nagy föl dbirt ok re­formnak, amely a falusi gazdatársadalom nagy tömegeit földhöz juttatja. Helyesli a törvényjavaslatnak azt a rendelkezését. ame,!y megtiltja a zsidóknak az ingatlanvásárlást. Meskó Zoltán kijelentette, hogy bár a tör­vényjavaslat ellen kell állástfoglalnia, el kell vezér tehát azt is megmutatta, hogy nagy emberbarát, Svinhufvud akkori köztársasági elnök meg­hívására már 1931-ben a ..Nemzetvédelmi tanács“ elnöke lett, majd 1933-ban tábor­naggyá nevezték ki. Mannerheim stratégiai és taktikai zseniali­tását az 1939—40-es téli háború idején az egész világ megismerhette, amikor vezetése alatt a finn hadsereg 105 napig fejtett ki eredményes ellenállási a számbelileg fölény­ben levő ellenféllel szemben és ezáltal halha­tatlan dicsőséget szerzett az egész finn nem­zetnek. A maga-korú, de ma is friss és páratlanul tevékeny tábornagyot egyébként — tudomá­nyos érdemei elismeréséül — a szegedi Tu­dományegyetem a közeljövőben avatja dísz- doktorává és ez még szorosabbra fűzi a finn nép legendás vezetőegyéniségének és magyar híveinek szívből jövő baráti érzelmeit. ismernie, hogy a javaslat nagy lépés az or­szág jövő fejlődése felé. Vámos János délvidéki képviselő adatokat sorolt fel arról, hogy a szerb megszállás előtt o bácskai zsidóság magyar mivoltát hangoz­tatva jutott földhöz. Az idegen uralom ide­jén azonban már a magyarsággal közösséget nem vállalt, az őslakosság ellen dolgozott és ezért jelenleg kíméletet nem■ élvezhet. Az elnök háromnegyed 1 órakor szünetet rendelt el. A tárgyalás újbóli megkezdése után Kál­lap Miklós miniszterelnök beterjesztette a gazdasági és hitelélet, rendjének az államház­tartás szempontjából való egyes újításoknak biztosítására a minisztériumnak kiadott fel­hatalmazás meghosszabbításáról szóló javas­latot, amelynek letárgyalására a Ház kimon­dotta ff sürgősséget,. Az elnök napirendi indítványára a Ház úgy határozott, hogy a Ház legközelebbi ülé­sét pénteken délelőtt 10 órakor tartja és azon folytatják a napirenden lévő javaslat általá­nos tárgyalását. Az interpellációk meghallgatása előtt fel­olvasták Kállair miniszterelnök 3 interpellá­cióra adott Írásbeli válaszát. Csoór Lajos In­terpellációjára a miniszterelnök azt válaszol­MEGHÍVÓ Szeretette! hívjuk a magyar közönséget junius 5 - 6 és 3-ra a magyar diákság könyv­napi sátrába. \ ■ Méhkas Diákszövetkezet Mátyás király tér 2. KálSny miniszterelnök rés^tvesz a It elet* liadszinlérre induló honvédek kecskeméti búcsúztatásán Budapest, junius 3. (Búd. Ért.) Kállay a métre utazik, ahol résztvesz a keleti frontra Miklós miniszterelnök csütörtökön Kecske- | induló honvédek bucsuztatási ünnepségén. Revolveres merénylet áldozatául esett a francia néppárt lapjának főszerkesztője Móricsné Sszigei£)y Anna urid’vaH Z'elC! dúsan felszerelt raktárral megnyílt. Kolozsvár, Pályás k rály tér 8. sz. Á zsidó mezőgazdasági ingatlanok igénybevételi javaslata vitájának szónokai helyeslik a javaslat alapelveit ta, hogy a ponyvairodalom ügyét sürgősen rendelni fogják. Maróihy Károlynak és Nagy Lászlónak cenzúra kérdésekre vonatkozó inter­pellációjára a miniszterelnök írásbeli vála­sza hangoztatja, hogy a cenzúrára a, mai idő­ben szükség van és a cenzúra igyekszik a maga munkáját megfelelően végezni. Áttérve az interpellációkra, gróf Esterházy Mórié a badacsonyi bazaltbányák áttelepíté­se