Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám)
1942-05-05 / 101. szám
19 4 2. M A J tJ S 5 inházi hircK lézusfaragó ember Hatalmas sikert aratott Nyirő üózsef havasi szinjátéka H* e zord háborús időben rámondhatjuk még valamire,• hogy „valóban békebeli“, akkor a meleg hangulatra, amelynek jegyében .szombaton este lezajlott Nyíró József „Jé- ausfaragó ember“ című havasi drámájának felújítása a Nemzeti Színházban, valóban ráütik ez elkoptatott, de annál ti’bbet mondó ■.jelszó... Nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy a hazatérés óta a Hunyadi-téri díszes hajlékban, mindezideig még nerş simult úgy össze néző és -»inesz szive, mint ezen- a szombatesti előadáson. Most éreztük meg, hogy valóban „itthon vagyunk“ s talán az együttes jó játékán túl, ebben kell kerámiák a siker titkát!... A „Jézusfaragó ember“ meséjét ezúttal felesleges felújítani, hiszen'mindannyian ismerjük, sőt mi, erdélyiek,' mindannyian meg is éltük. Kisebbségi sorsunk, küzdelmünk s magunkban megtalált megváltásunk hősi eposza ez. Meg aztán bejárta annakidején a „Jézusfaragó ember“ az összes magyar tájakat is Budapesttől a legeldugottabb székely falucska szabadtéri színpadáig és sokáig „időzött“ itt, Kolozsváron is a számos parti régi kőszin- liázhan s bizony szivünkhöz nőtt. Ezúttal csupán azt kell megvizsgálíiuuK, hogyan hatott ránk újabb megjelenése a szülészek játékán keresztül?... De ez a „e.-:upán‘> nem is olyan kiesi dolog, ha elgondoljuk, milyen utat kellett megtennie a „Jczusíaragó emberinek, amíg eljutott a kolozsvári, újból magyar Nemzeti Szinhaz színpadára! S ahogyan nem fedeztünk fel rajta semmi kopottságot, semmi idegenszerüt, nng kelleti állapítanunk, hogy a „Jézusfaragó ember“ időtálló mü. Időt-álló, meit művészi s a művészi mindig fölötte áll a múló időnek... A „Jézusfaragó ember“ címszerepét Kubáit yi György alakította. Kubányi képességeiről már meggyőzte a kolozsvári szinházjáró közönséget nem egy estén e rövid színi éved ideje alatt s annál nagyobb érdeklődéssel szombatesti szereplését. Kétszeres bemutatkozása volt ez elmek a kivételes képességű művésznek, mert egyúttal ő volt a rendezője is a darabnak, fis, ami az utóbbit illeti, sokkal szerencsésebben oldotia meg, mint Ajnádi megszemélyesítését. Volt benne elég nagy adag élhetetlenség, ami a hava-i emberek közé kel-ült „nadrágos“ félszegségét, élhetetlenségét, de mégis elszánt élniakarását érzékelhetővé tette, de ugyanakkor túlsók volt benne az alakoskodás, a szerep tul-játszása. Talán így jellemezhetnők legjobban: — Játszotta és nem élte azt a „kisebbségi“ sorsot, amely Ajnádit, a szobrászt belekér.yszeritette előbb a .Jézus-faragásba, aztán meg az erdölésbe s mindabba, amit „átélt“. Ajnádi feleségét, -Anikót Szende Mária alakitoria kedvesen és nagyon szendén. Annyi ártatlanság, annyi fé- lés és féltés volt benne kicsi rsa'ádjáért, félrebillent sorsú művész uráért, hogy láttán szinte könnyet hullajtott érette az ember. Véle kellett ereznünk, véle keile1? félnünk, ha akartuk, ha nem, annyira hatalmába kerített élettel tele alakításával. Külön kell Írnunk Kamarán Gyula Ártó Mihály bünbeesö és bűnhődő székely