Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám)
1942-05-31 / 122. szám
Szerb Antal: A világirodalom története — Rcvaí-kíadás — önkéntes seqéácsapat a ponyva elleni harcban Ma már eljutottunk odáig, hogy mindenki elismeri: a ponyva métely. Métely és méreg, amit meg kell semmisíteni, ki kell dobni a magyar életből. Jelenlé. tét mi sem indokolja a kalmárszempontokon kívül. Mert más hasznot nem hajt, mint busás keresethez juttatja kiadóit, akik minden meggondolás, a legcsekélyebb felelősségérzet nélkül árasztják el a várost és falut silány, olcsón vesztege. tett, rikító portékájukkal. A sajtó hangos a ponyva elleni kifakadásoktól, a kétdés már-niár nemzeti problémává nőtt, előkelő testületek és jónevü közírók hada. kozriak ellene, de a 10 és 20 filléres rémtörténetek továbbra is tízezres példány- ézámokban indulnak naponta és heten, ként szerte az országba. Ezek a bizonyos kiadók nem zavartatják magukat, ők csak íratják a remekműveket s amint őket ismerjük, büszkeséggel olvassák az újságokban a cikkeket, hogy ebben és ebben a hónapban, ennyi és ennyi százezer szinesfedelü füzet árasztotta el jóvoltukból a piacot. Mert nekik csak piac a magyar nép, vadászterület, amelyen szép számmal kerülnek terítékre a halai, más példányszámok. Beszélhetnek nekik akármennyit arról, hogy bűn az, amit Csinálnak, ők csak folytatják a maguk üzletét. Adhatnának jót is, értéket is azért a pénzért, magyar irók, magyar szellemben fogant Írásait, de az nekik néni „cikk". Általában az, ami magyar, ami jó hatással volna népünkre, mind nem „cikk". Képzeletüket nem tudja más megmozgatni, mint a véres kaland, revolyerharc, emberölés, rablás és gyilkosság. Múltúnk eéernyi hősi története, felemelő eseménye, szürke unalom szamukra, amire csak légy inteni lehet. Le., gyintenek is, épp úgy, amit ezzel a gesztussal intézik el az ellenük szóló támadásokat is. Tényleg kilátástalan és kudarcra ítélt lenne a ponyva elleni harc? Hát mind pusztába kiáltó szó, ami a lélekmérge- zésröl elhangzik1 Lehet-e az, hogy a keresztény és pemzeti Magyarországon ne találjon megoldást ez a kérdés? Vigasztalan lenne a felelet ezekre a kérdésekre, ha nem történt volna valami itt Kolozsváron, ami reményt nyújt atrţi, hogy mégis csak meg lesz az eredménye a küzdelemnek, ■ el fog tűnni a ponyva, népünknek ez a veszedelmes ellensége Néhány egyetemi hallgató összefogott itt nálunk s elhatározták, hogy könyörtelenül szembeszállnak a ponyvával. Szem- beszállnak vele, amint mindennel le akarnak számolni, ami nem magyar. Célkitűzésük magyarrá tenni Magyarors.ágot, magyarrá minden vonalon. Magyarrá szellemében is, aminek egyik legnagyobb akadályát a ponyvában látják. Hiába tartunk a falvakban népmivelési előadásokat, hiába neveljük a föld munkásait, hiába ébresztjük bennük a magyár öntudatot, ha ugyanakkor szellemi tápiáié. hül „Vörös Jack" és ,,Toprongyos Joe kalandjait nyújtják nekik. A felvilágosításnak és nevelésnek nagyon előre kell már haladnia, amig a faútsi nép, a városi kisember s a középiskolás diák a maga erejéből rájön arra, hogy szemér az, amit 10 fillérért a kezébe nyomnak. Ha a ráchresztésben idáig jutnánk, már nem volna kérdés a ponyva, magától megszűnne, éppen úgy, amint a szervezet kiküszöböli magából a veszélyt hozó mikrobákat. Itt nem lehet tüneti kezdést alkalmazni, radikális gyógymódra van Szükség. Az okot kell mindjárt meg. szüntetni, útját kell állam annak, hogy a méreg tovább hathasson. Meg kell szüntetni a ponyvát. Ezt tűzték ki célnak maguk elé a kolozsvári diákok, a magyar fának ezek az egészséges, romlatlan hajtásai. Tervük is van már arra, hoguan viselik majd ezt a „belső harcot". Nem félnek a kockázattól, bátran kiáltanak, fiatalságuk és tiszta magyarságuk hajija őket. Hogy sikerük lesz-e. azt még nem tudni, de az bizonyos, hogy példájuk követőkre fog találni, s ha ilyen önkén, tes segédcsapatok állnak majd össze másutt is, a ponyva az, amely a végén porba hullik, a porba, amit összeseprünk és kidobunk a szemétbe, (szb.) Szerb Antal Irodalomtörténete az emberi szellem maradandó, örökéletii alkotásainak értékes kalauza. Értékes azért, mert hatalmas anyagot dolgozott fel és állított uj fényben az olvasó elé. Értékes azért, mert nem veszett el a részletekben, hanem a szellem örökéletii müveinek kiemelésével világította meg a világirodalom fejlődésének nagy folyamatát s csak a legfontosabb, legjellegzetesebb állomásoknál Időzött el hosszasabban. Értékes azért, mert módszerében nem a konvenciók útját járta meg és nem a közhellyé vált meghatározások és értékelések ösvényére vezeti hallgatóit. S ebben a módszerben az olvasó számára abban adja a legértékesebbet és a legvonzóbbat, hogy noha a világirodalom kimagasló alkotásainak ismertetésében, elemzésében és értékelésében nem foglal el forradalmian uj és egyéni álláspontot, mégis, abban, ahogy tárgyáról beszél, egyéni báj, könnyedség és kifinomult elegancia nyilatkozik meg. Mindez a sokat tudó irodalomtörténész, a kulturált Ízlésű esztéta, a széles látókörű, az előkelő Írói eszközöket birtokában tudó művész adottságai. A három vaskos kötetre terjedő világirodalom-történet bevezetőjében Szerb Antal a következőket mondja: ,.A világirodalom azoknak a müveknek összessége, amelyek értékük vagy határuk révén, legalábbis vir- tualiter, minden müveit nemzet számára mondtak valamit és el is jutottak minden nemzethez. A világirodalom története az a folyamat, amelyben a nemzetekfölötti jelan- töségü irók és müvek országhatárokon és évszázadokon 'átemelkedve megtermékenyítik és irányítják egymást. A világirodalom története élő összefüggés.“ Ez a meghatározása a világirodalomnak egyúttal programot is jelent: Szerb Antal valóban csak a földrészeken, határokon, a korszakokon és az évszázadokon messze tulvilágitó Írókat és müveket állítja elénk és ezzel a rostálással még öntudatosabban és szemleltetöbben mutat rá alkotók, müvek, népek és korok irói alkotásának szervesen élő összefüggéTillaárom haj! Arany János vidám versei Arany János költészetének ismerői — és ki nem ismeri a magyar költészetnek ezt az óriását — meleg szívvel, jóleső mosollyal olvasták mindig azokat a' vidám verseket, amelyek a gyűjteményes Arany-kiadásokban a komor balladák és a páratlan elbeszélő költemények között felcsillantak. Milyen nagyszerű érzés .most egy Olyan kötetet végiglapozni és végiggyönyörködni, amely úgyszólván maradéktalanul magábanfoglalja az egykori szalontai jegyző költészetének mosolytkeltő terméseit. A könyvet; amelynek címéül a kötet összeállítója Arany János egyik mulatságos versének refrénjét választotta, nem lehet eleget olvasni, oly sok derű, -olyan sajátos és mélyenszántó humor árad belőle. . Arány János vidám verseinek egy kötetben való kiadása alkalmából felesleges a költőt méltatni, inkább azt a gondolatot kell elismeréssel üdvözölnünk, amelynek jegyében ez a .kiadás, napvilágot látott. Külön eseménye a könyvnapra készült kiadványnak, hogy ebben a kötetben illusztrálja először rajzolómüvész a költő „víg-szomorkás“ elképzeléseit. A feladat nem egyszerű, Andrássy Zoltán, a fiatal és nagytehetségü erdélyi rajzolómüvész azonban, akinek nevét több sikerült munka kapcsán jól ismeri már az erdélyi közönség, sikeresen oldotta meg a rábízott munkát. Egyenesen meglepő az a megértés, amellyel a halhatatlan költő kedély világát vonalakba önti. A könyv a kolozsvári Lepage-Cég kivül- belül tetszetős kiállításában jelent meg. R. Berde Mária kis tanulmánynak is beillő előszava külön élményt jelent. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK sére. Szerb Antal könnyed, élvezetes stílusa érzéki varázsával annyira rabulejti s lebilincseli az olvasót, hogy észre sem veszi a szellemtől, frissességtől csillogó sorok között á nagy felkészültségű tudóst,, aki alapos eszmetörténeti, stilustörténeti és irodalomszociológiai tanulmányok s szempontok szerint foglalkozott az emberiség legnagyobb kincsének: a szellemi alkotások fejlődés- történetével. Ezeknek a szempontoknak figyelembevétele és érvényesítése a munka közben, adják meg Szerb Antal müvének korszerűségét s magyarázzák meg vállalkozásának jogossága mellett érdemét és müve sikerét is. Nagyon sokszor érezzük, hogy Szerb Antal müve írása közben milyen mély alázattal, milyen szent tisztelettel és rajongó szeretettel áldoz egy-egy alkotó,, vagy alkotás tért és időt legyőző nagysága előtt. Szubjektivitása — épp mindig kifinomult Ízlése és művészi előadásmódja révén — sohasem válik szabadossággá.. Sőt inkább arra ösztönöz az ö gyönyörködésé és szellemi Ínyenckedése a nagy szellemek müveinek élvezésében, feltárásában és megmagyarázásában, hogy magunk is még fokozottabb tisztelettel és rajongással lépjünk be az örökkévalósághoz szólók világába. Nemes Ízlésre, sze- retetre, jóságra tanít ez a könyv,' a könyvek szeretetén keresztül int a nagyobb, átfogóbb emberi közösségekben való testvéri beolvadás szükségére. Szerb Antal világirodalómtörténete a kis népek és a keleti népek irodalmával, valamint középrendü alkotók müveivel szándé kosán nem foglalkozik részletesebben. Mégis, ott, ahol kellett, sehol el nem mulasztotta utalni a magyar szellemi élet és a világirodalom élő folyamatának összefüggéseire. Az értékes mü a Révai gondos és szép kiadásában jelent meg. Szeretettel ajánljuk azok figyelmébe, akik a könyveket szeretik és a könyveken keresztül az alkotó emberi szellem helyét, jelentőségét nemcsak megismerni, de Ízlelni és élvezni is akarják. HAZAI UTAZÓK ERDÉLYBEN Erdély földjét, mindig előszeretettel járták azok, akik nem ezen a tájon születtek. A „Hazai utazók Erdélyben“ cimü könyv, melyét Szeremlei László szakavatott és gondos kiválogatásában a kolozsvári Lepage- cég adott ki a könyvpiacra, egy esokorna köti össze a multszázadbeli és még régebbi „hazai utazók“ erdélyi vonatkozású útirajzait és naplórészleteit: A mindvégig figyelemreméltó könyv valóságos kis erdélyi Baedekke'r. amelynek zamatát, vagy meg inkább patináját az a körülmény adja meg, hogy az egyes útirajzok szerzői már rég porladoznak... Egész sereg nagy névvel találkozunk ebben a kötetben, köztük számos olyannal, akikről nem is tudtuk, hogy valaha, megfordultak Erdély földjén. Egymásután lépnek elő a halhatatlanságból Csokonai V'itéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Széchenyi István, Déryné ifiasszony, Bolyai Farkas, Kemény Zsigmond, Táncsics Mihály, Petőfi Sándor,. Jósika Miklós, Jókai Mór, Orbán Balázs és mások, hogy elmondják mindazt, amit Erdély földjén tapasztaltak. Túl a szorosan vett útleírásokon, amelyek valósággal körképszerüen érzékeltetik a multszázádbeli Erdélyt, a kötet egyes oldalain keresztül bepillanthatunk, szükebb hazánk régi társadalmi viszonyaiba is. Az üde pasztellszínekkel festett tájak mögül kibontakoznak a komor feketével megrajzolt magyar sorskérdések is. Nem túlzás, ha azt átütjük* hogy a kötet egyik-másik útirajza mai ..szemmel nézve is kerek szociográfiai tanulmány. A fiatal Széchenyi István erdélyi utjának megkapó naplója ezúttal jelenik meg először magyarul a harminc útirajz között. Tanulságos és felejthetetlen élményben részesül az az olvasó, aki feltelepedik a régen köddé vált hazai utazók batárjára és beutazza velük Erdélyt. A könyvhöz Molter irt vonzó előszót™ ’’ 1942. M A J V S 31 Jól bevezetett festék- és lakkgyár, fiatalabb, német nyelvtudással bíró, ős- keresztény utazót keres, Kolozsvár székhellyel. Ajánlatok, fénykép kíséretében — melyet kívánságra visszaküldünk —, az eddigi működés ismertetése mellett, „Erdély 1313“ jeligére a fokiadéba küldendők. 4 félelem és a gyermeki lélek.., Tóth B. Zoltán dr. könyve A félelemérzés minden teremtménynek § az embernek is ősi ösztöneiben gyökerezik. Évezredek átörökített érzése ül a lelkek mér. lyén. A civilizáció és kultúra meredek s ve-, ritékes útját végigjárt ember lelkét és testét kifinomitva, értelmét megélesitve érkezhetett el a huszadik évszázadhoz, de ettől az ősi érzéstől soha nem tudott megszabadulni és nagyon kérdéses, hogy a mai kulturált ember kifinomodott idegzete s végtelenül bonyolult érzésvilága nem szenved-e nagyobb kínokat és gyötrelmeket ennek az érzésnek ránehezedő terhe alatt, mint hajdan. — Most — vizsgák idején — a hatéves kortól, a férfikorba lépés idejéig a nernzet egyhetede ott áll és szorongó érzéssel várakozik arra az Ítéletre, amelyet „írásbeli és szóbeli“ próbatevések után mondanak ki erkölcsi és értelmi haladásáról. Vajúdó korunk uj, nehéz feladatok elé állítja, az ifjúságot, nagy megerőltetést igényel és kemény munkát kíván. Szakemberek részéről mind gyakrabban hangzik fel a figyelmeztető szó: vigyázni kell, mert az ifjúságra rakott teher máris túlságosan nagy és súlya alatt nagyon könnyen összeroppanhatnak. A legkiválóbb elmék keresik az utat-mó- dot, miképpen lehetne az ifjúság lelki ellenállását fejleszteni, ; képességeinek kibontakozását megkönnyíteni és felvértezni őket arra, hogy nagy feladataikat a maguk erejével a közösség érdekében meg tudják oldani. » Nagy neveléslélektani probléma a féip- lemérzés kérdése, mert ennek az érzésnek a forrása a létfenntartás és az önérvényesü- lés alapösztöneinek veszélyeztetése esetén, kikerülhetetlenül felfakad már a legkorábbi gyermekkorban és ha idejében nem történik gondoskodás megfelelő levezetéséről, elhatalmasodó árja végzetesen elönti az egyén lelkületét, tönkreteszi sorsát S veszélyt hoz arra a közösségre, amelynek tagja. Egy német tudós szerint a félelem a gyér meki lélek alapérzése. Bizonyos, hogy a felnőttek és az ö világára szabott törvények között kibontakozó gyermeki lélek, állandóan ki van téve az összeütközés veszélyének és mint egy rém vicsorít x-á ezer ismeretlen homályból a nagyok világának ijesztő, általa fel nem fogható, félelmetes tárgyi és szellemi rejtélye. Az iskolai életre — sajnos — vagy egyáltalán nem, vagy a legtöbb esetben helytelenül készítik elő a gyermeket s emiatt ezeknek a szerencsétleneknek ez a hely is újabb félelmi hatások színhelye lehet. A különféle jellemhibák, eltévelyedések, bűnök, az önmagával való meghasonlás -az antiszociális magatartás eredete és oka a legtöbb esetben a helytelen nevelés következménye. A hazudozó, a dacos és a tolvaj típusa minden esetben ajkból a gyermekekből fejlődik ki, akiket elkapott a féléiéin érzése és elfajzott bennük, mert nem voltak mellettük hozzáértő és melegszívű nevelők, akik segítettek volna, akik a kezdődő válság idején beavatkozhattak volna életsorsukba. A ma tanítójának, nevelőjének tökéletes felkészültséggel kell rendelkezni, ismerni kell mindazokat a tudományos eredményeket, amelyeket a legújabb lélektan felderített, de tudnia kell azt is, hogy ezeket az ismereteket, miképpen lehet a gyakorlatban alkalmazni. Nem elég ha a tanító jő! felkészült lélektani ismeretekkel, jólkészült nevelőnek is kell lennie. A rossz nevelés következményei társadalmi és nemzeti problémává szélesednek. Ezek a meggondolások vezették Tóth B. Zoltán dr.-t, a kolozsvári áll. líceum és tanítóképző intézet pedagógia tanárát, amikor „A félelem és a gyermeki lélek“ cimü könyvét hosszú esztendők gyakorlati kutatásai és kísérletei után megirta. A könyvet a kolozsvári Ferenc József tudományegyetem pedagógiai lélektani intézetének könyv- sorozatában adták ki. A szerző nagy érdeme, i hogy különösen a gyakorlati pedagógiai részt dolgozta ki nagy gonddal és ezzel kitűnő segédkönyvet adott a magyar tanítók kezébe. A munka, bár a szerző szakembereknek szánta, közvetlen és kitűnő magyarsággal megírt és felettébb ajánlhatjuk minden gyér mekéért élő és annak sorsáért aggódó szülőnek is. Nekünk erdélyieknek külön öröm, hogy ilyen kiváló szakemberek készítik’ elő j tanítóinkat, akikre gyermekeink nevelése és j tanítása vár. j. FIGYELEM ! „Japánokért varieté, Jókai-u. 17. sz. junius hó 1-én nyílik kimondottan nagy családi műsorral. Kolozsvár egyetlen fedett kerthelyisége. Műsor kezdete este 10 órakor. Asztalrendelés. Telefon 27-87
