Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám)
1942-05-10 / 106. szám
19 4 2. MÁJUS IO Emberek, lovait Jóska a Íjakon Sí, Frioi a kocsi előtt sasiad. Jóska a kocsis és Frici a ló. Mindkettő' alacsony és barna, kicsit öregek á? megtörtek és mi fidketton belenyugodtak sorsukba. Frici abba, bogy Jóska üsse, Jóska abba. bogy az élet piifölje. Jóska beszél, folyton beszél, hol Fricübez, bot hozzánk. Jóska azt. mondja, bogy Frici jő, hd, kö- tekaaségtudő. Ha Fried beszélni tudna, bizonyára ő is ezeket mondaná gazdájáról. — Nem szabad az állatokat, kinoznii, —- mondja. Nem szabad. Nem szabad egy ilyen jó, hű lovacskát mindig pütölhi. Néha rále- gyintek, a tempó kedvéért, meg hát, hogy tudja meg: én vagyok a gazda! De nem kihozom. Nem én. Ha meg akar állni, csak álljon. Biztosan fáradt a szegény. Tetszene Misii, kifújja magát, oszt indul, nem, kell ezt nógatni, tudja ez, mi a kötelesség. Jó ló e. kedves állat- e. A komám meg-Ígérte érte a négyszázat, pedig én csak hálómért vettem. Pedig neki nem is kell ló. Csak hát ő is Frici. Szörnyen resteüi. Mondok neki. Ne neveld, te se tehetsz róla. a ló se, hogy Így kereszteltek. Én már Fricinek vettem a Frißt, nem hívhatom máskép. Nem is értené. • Frici hátra-hátra néz beszéd közben s mintha értené, hogy róla folyik a szó, barát ságosan nyihog. Pedig most már nem is róla beszéd Jóska. Hanem a törpe tatár kancáiéi, Kendéről, mely mellett kocsis volt. Kend a egy szibériai nagyút kisfiának volt a, tova előbb, később Jóskával együtt elkerült egy másik gazdához. Sok terhet elbírt a Kenda, jó volt, hü és kötelességtudó. —- Egyszer leestem a szánról, félig megfagyta.. Odafeküdt mellém, testével és lehelletével melegített fel. Meghatottam rázza a fejét Jóska. Be sajnáltam, amikor megváltam a derék áthCttél. — Bezsúfoltak vagy négy-ötezer hadifoglyot a muszkák a vonatba s elindítottak bennünket. Nem tudtuk hová. Második nap, ahogy megyünk, csak bejön közénk sírva egyik társunk. Nyápic, fiatat fiú volt. Le- rogyik és ordit. _ ~ Istenem, jaj nekem, nem fogom többe látni a« anyámat, Gidaiba böktük. Ne nyavalyogj, hé! Mi bánt? De az csak sir: meghalunk fiuk, meghalunk. a halálba visznek bennünket. Jön agy másik, egy olyan ötfllr szakállas magyar, lfog a feje. Azt mondja. Munkára visznek, ««sutát csinálni, fiaim. Erre már mi is ordítani kezdtünk; Nem megyünk a vágóhídra, gyilkosok, hóhérok! Fellázadtunk. Harminc orosz katona kisért csak. Mi ez annyi ezernek. Darabokra eiháltuk őket. Hörög. Szeme vérben forog, hogy visszaemlékezik s vad orosz káromkodással csapkodja az ostort. T- A mozdonyvezetőre ráorditettunk: For- őmlj vissza, ha kedves az életei! Vissza is fordult esze nélkül, a szerencsétlén. _ lTuk. mondja a szakállas, inegmenckükiink a. vasutcsinála.stól, de mi lesz velünk ezután? Biztosan a barivákba fognak küldeni bennünket, kényszermunkara. De szerencsénk voh. Akkor már elkezdődött a forradalom, nem törődött mi velünk senki. Ez volt az utolsó transzport, amelyet a. Mur mellé küldtek. Mikor visszaértünk, nagyrészük beállt vörös katonának. — Hívtak engem is. Már majdnem ráadtam a fejem, amikor látom, hogy részeg oros* vörösök ütnek egy lovat. Csak ttg£ passzióból. Nézem, hát olyan, mint a Ken'da. Oda futok: Gazember muszkák, ne bántsátok a lovamat ! Be azok csak ütik tovább, nagyokat röhögve, míg ki nem adta páráját a szegény. Ekkor elhatároztam^ nem állok közéjük, hisz nem emberek ezek, nincs ezeknek lelkűk! Agyonütni egy lovat! Passzióból! Inkább ssSkve, bujdosva hazajöttem nagy sokára. Leugrik a bakról. — Na mi az Eriéi, öreg bajtárs, elfáradtál? Megveregeti a ló nyakát és nem az utasokkal törődik, hanem lovával. Meghajszolta szegényt, hadd pihenjen. Amikor a szekér ismét elindult, Jóska hátrafordul: — Most a fiam, Józsi fiam van odaírt. Motorral ment ki. Elgondolkozik, nézi a* utat. s megint visszafordul: Osztón megmondtam neki: mindent, csak fogoly ne légy! Hegyesei sercintett a porosodó országúira: —— Sze, ha valami baja lenne, még egy ló sém lesz ott, aki melléje bújjék! Asszongyák, traktor ott minden!... Hej, Kenda, Kenda, drága kicsi lovam . .. Ha te traktor lettél véna, bizony más fogná itt a Frici gyeplőjét..» Hát ezért nem lesz. az én Józsi fiaim- hadifogoly, odaki... SOMLYÓI FELEK GIZELLA Kolozsvárott forgatják az uj Nyirő-film utolsó jeleneteit Ősszel kerül csak bemutatóra a magávalsodró erejű havasi filmdráma, amelyből minden „sminket" és mesterkéltséget száműztek Kolozsvár, május 9. Régen látott, jellegzetes arcot pillantottunk meg a kolozsvári utcán, Görbe Jánost, a Nemzeti Színház kitűnő fiatal művészét. Most érkezett meg Budapestről, ahol .— a Hunm ia-filmgyárban — az „Emberek a havason“ oimü, Nyirő-film utolsó műtermi felvételéit forgatták, A film „MOST AZT NEM TUDOM, HOGY HOVA TEGYEM A SZIVÉT?“ Szellay Aliz és Görlie János az uj Nyirő-film egyik megkapó jelenetében. Erdei Csutak Gerő (Görbe János) sajátkezüleg faragott szobrocskát készít s ajánl fel később a Somlyói csodatevő Szűz Máriának, hogy asszonya meggyógyuljon. úgyszólván már teljesen elkészült, csak még' a felvett anyag „vágása“ van hátra, meg néhány külső felvétel, a,mi majd itt készül él Kolozsvárott, előreláthatólag május 10 és 20 favágókról S azonmód fel is vitték a munkától és szegénységtől patinás gúnyákat Budapestre. A képeken megpillantjuk azt a szép, budapesta. társaságbeli fiatalasszonyt, akit a Nyirő-film avat íilmszmészAiővé: Spolarich Józsefné, aki Szellay Aliz néven mutatkozik be a moziváisznon. De van a filmnek egész sereg ismertnevü szereplője is. Görbe Jánoson kivitt a. kitűnő Bihari József, azután Toronyi Imre, Gárday Lajos, Boroi.szky Oszkár és Makláry Zoltán, aki egy vasúti kalauz villanásnyi, de annál nagyobb színészi munkát igénylő szerepét játsza. Külön meglepetése lesz a fűmnek „Kicsi Gergő“ megszemélyesítője, aiki egy Ferenczy Péter névre hallgató, „valódi“ gyergyóálfahtsi székely gyermek. Állítólag remek kis színésznek bizonyult. A fényképekből ítélve, amelyek közül néhányat itt is közlünk, a* uj Nyirő-film fényképezése és fényhatásai elérik a világa filmek művészi színvonalát. Fekete Ferenc, a film operatőrje, nein is olyan régen még Amerikában, a Fox filmgyárban