tárgyában, Lili János a munkásság csa’ádi pótlékainak kiterjesztése és felemelése tárgyá­ban, Váró György a székelyföldi vadkár ügyében, Csoór Lajos a voLt védett birtokok hosszúlejáratú kölcsöneinek ügyében interpo­lált. Bálint József interpellációja a dítrői ro­mán agrárreform jogtalanságai ügyében Bálint József (Erdélyi Párt) n földműve­lésügyi■ miniszterhez intézett interpellációt a Ditró nagyközségben a román agrárreform, által elkövetett jogtalanságok orvoslásáról. Kérte, hogy Ditró székelyeinek most, adják vissza mindazt, ami az övék volt. Megemlí­tette Bálint József, hogi! a megszállás ‘alatt, az egyházi birtokokon különösen a fiatal er­dőségeket pusztították ki. További interpellációk Meskó Zoltán kérte,, hogy kutassanak a zsi­dó háztartásokban rejtegetett, készletek után. Budinszky László az igazságügyminiszter- hez intézett, interpellációjában az ügyvédi rend zsidótlanitását, kérte. Pápay István a bér cséplőgépeknek üzembe­helyezés előtt való időközi megvizsgálása ügyében, Pándy Antal a „Trikolor“ szövet­kezet és a kereskedők ügyében, Tóth János a mezőgazdasági termékek és termények ár- kérdése és árkiegészítése ügyében, Paczolay György kérte a zö! dségf érmés megfelelő elhe­lyezésének biztosítása érdekében, Nagy Lász­ló a miniszterelnökhöz intézett interpellációt a parlamentbe^ elhangzott beszédek cenzúrá­zása és más ilyen túlkapások tárgyában, ifj. Tatár Imre a szöllősgazdák rézgáliccal való ellátásának biztosítása tárgyában,, Molnár Lajos az önálló állami hitoktatók fizetésének rendezése tárgyában, Mosonyi Kálmán az autonóm magyar görögkeleti egyház létreho­zása tárgyában, Csorba János a takarmány­magvak árának újabb szabályozásáról, Gaáll Alajos a fakitermelés keresztényesitése tár­gyában, Venczel Antal a székelyföldi faipari munkások minimális bérének javítása tárgyá­ban, Szabó János a kolozsvári írisz poroel- lángyár és a nagyváradi OTI-val kapcsola­tos panaszok ügyében, Vájná Gábor a bol-' sevizimius elleni aktiv propaganda tárgyában, Fritz János a külkereskedelmi Hivatal régi és újonnan felvett tisztviselőinek aránytalan és a régiekre nézve sérelmes bérviszonyáról interpellált. Szölősy Jenő a pénzügyniímszterbez inter­pellált az ipari és mezőgazdasági organikus árszint tárgyában. A szerdai napra bejegyzett többi interpel­láció elmondása elmaradt, meit a pártok kép­viselői halasztást kértek. A Ház interpellá­ciói ülését 7 órakor rokesztette be Szinyei- Merse Jenő a 1 elnök. Törökországban ismét a teljes kenyéradagot kaoja a lakosság Ankara, június 3. (MTT.) A Német Táv­irati Iroda jelenti: Hivatalosan közük, hoţry junius 3-tól kez­dődően egész Törökországban ismét, n teljes kenuéradagot kapja a lakosság. Körülbelül egy hónappal ezelőtt rendelet jelent meg. amely szerint minden második napon a 300 grammos kenyéradagnak csak a feliét szolgál­tatták M, gyott, a támadó nagy gyorsasággal elmene- . kiilt. Az üldöző járókelők rövidesen lemarad­tak a merénylő mögött. A rendőrség az egyik kórházba szállíttatta Clementet, de itt már csak a bekövetkezett halált állapíthatták meg. Clement felesége s néhány járókéba könnyebb természetű sebesülést szenvedett visszapattant golyóktól. A rendőrségnek s merénylőről meglehetősen teljes személyleirás áll rendeke- zésre. Clement 46 éves volt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents