Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)

1942-06-04 / 125. szám

A most mennyi t Pusztay Drogériában Wesselényi Miklós-utca 2. szára aiatt kiilfö di és belíö gi küíónlegeiégek f zolid árak mellett szerezhetők be. Megnyílt a kolozsvári ideg- és elmegyógyászat klinika idegsebészeti osztálya Heinrich Pelt© hamburgi orvosprofesszor magas szinvona’u ©lóadást tarlóit oz idegsebészet jelentőségéről Tubfj boszniai ferűiden megszűntek a esetni!«Harcol* Zágráb, junius 3. (MTI.) A Poglavnik fő- li?diLzál]áia kedden kiadta negyedik sz.nmu .jelentését a boszniai esetnik-hareok állásáról. F.z a jelentés arról a békés eljárásról számol be., amelyet a horvát hatóságok a P tg.avnik főhadiszállásának utasítására követtek a ev.t- Ti'k falvakkal szemben. Már hosszabb eleje észrevehető volt ugyanis, hogy n csetnikek kősóit erősödik n küzdelem abbahagyásamk s a békés munkához váló visszatérésnek « vá­gya mert maguk is belátták, hogy »«sereik fekevezették őket és hogy akciójuk révén éppen a falrak beírás Lakossága szenved a leg­többet, Ezért több helyen írásbeli kérést in­téztek a horvát hatóságokhoz és ezen a: ala­pon létre is jött a megállapodás. .4 csetnikek kötelezték magukat, hogy elismerik a függet­len horvát állam szuveráititáseíf, lójáts pol­gárai lesznek a: államnak és Pa relies állam­főnek, az ellenségeskedéseket azonnal abba- hagyják, sőt segítségére lesznek a horvát fegyveres erőnek a kommunista bandák 'leküz­désében. A ható*ágok biztosították a vissza­térő esetni kéknek az összes állampolgári jo­gokat-, megígérték, hogy segítségükre lesznek az eddigi károk helyrehozásában. .4 békés munkához visszatért csetnikekkel szemben semmiféle megtorló intézkedést nem Tilal­maznak. A jelenté^ végül felsorolja azokat a boszniai területeket ahol ez a megállapodás létesült. A Iro’oísvóri pe nz"gy:gazgolóség figyelmeztetése oz ito?mérési engedélyért fo’yomodókhoz A 400/1940. P. M. számú rendelet 91. §-a értelmében azok az italmérési engedélyek, amelyeket a román pénzügyi hatóságok, vagy a járási katonai parancsnokok adtak ki, 1941 május hó 31-ével érvényüket vesz­tették, s igy az ilyen engedéllyel rendelke­zők üzleteit átvevő italmérési engedélyért folyamodókat — a fennálló törvényes ren­delkezések értelmében — a jogfolytonosság caak akkor illette meg, ha az italméré.si üz­let tényleges átvétele és a kérvény benyúj­tása még 1941. évi május hó 31-e előtt tör­tént. Ennek ellenére 1941. évi május 31-e után több esetben az ilyen érvényét vesz­tett engedéllyel rendelkezők tulajdonát ké­pező üzleteket átvették és azokban az ilal- mérést jogfolytonosság eimén a kérvény beállásával egyidejűleg megkezdték. A kolozsvári pénzügyigazgatóság ezeket az italmérési üzleteket — bár működésük minden jogi alapot nélkülöz — a rendkívüli méltánylást érdemlő körülményekre való tekintettel az italmérés gyakorlásában nem kívánja akadályozni, az eddigi jogellenes gyakorlatot azonban meg kívánja szüntet­ni. Ezért figyelmezteti az italmérési enge­délyért folyamodókat, hogyr a már érvényét vesztett román pénzügyi hatósági, vagy já­rási katonai parancsnoki engedélyekkel ren­delkezőktől átvett üzletekben 1942 junius 1- től kezdve az italmérésnek jogfolytonossági eimen való megkezdését sftmui körülmé­nyek között nem engedélyezi és az ennek ellenére esetleg mégis megkezdett italmé­rések gyakorlását minden esetben azonnal beszünteti. A hadirruTeum közleménye Budapest, junius 3. (MTI.) A szovjet­oroszországi hadjárat emlékeinek gyűjtésé­vel kapcsolatban a legutóbb közzétett hadi- dimúzeumi közleményre számos adat érke­zett a múzeum parancsnokságához és ezek­re az intézet a következőkben válaszol: A hazai háborús vonatkozású adatok mint például a gyűjtésekről, előadásokról, meghívókról, általában társadalmi áldoza­tos megmozdulásokról szóló adatok szin­tén beletartoznak a hadimuzeum háborús gyűjteményeibe. Gyűjtéseknél az egyesü­let küldje be annak a levélnek másolatát, amely a rendeltetési helyhez íródott ' az eredmény feltüntetésével. Az adatokkal megjelölt emlékdokumen­tumot pedig egy sorozatban, ajánlott levél­ben juttassák el a hadimuzeum parancs­nokságához. Minden olyan emléktárgyat és adatot, amely a magyar áldozatkészség­ről, az ithtonmaradották féltő gondoskodá­sáról j§s mélységes szeretetéről tesz bizony­ságot a harcosok iránt, készséggel gyűjte­ményei közé soroz a muzeum parancsnok­sága, amely részletes felvilágosítással is szolgál. Kolozsvár, jun. 3. Az ősi székhelyére má­sodik éve visszatért Ferenc József Tudo­mányegyetem újabb bizonyítékát szolgál­tatta annak az elhivatásnak, amelyet Ma­gyarország, főképpen pedig Erdély szederül, gazdasági és földrajzi egysegének különle­ges szerepében betölt: az egyetem vezetői­nek szorgalmazására az ideg- és elmegyó­gyászati klinika kötelékében szerdán meg­nyitották az idegsebészeti osztályt. A Magyarországon páratlanul álló intéz­mény szerény ünnepi keretek között történő megnyitását — tudományos életünk szak­mai kiválóságainak jelenlétében — az orvos tudományi kar tudományos ülése előzte meg, melyen az orvosi kar dékánja nevében Mis- kolczy Dezső dr. igazgató-tanár mondott t>3- vezetot. Miskolczy professzor bevezetőjében első­sorban a miniszter képviseletében megjelent Szentpétery Zsigmond dr. Rector Magniíi- cust üdvözölte, majd vázolta a megnyíló ideg sebészeti Intézet megvalósulásának történe­tét. A sebészeti osztály létesítésére meg az egyetem szegedi tartózkodása idején 193C- baa utasítást kaptak. Működésére azonban nem kerülhetett sor, mert a terv megvalósí­tása egészen uj épületek emelését tette vol­na szükségessé, amire az . adott körülmé­nyek között nem volt mód. Szerencsére Ko­lozsváron már ez a helyzet nem állt fenn. Kiemelte, hogy az idegsebészet művelése technikai tudáson kívül személyi, feltételeket is megkövetel, jelesen mind a neurológia, mind a sebészet terén való képzettségnek. Ezután tanártársainak, Vidákovfe* és KLimkó professzoroknak mondott köszönetét, akik az uj intézmény felépítése előtt lehető­séget adtak a szegedi; illetve kolozsvári se­Valamikor. jó huszonkét esztendőkkel ez­előtt kezdődött az erdélyi líra hőskora S mondhat nők azt is: az erdélyi Ura arany­kora. Nemcsak a versnek volt becsülete, de a vers írójának is. Akik akkor irtunk ver­set. tudjuk miről van szó. S akik ma írunk verset, tudjuk, hogy mi­ről van szó, amikor megállapítjuk: az er­délyi Ura ma ismét hősi korba lépett. Nem is a Ura, hanem a lirikus az, akinek hősi küzdelmet kell megvívnia azért, hogy verse napvilágot láthasson. Mennyire más ez a mai hőskor! Vessük csak össze a két korszakot, hogy az erdélyi irodalom egyik alapvető kerülésé­nek lényegére cúlágosságot derítsünk. Amíg az erdélyi Ura első hősi korszakában a vers és a vers írója társadalmi szükségesség volt, tisztelt és megbecsült portéka, ma a Ura és a lírikus az irodalmi élet irodalom­politikái és üzleti síkjain hovatovább du- vadnak tekintetik. Védekeznek is ellenük azok, akiknek az irodalom szent ügye nem­csak ügy, hanem kalácsot adó üzlet. Az erdélyi irodalmi életben magukat a szó leg­szigorúbb értelmében ,,hivatalos“-nak ki­nevezett Irányító, vagy inkább hangadó té­bészeti klinikán az idegsebészeti műtétek elvégzéséle. Majd üdvözölte Heinrich Pette professzort, a hamburgi ideggyógyászati kli­nika igazgatóját — mint az orvostudományi kar meghívott vendégét — és felkérte elő­adásának megtartására. Pétté professzor német nyelven megtar­tott előadása az idegsebészet jelentőségéről szólott az ideggyógyászatban. (Die Bedeu­tung der Neurochirurgie für die Neurologie). Annak ellenére, hogy az agy- és gerincvelő­sebészet Északamerikában már 25 év előtt, szinte a mai fokra emelkedett. Európában alig egy évtizedre vezethető vissza a sebé­szet ezen uj ágának térhódítása. Ezért örö­mét fejezi ki afölött, hogy' Magyarország máris megoldotta a létesülő intézményben a szakma művelését. Előadása során a pro­fesszor utalt arra, hogy milyen fontos sze­rep vár erre a sokatigérö intézményre, majd szemléletesen fejtegette, különösen az agy­daganatok számos problémáját. Ezután Környey István dr. egyetemi rendkívüli tanár, az uj intézet vezetője az idegsebészet néhány időszerű „kérdéséről be­szélt, amelyekkel kapcsolatban niütétileg gyógyított agy- és gerincvelő-betegeket mu­tatott be a hallgatóságnak. A nagy érdeklődéssel és tetszésnyilvání­tással kisért előadások után a közönség megtekintette az ideg- és elmegyógyászati klinika teljesen újjáalakított 7. számú pavil­onjában elhelyezett uj épületet, amelyet Szentpétery Zsigmond dr., Rector Magni- ficus a miniszter képviseletében átadott rendeltetésének. diplomatái, szerkesztői és kiadói mivoltuk­ban ridegséggel, szőrösszívű könyörtelen­séggel siklanak el a mai erdélyi költők két- ségbeejtően siralmas helyzete fölött. Folyó­irataikban még közölnek egy-egy verset, de költő itt arra ne számítson, hogy vívódásai­nak, tusakodásainak elismeréseképpen könyve kiadói támogatással megjelenjék. Ebben a sivár és ostoba közönyben az er­délyi Ura visszatért az első hőskor kény­szerű romantikájához: a költők kénytele­nek önmaguk kiadni könyveiket. Az iro­dalmi élet helyiérdekű diktátorai és pápái készséggel helyet adnak a könyvekről szóló ismertetéseknek és kegyes leereszkedéssel 'eregeti vállon e szomorú hőskor szenvedő hőseit. Ez semmibe sem kerül, ejak néhány langyos frázisba s amúgy is a költő viseli a nyomdaszámla kockázatát. Pedig kár elfelejteni és kár esetleg leta­gadni s hogy ez meg ne történhessék, újból és nyomatékosan szükséges leszögezni: az erdélyi irodalom a verssel és a költővel kez­dődött. S ma, odáig ziilöttünk. hogy az Iro­dalom kiadói és irodalompolitikái demarká­ciós vonala épp a költő és a vers előtt hú­zódni el. Attörhetetlen határvonal a klsébb­1942. J t) N t V "S 4L apparátusok és azok irányitói miatt. " De ebben a fonák ,.höskor“-ban ts. ami­kor az olvasó előtt ugyan van, csak épp helyiérdekű kiadóiknál nincs becsülete a versnek és a költőnek, az élet logikus fo­lyamata mégiscsak uj medreket igyekszik vágni a bőséges és nem is értéktelen lírai ujtermésnek. Itt van mindjárt szép és lel­kesítő példaadá^képpen a nyolc fiatal er­délyi költő verseiből összeállított antológia esete. Az erdélyi irodalmi élet. ..kitett gyer­mekei", a költők, váratlanul jóbarátot, szö­vetségest kaptak maguknak kilátástalan sorsukban egy fiatal kolozsvári könyvke­reskedő személyében. Ez a fiatal, keresztény magyar könyvke­reskedő azzal a ténnyel, hogy nyolc — rész­ben teljesen ismeretlen — költő verséinek kiadására igen nagy befektetést mozgósí­tott,- bebizonyította, hogy a hazatért erdélyi részek uj magyar életében nemcsak az ön­ként kínálkozó előnyöket és szerzési tehe­tőségeket tartotta szem előtt, hanem Igen­is. éppen az uj magyar élet legfontosabb tételét, az önkéntes áldozathozatalt vállal­ta. Ezzel egyedülálló jópéldát mutatott. Tey született meg az „üdvözlégy szabadság“ cimü versgyűjtemény az 1942. évi könyv­napokra. írjuk ide külön s jegyezzük meg