dolgozott, de haza jött, hogy tehetségét magyar fajtája szolgálatába állítsa. Hasonló lelkesedéssel beszél Görbe János Szíts Istvánról, a film fiatal, nagytehetségü rendezőjéről is, aki minden bizonnyal „kiugrik* ezzel a munkájával. Görbe János most haza jött. Budai Nagy Antalt alakítja a színház legközelebbi bemutatóján, A hónap közepetáján még magára ölti Erdei Csutak Gergő szegényes öltözékét, hogy — a szerep szerint — Kolozsvárott meghalt fiatal féleségét két karjában elvigye az állomásig s haza csempéssze a vonaton, hogy otthoni földben nyugodjék. „KÉT ORCÁJA RÉT PIROS ALMA, KÉT SZEME KÉT FEKETE GYÖNGY." Poétikus környezetben Imiit akozik ki Erdei Csutk Gerő bicskája alól a kis Jézus-szobor. között. A A'giro-film forgató könyvében ugyanis néhány kolozsvári utca és a kolozsvári vasutál tonnás is „szerephez jutott“, ahol a cselekmény nagyon fontos és drámai mozzanatai játszódnak le. Kolozsvárott minden bizonnyal nagy feltűnést fog kelteni, amikor a jelzett időben feltűnik az utcákon a Hunnia különítménye, hogy a még hiányzó jeleneteket filmszalagra rögzítse. Görbe János, aki a Nyirő-film főszerepét, a havasokon élő Erdei Csutak Gergőt személyesíti meg. egyike a I elhivatott abbéknak, hegy a nagy érdeklődéssel várt uj magyar filmről lieszéijen. Felelet helyett azonban mindenekelőtt égy halmaz művészi fényképet vesz elő zsebéből. A pompás fényképeket Fekete Ferencnek, a fiint nagytehetségü fiatal operatőrjének munkájával egyidejűleg liáth Károly készítette. A sok művészinél művészibb fényképfelvétel ug-y hat, mintha valamelyik Nyirő-regény remekbe készült illusztrációja lenne. Nem is csoda, hiszen — amint Görbe János mondja — erről a filmről száműztek mindenféle rnesterkéltséget. A főszereplőkön hiába keresnék a filmeken már hagyományos „sminket“. az arcokon valódi borosta ütközik ki. Görbe János, amikor legutóbjj Budapestre utazott, egy hétig kénytelen volt tétlenül ülni, amíg kinőtt a szakálla. Bihari József, Üdő Mártonnak, a hegyek százesztendős apjának őserejü megszemélyesítője ken ken hat héten■ keresztül növesztette szakáikét, hogy megfelelő külsővel álühas&on a íehevőgcp elé. Valódiak a zekék, harist- nyák is, arait a havadMc népe visel. Ott, a. székely hegyek között, vették ie aj erdőlő Amikor megkérdezzük még. hogy miit mond szerepéről, .felcsillannak szemei és arca egyszeriben a megilletődött elragadtatottság- tél sugárzik; A SZÖKÉS ETÁN. .. Az uj Nyirö-film hőse megszökik a börtönből s golyóval a hálában ts haza vánszorog, hogy a szent karácsonyt együtt tölthesse Kicsigergövel. Ezen az arcon azonban már nem a hazatérés öröme, hanem a közeli halál mindent feloldó nyugalma dereng, — Étetem! eddigi legnagyobb - eseményének tartom ezt a ^szerepet — mond ja — végleté- ■1*81 boldog vagyok, hogy én kelthetem életre Nyirő Józsefnek ezt a nagyszerű figuráját, * Az „Emberek' a hamson“ értesüléseink szerint csak az ősszel kerül bemutatóra. Áfás hírek tudmvélik, hogy Magyarország ezzel, a f ilmmel szerepel, majd a velencei Biennalen... Akárhogy is lesz azonban, annyi bizonyos, hogy egy film, amelynek szereplői, rendezője és operatőrje ilyen lelkesedésben forrnak össze, csak sikert arathat. (—) Nagyothallóknak ! Fülben alig látható elektromos vezeték nélküli hallókészüléket 50 napi próbára adunk Kérjen „N/KO“ dijtalan ismertetőt KELETI I. orvosi műszerész HAPE T IV., Petőfi Sándor-«. 17. (Főposta mellett.) Telefon: 188-013. ; Kolozsvári népiskolai laniiló nyerte a Vörös« I« eresz! .,0Jajcsafa*‘ pályázatának 1. diját Tóth Tibor dr.. időszerű gazdasági előadást tart a dij átadása alkalmából rendezett ünnepség után Kolozsvár, május 9. Szép és lélekemelő ünnepség színhelye lesz ma délután a Magyar-utcai református népiskola. A Vörös Kereszt, mint ismeretes, az olajosmagvak termesztésének előmozdítása céljából „Olajcsata“ címmel pályázatot hirdetett írásbeli dolgozat készítésére az erdélyi népiskolák tanulói között. A pályázatra beérkezett sokszáz dolgozat közül az első dijat a kolozsvári Magyar-utcai református népiskola egyik tanulója nyerte. A derék és tehetséges tanulónak ma délután méltó külsőségek között nyújtják át a jól megérdemelt dijat. Az iskolai ünnepély után Tóth Tibor dr., a kolozsvári Gazdasági Iskola tanára ,Jöö- szerü gazdasági tanácsok“ cimmel népművelési előadást tart, amelyre ezúton is felhívjuk Kolozsvár gazdatársa dalmána a figyelmét. ... Az Iskolánk!vüli Népművelési Bizottság szeretettel hív és vár minden magyart az előadásra. Lipótvárosi Pensió Gyönyört» dunaparti szobák. Remek ellátás 9.— pengőtől. Telelőn 11-55-93. Budapest, Szent István körút 1, I. em. Bélyeg csomagolópapirbóC A „Német-Ukrán Újság“ a bélyegek történetében egyedülálló ritkaságokról számol be. Ugyanis Ukrajnában a keleti területekkel el- lJhtétben a lakosság számára a helyreállítási munkálatok alatt és a szovjetpostaépületek rendbehozataláig 1941 év végéig a Führer képével és „Ukrajna" felirattal ellátott bélyegek voltak forgalomban, egy kis terület kivételével, mely a postaforgalom történetében egyedülálló intézkedést vezetett be. Miután ugyanis a német postafelügyelöség több helységben ismét üzembe helyezte a postain ■ vatalokat, megjelent a Rownotól 80 km-re fekvő Samy helyiség kommiszárja és bejelentette, hogy az ukrán lakosság sürgős kérésére a régi postahivatalokat ismét üzembe helyezte és az ebből keletkezett kiadások fedezésére saját „ellenörzöjelet“ bocsátót ki. Mult év szeptemberének elején jelentek meg az első különleges postabélyegek, melyekből csak háromféle értéket, az 50 kopek, 1.50 és 3 rubelest különböztették meg. A bélyeg anyagául kék, barna és szürke csomagolópapírt használtak fel és a cirilbettis érték- megjelölésen kívül ezek a bélyegek az „ellenőrző bélyeg" nevet viselték német és ukrán nyelven. Ezen ritka bélyegek első kiadásai sima széllel jelentek meg és ollóval vágták szét egymástól. Mivel ezek a bélyegek kb. 1 hétig voltak forgalomban, mind a háromféle értéket „GK-Samy" piros jelzéssel látták ei, mély területi komiszár Samy-t jelent. Esetleges hamisítások elkerülése végett a bélyegeken kisebb nyomdahibákat eszközöltek. Ezek az „ellenőrző jelek" kb. 3 hónapig voltak forgalomban. (MNK). KESERÜVIZ