favágólegény alakításáról. Be jó volt végre felfedezni azt a sok szint és szivet, ami ebben a fiatal művészben van!... Amióta a kolozsvári Nemzeti Színház színpadára lépett, ez volt legjobb s legőszintébb alakítása. Jutalmát meg is kapta érette, mert minden jelenetében nyiltszini tapsot vághatott fehér abaposztó harisnyája zsebébe. Abban, amit alakításában nyújtott, mint művészetet, közeljárt Tóth Elek időtlenül vén Üdö Mártonjához. Tóth Elek, mint a havasi erdők szászesztendös apja, annyira élő volt, hogy el kellett hinnünk neki, amit a színen mond: •—.Legalább még száz évig fogok élni... „Mi itt a havason oly szegények vagyunk, hogy csak Istenre telik!“ — mondja egyik mondatában s ml erre azt mondjuk: Bizony gazdag ez a faj, amig belőle Tóth Elekre telik ... Amikor pedig Tompa Sándor Ülü Jánosában gyönyörködtünk, elgondoltuk, milyen kár, hogy nem írnak ma minél több. ilyen darabot, mint a „Jézusfaragó ember", amelyben ez az Istenáldotta művész újból és újból bebizonyíthatná, milyen szerepre is szánta öt kivételes emberábrázoló tehetsége ... Éltes Dávid havasi favágó szerepében élete talán legjobb alakítását adta Senkálszky Endre. Haldokló-jelenete any- nyira tökéletes, hogy az ember már-már akkor se lepődne meg jobban, ha valóban ott, a szeme előtt meghalna .. . Bodó György, mint Káruj, igazi surbankó, szerelmes székely legény volt. Volt néhány mozdulata, jelenete, amikor el se tudta volna magát másként képzelni, mint amit játszott. Kollár Mária Vérije jó alakítás volt. Siratö-jele- nete, ahogyan ott térdepelt íenyögaly-ravatalon fekvő haldokló ura mellett, sok könv- nyet csalt a nézők szemébe, akár amikor árva Kicsijóskáját végigviszi a színen s aztán odaáll fejszéjével egy Irdatlan nagy fenyő mellé s halott ura helyett belesujt, mert továbbra is kell a kenyér! Az Ártó Mihállyal, régi szeretöjéval való találkozása îs megrázó, mert szavak nélkül is érzékeltetni tudta a szerelmes asszony! örök ter- vezgetést, amely erősebb és tovább élő a halálnál... Lantos Béla plébános-alakitá- sában valóban benne élt az Isten és az imádság. Egyszerű, minden mesterkéltségtől mentes játékával nagyon közeljutott nemcsak egyszerű székely népe, de a legigényesebb néző szivéhez Is. Hatházy Erzsébet Reginája nagyon élethü volt. Néhány szavas szerepében azt bizonyította be, hogy nem is annyira a szavak és a szerep fontos számára, hanem a mozgás. Az, hogy ó is „ott lehet“.' És ennek a néző közönség is örvendett, hiszen nyiltszini tapssal jutalmazta. Csappan Flóri Inczénéje a balsors üldözte Aj- nádi-családért aggódó jólelkü szomszéd- asszonya és Benes Ilona pietykázó asz- szonya sikerült alakítás volt, mint ahogyan kiválóan megállották helyeiket a havasi emberek nem is olyan könnyű szerepében Csengeti Aladár mókás Alózija, Done só György komor Dénes Jóskája, Szentes Ferenc Andorása s Perényi János Nörince, meg Réthely Ödön Ignác gazdája. Angyalian kedves volt szerepében a kis Kovács András, mint Ajnádi Kicsiandrása és Ko- máromy Árpád mint Éltes Dávid árva Kicsi- jóskája. A díszleteket -— melyekről valljuk be az egykori szamosparti színházban szebbek és élethüebbek voltak — Varga Mátyás tervezte, a jelmezeket pedig Déry Eta. Uj volt a „Jézusfaragő ember“ előadásában a most elsőízben alkalmazott, Stefanidesz Károly által szerzett kisérő-zene. Ha talán feleslegesnek is látszott, szépen belesimult a fenyők zúgásának néha szellő-finomságu, másik pillanatban pedig zord zúgásába. A „Jézusfaragó ember“ felújításán megjelent családjával Nyirö József is s ez még melegebbé és feledhetetlenebbé tette az előadást. Drámája tolmácsolóival együtt sokszor hívták a függöny elé s „vastapssal“ sem. fukarkodott a lelkes közönség. Ró KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA Május 5., kedd este 8 órakor: Szevillai borbély. (Opera bérlet II. 8. szám. Bemutató helyárak.) Május 6., szerda este 8 órakor: Jézusfaragó ember. (Napi bérlet C. 17. szám Rendes helyárak.) Május 7„ csütörtök este 8 órakor: Jézusfaragó ember. (Napi bérlet A. 18. azám. Rendes helyárak.) Május 8., péntek este 8 órakor: Szevillai borbély. (Bérletszünet. Bemutató hely- árak.) Május 9., szombat este 8 órakor: A víg özvegy. (Bérletszünet. Rendes helyárak.) Május 10., vasárnap d. u. fél 4 órakor: Gyimesi vadvirág. (Olcsó helyárak.) Május 10., vasárnap este 8 órakor: A Nagy- ur. (Díszelőadás a Művészeti hetek meg nyitásának alkalmából. Bemutató bérlet 28. szám. Bemutató helyárak.) Május 11., hétfő este 8 órakor: Minden jó, ba jó a vége. (A Tizes Szervezet előadása. Bevezetőt mond: Dl. Borbáth Andor orvos, főtizedes. Jegyeket a pénztár nem árusit.) Május 12., kedd este 8 órakor; Bánk bán. (Opera. Bérletszünet. Bemutató hely- árak. A Művészeti Hetek első operaelőadása.) Május 1Ş., szerda este 8 órakor: A Nagyur. (Napi bérlet B. 18. szám. Rendes helyárak.) , Németországi személyes bevásárlásom folytán azon kellemes helyzetben vagyok, hogy finom s crl i n g e n i acélárukkal még egy ideig igen tisztelt vevőim legmagasabb igényeit is kielégíthetem. Kun Mátyás Fia késes és látszerész,' Kossuth Lajos-utca 1. sz. Az Országos Földhitelintézet Kolozsvári Fiókjának első évi működése Kolozsvár, május 4. Az 19*1. év elején felállított fiók egy évi működése mind az erdélyi gazdasági körök, mind pedig az intézet központja részéről hozzáfűzött várakozásokat a legteljesebb mértékben beváltotta. A fiók a volt román megszállás alatt lévő területeken több mint 1900 középlejáratú mezőgazdasági kölcsönt folyósított, mintegy 3,000.000 pengő összegben és a rendkívül kedvező kamatfeltételü kölcsönök folyósításával nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a. megszállás és az utóbbi évek rossz gazdasági eredményei okozta bajokat enyhítse. Folyósított ezenkívül a gazdáknak rövidlejára tu vál- tókölcsönöket is. A kölcsönök legnagyobb re. Újból szabályozták a bor fermslői irányárát Kolozsvár, május 4. A közellátási miniszter a termelői borárnak emelkedésére való tekintettel a vendéglátóipar árkiszámitásá- nak alapjául szolgáló legmagasabb bortermelői irányárakat hektoliter-maligand fokonként újból szabályozta. , A tömegfogyasztásra alkalmas és a termelőktől vásárolt úgynevezett kommerz hordósborok alapára maligand fokonként 14 fillér. A minőségi hordós, móri, egri, badacsonyi, Somlyói, balatonfüredi, villányi, rekei, sze- retfalvi és szászlekencei boroknál 10 fokig maligand fokonként 14.5 fillér, 10—12 fokig 16 fillér, 12 fokon felül 17 fillér. A minőségi hordós soproni, balatonmelléki, neszmélyi, mecseki, szerednyei, nagyszöl- lösi, nagymuzsalyi, szekszárdi, abasári, do- moszlói, visontai, verpeléti, debröi, szilágyrészét állatállománya és gazdasági felszerelése kiegészítése, talajjavítás, épületja- vitás, gazdasági épületek emelése céljából vette fel az erdélyi gazdskezönség és a kölcsönök hosszabb lejárata lehetővé teszi azt, hogy a tőketörlesztéseket a befektetések eredményéből, a gazdálkodás több- leteredményéböl fokozatosan fizethesse vissza. A fiókintézet messzemenően ellátta azokat a birtokpolitikai feladatokat is, amelyek tevékenységével kapcsolatban reá hárultak. Ennek során több ezer hold földbirtokot vásárolt meg és folyamatba tette azok parcellázását kisemberek részesem lyói és nyárádszerdai borok termelői uj irányárai: 10 fokig 14 fillér, 10—12 fokig 15 fillér, 12 fokon felül 16 fillér. « A csemegebor legmagasabb termelői irányára 3.80 pengő. Az a vendéglátó iparos, aki a fogyasztói ár megállapításában a termelői irányárat hektoliterfokonként <több mint 1 pengővel meghaladó tényleges beszerzési árat kíván érvényesíteni, köteles azt a beszerzési ár igazolásával az Arhivatalhoz bejelenteni. Milyen árukra nem vonatkozik a darab- árufelvételi korlátozás. A MÁV igazgatósága értesíti a fuvaroztató közönséget, hogy a fokozódó kocsihiányra való tekintettel további intézkedésig az állomások csak bizonyos árukat vesznek fel gyors- és teherda- rabáruként való fuvarozásra. A korlátozás nem terjed ki az élő és leölt állatok husne- müék, mindenféle élelmiszer, tej- és tejtermékek, ásványvizek, italok, dohány, gyufa, világitó és folyékony üzemanyagok, egészségügyi anyagok, bőrök, mezőgazdasági gépek és szerszámok, növényvédöszerek. zsákok, cipők, ruhák, vetőmagvak, növények, építőanyagok, átköltözési ingóságok, papír- nemüek és nyomtatványok, valamint különböző egyéb fontos cikkek szállítására. Úgy a fel- mint a leadásnál a kocsiállás-pénz- mentes Időt hat nappali órában állapították meg. Mindazokon az állomásokon, amelyeken elegendő nyílt tárolóhely áll rendelkezésére, ha fél a 6 órai rakodási idő lejárata előtt az árut saját költségén kirakatja, a kirakodási 'időponttól az áru tényleges és teljes elfuvarozásáig 24 órai fekbérmentes időt engedélyeznek. Rendelet a szárított répaszelet legmagasabb áráról. Az egészséges répából készült, legfeljebb 15 százalék nedvességet tartalmazómazó el nem égetett kilugozatlan, szárított répaszelet (aszalt répa) legmagasabb ára minden elöállitö üzemnél — mint vasárnap megjelent közellátásügyi minisztériumi rendelet közli- az átvevp zsákjában 100 kg.-ként 46 pengő. Ez az ár az üzem költségén vasúti kocsiba, vagy uszályba, illetőleg helyi eladásnál az üzem telephelyén rakott árura vonatkozik. Kereskedők ehhez az árhoz a fuvardíjon s járulékain kivül legfeljebb egy ízben mázsánként 2 pengő hasznot számíthatnak fel. Jól keU megválasztani az időt a ricinus vetéséhez. A ricinus vetőmagvak szétküldése legnagyobbrészt befejeződött. A ricinust még májusban is sikerrel lehet vetni s ezért a későbbi jelentkezők is akadálytalanul megkapják a vetőmagot. Ajánlatos a kellő eredmény elérése érdekében a vetés Idejét gondosan megválasztani. Hideg, nedves földbe való tul- korai vetés nem előnyös, mert a legjobb minőségű mag is megromolhat a hosszas heve- réstöl és csiraképtelenné válik. A tulkésöi vetés viszont a termés egyrészének beérését- kockáztatja. Ott, ahol a ricinusvetést bármi kár érné (fagy, stb.), vagy a vetés kelése volna a kedvezőtlen időjárás miatt hiányos, az egyes megyei székhelyen működő Futu- ra-kirendeltségek és bizományosok községi igazolás ellenében azonnal díjtalanul kiszolgáltatják a pótvetéshez szükséges vetőmagot. Mindennemű termelési kérdésben szaktanáccsal díjtalanul szolgál: a szegedi M kir. Kender-, Lentei-melési és Növényolaj Kísérleti Állomás, (Szeged, Alsókikötösor 1.), a Futura Olajmag Osztály, (Budapest, V., Vigadó-u. 6.), az Olajmagértékesitö Szövetkezet, (Budapest, V., Akadémia-u. 6.), valamint a körzeti mezőgazdasági szakoktatási intézmények vezetői és tanárai. : Kolozs vármegye Közigazgatási Bízotl* ságának Kisajátítási Albizottsága elnökétől. Szám: 500/1942. Kb. Táröy: Telek kisajátítás a bánffyhunyadi téli gazdasági iskola és szaktanácsadó céljára. Hirdetmény. A m. kir. Iparügyi Miniszter ur 2838/XV/1942. sz. rendelelevel Mátis János Romániába repatriált, veit bánffyhunyadi lakos 2057/1/4 mérnöki szám alatt felvett 11300 négyzetméter területű ingatlanának a bánffyhunyajdi teli gazdasági és szaktanácsadó állomás céijara a m. kir. államkincstár részére a kisajátítási jogot engedélyezte és egyben az 1281 évi XLI. t. c. 32-ik §-ának 2-ik bekezdésében megjelölt feltételek egyikének előállta esetére a kisajátítási eljárást elrendelte. Kolozs »vármegye Közigazgatási Bizottsága Kisajátítási Albizottságának elnöke által az 1881 évi XLI. t. c. 33-ilr g-ának 2-ik bekezdése alapján kiküldött bizottság a kisajátítási terv megállapítása végett Bán- ffyhunyadon 1942 é\á május bó 29-én d. e. 11 órakor helyszíni tárgyalást tart, melyen mindazon igények és észrevételek fölött határoz, melyeket érdekeltek az 1881. évi XLI. t. e. I. fejezete alapján netalán emelnének, a bizottság a kisajátítási terv megállapítása felett érdemben határoz akkor is, ha az érdekeltek közül senki sem jelent meg. Kolozsvár, 1942. április hó 20-án. Dr. Inezcdy-Joksman Ödön s. k. főispán, elnök. CAPITOL-mozgó: Lángolt. Fősz.: Jávor, Mezei Mária, Kiss Ferenc, Hidvéghy Valéria. Vasárnap d. e. 11-kor matiné. EDISON-mozgó: Tóparti látomás. Fősz.: Tolnay, Jávor, Simor. Előadások kezdete: 3, 5, 7.10, 9.10. EGYETEM-mozgó: Az 5-ös szánni fírhá.*.. Bulla Elma, Jávor Pál, Bihafy József. jRIO-mozgó: A negyedik nem jön. Fősz.: Dorothea Wieck, Ferdinand Marian, Werner Hintz. Műsor előtt: Legújabb hiradók. ■ ROYAL-mozgó: Carl Peters, a tettek embere. Aki megszerezte Afrikát Németországnak. Főszereplő: Hans Albers és Erika von Thellmann. URANIA-mozgó: A Robinson család. Föss.: Freddie Bartholomen és Thomas Mitchel. Előadások kezdete pontosan 3, 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. , Vasárnap d, e. fél 12 órakor kezdődnek.