jól. hogy az a fiatal kolozsvári magyar könyvkeres­kedő, aki áldozni és kockáztatni mert az erdélyi magyar vers ügyének jobbrafordi- tásáért: szentgericzei Jakab Jenő. Az anto­lógiában egyébként Derzsi Sándor, Hegyi Endre, Horváth Impe, Honáth István. Jé- kely Zoltán, Kiss Jenő, Szabédi László és Varró Dezső versei kaptak helyet. Mind fiatalok; beérkezettek és kezdők vegyesen. Éppen azért, mert mind fiatalok, kár, hogy a Székelyudvarhelyen élő Botár Béla versei kimaradtak ebből h gyűjteményből. Legyen ez a megjegyzés baráti figyelmeztetés min­den. újabb irodalmi megmozdulás számára: a számkivetettek tartsák jobban számon egymást és ne kövessék el a tudomásul nem vételnek, a szándékos mellőzésnek hi­báját, amire épp elég keserű példa mutat­kozik. Az antológia költőinek ismertetésére csak néhány szó jut ezúttal. Derzsi Sándor köl­tői jellegzetességeit a napokban ismertet­tük. Hegyi Endre verskötetére is rövidesen sor kerül. Horváth Imre ebben az antoló­giában is épp olyan tudatos formamüvész- nek mutatkozik, mint a régebben ismerte­tett köteteiben. Jéliely Zoltán lázas, lidérc- nyomásos látomásait is jól ismerjük régi könyveiből. Finom, művészi kifejező kész­sége különös, csupa ideg, mimózaleiket lep­lez le. Kiss Jenő a falu erejének és tudatá­nak fegyverzetében áll elénk most is. Ko­moly formamüvész, ha néha tesz is enged­ményeket a mondanivaló megszületésének bonyolult folyamatában. De szociális érzé­ke, szive és friss színeket látó Szeme igaz és szép értékekkel ajándékoz meg. Szabédi László hatalmas ódájától kapta címét a fiatal költők antológiája. Ilyen keserű val­lomást arról, hogy a kisebbségi sorsban el­szenvedett évek lidércnyomása sokunkban sokáig megmarad s a lelki felszabadulásra, a keserű élményekből való megtisztulásra még idő kell. nem irt még költő. Szabédi bonyolult lélek s kifejezési formáján is ér­zik lázasan tépelődö lelkének sok-sok gyű­rődése. ,.Sárkányölő" cimü versében azon­ban a legmüvészibb fametszetek világossá­ga és egyszerűsége jelzi, hogy merre van lehiggadásának iránya.’ Varró Dezső szelíd, álmodozó és hivő lélek. Gyöngéd, halk val­lomásokban nyilatkozik meg s néha meglep fordulatainak. képeinek naiv, gyermekien friss különösségével. A formával és a nyelvvel még viaskodik, de ahol aláveti magát a vers zenei • követelményeinek, teli zengésű sorokat és strófákat komponál (Rigódal.) Szándékosan emeltem ki a névsorból Honáth Istvánt. Egyszerű gazdaember volt és a bécsi döntés után sodródott Kolozsvár­ra. Hat elemit végzett, de sokat olvasha­tott. Ebben a kötetben az ö versei hozzák a meglepet At. Meghatóan tiszta és neme* hang csendül meg verseiben. Nem poéta doctus, csak épp a szivére hallgat és ösztö­nösen találja meg a már-már művészi ki­fejezés titkát, „üzenet Uzod unokáinak" cimü versében még Petőfi és Szábolcska hangján nótázik, de ott, ahol legbensőbb élményeit Írja meg (Tornyot raktam, Ta­vaszi kép), egyéniségének sajátos dallamát és szövegét adja. Versei figyelemre méltóak s szeretnék remélni, hogy üde és harmatot tisztaságát, falusi erejét és tiszta hitét to­vábbra is átmentheti verseibe. A kötet egyébként gondos és szép kön­tösben jelent meg. Jószivvel kívánjuk: tegyen olyan sikere, mint két évtizeddel ezelőtt a „Tizenegyek“ antológiájának volt. — fz — Vegyen részt ön is a Magyar Nap örömeiben! n£e22fc SA SEdélsi lífidais4_éíefc ajctecxfctjljt gj nméből ránkmaradt IroUalojiigoliUka; Tavasszí ăivaiU 111 ön le gességeh LÓRINCZ BÉLA női divatüzletében Mátyás király tár 16. sz. Plébánia épü!et. Üdvözlégy szabadság — Anlo'coio nyo c fiától erdélyi költő v©‘se bői —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents